Somogyi Néplap, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-16 / 270. szám
Kedd, 1965. november 16. 3 SOM r VI NÉPBAP OSZÍ BESZÉLGETÉS A párthatározatok szellemében Köd szitál. Az árok csardu'- tig tele sáros vízzel. Mindenütt sár. A határ csendesebb lett, bár a munka még nem ért véget. Csak nehezebbé vált. Kínlódva kapaszkodnak a gépek, hordják a kukoricát vagy a szárból készült silót. Jó néhány parasztember erejét kéri még az egyre csupaszabbá váló határ, de már több idő jut a beszélgetésre. A késő ősz a számvetések, tervezgetések ideje. Még a kukoricát, répát hordják a gépek, de már földben van a jövő évi kenyér magja, s az átázott földdel birkózó szántótraktorok a holnap termésének készítik a talajt. Nincs határvonal: a tegnap összefonódik a mával és a holnappal. Míg zúgó, dübörgő élettel volt tele a határ, nemigen futotta idő az eszmecserére. Most jólesik beszélgetni ... Az este tanácsülésről ballagtak haza az emberek. Késő volt, és barátságtalan az idő. — Látod, hogy mennyivel biztosabb még az ember járása is? — Az. Máskor mit bukdácsoltunk, csúszkáltunk. Elfáradt az ember abba, hogy mindig nézni kellett, hová lépjen. — Bizony. De figyeld meg, hogy milyen furcsa. Most még minden órában örülünk, hogy végre elkészült valami. De egy év múlva?! Meglátod, már nemigen fog erről beszélni senki. Megszokott, természetes lesz. Mintha mindig így lett volna. És az unokád mosolyog, ha felnő, mikor arról beszélsz neki, mi volt itt évszázadokon keresztül, míg nem volt út Nagyberényben az 1965. év főképp ezért lesz emlékezetes. De egy ilyen ködös novemberi beszélgetés közben sok olyan dolog is szóba kerül, amit érdemes lenne följegyezni. Ami ugyancsak határállomás, de egy másfajta úton. Azon, amelyet a falu parasztemberei maguk építgetnek valamennyiük boldogulására. A sok mozzanat közül csak egynéhányat hadd idézzek föl. (Emlékeztetőül: négy évvel ezelőtt azt tartatták erről a faluról, hogy mélyebbre már nem süllyedhet.) — Ebben az évben kifizettük az 1960—61. évi földjáradékot — Paska Ferenc elnök előtt kinyitva a Magyar Mező- gazdaság. Olvasgatott. — Félmillió forint. Ennyi időnek kellett eltelni, hogy fokozatosan letörlesszük az adósságot. Sikerült. Jó érzés ez. Igen, ez is egy határkő. Hogyan építették? Akkor, régen voltak olyan táblák, amelyek ötven kiló gabonát termettek, ötven kilót! Még a vetőmagot is ellopták. Tavaly a tabi járásban Nagytberónyben termelték a legtöbb búzát. Az idén tisztítottan tizenöt és fél mázsa lett az átlag. Huszonhat vagonnal többet adtak az államnak, mint tervezték. Pedig az aránytalanul magas arany— Ügy gondoljuk, hogy a munkaigényesebb, korai termelésre keli nekünk törekedni. Tízezer forintot hozott egy- egy hollandi ágy paprikája Csak szedni kellett. Csuda, hogy mi volt rajta! Jövőre a huszonöt mellé újabb húsz hollandi ágyat terveznek. No meg egy üvegházat és két csamagolószínt. Az új út még közelebb hozta a Balaton-partot, s a zöldövezeti program Nagyberénynek is feladatot ad. Valaha eldugott, sárba ragadt, szegény falu volt. Ma azt mondja az emberek többsége: — Kérem, én így nem éltem soha... De persze, mint mindenütt, itt is akad elégedetlenkedő. — Sokat gondolkoztam ezeken az embereken. Tulajdonképpen nem is annyira elégedetlenek. Nem azért emlegetik a múltat, a cselédsorsot, mintha az jó lett volna. Nem. A fiatalságuk az, ami miatt visszakalandozik a gondolatuk, és ez egy kicsit hamisan szépít valamit azokon az időkön. Mert ha munkába menet vagy jövet benéznek a majorba, szívük megnyugvással van tele. Szépek a juhok, jók a sertések, az idén harmincas fiaztatóval és a háromszázas hizlaldával megoldódnak az elhelyezési gondok. Aztán ez évben befejeződik a szarvasmarha-állomány negativizálá- sa. Erre a munkára a jövőre megépülő száz férőhelyes növendékistálló teszi rá a koronát. Sok minden történt itt. A leírt gondolatok csak utalás- szerűek. Rengeteget lehet beszélgetni — és jólesik beszélni róluk. Küszöbön a tél. Nehezebbé vált a munka, mind csöndesebb a határ. A parasztember mérlegel, számot vet. A tegnap összefonódik a holnappal. Határállomásokhoz értek — és maguk mögött hagyják őket. A tekintet a holnap felé fordul, mert még van mit építeni a valamennyiük boldogulására készülő úton. Vörös Márta Csökkent a Tesztesés C7 a Lábodi Állami Gazdaságban A LÁBODI ÁLLAMI GAZDASÁG megyénk legnagyobb mezőgazdasági üzeme. Eveken át ez a gazdaság okozta a legtöbb gondot a megyei igazgatóságnak és a megyei pártbizottságnak. Miután országos szinten értékelték az állami gazdaságok tevékenységét, a megyei párt-végrehajtóbizottság az idén februárban a somogyi állami gazdaságok munkájáról tárgyait. A központi irányelvek üzemenkénti megvalósítására határozatokat dolgoztak ki, különös tekintettel a három legnagyobb területű üzem, köztük a Lábodi Állami Gazdaság munkájának megjavítására, a gazdálkodás színvonalának emelésére. Nemrég Lábodon elemezte a megyei pártbizottság meHAT ÉS FÉL KILOMÉTER JÁRDA Azzal kezdődött, hogy három forgódobos aszfaltfőzőt vásárolt tavaáy a balatonboglári tanács, s megalakította az útépítő brigádot. Azóta hat és fél kilométer járda épült az üdünácsülésen: »■ Akkora sár van nálunk, talicskán kell kitolni a kutyát, hogy ugasson.* Hát most már nincs szükség a talicskára, elkészült az aszfaltjárda- Sárái József né megeléméter járdát készített az aszfaltozó brigád. Nagyon sok pénzt takarított meg a tanács, mert például 4842 folyóméter járda 1 207 890 forintba kerül a, vállalati költségvetés szeunkában az aszfaltozó brigád. telepen és a községben, lyan utcákat szabadított meg bokáig érő sártól a brigád, int például a Szabadság, az rpád, a Táncsics, a Kossuth, Gyep utca. Legutóbb az Űt- rő utcában készült el a járda körzeti tanácstag kérésére, réfásan így fogalmazta meg : utcabeliek panaszát a tagedetten mondta, nem sajnálja a kétszázhetven forint községfejlesztési hozzájárulást, úgy örül a járdának. Megszólaltathatnánk nagyon sok bogiárit, ugyanezt mondanák el. Szabó Kálmán, a községi tanács vb-elnöke elmondta, hogy tizenöt utcában 7895 négyzetrint. A brigád négyszázezer forintért készítette el. A járda- szegélyt házilag gyártják, így negyedannyiba kerül, mintha készen vennék. A brigád két utcában épít még járdát az idén. Az egyik az új gázcseretelepet köti ösz- sze a községgel. zőgazdasági osztálya a télen hozott határozatok végrehajtásának tapasztalatait. Tó- bak István osztályvezető *. és Szabados Dezső, az állami gazdaságok megyei igazgatója, az osztály és az igazgatóság munkatársai meghallgatták Pankász Ferencnek, a gazdaság igazgatójának beszámolóját, helyszíni tapasztalatokat gyűjtöttek a kerületekben, majd megvitatták a lábodiak idei munkáját. MEGÁLLAPÍTÁSAIK LEGLÉNYEGESEBB PONTJA, hogy a tavalyihoz és az előző évekhez képest javult a termelékenység, s a korábbi tetemes kiesésekhez mérten az idén számottevően csökken a veszteség. Ismerve az eddigi súlyos deficiteket, a javulás figyelemreméltó, és egyúttal a párthatározatok végrehajtásáért tett erőfeszítések hatékonyságát is bizonyítja. Mire vonatkoztak, mit tartalmaztak ezek a határozatok? Többek között azt tartotta célszerűnek a megyei párt-vb, hogy a nagy területű kerületekből kisebbeket alakítsanak ki, valamint azt, hogy növekedjék ezeknek a gazdasági egységeknek az önállósága. Ennek szellemében intézkedtek a gazdaság vezetői: önelszámoló egységeket hoztak létre, a kerületek jutalmazási alapot is kaptak, s a vezetőket — a brigádvezetőkig bezárólag — fegyelmi jogkörrel is felruházták. Helyesen alkalmazták az anyagi ösztönző módszereket Ennek és az eddiginél jobb munkaszervezésnek köszönhető, hogy az időszerű tennivalókkal előbb végeztek, mint a korábbi években. A viszontagságos időjárás ellenére sikerült előbbre lépniük a vetésre alkalmas területek kiválasztásában. Ez az év az első, amikor az őszi kalászosok magja megfelelő elövetemé- nyek után került a földbe. Búzát például az idén egyáltalán nem vetettek kalászos után. Tavaly 80 százalékát olyan területre vetették, ahonnan azon a nyáron takarítóit ák be ezt a kalászost A hozamok az ‘ idén is gyengék, nagyon eltérőek az egyes táblák íu agai. A kapások és a kalászosok várakozáson alul fizettek egv-két kivételtől e'.tekintve. A kukorica ugyan várhatóan 3í vagon májusi morzsolttal többet ad a tervezettnél, az átlagtermés azonban a talaj táperejétől függően 6—25 mázsa között váltakozik A burgonya hozama 24—105 mázsa között ingadozik. A gazdaságban a gyenge termőterületek vannak túlsúlyban, az idén azonban már mintegy 5800 holdat szerves trágyáztak. Ekkora területen még egyetlen esztendőben sem végezték el ezt a munkát. Az összes szántónak egy- harmada kapott az idén szerves trágyát, ilyen ütemben három év alatt a teljes szántóterületet elláthatják ezzel a talajgázdagító anyagg£j J ÖT ÉV ALATT jelentősen — mintegy ezer számosállattal — megnövekedett az állatállomány a gazdaságban, évről évre több húst adnak a népgazdaságnak, az istállók rendje azonban még sok kívánnivalót hagy hátra. Helyenként olyan körülmények között van a jószág, hogy óhatatlanul betegségnek van kitéve. Gondot okoz a takarmány előteremtése, s noha a megyei párthatározatok előírják a rétek és legelők megjavítását is, a gazdaság nem tett meg mindent, amit kellett volna. Hiányzik a szakember-utánpótlás az állattenyésztésben és kisebb mértékben a növénytermesztésben is. A Lábodon tartott osztályértekezleten megállapították: a gazdaság megtette az első lépéseket a javulás útján. Elősegítette ezt az igazgatóságtól kapott megkülönböztetett támogatás, és ezt a célt szolgálták a megyei pártbizottság útmutató határozatai is. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a lábodiak törekedtek a jobb, a szervezettebb munkára. Az erőfeszítések elismerésre méltóak, de még nem sikerült minden hibát kiküszöbölniük ahhoz, hogy az erősödés üteme kielégítő legyen. Ilyen hiba egyebek között, hogy a tejhozam még nem éri el a kívánt szintet. A szervezésben is észlelhető fogyatékosság. Ennek következménye, hogy a gazdaság központjából kiinduló ésszerű elgondolások, okos elképzelések néha megváltoznak, mire sor kerülne megvalósításukra a kerületekben. TETEMES VESZTESÉG UTÁN NYERESÉGESÉN GAZDÁLKODNI — ezt a feladatot nem lehet máról holnapra megoldani. A veszteség az idén jóval kevesebb, mint amennyi tavaly volt, s ha igyekezetüket fokozzák, nem kell sok idő megszüntetéséhez. Lábodon is gazdálkodhatnak nyereségesen, ezt bizonyítja az idei javulás is. Hernesz Ferenc A pártépítés feladatairól szóló előadással megkezdődött Balatonaligán a falusi vezetők tanfolyama Jó módszerrel takarítják le a kukoricatáblákat a siófoki járásban Rekordtermés Telekiben — A silótakarmány kettős haszna korona után 16 vagon volt csak a földadó. — Nem tudom, ki hogy van vele, de nálunk az a vélemény, hogy nagyon jó a gabona karbamidozása. Ahogy szá- mítgattuk, ellenőriztük, azok a területek 100—150 kilóval többet adtak. Kint a határban zöldellő vetések. A ködös novemberben új remény. — Most már mindig csak jobbat vár az ember. És jobbat is kell adni. Többet hozott a burgonya is holdanként húsz mázsával. És ott a harminchat holdas kertészet. Sokat forog szóban ez is. A falusi párttitkárok, termelőszövetkezeti elnökök és községi tanácselnökök részére Balatonaligán rendezett tanfolyam tegnap délelőtt megkezdődött. A falusi vezetők első csoportját a megyei pártvégrehajtóbizottság megbízásából Fábri István mezőgazdasági osztályvezető-helyettes, a tanfolyam vezetője köszöntötte, és ismertette velük a két hét programját. A megnyitó után a tanfolyam első előadását Klenovits Imre, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője tartotta meg. A párt erősítésének lehetőségei és feladatai a falusi pártszervezetekben címmel. Az előadás anyagát, a témával összefüggő kérdéseket a részvevők délután nyolc csoportban vitatták meg a pártmunkában gyakorlott járási funkcionáriusok vezetésével. A program szerint ma dr. Nagy Lajos, az egyéves pártiskola igazgatója A párt belső helyzete Somogy megyében címmel tart előadást, holnap pedig Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára ismerteti előadásában a megye általános helyzetét és fejlesztésének irányelveit az ezzel öszefüggő párthatározatok alapján. A siófoki járás három termelőszövetkezete: a kötcsei, a siójuti meg a nagycsepelyi még a hóesés előtt befejezte a kukoricatörést. A többi gazdaságban azt remélik, hogy a hó nem lesz tartós, és nem sokáig nehezíti a betakarítást. Telekiben gazdag termést ad a kukorica, gyakori a két-három kifejlett cső egy-egy száron. Kijelöltek egy ilyen nagy hozamot ígérő, 1900 négyszögöles parcellát, s több mint 65 mázsa csöves kukoricát takarítottak be róla. Az őszi mélyszántást helyenként a,kint levő kukoricaszár akadályozza. Gyorsítják a táblák letisztításának ütemét a szövetkezetek Orkán silózóival is. Kizárólag ennek a munkának a mielőbbi befejezésére a járási tanács mezőgazdasági osztálya felosztotta dolgozói között a járás szövetkezeteit, hogy segítsenek e tennivalók helyszíni megszervezésében. Balatonszárszón például úgy oldották meg ezt a feladatat, hogy a tsz Orkán silózójával a tagok háztáji jószágállományának is aprított fel kukoricaszárat. A részes kukoricánál sem mindenütt várják meg, amíg a gazda levágja a szárat, hanem ezt is géppel végzik el, s a tsz-tagot megterhelik a a munkadíjjal. A tavalyi 1700 helyett most 2200 vagon silótakairmány áll a közös gazdaságok rendelkezésére, és a betakarítás tovább folyik. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy ahol a tavalyi siló eltartott az idei új termésig, ott nem volt takarmányprobléma. Azzal, hogy meet a tavalyinál és a tervezettnél is jóval több lédús takarmányra tesznek szert a közös gazdaságok, lehetőség van arra, hogy jövőre eszerint alakítsák ki takarmánytermő területeik nagyságát. Az idei nagy siló- készlet miatt jövőre helyenként kevesebb silótakarmány elvetése indokolt, ehelyett a fővetésű kukorica területét növelhetik, többet termelhetnek ebből a legfontosabb abraknövényből. Az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat kőműveseket és segédmunkásokat c? '.esz föl kaposvári és nagyatádi építkezése, Jelentkezés: Kaposvár, Május 1. u. 57. és a nagyatádi fő-építésvezetőségen, a vasútállomás mellett. (9462) A siófoki szálloda és kórház építkezésekre az ÉM SOMOGY MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT :t és segédmunkásod! vesz 1. Jelentkezés; fő-építésveaetőiég Siófok, Fő a. 200. sz. (9463)
