Somogyi Néplap, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-14 / 269. szám
NEVELÉSRŐL Ki a spicli? A z egyik falusi iskolában történt nemrég az alábbi kis eset: A tanító néni megszervezte a gyermekek sorban való hazamenését. Vigyázat bízott meg, aki reggel jelentést tett mindig az utcán történtekről. Az egyik negyedikes kislánnyal nap nap után baj volt: rendetlenkedett, verekedett. A tanító néni ezt figyelmeztetésül beírta a kislány ellenőrző könyvébe. Másnap azonban a szülői tudomásul vételt jelentő aláírás helyett az édesapa a következőket írta az ellenőrzőbe: »A megrovást nem veszem tudomásul, mert a tanító néni spicliket tart az osztályban.« Szerencsére nagyon kevés az olyan szülő, aki így fogja fel az iskola figyelmeztetéseit. Mégis érdemes fölvetnünk a kérdést: Besúgó-e az a tanu- aló, aki akár utcai felelősként, akár hetesként jelentést tesz a rendetlen- kedőkről? E kérdés nyomán eljutunk egy kényes gyermekkori problémához, az árul- kodáshoz. Az óvodás vagy alsó tagozatos tanulók magatartásában vitathatatlanul van ilyen vonás. Szeretnek árulkodni. Ebben a korban sok a gyermekben még az én-központúság. Érvényesülni akar, a maga igazát keresi minden áron. Ha játszanak, s eközben gyerekesen összevesznek, mindjárt azzal fenyegetőznek: »Majd megmondalak édesapámnak! Megmondalak a tanító néninek1« Ilyenkor a felnőttől várja a maga igazának bizonyítását, vagy az elégtételt. Ha egyik társát az iskolában felelősségre vonják valamiért, akkor is rendszerint a felnőtt pártjára áll, a kis »-bűnös-« ellen bizonyít Az 5—10 éves korban bizony sok hajlam van az árulkodásra. Ez azonban még nem besúgás, de vigyázni kell, hogy ne is fejlődhessen azzá! Nevelő és szülő részéről egyaránt az a leghelyesebb, ha nem is engedi el az ilyen árul- kodásokat a füle mellett de nem is csinál belőle nagy ügyet. Az apró-cseprő bejelentésekkel jövő tanuló ne büszkélkedhessen azzal, hogy árulkodását komolyan vesszük! Ismétlődő esetekben rosszallásunkat is éreztethetjük. A felső tagozatban egyre inkább kialakul a gyermek közösségi magatartása. összetartanak, védik egymást jóban-rossz- ban. Ilyen korban leszokik a gyermek az árulko- dásról. Sőt, gyakran átesnek a másik végletbe. Ha kitörik egy ablak, vagy valamelyik társuk rosszat tesz, inkább vállalják a kollektív büntetést »zsi- ványbecsületből«, de társukat nem árulják el. Ez ellen a szemlélet ellen ugyancsak küzdeni kell! Arra kell törekedni, hogy elsősorban a hibát elkövető gyermek ismerje be vétkességét! Ha azonban ehhez gyáva, akkor a többiek ne takargassák hibáját! Szokják meg, hogy mindenki felelős tetteiért, s az osztály becsületéért is! Ha valaki hibázott, akkor azt legyen bátorsága vállalni is! Köiön problémát okoz, ha a tanulót megbíztuk olyan feladattal, hogy — pl. a fenti esetben — jelentse az utcán rendetlen- kedőket. Ha ezt elmulasztja, akkor éppen naposi, vigyázói vagy leckenézői megbízatásának nem tesz eleget, tehát elmulasztja kötelességét. Az ilyen jelentések azonban nem be- súgások. Megbízatásukról minden társuk tud. Az ilyen felelősök nem leskelődnek társaik után, hogy hibáikat, mulasztásaikat »bejelentsék-«. E feladatok ellátása akkor válna besúgássá, ha titokban kapna a gyermek olyan megbízatást, hogy tájékoztassa a szülőt vagy nevelőt arról, amit társai vagy testvérei beszélnek, tesznek. Ilyen eseteknek azonban nem szabad előfordulni sem a családban, sem az iskolában! Gyermekeinket az életre igyekszünk fölkészíteni. Olyan jellemű emberekké kell őket formálnunk, akik sohasem rágalmaznak másokat, és nem így akarnak érvényesülni! Ámde nem mennek el közömbösen vagy becsukott szemmel a visszaélések mellett sem, hanem állampolgári kötelességből jelzik azokat, s őszintén segítő szándékkal merik bírálni a hibákat is. Rácz Jenő szakfelügyelő Könyv a lakásban A könyv hozzátartozik életünkhöz. A kisgyermek első képeskönyveit követik az iskoláskönyvek, meséskönyvek, kötelező olvasmányok. A felnőtt regényt, szakkönyvet forgat nap mint nap. És ha működik is mindenütt köl- csönkönyvtár, elöbb-utóbb minden otthonban összegyűlik néhány saját könyv, hiszen olyan szépek, olyan olcsók, s a legszebb ajándéktárgyak sorából sem maradhat ki az olvasnivaló. Nem dísztárgy a könyv, üveges részét is. Ez ugyan külön könyvespolcnak. BarKinek szabad barmikor méreténél fogva nem ideális, szaküzletekben kavható hozzányúlnia, s kezben for- de kétsorosán rakva elég te- ‘ kapható gatni nemcsak szabad, kell Könnyű és egyszerű fa-fémko mbináció. Hasonló mér a kereskedelemben is kapható. Fal mellett, vagy két-két polcot egymásnak háttal állítva szoba választóként is használható. is. És mégis dísztárgy olyan kintélyes mennyiségű könyv értelemben, hogy dísze a la- benne. Minden szobákasnak, az otthonnak. ban lehet helyet találni egy A lal teljes szélességében végighúzódó szekrénysor alacsony, hogy egy szinten legyen az ablak alsó felével. Egyik része könyv- tárolóként szolgál. Az ilyen jellegű bútordarab később változtatható, átrendezhető, továbbfejleszthető. A választék, sajnos, kicsi — és nem is olcsó! Barkácsolni, csináltatni azonban viszonylag olcsón lehet. Fémlétra, fémállvány, sőt — ha a fal megfelelő vastagságú — falba süllyesztett fémtüske lehet az alapja a dörzsölt, pácolt polcoknak. Minden kis zug, minden kis sarok alkalmas rá, hogy oda könyvtárolót építsünk, rögzítsünk. Alacsony bútorok fölött akár a bútordarabra támaszkodhat, akár falon függhet; heverők mellett részben az éjjeliszekrény feladatát is betöltheti. Ha kicsi a szoba, fokozatosan akár a mennyezetig be lehet építeni könyvespolccal — vál- lalva, hogy a legfelső emeleteket létráról kezeljük. Pataki Mária Sxemfinb fénye Lehet, hogy fontos tudnunk, miképpen használjuk a szemnél a szépítőszereket, de ennél is fontosabb tudnunk, hogyan védjük szemünk egészségét. Bármilyen tökéletes arcunk formája, bármennyire bársonyos az arcbőrünk, ha a szemhéj vörös, szemünket karikák árkolják, oda a szépség. A szemeket rém szabad kifárasztani. Gyenge világításnál végzett megfeszített tartós munka fá- rasztja a szemeket. A világítás helytelen elhelyezése (például az íróasztalnál balról kell a világítást kapnunk), olvasás járműveken, a pihenési idő elhanyagolása* Italában az egyensúlyból kilendülő élet, fáradtság nyomait hagyja vissza. Az erős napfény szintén árt a szemnek. Ezért napszemüveggel kell védekeznünk ellene. De nem szabad túlzásba esnünk, ne viseljünk tehét reggeltől estig színes szemüveget, hiszen egy normális szemnek el kell viselnie minden megerőltetés nélkül a nappali világosságot. Néhány gyakorlati tanács. Elsősorban a frissítő, nyugtató, enyhítő kamilla- vagy hársfaborogatás nyugtatja meg a szemeket. Nagyon ajánlatos, ha a 15—20 perces borogatás alatt fekvő helyzetben pihenünk, lehetőleg lámpafény nélkül. Borogatás helyett kis gézzsákot készíthetünk, azt megtöltjük kamilla- vagy hársfavirággal, forró vízbe helyezzük, maid mikor lehűlt* a csukott szemhéjra tesszük. Ezt a műveletet néhány perc múlva megismételjük, majd néhány másodpercre hideg borogatást alkalmazunk. Ha hozzászokunk ahhoz, hogy a szemet festjük (és ez a szokás a nőknél sajnosán elharapódzott), a szemet minden este gondosan ki kell tisztítani. A festék eltávolítása után a szem környékét, fi leg a szemhéjakat bőrt tápláló krémmel kenjük be. Vass Lajos Hol tartsuk, hogy ennek a kettős feladatnak megfeleljen, kiemelt, szép helyet kapjon, ahol azonban bármikor elérhetjük? Az üzletekben kapható bútortípusok túlnyomó részéhez könyvespolc is tartozik. Ezt érdemes a bútorral együtt megvenni, mert amíg annyi könyv összegyűlik, amennyi a polcokat megtölti, addig a könyvek laza sorai között, vagy egy-egy teljes polcon tarthatunk dísztárgyat, csinos edénykészletet, porcelánt, kerámiát. Könyvespolc híján felhasználhatjuk könyvtárolónak a kombinált szekrény ÁPOLJUK FOGAINKAT És a jó fogkrém? Uj díszpárnahuzat Sok helyen díszíti a hálószoba kettős ágyát henger alakú párna. Készítsünk rá új huzatot. Ha illik a szobaberendezéshez, válasz- szunk fehér batiszt anyagot, vagy fehér nylont. Téglalap alakú anyagot szabunk, akkorát, amekkora a párna hosszával, illetve a két oldal ráhagyásával megegyezik. Az anyagba tehetünk nylon csipkéből betétet. Rágépelhetjük az alapra, de betétként is felhasználhatjuk. Ajánlatos színes klottot aládolgozni, hogy a csipke mintája érvényesüljön. Az anyag két szélére varrjunk gumiházat. A befűzött szalag seítségével a párna huzata köny- nyen le s felhúzható, könnyen tisztán tartható. A szalagot helyettesítheti gumi is. Maglódi Magda Megalakul a vérzékenyek társasága Bernben tervbe vették egy Haemophiliai Társaság megalakítását (Haemophilia = vérzékenység.) Az ilyen betegségben szenvedők, illetve art ; v ! én viselői torn • ■ - e y 3 istbe. A cél: megfelelő tájékoztatást nyújtani a betegség kezelési lehetőségeiről és arról, hogy miként lehet a vérzéseket elkerülni, a beteg állapotának megfelelő munka- és életkörülményeket teremteni. Ezenkívül lehetőség szerint támogatni akarják a vérzékenység leküzdésére irányuló kutatásokat is. Az utóbbi időben, hála a fejlett tranzfúziós eljárásoknak, jelentékenyen javultak a vérzékeny emberek életkori kilátásai. Fontos; hogy a kezelés a betegség lehető legkorábbi stádiumában meginduljon. Ezért az egyesület minden vérzékenységben szenvedő tagja igazolványt kap, amelyben feltüntetik a betegségének pontos leírását és természetesen a vércsoportját is. Közismert, hogy a fogak korai elvesztését legtöbbször a szuvasodás okozza. De nem különös-e, hogy az élet folyamán a fogak korán elpusztulnak, a halál után, a földben pedig évezredekig épségben maradnak? Az is tény, hogy pár száz évvel ezelőtt1 egészségesebbek voltak az emberi fogak. A fogbetegségek okai A civilizáció következtében megváltozott a táplálék ösz- szetétele, elkészítési módja is más lett. A civilizált ember több édességet fogyaszt, és kevesebbet rág. Márpedig minél több édességet eszünk, és minél kevesebbet rágunk, annál több lepedék rakodik le a fogakra. A lepedékekben keletkező savas erjedés lassan felpuhítja és elpusztítja a fogzománcot A tiszta felületen nem keletkezik szuvasodás. A védekezés egyik hatásos módja tehát a fogak rendszeres tisztítása. Az első kérdés, hogy mikor tisztítsuk fogainkat? Minden étkezés, tehát reggeli, ebéd és vacsora után. Különösen káros a főétkezések között édességet fogyasztani. A lepedék ilyenkor huzamosabb ideig a fog felületén marad. Nem elég reggeli előtt meg este, lefekvés előtt fogat mosni! A fogakat minden étkezés után kefével kell megtisztítani. Sokan azzal érvelnek, hogy az üzemi konyhán étkezőknek ez nehézséget okoz. Ugyanez vonatkozik szerintük a csoportosan étkező gyerekekre is. Mit lehet tenni? A felelet egyszerű: a munkahelyen is legyen fogkefénk! Milyen a jó fogkefe? A fogápoláshoz fogkefe, fogpép és szájvíz szükséges. Sokféle fogkefét árusítanak, de nem mindegyik megfelelő. A fogkefe lehetőleg kicsi legyen, hogy a fog minden részéhez hozzáférjen. A nyél 15 —16 cm hosszú, a fej pedig 25—35 mm hosszú és 8—12 mm szélességű legyen. Legjobb a ritka csomózású 10— 12 különálló sörtecsomóból készült kefe, amelyben a sör- tecsomók 2—3 sorban helyezkednek el. A jó sörte elég kemény, de hajlékony, rugalmas, és könnyen szárad. A disznósörte felel meg leginkább. A nálunk forgalomban levő műanyag nylonsörte tartós ugyan, de kemény és merev. Nem használható rendszeresen, mert a fog nyakát erősen koptatja. Gyermekeknek 2—6 éves korban puha sörtéjű, kicsiny fogkefét ajánlunk. A kemény sörtéjű fogkefe jobban tisztít, ezért szuvasodási hajlam és bő le- pedékképződés esetén használjuk. A nagy, sűrű csomózású fogkefe nem alkalmas a fogközök tisztítására. A fogak minden hozzáférhető felületét alaposan meg kell tisztogatni, kívül és belül, függőleges és vízszintes irányban egyaránt. A hátsó fogak tisztítását majdnem csukott szájjal, ellazult izom- zattal végezzük. A fogtisztítás legalább 3 percig tartson. Ezután a szájat alaposan kiöblítjük langyos sós vízzel, esetleg illatosított szájvízzel. A fogközök tisztításáról külön is gondoskodnunk kell. például selyemszál áthúzásával vagy lúdtollal, esetleg finom fémből készült, hajlékony és rugalmas fogpiszkálóval. A fából készített fogpiszkáló többnyire nem megfelelő, mert a f?gak közötti ínyt sérti, sebet okozhat, amely az ismételt piszkálás miatt nem gyógyul be. Az üzleteinkben vásárolható fogpépek a fogzománcra és az ínyre ártalmatlanok. Ezek a pépek habzó anyagot, enyhe fertőtlenítő szert és különféle üdítő illóolajokat tartalmaznak. Házilag készített fogpépek és úgynevezett »népi« fogtisztítószerek, krétaporok használata nem mindig veszélytelen! A rendszeres fogtisztítást a tejfogak kinövése után, kétéves korban kell elkezdeni. Igen fontos, hogy a fogkefe használatát és magát a fogtisztítást játékos foglalatosságként megkedveltessük a gyermekkel. Különben kellemetlen és értelmetlen kötelességnek tartja. A gyermek fogápolását ellenőrizni kell, de ellenőriztessük félévenként a fogak állapotát is. A fogakat, különösen gyermekkorban, kímélni kell a fizikai és vegyi ártalmaktól. Rendkívül káros a nagy hőingadozás: ha forró ételre jeges ételt vagy italt fogyasztunk. A gyomorbetegnek rendelt sósav megtámadja a fogakat, ezért legjobb, ha üveg- csövön szívják fel, úgy, hogy az üvegcső vége a nyelv hátára kerüljön és a sósavoldat egyáltalán ne érintse a fogakat. Igen sok betegség, főképpen a gyermekkori fertőző betegségek, a szájon át »lépnek be« a szervezetbe. A száj és a fogak ápolása tehát nemcsak a fogak épsége, hanem a különféle betegségek elhárítása végett is fontos. Az ápolatlan száj rossz szagú leheleté egyébként is visszataszító, s még házasfeleket is elhide- gíthet. Ahogyan étkezés előtt kezet mosunk, ugyanúgy étkezés uí - m .ssuk meg fogainkat! Ne feledjük, hogy amit meg akarunk őrizni, azt ápolni is keli!
