Somogyi Néplap, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-14 / 269. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK1 Ara, 80 FILLÉR Mai számunk tartalmából: m. ÉVFOLYAM 269. SZáM * VASÁRNAP, 1965. NOVEMBER 14 A siófoki kórház építői között <4. o.) 140 000 nyárfa (5. o.) Ajándék — föltétellel (7. o.) Ki a spicli? <9 0.) MSZMP MEGVEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA KALINYIN KÜLDÖTTEI SOMOGYRAN Tegnap Kilitibe és Boglárra látogatott a szovjet delegáció ü Befejezte munkáját az országgyűlés ülésszaka A somogyi mezőgazdaság két jelentős üzemébe, a ba- latonkiUti Üj Tavasz Termelőszövetkezetbe és a Balaton bogiári Sző- lőoltvány-ter- melő Állami Gazdaságba látogattak tegnap Kalinyin képviselői. írtjukra elkísérte őket Dom- bóvári László, a Kaposvári Járási Pártbizottság első titkára. Bala- tonkilitiben — a fogadás emlékezetes ünnepi percei után — Dudás Károly tsz-elnök számolt be vendégeinknek szövetkezetük eredményeiről, gondjairól. Elmondotta többek között, hogy évente 1250 hízó sertést, 100—120 hízó marhát, __20 000 pe- Marija EflmoT na Zverjeva a balatonkilití 6voc senyecsirkét dások k5iíött- és 50—60 vagon kenyérgabonát ad szövetkezetük az államnak. A kalinyini pártmunkásküldöttség minden tagja, különösen Alekszandr Afrikano- vics Kondrasov, a delegáció vezetője igen nagy érdeklődéssel hallgatta a beszámolót, és számos kérdést tett föl a tsz vezetőinek. Érdeklődött például a tsz-tagok és vezetők jövedelméről, a termelés gazdaságosságáról, a szakember-ellátásról, és elismeréssel nyilatkozott a szövetkezet, a falu fejlődéséről. Nagyon tetszett a szakszerű, okos és részletes beszámoló — mondotta többek között. — Meggyőződésem, hogy jó, nagy távlatok előtt álló szövetkezet az önöké. Ennek alapján elmondhatom Kalinyin dolgozóinak, hogy jó úton halad a magyar mező- gazdaság. Vendégeink ezután megtekintették a falu új létesítményeit, az óvodát, az új iskolát, ajándékokat, játékokat nyújtottak át a gyerekeknek, majd — az esős idő miatt csak távolról — megnézték a szövetkezet majorjait. Meglepetés volt számukra is, amikor ebéd közben három kis- óvodás jelent meg, s műanyag játékokat nyújtott át a következő szavak kíséretében: — Igen nagy szeretettel küldjük e játékokat a szovjet óvodásoknak. A délutáni órákban Bala- tonboglárra látogatott a küldöttség. Az állami gazdaság rádpusztai üzemegységében Nemes János, a Fonyódi Járási Pártbizottság első titkára, Széli András igazgató és a gazdaság vezetői várták őket. A vendégek a szívélyes üdvözlés és bemutatkozás után végigutaztak a hatalmas szőlőtáblák mellett, megnézték a lengyeltóti gyümölcsöst is. A gazdaság központjában a korszerű palackozót, az elő- haj tatót láthatták, és hosz- szabban elidőztek a laboratóriumban, ahol a nagyüzemi gyakorlat és az elméleti kutatás összefüggéséről hallottak igen érdekes beszámolót. Ezután még sokat kérdezősködtek a gazdaság és dolgozóinak munkájáról, életéről, majd a Vikár Béla Járási Művelődési Házba mentek, ahol kalinyini vendégeink tiszteletére magyar—szovjet barátsági estet rendeztek. Bevezetőként Horváth János MESZÖV-elnök, a megyei pártbizottság tagja beszélt a földművesszövetkezetek gazdasági és kulturális munkájáról. A gazdag é§ változatos — megyénk népi kultúráját, műkedvelő művészeti mozgalmát méltóképpen reprezentáló — műsorban fellépett a fonyódi kórus, a bu- zsáki népiegyüttes, a siófoki Balaton Táncegyüttes, valamint a siófoki és a lengyeltóti népi zenekar. KÁLLAI GYULA ELVTÁRSNAK, A KORMÁNY ELNÖKÉNEK BESZÉDE Az országgyűlés szombaton folytatta tanácskozását. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Mu- káspárt Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, s a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülést, amelyen folytatódott a művelődésügyi miniszter beszámolója fölötti vita. Az ülésen beszédet mondott Kállai Gyula, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. A tervezettnél hamarabb leraktuk a szocializmus alapjait A boglár! gazdaság laboratóriumában. A küldöttség megtekintette az elóhajtatöt. Amidőn képviselőtársaim tudomásul vették Népköztársaságunk Elnöki Tanácsának az első ülésnapon elhangzott beszámolóját, ezzel egyben elfogadták és megerősítették az Elnöki Tanácsnak azt a határozatát is, amellyel engem ez év június 3ú-án a magyar forradalmi munkásparaszt kormány elnökévé választott — mondotta Kállai Gyula, majd megköszönte a megtisztelő bizalmat A szónok ezután néhány gazdasági kérdéssel foglalkozott. Utalt arra, hogy amikor második ötéves tervünket kidolgoztuk, azt az alapvető politikai célt tűztük magunk elé, hogy ebben az időszakban — tovább folytatva a korábban megkezdett munkát .— befejezzük a szocializmus alapjainak lerakását, s az egész népgazdaságban kivívjuk a szocialista termelési viszonyok győzelmét. Ezt a fő célt az eredetileg tervezettnél rövidebb idő alatt sikerült elérni. Javult iparunk szerkezete, emelkedett műszaki színvonala Az ipari termelés volumene öt év alatt 48 százalékkal növekedett. Bár a terv rekonstrukciós jellegű volt, azaz elsősorban meglevő üzemeink korszerűsítését szolgálta, mégis nagyszerű új létesítményekkel gyarapodtunk — mondotta. A mezőgazdaság szocialista átszervezése társadalmi rendünk erejének újabb fényes bizonyítéka. Bár ez azonnal körülbelül 10 milliárd fp;rint újabb beruházást jelentett, volt erőnk és tartalékunk, hogy az újonnan született közös gazdaságokat ellássuk gépekkel és egyéb nagyüzemi termelési eszközökkel. A mezőgazdaság tömegével kapott kombájnokat, traktorokat és más gépeket. Többszörösére növeltük a műtrágya felhasználását, több mint félmillió holdat öntözünk már, s másfél millió holdon alkalmazunk vegyszeres gyomirtást Az utóbbi öt évben csaknem 80 000 hold szőlőt és 106 000 hold gyümölcsöst telepítettünk. Bár az ötéves tervben az eredetileg is irreálisan kitűzött 22—23 százalékos növekedést nem érjük el, öt év alatt a mezőgazdaság termelésének 12—14 százalékos emelkedését így is jelentős eredménynek kell tekinteni. A gyakorlatban bebizonyosodott a szocialista nagyüzem fölénye: az átszervezés közben nem esett vissza, sőt nőtt a termelés, búzából már két éve hazai termésből elégítjük ki a szükségletet. Az 1956— 1960-as években 8,6 mázsa volt a holdankénti átlag, ezzel szemben az utóbbi öt évben már 10,7 mázsa, sőt az idén 12,5 mázsás átlagtermést értünk el, ami hektáronként csaknem 22 mázsának felel meg. Soha ilyen eredménye nem volt még a magyar mezőgazdaságnak; ez a hozam több, mint másfélszerese a felszabadulás előtti évek átlagának! Amiben még nem vagyunk világelsők Az életszínvonal alakulásával foglalkozva elmondotta, hogy a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére nem éri el ugyan a tervezett 13 százalékos növekedést, hanem előreláthatóan 8 —9 százalékkal nő, viszont a foglalkoztatottság és a társadalmi juttatások színvonala az elmúlt öt évben olyan mértékben nőtt, hogy a munkások és alkalmazottak reáljövedelme a tervben elhatározott 17 százalék helyett várhatóan 19—20 százalékkal emelkedik. A társadalombiztosítást kiterjesztettük az egész termelőszövetkezeti parasztságra, úgy, hogy most — csaknem mindenki részesül ingyenes egészségügyi ellátásban és a társadalombiztosítás egyéb juttatásaiban. Állami támogatással pénzalapot teremtettünk ahhoz, hogy nyugdíjat kapjon a közös gazdaság munkájából kiöregedett parasztember. Pártunk és kormányunk természetes kötelességének tartja, hogy a termelés növekedésével együtt tovább emelkedjék az életszínvonal, és minden tekintetben utolérjük és majd elhagyjuk ?, legfejlettebb tőkés országokat is. Ennek alapvető feltétele azonban, hogy gyorsabban növeljük a munka termelékenységét, s így fokozzuk az ipari és a mezőgazdasági termelést. Nyugdíjrendszerünk, iskoláztatási lehetőségeink, orvosi ellátásunk, általános társadalombiztosításunk — amelyek a társadalmi jellegű juttatások zömét alkotják — a világon az elsők között van. De, sajnos, a munka termelékenysége, termelőmunkánk színvonala, amelyből a társadalmi juttatásokat is fedezzük, még nem tartozik a világelsők közé. A munka termelékenysége nem nőtt a tervben előírt mértékben, s mint már említettem, a mezőgazdaság termelése is elmaradt a tervezett szinttől. E két tényező követelményeként a nemzeti jövedelem emelkedése a tervezett 36 százalék helyett mintegy 26—28 százalék lesz. Emellett túlteljesítettük a beruházások előirányzatát: 180 milliárd forint helyett mintegy 200—205 milliárd értékű beruházást valósítottunk meg. Harmadik ötéves tervünk célkitűzései Kállai Gyula a továbbiakban a harmadik ötéves terv előkészületeiről szólt és hangsúlyozta, mivel viszonylag szegények vagyunk nyersanyagokban és energiahordozókban, ilyen szükségleteinket elsősorban a szocialista országokból származó behozatalból fedezzük. Éppen ezért különösen örvendetes, hogy a szocialista nemzetközi munkamegosztás kereteiben a KGST országaival és különösen a Szovjetunióval kialakított együttműködés révén energia- és nyersanyagszükségletünk javarésze az 1966— 70-es évekre egyezményekkel már jórészt biztosítva van. Készülő harmadik ötéves tervünk egyik legfontosabb célként tűzi ki annak biztosítását, hogy nemzetközi pénzügyi helyzetünk szilárd, kiegyensúlyozott legyen. Ehhez külkereskedelmi munkánk további javításán kívül elsősorban az szükséges, hogy a termelés fedezze a fogyasztás és a felhalmozás igényeit és nemzetközi fizetési kötelezettségeinket. A harmadik ötéves terv kidolgozása még nem kevés munkát igényel, előreláthatóan csak a jövő év tavaszára készül el, akkor terjesztjük az országgyűlés elé. 1966. január 1-ével azonban új tervév kezdődik, ameiynek feladatait meg kell határoznunk, ezért kérem az országgyűlést: adjon felhatalmazást a kormánynak, hogy az 1966. évi tervet még ez évben jóváhagyja, s így az üzemek és vállalatok kellő időben megkapják tervfeladataikat. A párt vezetése és a kormány most gazdaságirányítár si rendszerünk kritikai felülvizsgálatával és megreformálásával foglalkozik. Ennek az az alapvető Oka, hogy a szocializmus termelőerői túlnőtték a régebben kialakult vezetési, irányítási elveket és módszereket. A készülő reform egyik fő vonása: a szocialista gazdaságban is ható értéktörvény tudatosabb alkalmazása az irányításban. Ezzel együtt szigorúbban a tudomány alapjára kell helyezni a népgazdasági tervezést, növelni kell a vállalatok (Folytatás a 2. oldalonj
