Somogyi Néplap, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-12 / 267. szám

Féntek, 1965. novembér 12. s SOMOGYI N fi P L A F Az eredményesebb baromfitenyésztés szervezői Felháborító ELTELT AZ ELSŐ ÉVAD a keltetőállomások összevo­nása utún. Ennek összegezett tapasztalatait most ismertet­ték a hálózat dolgozóival. Kettő József, a megyei köz­pont vezetője beszámolójában üt. Mohar László, a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lyának vezetője és Partos Nándor megyei főállatte­nyésztő hozzászólásukban azonban olyan összefüggések­re mutattak rá, amelyek bi­zonyítják: ez a korszerűen fölszerelt intézmény jóval többet tesz annál, mint hogy csupán naposcsibét ad a tsz- eknek és egyéni baromfitar­tóknak. Fontos szerepet tölt be a keltetőüzemek rendsze­re az új fajták meghonosítá­sában, a megye baromfite­nyésztésének fejlesztésében, a fogyasztók tojás- és húsellá­tása javításának előmozdítá­sában. Hiteles adataink vannak rá: négy-öt évvel ezelőtt évi 70—80 darabos tojáshozam volt az általános, az idén meg 120—130 tojást ad egy- egy tyúk. Ami a közellátást és az exportot illeti: soha, de soha nem vásároltak föl me­gyénkben ennyi tojást, mint 1965-ben; a baromfiipar év­ről évre teljesíti folytono­san növekvő húsfeldolgozási előirányzatát Közben a fa­lun is nőtt az önfogyasztás. S mindez miből fakad? A termelésből, a tenyésztésből. Igen, a felvásárlást, a fogyasz­tást meghatározza, sőt meg is előzi a baromfit illetően is a tenyésztés. Itt, a folyamatnak valahol ezen a szakaszán he­lyezkedik el a csibekeltetiés gépi rendszerének megyei há­lózata. Nem akarjuk a kotló meg a keltetőgép közti arány- eltolódás méreteit számok is­mertetésével és időrendben végig elemezni, de arra utal­hatunk: a hozott, vett csibe egyre több és több a falusi baromfiudvarokban is. Nagy­üzemi baromfi nevelésről meg addig szinte szó sem lehe­tett, amíg keltetőüzemek nem voltak. ma tízezres gépek ONTJÁK A CSIBÉT Kapos­váron, Csurgón, Csokonyavi- sontán, Nagyatádon és Karú­don. Az idei évadban mind­egyik gép az előírt hatvan­ezer naposbaromfi helyett tóDb mint hatvannyolcezret keltetett. Ez együttvéve 3,7 millió darabos termelést je­lent. Csupán viszonyításként említjük meg: a kikeltett mennyiség több mint kétsze­rese a megye jelenlegi tyúk állományának. A hálózat kereken 4,1 millió tojást vett át kelte­tésre. Ezzel az akcióval kez­dődik az idény, de megala­pozása, előkészítése korábbi évekre nyúlik vissza. Már előbb fajtatiszta és egészséges csibét kellett tenyésztésre ki­adni, hogy legyen majd kel­tetésre alkalmas tojás. Való­ban folyamatról van tehát szó, nem lehet, nem elég csak egy év munkáját vizs­gálni. A mezőgazdaság élt- szervezése előtt meg még utána is bizonyos ideig úgynevezett mintaközségek egyéni ba­romfiudvaraiból gyűjtötték össze a tenyésztojást. A vér- vizsgálat, a szervezés, a faj­taazonosság meg az állat­egészségügyi követelmények megtartásának biztosítása — mindez rengeteg dolgot adott. Aztán kezdtek kialakulni a nagyüzemi baromfifarmok. Mind jobb és termeléke­nyebb fajtákat kaptak, s a szerződésre pontosan szállí­tották a keltetőknek a toj'st. Az idén már a tsz-ek nyolc- vannégyezres tyúkállománya látta el nagyrészt tojással a keltetőüzemeket. A baromfii tenyésztési program kereté­ben lassan-lassan előbbre és előbbre lépegettünk, most azonban egy nem is kicsiny lépést teszünk visszafelé, már ami a tenyésztojás nagyüzemi termelését illeti. AZ TÖRTÉNT UGYANIS, hogy tizenhat termelőszövet­kezet közölte: csökkenti vagy felszámolja tyúkállományát; az új idényben ne várjon hát tőle tenyésztojást a há­lózat. Törökkoppány, Magyar­egres, ötvöskónyi és más községek termelőszövetkezete jutott ilyen helyzetbe. A tsz-ek egy része állatbetegsé­gek miatt kényszerült a to­vábbi szerződés felmondásá­ra; mások azt nehezménye­zik, hogy régi épületükben már nem tarthatnak törzsba­romfit; a visszalépés legálta­lánosabb oka azonban az abrakhiány. Mindezek a jel­zések arra valók, hogy az érdekelt szervek a jövőre szóló intézkedéseikben pró­báljanak számolni velük. Vi­szont: az idő sürget, e várat­lanul föllépett nehézségek el­lenére is kell « naposcsibe. A keltetőüzemek dolgozói, szaktanácsadói most ismét az egyéni baromfitartókhoz for­dultak. Lehetővé tette szá­mukra ezt az a tény. hogy a háztáji gazdaságokban is egészséges tyúkállomány fej­lődött a gépi keltetésű na­poscsibékből. Néhány falu­ban — így például Babócsán, Böhönyén, Csombárdon és Csokonyavisontán — az ál­latorvosok és a községi ta­nácsok közreműködésével megszervezték a tyúkok ál­talános vérvizsgálatát. így biztosítanak körülbelül húsz­Intézkedés helyett személyeskedés — Bűnö. jiődömség Évek óta kérték a Balaton­újhelyi Állami Gazdaság dol­gozói, hogy az elavult üzemi konyha és étkezde helyett egy megfelelőt építsenek. Nagy ezer egészséges egvedtől te- : örömmel fogadták tehát, ami- nyesztojast annak a mennyi- kor 1963-ban megkezdődött az segnek a pótlására, melyet eredetileg az említett tizen­hat szövetkezettől vártak. A FOGYASZTÓK ELLÁ­TÁSA és vele a baromfiipar jövő évi alapanyagának biz­tosítása, a nagyüzemi meg a háztáji baromfitenyésztés és -tartás elősegítése és megfe­lelő szervezése — így kap­csolódnak egymásba e folya­mat láncszemei. Az új kel- tetési idényre való felkészü­lés tehát mindennek a sok­rétű és mégis szorosan ösz- szefüggő teendőnek az elvég­zését követeli meg a hálózat vezetőitől, dolgozóitól. Szem­léletükre jellemző — amint az elmondottakból is világo­san kitűnik —, hogy nem szűk körű üzemiérdeket néz­nek munkájukban, hanem gyakorlatukkal a jelen és a jövő feladatainak minél jobb megoldását szolgálják. Együtt­működnek társszervekkel, jó a kapcsolatuk a termelőkkel, teendőiket ellátják, ami pedig meghalad-'-' hatáskörüket, azt hangos szóval jelzik az in­tézkedésre i vatottaknak. Ezt is a jövőért, a baromfite­nyésztés fejlesztése megala­pozásának elősegítése végett teszik. Kutas József építkezés. Tavaly június el­sején adták át rendeltetésé­nek a 3,5 millió forint költ­séggel készült, szemre is tet­szetős épületet. mennyezet, s kidőléssel fenye­getnek az oszlopok. Hovato­vább az épület összeomlásá­tól kellett tartani. Hogy ezt megakadályozzák. gerendák­kal, deszkákkal támasztották alá. Az AGROTERV tervei alap­ján készülő üzemi konj'ha-ét- kezde építésével Széles István budapesti építészt, a munkák irányításával Balázs Sán­Az új konyha-étkezde kívülről. Nagy volt azonban megle­petésük. amikor látták, hogy a bejárati ajtó fölött, majd pedig az étteremben és a konyhában repedezik a fal, a Három védnökség tanulsága LEHET-E HATÁRIDŐRE SZÁLLÍTANI? Lehet. A Transzformátor és Villamoskészülék Gyár Kaposvári Gyáregységének KISZ-szervezete háromszor is bebizonyította ezt. Az ösz- szefogás, a szervezettség mindig győzni tud a meg nem értés és a bürokratikus aktatologatás fölött. Az első győzelem A Tisza-menti Vegyiművek KlSZ-blzottsága levelet írt a kaposvári gyáregység ifjú­kommunistáinak. Segítséget kért: »Ipartelepünkön most van folyamatban a szuper- foszfátgyár bővítése. A be­ruházás határidőre való befe­jezése népgazdasági szem­pontból igen fontos. Ahhoz, hogy az új létesítmény 1965 második félévében üzemel­hessen, szükségünk van két darab markolós futódarura és az ehhez való darupályák­ra. A darut gyártó üzem KISZ-bizottsága arról értesí­tett bennünket, hogy minden­ben segítenek, határidő előtt szállitanak, ha nálatok egy évvel a visszaigazolt határ­idő előtt elkészül a daru ösz- szeállitásához szükséges hat darab elektromos féklazító. Kérünk benneteket...« Ehhez még annyit: A Ve­gyiművek vezetői már ko­rábban, a megrendelés idő­pontjában hivatkoztak a nép­gazdaság érdekeire. ök is kérték, hogy erre való tekin­tettel előbb szállítsák le az alkatrészeket. A kaposvári gyáregység KISZ-fiataljai védnökséget vállaltak a Vegyiművek ren­delése fölött, közbenjárásukra soron kívül lehetett gyár­tani és szállítani. A Tisza- menti Vegyiművek szuper- foszfátgyára a kívánt határ­idő előtt megkapta a daruk összeállításához szükséges elektromos féklazítókat. A második győzelem Az ÉM Építógépjavító és Gépgyártó V állalat Budapes­A »iófoki izélloda és kórház építkezésekre az ÉM SOMOGY MEGYE! ÁLLAMI ÉPÍTŐIPAR! VÁLLALAT kőműveseket és segédmunkásokat vesz föl. Jelentkezés; fő-építéavezetőíég Siófok, Fő n. 200. sz. (9463) ti Gyárának KISZ-bizottsága lseire a lehetőségek felülvizs- is védnökség vállalására kér- Igálata után kössünk szociális­áé a kaposvári üzem KISZ- szervezetét. Idézet az ÉM Építőgépjavító és Gépavártó Vállalat hivatalos rendelési leveléből: »Tekintettel arra, hogy az anyag népgazdasági tervünk és az ország építési programjának nélkülözhetet­len tartozéka, nyomatékosan kérjük a szállítási határidő feltétlen betartását. A kért szállítási határidő 1965. már­cius 15.« A TRANSZVILL a ház­gyári berendezések szerelésé­hez szükséges két elektrohid­raulikus emelő leszállítását 1966. március 31-re igazolta vissza. A kérés teljesítéséhez több mint egy évvel előbbre kellett hozni a gyártás és a szállítás határidejét. A kaposvári üzem KISZ- fiataljai újra »csodát« mű­veltek. Az építők a kívánt határidő előtt megkapták az elektrohidraulikus emelő­ket. A budapesti üzem ifjú­kommunistái is teljesítették felajánlásukat: a házgyár kellő időre elkészült. A harmadik győzelem Ez év február 4-én levelet írt a kaposvári gyár KISZ- szervezetének a Veszprém megyei KISZ-bizottság. »Ked­ves Elvtársak! A Szovjet— Magyar Timföld—Aluminum Egyezményre hivatkozással kérjük, hogy a Bakonyi Bauxitbánya alábbi rendelé­ta szerződést. Megjegyezzük, hogy a kért berendezések ki­emelt beruházáshoz szüksé­gesek.« A Bakonyi Bauxit bánya két darab árbockap­csolót kért 1965. IV. 10-i le­szállításra, a TRANSZVILL június 30-ra vállalta a szállí­tást. A következő ütemhez az igényelt négy darab ár­bockapcsolót április 30-ra kérték, a visszaigazolt idő­pont: szeptember 30. A kaposvári üzem KISZ- szervezete március 20-án szo­cialista szerződést kötött a bauxitbánya KISZ-bizotts:'gá- val: »... ígérjük, hogy a Ba­konyi Bauxitbánya az igé­nyelt árbockapcsolókat a kért határidőre megkapja.« Az el­ső ütemhez igényelt szállít­mányt április 10-én, a máso­dikat egy hónappal a kért (öt hónappal az eredetileg visszaigazolt) határidő előtt leszállították. A Veszprém megyei KISZ- bizottság levélben mondott köszönetét. A hivatalos gyári rendelésre nem, a KISZ- fiatalok egymáshoz intézett kérésére lehetett! . Hogy mi Itt a titok? Csólca István KISZ-titkár nevetve válaszol: — Nincs titok. Mindig gyorsan körülnéztünk, hogy mit lehet tenni. A Május 1.- brigád esztergált, a Csönge- brigád szerelt, a gyárvezető­ség pedig támogatott bennün­ket. Ennyi volt az egész... Németh Sándor Kiállítások tervezése és kivitelezése, prospektusok, címkék, stb. tervezése, tablók készítése, kirakatok endezése a ’ácsi TEMPÓ Ktsz. ekoráciás részlegében 'éc9 Bajcsy- - silinszky u., 31. _____ (13506) . .. és belülről, A magasított dort, az AG­ROTERV mér­nökét, a mű­szaki ellenőri feladatok ellá­tásával pedig Petri Lászlót, a Darénypusz- tai Állami Gaz­daság dolgozó­ját bízták meg. Petri lelkiis­meretesen dol­gozott. Ez nem nagyon tetszett sem az építés­vezetőnek, sem a vállalkozónak. A műszaki el­lenőr fölfigyelt arra, hogy itt- ott eltérnek a tervtől, s rossz, illetve törött, beépítésre al­kalmatlan be­tongerendákat használnak fel. Észrevételeit bejegyezte az építési napló­ba: »1963. ix. 19.: téglával, habarccsal készített j pillér nem megfelelő. Lebon­tani és szakszerűen felépíteni. Az ajtó felett két áthidaló és a konyhai födémben is egy gerenda repedt. Azonnal ki­cserélni. Amíg ez nem törté­nik meg, a födém feltöltését nem szabad elkezdeni... A munka kivitelezése szaksze­rűtlen . . . « »1963. XI. 23.: Előző be­jegyzésemre nem kaptam vá­laszt, de a pilléreket nem bontották le, s a gerendákat sem cserélték ki, a pilléreket is csak aládúcolták. A hibá­kat tessék azonnal kijavítani, és a munkabérből a minőségi hibák miatt tíz százalékot le­vonni ...•*< Végre 1963. november 23-án tervezői művezetést végzett Balázs Sándor, és az építési naplóba — figyelmen kívül és megválaszolatlanul hagyva a műszaki ellenőr bejegyzé­seit — a következőket írta: »Az étterem gerendáiban re- pedés van, de azokat kicse­rélni nem szükséges ... A konyha pilléreinek magasított téglával való elkészítése meg­felelő, s megfelelő az eddig végzett munka minősége is...«< Ennél már csak az felhábo- rítóbb, amit szintén ezen a napon írt a naplóba Széles: »A T. műszaki ellenőr kar- társ bennünket tesz felelőssé a tervben és a kivitelezésben tapasztalható hibákért. Intéz­kedéseinket hanyagnak véli. Ezeket visszautasítom. Hanyag munkát a műszaki ellenőr kartárs végzett. A pilléreket nem megfelelőnek tartja; én is karcsúnak néztem azokat, de majd megerősítjük. Azt ál­lítja, szakszerűtlen munka fo­lyik. Visszautasítom ezt is. Okleveles építész vagyok, s akkor végeznék szakszerűtlen munkát, ha olyan képesítésem lenne csak, mint a T. mű­szaki ellenőr kartársnak. El­lenőrzéseit a jövőben ne szom­baton végezze. A statikus a törött gerendákat nem engedi kicserélni. Visszautasítom azt is, hogy a vasszerkezet-szere- lés szakszerűtlen, mert a sta­tikus tervező azért megdicsért bennünket. A minőségi hibák miatti bérlevonását sem fo­gadhatom el. Legyen máskor körültekintőbb. Kérem ezt tudomásul venni. . . << Egymást követték a műsza­ki ellenőr, az építész és az építésvezető bejegyzései a naplóban, de az építkezést za­vartalanul, a törött, nem meg­felelő gerendákkal folytatták. Petri László később már azt írta, hogy a felelősséget Szélesre és Balázsra hárítja, mert utasításait nem hajlan­dók végrehajtani, és ismét kö­vetelte a hibák kijavítását. Az újabb válasz már egye­nesen arcpirító: »Elutasítom a műszaki el­lenőr követeléseit. Az építke­zés a tervnek és a követel­ményeknek megfelel. Az épö­let állapotáért a tervező, a kivitelező építész és a műsza­ki ellenőr egyformán felel. gerendákkal aládúcolva. Igyekszünk saját érdekünkben kifogástalan épületet készíte­ni« _ írta Széles. I gyekezetük azonban, úgy látszik, csak a szabálytalanul megállapított építkezési díj — a kivitelezési .összeg 25 szá­zalékát kapták munkabérül — mielőbbi fölvételére irányult A Pécsi Építkezésianyag- és Szerkezetvizsgáló Állomás megállapításai azt mutatják, hogy a megvizsgált betonge­rendák szilárdsága nem mér­hető, olyan laza, gyenge mi­nőségű betonból készítették. Ezért javasolták, hogy az épület repedéseit, a nyílások szélesedését kísérjék nagy fi­gyelemmel, mert az épület könnyen életveszélyessé vál­hat. A bírósági és a rendőrségi szakértő is megvizsgálja az épületet, és ha szükséges, megtiltják a konyha és az étterem működését. Az épület helyrehozatalá­nak tervei elkészültek. Csak e tervekért több mint 90 000 forintot fizettek. A munka pedig 400—500 000 forintba kerül! Széles István okleveles épí­tész és Balázs Sándor építés- vezető ellen bűnvádi eljárás indult, s felelőtlenségükért hamarosan bíróság elé kerül­nek. Szalai László Az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat kőműveseket és segédmunkásokat vesz föl kaposvári és nagyatádi építkezéseire. Jelentkezés: Kaposvár, Május 1. u. 57. és a nagyatádi fő-építésvezetőségen, a vasútállomás mellett. (9462)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents