Somogyi Néplap, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-12 / 267. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK) ÁRA« 50 FILLÉR Mai számunk tartalmából Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXH. ÉVFOLYAM 267. SZÁM * PÉNTEK, 1965. NOVEMBER 12. 10 év alatt félmilliárd forint községfej lesztésre '3. o.) Felháborító hanyagság! (5. o.) Apróság, de szóvá kell teuni (6. o.) Kalinyini pártküldöttség érkezett megyénkbe Tegnap a déli órákban Alekszandr Afrikanovics Kondrasovnak, a Kalinyini Területi Pártbizottság titká­rának vezetésével pártkül­döttség érkezett Kaposvárra. A város határában, a Pa- mutfonó-ipari Vállalat Ka­posvári Gyárának előterében Illés Dezső, a megyei pártbi­zottság titkára, Somogyi Jó­zsef, a városi pártbizottság titkára, megyénk és váro­sunk párt- és állami, tömeg­szervezeti vezetői, az üzem dolgozód, fiatalok, úttörők né­pes tábora fogadta a delegá­ciót. A kölcsönös üdvözlés után Somogyi elvtárs köszön­tötte testvérvárosunk veze­tőit, és hangsúlyozta: — Személyes találkozásunk, beszélgetésünk tovább erősíti baráti kapcsolatainkat, test­véri barátságunkat, Kaünyin és Kaposvár dolgozóinak ba­rátságát Kívánjuk, hogy érezzék Jól magukat me­gyénkben, városunkban. Az úttörők virágcsokrokat nyújtottak át, és piros úttö­rő-nyakkendőt ajándékoztak nyini Műszál Kombinát igaz­gatójának. Vendégeink ezután Kapos­vár dolgozói­nak, diákifjú­ságának sor­fala között ko­szorút helyez­tek el a Sza­badság parki hősi emlékmű talapzatán. Dr. Szilágyi La­jos, a városi tanács vb-el- nöke rövid ün­nepi beszédé­ben többek kö­zött a követ­kezőket dotta. — Szabadságunkat a szov­jet vöröshadsereg hozta, az ő harcaikból, győzelmeikből sarjadt sokat szenvedett né­pünk szabad, új élete. Ezért terebélyesedett és erősödik Marija Efimovna Zverjevának úttörő-nyakkendőt ajándékozott egy pajtás. tője marad. A szovjet hősök nevét szívünkben, emlékeze­tünkben örökké megőrizzük. A Munkácsy Gimnázium nevében egy diáklány mon­dott rövid megemlékezést Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka A szovjet pártküldöttség megkoszorúzta a hősi emlékművet. vendégeinknek, majd dr. Szilágyi Lajos, a városi ta­nács vb-elnöke a Kaposvár című könyvet adta át Aiek­szandr Afrikanovics Kondra­sovnak és a küldöttség tag­jainak: Marija Efimovna Zverjevának, a városi párt- bizottság titkárának, Vlagyi­mir Tyimofejevics Szmirnov- nak, a tanács vb-elnökhe- lyettesének és Arkagyij Iva- novics Kamkovnak, a kali­mindjobban őszinte, igaz ba­rátsággá, nemzeti érzéssé a hála, melyet a hazánk, me­gyénk szabadságáért harcoló, vért és életet áldozó szovjet hősök, szovjet emberek iránt érzünk. Városunk a vörös­hadsereg hőseinek tiszteleté­re állította fel a Szabadság parki emlékművet. Hisszük, hof"' — a művészileg is ki­érné1 kedő alkotás a kegyelet és h M.r>, a testvéri barátság örök szimbóluma, megtestesí­m e-ndégek bejegyezték nevüket a tcxülmüvek szocialista bét- padjának naplójába* orosz nyelven, majd Vlagyi­mir Tyimofejevics Szmimov, aki részt vett hazánk felsza­badításában, emlékezett a Nagy Honvédő Háborúra, Magyarország felszabadításá­nak körülményeire. A kalinyini pártküldöttsé­get ezután Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára fogadta a pártbizott­ság székházában; a végre­hajtó bizottság nevében kö­szöntötte őket, és tájékoztat­ta vendégeinket megyénk gazdasági, politikai, kulturá­lis helyzetéről, terveiről. Testvérvárosunk küldöttsé­ge a délutáni órákban a Pa- mutfonó-ipari Vállalat Ka­posvári Gyárába látogatott. Az üzem bejárata előtt Ró­na Imre igazgató és a társa­dalmi szervek vezetői várták őket. Rövid tájékoztató után Arkagyij Ivanovics Kamkov számolt be a kalinyini Mű­szál Kombinát eredményeiről, majd megtekintették a gyá­rat és szociális létesítményeit. Vendégeink ma reggel Nagyatádra látogatnak Csütörtök délelőtt 11 óra­kor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, Ká­dár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Kállai Gyula, a Mi­nisztertanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tág­jai, továbbá a Politikai Bi­zottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kor­mány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képvi­seletek számos vezetője. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt képvi­selőkről: Rónai Sándorról, Szakasits Árpádról. Kossá Istvánról, Bakos Istvánról és dr. Szabó Pál Zoltánról. Az országgyűlés néma felállással adózott az elhunyt képviselők emlékének, s nevüket jegy­zőkönyvben örökítette meg. Vass Istvánné ezután arról tájékoztatta az országgyűlést, hogy a legutóbbi ülésszak óta a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 20. paragrafusa alapján gyako­rolta jogkörét és az ennek megfelelően alkotott törvény- erejű rendeletéiről az egyes határozatairól szóló jelentést a képviselők között szétosz­totta. Az .Elnöki Tanács jelenté­séből kitűnik, hogy a két ülésszak közötti időben az Elnöki Tanács összesen 17 törvényerejű rendeletet alko­tott. Ezek között van pél­dául az Országos Termelő­szövetkezeti Tanács feladatá­nak és szervezetének megál­lapításáról, megyei termelő­szövetkezeti tanácsok szerve­zéséről, a tanácsszervek te­vékenységének továbbfejlesz­téséről és a földi szabályainak módosításáról szóló jogszabály. A jelentés beszámol arról is, hogy az Elnöki Tanács Németh Ká­roly Szolnok megyei ország- gyűlési képviselővel, a Tisza Bútoripari Vállalat volt igaz­gatójával szemben — az or­szággyűlés mentelmi és ösz- szeférhetetlenségi bizottságá­nak javaslata alapján — megállapította az összeférhe­tetlenséget és megfosztotta képviselői megbízatásától. Az országgyűlés az Elnö­ki Tanács jelentését jóváha­gyólag tudomásul vette. Vass Istvánné ezután bejelentette, hogy a megüresedett képvi­selői helyekre a Veszprém megyei választókerületből Albrecht József és Frankó Józsefné, a Heves megyei vá­lasztókerületből Horváth Fe­renc, a Szolnok megyei vá­lasztókerületből Molnár György, a Baranya megyei választókerületből Natako- vics Jánosné, a Borsod me­gyei választókerületből pedig dr. Papp Lajos soron követ­kező pótképviselöket hívta be. Bejelentette továbbá, hogy Rónai Sándor és Szaka­sits Árpád elhalálozásával az Elnöki Tanácsban két hely megüresedett. Az MSZMP Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségétől javas­lat érkezett a megüresedett helyek betöltésére. Dr. Pesta László jegyző ismertette a Kádár Jánost és dr. Erdei Ferenc képviselőket válassza az Elnöki Tanács tagjává. A javaslatot az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Az elnöklő Vass Istvánné bejelentette azt is, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége javas­latot nyújtott be a Legfel­sőbb Bírósá- népi ülnökei­nek megválasztására. A je­löltek névjegyzékét a képvi­selők között szétosztotta. Az országgyűlés a javaslatot el­fogadta és a jelölteket a Legfelsőbb Bíróság népi ül­nökeivé választotta meg. Ezután dr. Pesta László jegyző ismertette az interpellá­cióra jelentkezett képviselők névsorát, az interpellációk tár­gyát^ majd Vass Istvánné in­dítványára az országgyűlés el fogadta az ülésszak tárgysoro­zatát. A napirend a következő: 1. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója; 2. Ilku Pál művelődésügyi miniszter beszámolója az ok­tatási reformtörvény végrehaj­tásának tapasztalatairól, és to­vábbi feladatairól; 3. a Legfelsőbb Bíróság el­nökének beszámolója; 4. interpellációk. Ezután napirend szerint Kiss Károly, az Elnöki Tanács tit­kára ismertette az Elnöki Ta­nács két ülésszak között vég­zett munkájáról szóló beszámo­lót. Egyebek közt elmondta, hogy a beszámolási időszakban megélénkültek hazánk és a külföldi országok vezetői kö­zötti személyes kapcsolatok, s külföldi államfőkön kívül több párt- és kormánydelegáció is ellátogatott hazánkba. E láto­gatások hozzájárultak a né­peink közötti barátság erősíté­séhez, államközi kapcsolataink bővüléséhez, az együttműkö­dés fejlődéséhez. Az Elnöki Tanács hat önál­ló, független állam elismerését határozta el, s nagyköveti szin­ten diplomáciai kapcsolatot lé­tesített Gambiával, Kenyával, Máltával, Nigériával, Zambiá­val és Zanzibárral. Követsé­geinket újabb 20 országgal emeltük nagykövetségi szintre. Az Elnöki Tanács jogsza­bályalkotó tevékenységéről be­szélt ezután Kiss Károly, majd megemlítette, hogy az Elnöki Tanács ellátta a megüresedett tanácstagi helyek betöltésével kapcsolatos feladatait is: a je­lenlegi ciklusban csaknem száz megüresedett megyei, il­letőleg megyei jogú városi ta­nácstagi hely betöltésére tű­zött ki választásokat. A kü­lönböző alacsonyabb szinten megüresedett tanácstagi he­lyekre összesen 4941 tanácsta­got választattak az érintett körzetek lakói. Az Elnöki Ta­nács a megüresedett tanácsta­gi helyek betöltésével kapcso­latos adminisztrációs feladato­kat jelentékenyen csökkentet­te, s mintegy felére redukálta az ezzel összefüggő nyilvántar­tást, jelentések számát. Az Elnöki Tanács a jövőben időről időre beszámoltatja munkájukról a megyei taná­csokat, s az elmúlt időszakban megtárgyalta az egyéni kegyel- mezési ügyek intézésének ta­pasztalatait, továbbá a magyar állampolgárság megszerzésével és elvesztésével kapcsolatos időszerű kérdéseket. Ez. utóbbi megvitatása- során megállapí­totta, hogy a magyar állampol­gárság megszerzése iránti ké­relmek száma az utóbbi évek­ben lassú ütemben emelkedik. Az állampolgári kötelékből va­ló elbocsátásra vonatkozó ké­relmek száma azonos szinten mozog. Kiss Károly végül szólt arról, hogy az Elnöki Tanács ebben az évben tíz, egyetemet végzett fiatalt részesített a Népköztársaság címerével dí­szített aranygyűrűs kitüntetés­ben. Az adatok azt mutatják, hogy emelkedik azoknak a fel­sőfokú tanintézetet végzett fiataloknak a száma, akik ér­demesek a magas kitüntetésre, valamennyi vizsgájukon kitű­nő eredménnyel állnak helyt. Az országgyűlés az Elnöki Tanács munkájáról szóló be­számolót egyhangúlag tudomá­sul vette. Ezután Ilku Pál mű­velődésügyi miniszter emelke­dett szólásra. Ilku Pál művelődésügyi miniszter beszámolója Ilku Pál bevezetőben emlé­keztetett arra, hogy az ország- gyűlés húsz évvel ezélőtt al­kotta meg hazánk első szocia­lista oktatási törvényét, az 1961. évi III. törvényt, majd megállapította, hogy közneve­lésünk fejlődését vizsgálva, határozottan kirajzolódik az előrehaladás néhány jellemző vonása. Azt ugyan nem mond­hatjuk, hogy már megvalósí­tottuk a szocialista munkaisko­lát, de azt igen, hogy a gyakor­lati foglalkozások, a fizikai munka, vagy a termelési gya­korlatok minden iskolai fokon polgárjogot nyertek, javult a tanulóifjúságnak a term.elői pályák, fizikai munka iránti érdeklődése. Nem számoltuk még fel teljesen a tanulók túl­terhelését, de sokat tettünk csökkentése érdekében. Az előbbiekben az oktatási reform három alapelvének ér­vényesülésére próbáltam rámu­tatni. Hallhatók ma olyan né­zetek is, hogy baj van a re­javaslatot, amely indítvá- formmal, válságba került a re- nyozza, hogy az országgyűlés; form, vagy éppen, hogy napi­renden lenne »a reform re­formja«. Mi ebben az igazság? Bár vannak bizonyos végrehaj­tási problémák (ezekről is esik majd szó), de a reform alap­elvei változatlanul helyesek, s ezek valóra váltásában jelen­tős eredményeket értünk el. Az élet igazolta minden fontos el­vünket és lényeges célkitűzé­sünket. A fejlődés igen gyors volt. Igaz, a feltételeket nem kér­tük elég szigorúan számon, né" zeteinkben is voltak merevsé­gek, a minden új dologban szükségszerűen előforduló hi­baszázalékon felül ezek még külön is igényeltek korrekció­kat, azonban a reform sikerét egyes kiragadott, nem is a lé­nyeget jelentő tartalmi kérdé­seken, hanem szervezeti for­mákon) pl. az 5 plusz 1-en mérni mégis elfogadhatatlan szűkítés, egy nagy üg^ megen­gedhetetlen leegyszerűsítése. A munkára nevelés — a formák ét a tartalom (•Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents