Somogyi Néplap, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-11 / 266. szám

Csütörtök, 1965. november 11. 5 SOMOGYI NÉPLAP Tanítva és tanulva NEMRÉGIBEN egyik ter­vezőintézetünk fiatal mérnö­ke panaszkodott, hogy össze­veszett főnökével, mert két esztendeig csak részletsz," mí- tásokat végeztetett vele, ön­álló munkával nem bízta meg. — Nem értjük valahogy egymást, nem találjuk meg a közös nyelvet... Az életben sokszor talál­kozhatunk e véleménnyel, és talán nem is egészen alapta­lanul. Ameddig kulturális te­rületen jelentkezik ez a probléma, könnyű rajta segí­teni : másképp szórakoznak az öregek, másképp a fiata­lok. Még bizonyos morális felfogásbeli különbség is könnyen talál áthidalást, ám ha mindez munka közben bukkan fel, akkor már ne­hezebb a megoldás. Amikor munka közben va­lamilyen megoldás kapcsán ellentétes vélemény alakul ki a fiatalabb és az idősebb szakember között, hamar el­hangzanak a vádak: ez meg­gondolatlan, az vaskalapos — akkor látszólag az eltérés alapja a korkülönbség, és nem a már eleve rossz vagy ele­ve jó megoldás különbözősé­ge. Természetesen abban, hogy a vezetés az idősebb korosztály kezében van, nem valamiféle születési előjog tükröződik, hanem társadalmi értékítélet. Az, hogy valaki igazgató, főmérnök vagy üzemvezető, csak azért lehet­séges, mert a társadalom az illetőt képességeinél fogva, méghozzá már bebizonyított képességeinél fogva, tehát ér­deme alapján arra alkalmas­nak tartotta. A »bizonyítási eljárás« után a fiatal szak­ember is elfoglalhatja az őt megillető helyet, ez azonban időbe telik, s hosszabb időbe annál, mint amennyi után a fiatal szakember »ítéli meg« saját képességeit, bár igaz, néha annál is hosszabb, mint amennyi indokolt lenne. A FIATALOK ÉRTÉKES TULAJDONSÁGA, hogy még nem kövesedett meg bennük semmiféle elgondolás, mód­Egyetemi előkészítő tanfolyam indul A Somogy megyei Tanács V.B. Művelődésügyi Osztálya az 1965—66 tanévben is meghirdeti a szoká­sos egyetemi előkészítő tanfolya­mot. A tanfolyamra jelentkezhet­nek mindazok, akik bármely egyetemen, főiskolán, felsőfokú technikumban vagy felsőfokú szakiskolában nappali vagy leve­lező tagozaton kívánják a követ­kező tanévben tanulmányaikat folytatni. Felvehetők mindazok, akik az említett felsőfokú oktatási in­tézmények föltételeinek megfe­lelnek. (Általában érettségi v. ké­pesítőbizonyítvány, felsőfokú technikumban és szakiskolákban a képzés szakirányának megfele­lő szakmunkás-bizonyítvány.) Le­velező tagozaton másfél éves munkaviszonyt kell igazolni.) Va­lamennyi jelentkezéshez szüksé­ges a jelenlegi munkaadó bele­egyező nyilatkozata. A jelentkezés határideje novem­ber 20. Erre a célra szolgáló jelentke­zési lap a megyei művelődés­ügyi osztályon kapható. A je­lentkezési laphoz a felsorolt ok­mányokat csatolni kell. A tanfo­lyam önköltséges. Egytárgyas elő­készítés esetén a részvételi díj 230, két- vagy több tárgyas elő­készítés esetén 450 forint. A felvételről és a tanfolyam megindulásáról a megyei műve­lődésügyi osztály dönt, és erről az érdekelteket december 1-ig értesíti. A MEGYEI MOVELÖDESÜGYI OSZTÁLY VEZETŐJE szer, tehát rendkívül rugal­masak. Az idősebbek »tulaj­dona« a munka közben már valóban megérett tudomány, a széles látókör, a hatalmas tapasztalati anyag és a meg­fontoltság képessége. A fiata­lok hajlamosak arra, hogy le­becsüljék az idősebbeket, maradinak tartva őket, s anélkül, hogy egy-egy intéz­kedés körülményeit alaposan mérlegelnék, gyakran egy vaskalap alá veszik az egész előttük járó generációt; türel­metlenek anélkül, hogy utá­nanéznének, vajon jogosan-e vagy jogtalanul. Viszont az idősebbekben is megvan a hajlam a fiatalok lebecsülé­sére, főként nagyobb életta­pasztalatuk túlértékelése miatt. Most, amikor iparunk, de egész gazdasági életünk kor­szerűsítésén. rohamosabb fej­lesztésén fáradozunk, gondol­nunk kell arra is, hogy a fiatal és idős szakemberek »közös nyelvét« kialakíthas­suk. A célok közösek, eltérés csak a megoldás kidolgozásá­ban lehetséges. A legjobb megoldást csakis képzett em­ber találhatja meg, s ez — nem pedig a korkülönbség — a lényeg. TUDASSÁL ÉS TÜRE­LEMMEL el lehet érni, hogy hallgassanak a fiatalok az idősebb szakemberre, s ez rendkívül fontos, hiszen nagy időveszteség mindannyiunk számára, ha valamennyi »if­jú titán« saját kárából kény­telen okulni, míg a tapaszta­latokat megszerzi. Fiatal mű­szaki, gazdasági értelmisé­günk sikereiért, megérteté­séért az idősebb szakembe­rek is felelősek. Ez bizony nevelői feladat, s ezt a fel­adatot csak akkor láthatják el, ha tanítás közben maguk is tanulnak. Az igazságért áldozta életét? m >*-A tragédia valameny- nyiünket mérhetetlenül megdöbbentett, annak kö­rülményeit magunk és az illetékesek alaposan meg­vizsgálták, s a legcsekélyebb elmarasztalas sem történt. A tettel nem értünk egyet, ezt a jövőre vonatkozólag a százötven éves iskola be­csülete érdekében őszintén meg kell mondanom.« (Részlet az évnyitón el­mondott beszédből.) Miért foglalkozott Merő Bé­la, a Táncsics Mihály Gimná­zium igazgatója hétszáz tanu­ló előtt Gyurcsek Mária ön- gyilkosságával? Ugyanazért amiért ez a riport megszüle­tett: hogy eloszlassa a jutái lány mártiromságáról terjedő legendát. Vegyük sorra a vádakat, és szembesítsük a valósággal. Vallásos volt-e Gyurcsek Má* ria? Nem. Az udvariója, a padtársa, az osztálytársai egy­behangzóan azt mondták, nem hitt istenben, nem szeretett templomba járni, csak a szülei kedvéért ment, meg azért, hogy meg ne szólják a faluban. Megemlítettem ezt Gyurcsek Istvánnak. Nem cáfolta meg, sőt elismerte: — Nézze, kérem, ő ebben a rendszerben nőtt föl, ezt tanulta ... De vajon fölmérték-e a szü­lők, milyen lelki konfliktust idézett elő a kettős nevelés? Hiszen lányuk tagja volt a ju­tái KISZ-vezetőségnek, a kul- túrversenyeken ateista költők verseit szavalta. A kettősség néha tragikomikus helyzetbe sodorta a lányt. Egyszer a köz­ség vezetői fölkérték, búcsúz­tasson el egy kisfiút a KISZ nevében a társadalmi temeté­sen. Gyurcsekné a plébános­sal ellenőriztette a búcsúztató szövegét, tőle kért véleményt, nem vétkezik-e a lánya, ha ezt elmondja. Származott-e hátránya Gyur­csek Máriának abból, hogy fa­lusi volt? Nem. Statisztikai I A mezőcsokonyai Bíró Ilona | csak szalmaszál, amibe a szü- adatok bizonyítják, hogy tíz év így emlékezett vissza: — Szá- \ lök kapaszkodnak. Jártam a óta a kollégisták érik el a leg-1 mított rá, hogy megbukik, hetesi általános iskolában, jobb tanulmányi eredményt a azért nem írta be az ellenőrző- í beszéltem Marika volt taní­gimnáziumban, márpedig ki­lencven százalékuk faluról jött gyerek. A SEMMIRE NEM LEHET OSZTÁ­LYOZNI A szülők sze­rint szorgalmas volt a lányuk, sokat tanult, a tanárok nem engedték, hogy kijavítsa rossz osztályzatait. Beszéltem né­hány osztálytárssal. Elmond­tam, mit állítanak a szülők, mit vése'.tek a síi'emlékre. Kert Emília, a KlSZ-csúcsve- zetőség tagja megdöbbenve mondta: — Se akkor, se azóta nem tudtam elfogadható magyará­zatot adni rá, miért tot e. Fia­talok vagyunk, olyan messze áll tőlünk a halál... Mi az, hogy »igazságomért áldoztam életemet«?! Ezt a lelkiismere­tük megnyugtatására mondják a szülők, Bulecza Márta, az Öngyilkos lány padtársa: — Nem tudtam összeegyeztetni, milyen az is­kolában, és milyen a faluban. Ott mindenki fölnézett rá, itt nem volt kiemelkedő ... Per­sze kellemetlen lett volna, ha megtudják a faluban, hogy megbukott. Sokat beszéltek róla, hogy szigorúak a szülei. Év vége előtt egy hónappal el­kezdte a sírást. Többször rá­szóltam óra alatt. Amikor már bizonyos volt benne, hogy meg­bukik, elpanaszolta, nem tud­ja, hogyan menjen haza, az becsének kilőtték a szemét, éppen elég egy csapás odahaza. be, milyen jegyeket kapott fi- tóival. Elmondták, hogy a zikából és ábrázolóból. Nem merte megmondani, hogy rosz- szul áll, mert félt, nem volt bizalommal a szüleihez. Nem tudom a tanárokat hibáztatni, a semmire nem lehet osztályoz­ni. Egyszer azt mondta ne­szülők rendszeresen jártak az iskolába, érdeklődtek lányuk előmenetele iránt. Miért nem tartották a kapcsolatot a gimnáziummal? Sok ember véleményét meghallgattam, konzultáltam a tanárokkal. kém: »Az általánosban síró- Egy magyarázatot tál .ltunk: görcsöt kaptam a négyesért, itt 0 félév után az iskola ellen az egyes sem izgat.« i fordultak a szülők, mert »fa­lu büszkesége« leányukat megbuktatták Ezt a föltevést igazolja egy megdöbbentő tény. Gyurcsek István a me­Böjtös Mária megerősítette ugyanezt: — Nem igaz, hogy a tanárok ölték meg. Ábrázo­lóból teljesen bukásra állt, fi­zikából talán tanulgatott. Az osztály véleménye megegyezik ebben a kérdésben. Milyen tanuló gyeszékhelyen kereste a lá­nyát, amikor nem ment ha­za. Négyszer elment a gim­názium előtt, de nem ment be! Pedig akkor még élt a | lánya, ott rejtőzött a máso­dik emeleti helyiségben, ké­volt hát Gyúr- j szdit a végzetes ugrásra. csek Maria? Na­gyon közepes. Hiába emelke dett ki odahaza A K0R0NA- a szereplésben, TANÚ ha az iskolában nem tett ele­get kötelességének. Így festett az év végi bizonyít- , Egyetlen ta­nárról beszéltek szeretettel Gyur- csekék, Bőd La­jos történelem­tanárról: Vörös Ilonkától tud­vánva- '543?322222lták meg: elintézte> hoST át- vanya. 5, 4, 3, 3, 3, 2, 2, 2, 2, 2, | engedik a lányukat Ha az 1, 1. Egyetlen ötösét politech- eddig leírtakat nem hiszik is, talán nem vonják kétség­be az osztályfőnök-helyettes szavait: — 'Az utolsó tanítási ná­cin kegyelemből átengedte fi- p0n bejött hozzám a szertár- zikából. Sajnos, a második fél- j ba Bulecza Mártával. Elpa- évben sem tanulta jo*bban: ! viaszolta, hogy megbuktatják í két tantárgyból. Elkezdett rókából kapta. Az első félév ben csak ábrázolóból bukott meg, mert a tanári konferen­négy elégtelent és egy elégsé­A gitározás közben ma­gasugró sztárokat imádó mozilátogatók is jól tud­ják, hogy ki volt a »svéd csillag«. (Ha másról nem, GARBÓ Garbó a közelmúltban töltötte be 60. életévét. Az amerikai sajtó azt írja, hogy — miután valóban megöregedett — nagy, öreg talán a kör alakú, magas nyakú pulóverról, amelyet még mindig Garbo nyakú pulcsinak neveznek.) Utolsó filmjét 24 évvel ez­előtt készítették, és sikerei Kiállítások tervezése és kivitelezése, prospektusok, címkék, stb. tervezése, tablók készítése, kirakatok rendezése a Pécsi TtMPÚ Ktsz. dekorációs részlegében Pécs, Bajcsy- Zsilinszky u. 31. _________ (13506) t etőpontján hagyja ott a szerepeket szeretne játsza- filmsitúdiókat. Nem a saj- ni. Két képünkön bemutat- tó képviselőinek, hanem juk a szépsége teljében csak a barátainak in do- pompázó, Walewska gróf- kolta: »Nem akarok az nő címszerepét játszó — és öregség ellen küzdeni.« most, a 60. életévét betöltő Aki látta sohasem felejt- Garbót. Az utóbbi képet ti- . ' „ , ... tokban, teleobjektívvel ké­hefi Garbót; nemcsak ku- ^ték, mertJ Greta Gar. lönleges szépségéért, hanem már visszavonulása óta lélekbemarkoló alakításai- nem engedi, hogy fényké­ért. pezzék. Szezonra készülnek az erdei „éttermekben” A két évvel ezelőtti szigorú tél megtizedelte megyénkben is a hasznosvad-állományt. A rendkívül rapszodikus időjá­rás újabb meglepetéseket okozhat, ezért az erdőgazda­ságok és a vadásztársaságok már jóval a tél beállta előtt felkészülnek a szarvasok, az őzek, a nyulak, a fácánok és a foglyok átteleltetésére. A több mint 300 000 holdas nagy- és apróvadas területe­ken megkezdték az erdei »éttermek« rendbehozását. Felújítják az elkorhadt etető- rácsokat, tetőszerkezeteket, és új etetőket is építenek. Bő­séges élelemről is gondoskod­nak: több mint 2000 mázsa pillangós takarmányt, vad- gesztenyét, ocsút, kukoricát és kölest tartalékolnak a vadak számára. így próbálják elejét venni, hogy az esetleges szi­gorú tél újabb pusztítást vé­gezzen a hasznos vadak kö­zött. gest szerzett Ábrázolóból' ugyancsak. Mind a két tan­tárgyból vitathatatlanul bu­kásra állt. Ugyanakkor rend­szeresen elbliccelte az első órá­kat, ha fiakával, ábrázolóval, idegen nyelvvel kezdődött a nap. A késést ilyenkor a busz­ra fogta. Az iskola megszervez­te ábrázolóból a korrepetálást a vidéki szülők kérésére. Gyurcsekné nem volt ott ezen az értekezleten, mert lánya »elfelejtette« beírni az ellen­őrzőbe a meghívást, akárcsak a fizikából és az ábrázolóból szerzett elégtelenjeit. Néhány barátnője közösen tanulta ezt a tantárgyat. Gyurcsek Mária sem a korrepetálásra nem járt, sem a barátnőivel nem tanult S hogy akart javítani, de nem engedték? Fizikából valóban jelentkezett az utolsó órák egyikén, s kérte a tanárt, hogy feleltesse, mert ha megbukik, szülei kiveszik az iskolából. Minden vádat, gyűlöletet az ábrázolótanárra zúdítottak a szülők. Mit mond a legendák­ról a megvádolt tanár: — Nem érzek lelkiismeret- furdalást. Azt osztályoztam, amit adott. Roppant furcsának tartom, hogy a szülők így fog­ják fel a bukást. Ezek a rágal­mak az igazság ellen irányul­nak. Ha kiveszik a munkás kezéből a kalapácsot, megbé­nul. Ha a tanáréból az igazsá­got, a legfőbb szerszámától fosztották meg ... Meg va­gyok döbbenve, hogy ezt tehe­tik, anélkül, hogy meggyőződ­tek volna a tényekről, keresték volna a kapcsolatot az iskolá­val. Adtam lehetőséget a lá­nyuknak, ő azonban kerülte a tárgyat, kihúzta a talajt a sa­ját lába alól. Az, hogy előre tanult volna, amikor az ala­pokkal bajlódott, elképzelhe­tetlen. Teljesen téves az a né­zet is, hogy nem lehet meg­bukni ábrázolóból harmadik­ban, hiszen a gimnázium utol­só osztályában is tantárgy! I bőgni, a vállamra zuhant: »Nem merek hazamenni, mert otthon agyonvernek.« Vigasztaltam. megnyugodott és elment. Ha év közben úgy érezte volna, hogy igaz­ságtalanok vele, nekem biz­tosan megmondta volna. Olyat nem ígértem, hogy ki­húzzuk két tárgyból. Nem ér­tem, miért csak az iskolában keresik a hibát a szülők. MIÉRT NEM ÉRDEKLŐD­TEK A valóság Ml OtfftTTA Próbak5vén ha­ni uivutia misnak bizo­HÁT A I nyúltak a vá- TRAGÉDIÁT? A lány nem ha- --------------- gyott búcsúle­velet, nem mondta senkinek sem szemébe az igazat, sőt nagyon tartózkodó volt, so­hasem formált önállóan vé­leményt. S a felelősök sem az iskolában, hanem a szülői házban keresendők. A kettős nevelés, a kölcsönös bizalom hiánya, a túlzott szigorúság titkolódzóvá tette Gyurcsek Máriát. Feloldhatatlan ellen­tétet szült, hogy a színdara­bokban főszerepeket alakító, minden ünnepélyen, kultúr- versenyen szavaló, a jutái közvélemény szerint művelt, okos, tehetséges, szorgalmas lány nem állta meg helyét a gimnáziumban. A falu ezt csak akkor tudta meg, ami­kor megjelent a Somogyi Néplapban az öngyilkosságról szóló hír. Ekkor változott meg egy csapásra a szülők magatartása is, ekkor fordul­tak gyűlölettel a tanárok el­len, ekkor kiáltották ki őket gyilkosoknak. A tragédia nap­ján még elismerte az édes­anya a mulasztásukat. Arról nem beszélnek, hogy elfelej­tették hozzámérni lányuk ké­pességét a vágyukhoz. Mert hiába szánták először mér­nöknek, maid pedagógusnak, ha nem volt hozzá tehetsége. Gyurcsekék még most is ci­pőben, új ruhában, kirándu­lásokban mérik a szülői gon­doskodást, s mivel tartani akarják a látszatot, elhitet­ték kijelentéseikkel, maga­tartásukkal, a járásra szóló E gyetlen ta­nuló sem kap­hat nyolc elég- _ . ., , , ,,, telent igazságta- nagy temetéssel, a síremlékre . cTüi hu i fanul, hiszen az vésett szöveggel, hogy már A 3Z.ULUK: osztálytársak el­lenőrzik, meg­érdemelten kapott-e rossz je­gyet a felelő; nem engedné a kollektív igazs.gérzetük, hogy szó nélkül hagyják. De hát a jutái lány esetében szó sem voli igazságtalanságról, ez tír volt a lányuk. Pedig nem volt az, csupán áldozat — a szülői önzés ol­tárán. (Vége) Lajos Géz

Next

/
Thumbnails
Contents