Somogyi Néplap, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-11 / 266. szám

Csütörtök, 1965. november 11. 3 SOM f VI NÉPLAP mm ■■ MEGKEZDŐDÖTT A PARTOKTATASI EV Kaposváron 4097-en vesznek részt a szervezett oktatásban Október végétől március vé­géig tart a pártoktatási év. Ez idő alatt sok ezer ember is­merkedik meg a marxizmus— leninizmus alapfogalmaival, a szocializmus építésének idő­szerű kérdéseivel. November első hetében Kaposvár vala­mennyi pártszervezetében megkezdődött az oktatás. Csa­pó Sándor, a városi pártbizott­ság főelőadója az oktatási év céljairól, a várható eredmé­nyekről a következőket mon­dotta: — Úgy gondolom, érdemes néhány számadatot fölidézni. 1963—64-ben 2578, 1964—65­ben pedig 3263 hallgatója volt városunkban a pártoktatásnak. Az idei jelentkezés minden vá­rakozást felülmúlt: a tavalyi­nál nyolcszázzal többen, össze­sen 4097-en jelentkeztek a pártszervezeteknél, hogy részt kívánnak venni a különféle ok­tatási formák előadásain. Ha figyelembe vesszük, hogy ta­valy még nagyon sok helyen nem folyt oktatás, és kevesebb volt a létszám is, akkor elége­dettek lehetünk az idei ered­ménnyel. O A tervszerű, céltudatos előkészítő munka milyen segítséget nyújtott az oktatási év megkezdéséhez? — A különféle oktatási for­mák között nagyobb összhan­got teremtettünk, közösen be­széltük meg az illetékes okta­tási felelősökkel, hogy kit mi­lyen oktatásra javasolunk. Emellett munkába állítottuk a propagandista-helyetteseket is kettős céllal: egyrészt biztosít­juk az utánpótlást, és tudato­san, tervszerűen neveljük őket, másrészt pedig a propafímdis- ta betegsége vagy egyéb el­foglaltsága esetén sem kell el­maradnia egyetlen oktatásnak sem. Korábban sokan szóvá tették az oktatások iskolás módszerét. Ezen szintén változ­tattunk: a foglalkozások in­kább politikai beszélgetések lesznek. A oropagandisták er­ről a módszerről külön előadást hallgatnak. Az eddigi tapasztalatok alapján az idei oktatási év milyen hatással lesz a po­litikai munkára? — Az a tény, hogy csaknem négyezer-egyszáz hallgató vesz részt az oktatásokon, feltétle­nül fontos dolog. A korábbi évek tapasztalatai azt bizonyí­tották, hogy az oktatás ered­ményesen hatott a közhangu­latra, a munkafegyelemre, az emberek a politikai élet jelen­ségeit jobban össze tudták kap­csolni a mindennapi munká­val. Eredményesen használták fel a tanultakat egymás segí­tésében, a kollektív szellem ki­alakításában. Az idén még na­gyobb eredményt várunk. Ar­ra kérjük az oktatás valameny- nyi részvevőjét, hogy a hallot­takat bátran alkalmazzák munkájukban. Politikai állás- foglalásukat ne csak az okta­tás idején hangoztassák, ha­nem az év minden napján — mondotta befejezésül Csapó Sándor. P. Gy. FOGÁSZÁTI HÉT KÜZDELEM A LEGGYAKORIBB BETEGSÉG ELLEN Dr. Balogh Károly fogorvos professzor nyilatkozata Az Egészségügyi Világszer­vezet megállapítása szerint a fogszuvasodás a legelterjed­tebb betegség a világon. A fog­szuvasodás és a fogágybeteg- ség gyógyítása s a bekövetke­ző foghiányok pótlása nem­zetgazdasági szempontból min­denütt nagy terhet jelent. Ál­lami betegellátásunk rendelési óráinak mintegy harmadrészét a fogászat veszi igénybe, de még ez sem elégíti ki az igé­nyeket. Ez is igazolja, hogy a fog- és szájbetegségek megelő­zésének milyen nagy a jelen­tősége. A fogbetegségek megelőzése egyszerűbb és olcsóbb eljárás lenne, mint a munka- és idő­igényes gyógyításuk. Sajnos azonban világszerte kevés a fogorvos, és ezek munkaidejét a gyógyítás szinte teljesen le­foglalja. A szocialista társadalomban a betegségek megelőzése a kö­zösség érdeke. Ezt az államha­talom jelentős gazdasági, pénz­ügyi áldozatok árán is biztosí­tani kívánja. A magyar egész­ségügy harmadik ötéves tervé­nek egyik legfontosabb célja: a megelőzés fokozottabb érvénye­sítése az egészségügy vala­mennyi területén. A betegség­megelőzés jellegzetessége, hogy széles alapokon nyugszik, te­hát mindenkit érint, de min­denkinek közre is kell működ­nie a sikerért. A fogászati hét fő célkitűzé­se az úgynevezett dentalis educatio. Ez fogászati oktatást, nevelést jelent, aminek kereté­ben megismertetjük a fogazat biológiai értékét és közegész- ségtani jelentőségét. Miért van szükség a fiatalok és öregek dentalis educatiójá- ra? Azért, mert minél többet tud valaki a fog- és szájbeteg­ségekről, illetve ezeknek az egész szervezettel való kapcso­latáról, annál inkább meg fog­ja érteni a fogazat épségének az értékét. Célunk az is, hogy a helyes táplálkozással és a szájhygiénével ne csak a foga­zatot mint rágószervet tartsuk meg épségben az egész életen át, hanem tudatában kell len­nünk annak is, hogy a tisztán tartott, dohányzástól és alko­holtól nem irritált szájban a rákos betegségek sokkal rit­kábban szoktak előfordulni. Ez idő szerint az összes rá­kos megbetegedéseknek kb. 5 szállók?, fordul elő a szájban ma rég főképpen férfiakon, de mivel a dohányzás és az alko­hol r■ T■a'-ztás a nők körében is mir ' '•■ e’terjed, már mu- tatkc: " írnek hatása, és gya koribb lett a szájrák a nőknél is. Sajnálattal kell megállapíta­ni, hogy a tejfogak kezelését, gondozását nagyon elhanyagol­ják, mert legtöbben úgy véle­kednek, hogy a tejfogat mara­dó fogak váltják fel. Ez igaz, de a tapasztalat azt is mutat­ja, hogy az olyan gyermekek­nek, akiknek a tejfogai rosz- szak, a maradó fogai is korán elromlanák, mert az édességek túlzott fogyasztása, a kiadós rágás hiánya, valamint a fogak ápolatlansága mint helytelen, rossz szokások megmaradnak ugyanannál a gyermeknél a vegyes fogazat, majd a mara­dó fogazat időszakában is. Bízunk abban, hogy a fogá­szati hét napjainkban, ez a közösség egészségvédelme érdekében indított újabb akció is jelentősen hozzájárul a jó és szép fogaival többet mosoly­gó nemzedék életéhez. Új szikvízüzemet kap Kaposvár A Somogy megyei Szikvíz- és Szeszipari Vállalat kapos­vári telepe már nehezen tud­ja kielégíteni az igényeket. A Május 1. utca egyik szűk ud­varába szorult üzemet nem lehet bővíteni, korszerűsíteni. A megyei tanács illetékesei ezért úgy határoztak, hogy egy új, nagy kapacitású szik­vízüzemet és hozzá irodahá­zat építenek a városban. Az utóbbiban kap helyet a vál­lalat központi apparátusa. A vállalat vezetői hozzá­fogtak a tanulmányterv ké­szítéséhez. A legtöbb gondot a hely kijelölése okozza. A városi tanács három helyet — a volt Tankovich-malom környékét, az AGROKER Ju­tái úti raktárát és a Topo- nár—Kaposszentjakab közöt­ti területet jelölte ki az új üzem számára. A vállalat ve­zetői az említett malom kör­nyékét tartják legmegfele­lőbbnek. Belterületen fek­szik, vízzel jól ellátható. Mi­vel nem zajos és bűzös a szikvízüzem, a városba való telepítése nem ütközik aka­dályokba. •• Oi év alatt háromszáz KlSZ-lakás Az ifjúsági lakásépítő akció terve a KISZ országos kong­resszusán született meg: öt éven belül tízezer lakás föl­építését határozták el. Ez az intézkedés egy régi, de évről évre sürgetőbb probléma meg­oldásának első lépcsője. Ka­posváron a KISZ kongresszu­sának határozatai alapján már ez év áprilisaiban elkészült a városi lakásépítés teljes prog­ramja. Fölkerestük Szikora Ist­vánt, a KISZ városi bizottsá­gának titkárát, s megkértük, adjon tájékoztatást a lakásépí­tés helyzetéről. — Az akciót elsősorban a harminc éven aluli fiatalok számára szerveztük, de egy­két esetben eltekintettünk a korhatártól, és Lehetővé tettük a részvételt azoknak is, akik mozgalmunkban hosszú ideig dolgoztak, de már kinőttek az itjúsági szövetségből — mon­dotta Szikora elvtárs. — Az építkezésben részt vehetnek nem KISZ-tagok is. A központi bizottság elve az, hogy az ak­cióban részt vevőknek leg­alább negyven százaléka csalá­dos legyen. Kaposváron az építkezők 90 százaléka csalá­dos, és mintegy 90 százalékuk KISZ-tag is. A lakáskörülmé­nyek figyelembevételével a je­lentkezéseket a városi KISZ- vb vizsgálta felül, s a döntést az illetékes párt- és tanácsi szervek helyesléssel fogadták. — Hány KISZ-lakás épül Kaposváron? — Somogybán háromszáz la­kás építését tervezi a KISZ, de valószínű, hogy valamennyi Kaposváron készül el. 1967 őszéig 114 lakást tudunk épí­teni. Az első ötvennégy lakás alapjait már szeptember vé­gén leraktuk, és a három, egyenként 18 lakásos tömb a jövő ősszel beköltözhető lesz. A többi Lakást ekkor kezdjük építeni, és 1967-betn adjuk át a tulajdonosoknak. — Milyenek föltételek? anyagi — Egyegy kétszoba-összkom- fortos lakás ára 105 000 és 107 000 forint között van. Az összeg 75 százalékát az OTP hosszú lejáratú kölcsönként fo­lyósítja, 25 százalékot az épít­kezés megindításakor kész­pénzben kellett befizetni. En­nek a 27 000 forintnak az elő­teremtéséhez az építkezők 5000 forint személyi kölcsönt ve­hetnek föl, 5000 forint értéket pedig társadalmi munkában dolgozhatnak le. A KlSZ-laká- sok olcsók, kulturáltak, és az igényeknek megfelelő életkö­rülményeket biztosítanak. Ké­sőbb a havi kb. 280 forintos részletfizetés egy főibérleti kás bérének felel meg. — Ml tette szükségessé* hogy a KISZ lakásépítési akciót szervezzen? — Állami és szövetkezeti lakásra a fiatalok kevésbé szá* míthatnak, hiszen sok a rossz lakásviszonyok közt élő em­ber. Az albérletek viszont na­gyon drágák, s a főbérlok írat­lan törvénye, hogy albérletben nem szabad sem nősülni, sem férjhez menni. Nem tűrik a gyereksírást sem. Szükség volt tehát egy olyan akcióra, amely a fiatalok lakásgondjain hiva­tott enyhíteni. — Az építkezés — mint Szikora elvtárs említette — már szeptemberben meg­kezdődött. Biztosítottnak Iátják-e, hogy a tervek megvalósulnak? — Kivitelezőnek a Kaposmé- rői Építőipari Ktsz-t kértük fel. A munka üteme megfelelő. Ifjúsági brigádokat szerveztek* s reméljük, ez biztosítéka lesz a jó munkának, nem tolódik el az építési határidő, és a mun­ka minőségére sem lesz pa-i nasz. A további munka nem­csak a városi KlSZ-bizottság- tói függ. Az építkezés szervezé­sének nehéz feladatát ezután is szívesen vállaljuk, mert se­gíteni akarunk fiataljainkon, s mert tudjuk, hogy enyhítünk a városi lakásgondokon is. Biztosra vesszük, hogy az 1967- ben elkészülő 114 lakás tet­szeni fog a közvéleménynek. Reméljük, hogy a városi ta­nács az alapvető építési fölté­teleket továbbra is biztosítani tudja, és akkor a KISZ köz­ponti bizottsága által megsza­bott ötéves lakásprogramot idejében megvalósíthatjuk. Kálóczy Iván TRAKTOROSOK AZ ŐSZBEN Azt mondják Balatonsza- badiban Molnár János trak­torosról, hogy a vetés idején naponta negyven-ötven hol­don tette földibe a magot. Ez megfeszített munkáról, helytállásról tanúskodik. Eredményével azonban nem áll egyedül a siófoki járás­ban. Sokat tettek az időszerű munkák mielőbbi elvégzésé­ért a szocialista brigádban DOLGOZIK AZ ELSŐ VAGONKULI A MÁV kisebb forgal­mú vállalatokhoz kísér­letképpen gumikerekű va­gonszállító kocsival küldi a szállításhoz szükséges vasúti teherkocsikat. A vasút beszerzett egy negyventonnás, 24 kerekű pótkocsit, amelyre a vá­gányról felhúzzák a va­gont, s így a pályaud­varról gumikerekeken gör­Rögzítik a vagont a szál­lítókocsin. dal a szállíttató válla­lathoz ki- vagy berakás­ra. Egyelőre kísérletkép­pen a Kőbányai Hizlaló állomásról négy vállalat­hoz juttatják el így a vagonokat, s most mérik föl a vagonkulival törté­nő szállítás gazdaságossá­gát. Egy már bizonyos: ezzel a módszerrfen'" nem kell a teherpályaudvartól a vállalatig drága ipar­vágányt építeni. Furcsa látvány az utcán gördülő vagon. dolgozó traktorosok Balaton- kilitiben éppen úgy, mint Ságváron vagy Balatonszaba- diban. Újabb feladatok A vetés befejeződött, de a gépek nem álltak le. Az idő­járás miatt egyre mostohább körülmények között nap nap után várja a traktorosokat a határ. Hiszen a betakarítás mellett nagyon nagy felada­tot ró rájuk az őszi mély­szántás. Nagy erőfeszítést kí­vánó munka ez is, ha nem olyan kényes is, mint a ve­tés. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a vetés idején meglehe­tősen elfáradtak ezek az em­berek, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy nem kis megter­helés az esős, hűvös napok után legalább fél éjszakára kint maradni a földeken. — Láttuk, hogy milyen nagy munkát végeztek ebben az őszben a traktorosok — mondja Bognár József, a ba- lafconiőszödi tsz elnöke. — Az esős időben mondtuk is: hadd pihenjenek egy kicsit, mert az ember teljesítőké­pességének határa van. Balatonőszödön sok szállíta- nivaló is vár a traktorosok­ra, s már ott tartanak, hogy az ekének nemsokára keres­ni kell a szabad területet. E mögött a munka mögött pe­dig rengeteg éjszakázás van. Megérdemelt gondoskodás A traktorosok helytállásá­ról beszélt Hirs Sándor, a za- márdi Magyar Tenger Tsz el­nökhelyettese is, amikor azt mondita, hogy a 718 hold őszi mélyszántásból már csak az a terület van hátra, ahol a ku­koricaszár áll. S most, hogy hűvösebbre fordult az idő, vé­dő italt is akarnak készíteni a traktorosoknak. Balatonőszö­dön pedig már régóta hordja éjszakánként a határba az el­nök, az agronómus meg a fő­könyvelő a meleg teát. — Szükség van erre — mondják —, mert jólesik ne­kik, ha a tea mellett néhány szót is váltunk velük. Addig, amíg felmelegszenek egy ki­csit, másról is szó esik, nem­csak a gépekről meg a mun­káról. A gondoskodást még jobb munkával hálálják meg a traktorosok. Mert nem egye­düli eset a balatonőszödi. Ba- latonendréden például gon­doskodnak a gépállomási traktorosokról is. Ők többnyi­re távol élnek családjuktól. Fáradtan, elcsigázottan ke­rülnek a szállásra, s ilyenkor az ember már minél előbb ágyba kívánkozik. Száraz koszton, fűtetlen szobával pe­dig nem sokat lehetne tőlük várni. — Mi tudjuk ezt — mond­ja Kékesi Jenő elnök —, ezért biztosítottunk nekik megfele­lő ellátást Naponta egyszer főtt étel várja a traktorosokat, s a la­kásuk is elfogadható. A bri­gádszállás otthonnak is be­illik. Szinte lehetetlen felsorolni azt a sokféle gondoskodást, melyben a traktorosokat ré­szesítik. Meleg ital a hideg éjszakában már csaknem min­denütt van. Akad olyan szö­vetkezet is, ahol vattaruhával látták el az embereket. Nagy szükség van erre, hiszen még nem minden gépen van veze­tőfülke, s a nyirkos, csípős éjszakában próbára teszi az emberek egészségét a könnyű öltözet. Helytállásból jól vizsgáznak A gondoskodást helytállás­sal szolgálják meg a trakto­rosok. Nem egy helyen nap­pal szállítógépeken ülnek, vagy Siilózógépet vontatnak, hogy minél előbb csűrbe ke­rüljön a termés. Este meg, amikor minden ember a csa­ládjához indul, ők ekére fognak. Nyomon követik a betakarítást. Ennek a mun­katempónak köszönhető, hogy a mélyszántásnak már csak­nem a felét elvégezték a já­rásban. A másik felét egyre mostohább körülmények kö­zött, mind hidegebb, esősebb időben kell elvégezni. Hogy munkájukban ne legyen tö­rés, az nemcsak a traktoro­sokon. hanem a róluk gon­doskodó vezetőkön is áll: megtesznek-e mindent, hogy a gépek kezelői tudásuk, ere­jük legjavát adhassák ... Kercza Imre

Next

/
Thumbnails
Contents