Somogyi Néplap, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-06 / 262. szám

Szombat, 1965. november 5. 3 SÓM Mfl NÉPLAP Érdeklődő emberek A csurgói járás falvaiban huszonnégy pártnapot, illetve kibővített párttaggyűlést tartottak az el­múlt hetekben, s a tájékoztatókat mintegy nyolcszáz ember hallgatta nagy figyelemmel. önmagában talán nem sokat mond ez az adat, néhány kiegészítő tény ép­pen ezért ide kívánkozik: a járási vezetők külpolitikai jellegű előadásai a legnagyobb őszi munkák idején hangzottak el, s csaknem mindenütt este nyolc óra körül kezdődtek. Így már feltétlenül értékelendő a nyolcszáz ember megjelenése, s különösen az, hogy nemcsak hallgatói voltak a tájékoztatónak, hanem te­vékeny kérdezői is. Ha tovább gombolyítjuk a fonalat, ebből viszont arra következtethetünk, hogy a nagy munkák mellett azért szakítottak maguknak időt az emberek, és elolvasták az újságokat, meghallgatták a rádiót, s megnézték a televízió műsorait — különösen a Napi jegyzetünk című adásnak van na"’' jelentősége a külpolitikai látókör tágításában —, elraktározták magukbm'a kevésbé .megértett gondolatokat, s az első adandó alkalommal érdeklődtek lényegük iránt. A huszonnégy pártnap, illetve kibővített taggyűlés tapasztalata kedvező: az emberek kivétel nélkül helyes­lőén nyilatkoztak az elhangzottakról, s az is kiderült, hogy igénylik az őszinte szót, a közvetlen tájékoztatást. Amennyire nem volt jellemző a falusi emberre néhány éve még a külpolitikai érdeklődés, úgy változott meg most a helyzet: összefüggéseket keresnek az indonéziai jelentések között; megértik a vietnami helyzetről adott képet; elítélik a szocialista világrendszer egységbontóit és őszintén adódnak a kibontakozásért. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy egy-két kérdés alaposan meghök­kentette az előadókat; nem rosszindulatú, provokatív kérdések voltak ezek, inkább különösen kíváncsiak. Talán azzal magyarázható mindez, hogy, némelyeknek szokatlan volt az őszinte sző, valamilyen titkos hátte­ret kerestek az elhangzottak mögött, s hitetlenkedve kis­sé, de aztán kénytelenek voltak tudomásul venni, hogy nincs külön leírt vagy elmondott szó, és egy sorok, mondatok közötti egyéb vélemény. Érdeklődő emberek. Jó hajiam róluk. Poíesz György segítségre szorultunk, hiszen Egyetértésben, Mimim célokért Tómig ősszel Kaposfön jár­tam, és megírtam, milyen von­tatottan megy a Kossuth Tsz- ben a betakarítás. Beszéltem szorgalmas, törekvő emberek­kel meg olyanokkal is, akik keveset vagy egyáltalán nem dolgoztak a közösben. A ku­korica törésben harmincöt ka­posvári diák segített, de szed­ték a kaposfőiek termését a kiskorpádiak meg a somogy- sárdiak is, csaknem harmin­cán. Persze, a kaposfőiek kö­zül a szorgalmasabbak azt sze­rették volna, ha az idegenek helyett ők törhetik le a ku­koricát, mert akkor a prémiu­mot nem vitték volna el má­sok. De hát ők maguk keve­sen voltak, a kukorica pedig 400 holdon várt betakarításra. Akkori jegyzeteimben most ezt olvasom: »Sajnálni lehet itt a becsületeseket, mert hi­szen igazuk van, ők valóban megtennének mindent... Csak azt nem értik meg, ha most nem kapnak segítséget, akkor nekik lesz rosszabb, mert hóban, fagyban kell be­takarítaniuk a kukoricát.« Azóta eltelt egy esztendő. A Kossuth Tsz határában most más kép fogadja a lá­togatót. Igaz, ebben része van a kedvező ősznek is, hiszen hosszú idő után csak a na­pokban esett először eső. Egy héttel október vége előtt már befejezték az őszi kalászosok vetését. Csupán a kenyérga­bona magja 780 holdon került földbe. Végeztek a cukorré­pával, a burgonyával, hátra­van még a kukorica meg a takarmányrépa betakarítása. — Akkora az igyekezet, hogy az idén nem okoz a ta­valyihoz hasonló gondot a ter­mények betakarítása. Az em­berek kijelentették, hogy meg­mutatják, idegen segítség nél­kül is győzik a rájuk váró munkát — mondta Máté M. Sándor tsz-elnök. És ugyanezt hallottam az asszonyoktól is. Kukoricát vá­logattak a górék között, seré­nyen, tele igyekezettel, pedig szombat volt, s ezt a napot általában itt is a háztáji mun­kákra szánják. Most mégsem a háztájiban, hanem a kö­zösben dolgoznak. Sashegyi Jánosné és Jüngling József né az elnökkel berzenkedett; — Ne említsd nekünk a se­gítséget, mert mindjárt... Nem szívesen emlékeznek arra a bizonyos tavalyi őszre, erről győztek meg a két asz- szony meg társaik: Jüngling Györgyné, Műdig József né és Nákovics Pálné szavai, a szö­vetkezeti tagság tettei. Nem árulnak ők zsákbamacskát, mert ami igaz, az igaz: — Nagyon restelijük, hogy akkor idegeneket hozott ide a szövetkezet vezetősége. Ránk nézve szégyen, hogy akkora nem olyannak ismerik a ka- posf őieket a környéken... Nem vagyunk mi lusták, min­dig győztük a munkát, majd most is megmutatjuk... Az idén már eddig is meg­mutatták, hogy többre képe­sek, mint amennyit a múlt évben tettek. Mercz Ferenc- né, Nákovics Jánosné, Rup- pért Józsefné, Szabó Pálné és mások máris sokat bizonyí­tottak, és lassan munkába áll­nak azok is, akik tavaly még félrehúzódtak. Sajnos, az év végi eredmények így is el­maradnak attól, amit Kapós- főtől várni lehetne. Annak KaposfSi változás azonban nem a tagság az oka, hogy hatvanhét hold burgo­nyát a nyári esőzések tönkre­tettek, s ezt a területet újra kellett szántaniuk. Tavaly meghaladta a kétmillió forin­tot a mérleghiány a Kossuth Tsz-ben, az idén várhatóan két-háromszázezerre csökken ez az összeg. De hallani azt is, hogy talán el is kerülik a mérleghiányt. Mindettől füg­getlenül most nagy akarással dolgoznak az emberek, Változás, a szövetkezet erő­södésére nézve nagyon elő­nyös változás történt Kapos- főn. Az asszonyok azzal biz­tatják egymást, hogy »ne lógj, ment megint idegen segítsé­get hozat a vezetőség-«. Ez ar­ra mutat, hogy a magukénak érzik azt, amit megtermeltek. De csak ez volna a nagyobb igyekezet indítéka? Nem. Na­gyon jó rugónak bizonyult az állami dotációból premizálás­ra fordított összeg. 141 000 fo­rintot fizettek ki aratás óta a különböző munkák meg­gyorsítása érdekében, s amint azt a tapasztalatok bizonyít­ják, nem eredménytelenül. Ezenkívül nagyot lendített a munkák ütemén a körültekin­tő szervezés is — ezt is a ta­gok mondták el —, ami az el­nököt, az agronómust és a brigádvezetőket dicséri. A szövetkezeti gazdák na­gyon tárgyilagosak, amikor arról esik szó, hogy az idén »megugrottak« a tennivalók­kal. Waltner József tehenész és mások is tudják, hogy a nyáron jókora területen ki­szántott burgonyát most nem feli fölszedniük, tehát ez csök­kenti a betakarítási feladato­kat. Azt is elmondják, hogy az idén rosszul fizetett a sző­lő, a pósteleki hegyen keve­sebb volt, a szűre telni való, SAJÁTOS, GYAKRAN IGEN NEHÉZ FELADATO­KAT kell megoldaniuk a Ka­posvári Tejipari Vállalat dol­gozóinak. Éppen ezért mind az üzem, mind a pártszerve­zet vezetése bonyolult, szerte­ágazó: nemcsak önmaguk adottságait, hanem az egész megye helyzetét is áttekintő irányítást igényel. A munkájukhoz elengedhe­tetlenül szükséges alapanyagot — tejet — a mezőgazdaság adja. S ha rossz a termés, ke­vés az állatok takarmánya, ezt megérzik. De megérezték a tavasszal dühöngő száj- és körömfájás-járványt, s éppen emiatt nem sok bizakodással tekintenek a mindjobban kö­zelgő év vége elé. Jobb minőséget ! HA MENNYISÉGBEN NEM SIKERÜL IS teljesíteni az évi tervet, valamennyien azon fáradoznak, hogy a legjobb | minőséget készítsék. Ezért | egyik pártvezetőségi ülésük napirendjén termékeik minő-1 sége, illetve az exporttervek teljesítését akadályozó hibák feltárása szerepelt. Szondi István, a vállalat igazgatója tájékoztatta az mint tavaly, ezért több mun­kaerő maradt a közösben. Ha az előrelépés mozgató rugóit sorra vesszük, a szor­galom, a megnövekedett mun­kakedv a legerősebb, a leg­acélosabb az idei őszön a ka- posfői Kossuth Tsz-ben. Job­bára asszonyok nevét emlí­tettem eddig, de a férfiak is egyre jobban helytállnak. Bá- torfi József, Sashegyi János, Pitz János traktorosok meg a két gépfaros: Maurer Jó­zsef és Feitl Vendel ugyan­csak bebizonyította, hogy Ka- posfőn Is előbbre lehet lépni a munkákban, következéskép­pen az eredményekben is. Tavaly egy hónappal ké­sőbb végeztek a vetéssel, mint most; a kukoricát akkor még el sem kezdték törni, most meg már ezzel a tenni­valóval is előre tartanak. A letört csöveket még azon a napon haza is hordják a me­zőről. Szabadkai Jánós foga- tos ezen a szombaton zsáko­kat cipelt, gyalogmunkát vég­zett a tsz-ben. A kocsideszkán a felesége ült. A férjre ott volt nagyobb szükség, a fe­leség pedig itt lehetett na­gyobb hasznára a szövetke­zetnek. Sok hozzájuk hasonló, dologszerető embernek van ré­sze a kaposfői változásban. Hern esz Ferenc (Tudósítónktól.) A napokban értékelte a fel- szabadulási munkaverseny de­cember végén lezáruló máso­dik szakaszának eddigi ered­ményeit a MÉSZÖV verseny- bizottsága. A pontozásos rend­szerrel értékelt versenyben most a karádi fmsz halad az élén. Össziesen 443,4 pontja van. Utána a sorban Mernye, Nagybajom, Csököly, Barcs, Kaposlvár, Homokszentgyörgy, Darány, Csurgó, Babócsa, So- mogysámson és Kaposfő követ­kezik. A 32 fmsz közül ezt a 12 szövetkezetei a versenybi­zottság dicséretben részesítet­te. A versenyben sereghajtó a böhönyei fmsz; az utolsók kö­zött van a balatonmáriai és marcali fmsz. Ezek előkelőbb helyet biztosítottak maguknak az első szakaszban. A földművesszövetkezetek novemberben és decemberben fokozzák a verseny lendületét. A boltok egymással vetélked­ve igyekeznek árut beszerezni, hogy megfelelő választékot biztosítsanak a falusi vásárlók­nak. Jelenleg 205 millió forint értékű áruja van raktáron a szövetkezeti kiskereskedelem­nek. Különösen gazdag a nagy előzőleg tartott vizsgálatról a pártvezetőségi tagokat. El­mondta, hogy bizony nem volt kielégítő minden üzem­részben a tisztaság, ezért szennyeződött a tej és a vaj is. Ezzel egyídőben ismertette azt is, hogy mit kér, mit vár a pártvezetőségtől, -tagságtól, hogy ezen változtatni tudja­nak. Hamarosan taggyűlésre került sor a tejüzemben, és megvitatták a vezetőségi ülés tapasztalatait. S a legutóbbi pártvezetőségi ülésen már arról tájékoztat­hatta a vezetőséget Erdész István főmérnök, hogy össze­fogásuk eredményesnek bizo­nyult: javult a minőség, s egyre csökken az exportra el nem fogadott 'termék mennyi­sége: míg júniusban még 19,3, szeptemberben már csak 4,6 százalék volt, s azóta is csök­kent. Mindig napirenden NEM AZ ELSŐ ESET, hogy a Tejipari Vállalat párt­szervezete a politikai munka mellett a termeléssel foglal­kozik. — A termelés állandó napi­rendi pont a vezetőségi ülé­seken, s a taggyűléseken is — mondja Kiss Ferenc párttit­kár és Nagy Imre, a vezetőség egyik tagja. Korábban — mert nem volt kielégítő — a szocialista munkaversenyről és a szocia­lista brigádok munkájáról ta­nácskoztak. Az igazgató, a fő­mérnök vagy a főkönyvelő rendszeresen ismerteti a párt­vezetőséggel az üzem gazda­sági helyzetét. Így fedték fél azt is, hogy sok olyan jelen­tést kell havonta készíteniük, ami csak arra jó, hogy növel­je a bürokráciát. Szakembe­rek bevonásával felülvizsgál­ták, milyen jelentés kell, s mire nincs szükség, javasla­tukat a fölösleges jelentések eltörlésére megküldték a Tej­ipari Tröszt pártszervezetének, de választ még nem kaptak. A segítség sem marad el — SZÍVESEN FORDULOK A PARTSZERVEZETHEZ, mert bár alig több mint egy éve vagyok csak igazgató, azt tapasztalom, hogy a segítség sem marad el — mondja Szondi István. így volt ez a minőség javításánál, a mun­kaversenynél, s más gazdasá­gi feladatoknál. Ezt kérem a értékű fogyasztási cikkek, a különféle elektromos háztartá­si gépek, porszívók, mosógé­pek, rádiók, azon kívül a mo­torok és kerékpárok választé­ka. Televízióból is elegendő mennyiség van a szaküzletek-1 ben. A negyedév első hónapjá­ban, októberben 95,5 millió fo­rintos forgalmat bonyolítottak le a boltok, ez fél százalékkal kevesebb az időarányos terv­nél. A kiskereskedelmi egysé­gek kiállításokat, vásárokat ési bemutatókat szerveznek azért, hogy a lakosságot még az eddi­ginél is jobban tájékoztassák a kapható árukról, és ezzel versenyfeladataikat is teljesít­sék. A vendéglátóiparban 22 mil­lió forint értékű ételt és italt adtak el a múlt hónapban, és ezzel 12,4 százalékkal teljesí­tették túl az október havi elő­irányzatot A vendéglátóipar magasabb forgalma igen fon­tos, mert az év első kilenc hó­napjában keletkezett lemara­dás csak így pótolható. Különösen nagy jelentősége van a munkaversenyben a fel­vásárlásnak. Ezen a területen nagyon sok a tennivaló a leg­pártvezetőségtöl és a párt­szervezettő] a jövőben is. S ha valaki arra keres vá­laszt hogyan alakult ki a pártvezetés és a gazdasági ve­zetés között ez az egymás munkáját, az üzem előtt álló feladatok megoldását elősegí­tő jó kapcsolat, arra a vá­lasz: a kölcsönös bizalom alapján. Az igazgató nem várja, amíg a pártszervezet megke­resi, ha azt tapasztalja, hogy sürgős tennivaló van, ő megy a pártszervezethez. Ha nincs otthon a párttitkár, tanácsko­zik a vezetőség valamelyik tagjával. De a pártszervezet sem vár a soron következő ve­zetőségi ülés vagy taggyűlés napjáig, ha kell, azonnal in­tézkedik. A minőség ügyében például rendkívüli oárttaggyű- lésen tárgyalták meg a felada­tokat. Ez a jó módszer ugyan még csak ennek az évnek az ele­jén alakult ki, de mégsem en­nek az egyetlen esztendőnek az eredménye. Elősegítette ezt, hogy a pártvezetőség leg­több tagja a törzsgárdához tartozik, s hosszú évek óta te­vékenykedik a pártvezetőség­ben is. Kiss Ferenc nyolcadik éve titkár, tizenötödik éve dolgozik az üzemben, de a oártvezetőségnek is több mint tíz éve tagja. Nagy Imre 1951 óta dolgozik a vállalatnál, nyolcadik: éve van a vezető­ségben, Illés István ugyan­csak, Bíró Antal pedig a ha­todik éve látja el feladatát. Hogy növeljék a pártszerve­zet tekintélyét, a vezetőség tagjai, nemcsak politikai is­mereteiket fejlesztik, hanem növelik szakmai tudásukat is. Ugyanakkor a vállalat veze­tésével egyetértésben arra törekszenek, hogy növeljék a szakemberek, a művezetők és technikusok politikai tudását Jelenleg nyolc műszaki veze­tő jár a vállalattól marxista­középiskolába, illetve esti egyetemre. EGYETÉRTÉSBEN DOL­GOZIK KÖZÖS CÉLJAIK MEGVALÓSÍT AS AÉRT a Tejipari Vállalat pártszerve­zete és gazdasági vezetése. S hogy milyen munkát végeznek a kommunisták, ezt nagvon jól bizonyítja a november 7-i jutalmazottak névsora. A lis­tán huszonnégy vállalati kom­munista neve olvasható. több fonsz-él. Szerencsére egy­re többen értik meg — veze­tők és dolgozók —, hogy nem hivatalnok felvásárlókra van szükség, hanem olyan ügyes, kellő szakképzettségű dolgo­zókra, akik kereskedni is tud­nak, nem sajnálnak menni az áru után, és átveszik a kisebb tételeket is. Kivált a burgonya, a zöldségfélék és az alma meg bab felvásárlásában vár nagy munka az fmsz-ekre. Ezeket a feladatokat igye­keznek az fmsz-ek a tervezett költségkeretek túllépése nél­kül, takarékos gazdálkodással teljesíteni. A vagyonvédelem erősítésé­ben szintén van tennivaló, hi­szen kisebb-nagyobb leltár­hiányok, néhány esetben visz- szaélések is előfordulnak. A tagszervezés és a részjegybefi­zetés ismét előtérbe került a verseny során. A nagyobb eredményesség végett a leg­több fmsz-nél az év végéig tag- szervezési napokat tartanak. Számottevően emelkedik még a társadalmi munka is. Minden fmsz-nél két kisebb egységet ily módon hoznak rendbe az fmsz dolgozói és tagjai. Szalai László Jelenleg Karád vezet, Böhönye az utolsó az fmsz-ek felszabadulási versenyében ITATÁS 1967-BEN? A negatív tehénállomány kialakítása, Illetve az álla­tok megfelelő elhelyezése és elkülönítése céljából a tabi Egyetértés Tsz vezetői az il­letékes szervektől már ko­rábban segítséget kértek a szükséges férőhelyek és a kút megépítéséhez. A tanácsi és pénzügyi szervek segítségével a ta­vasszal a Tanácsi Építőipari Vállalat meg is kezdte egy 108 férőhelyes tehénistálló építését 1 664 000 forintos költséggel. Az épület vár­hatóan még az idén elké­szül. Ugyanitt, a községtől távol két gépszín építése szintén befejezés előtt áll, a jövő évi program szerint pedig tavasszal egy hatvan férőhelyes borjúnevelő épí­tését kezdik meg. A sok hu­zavona miatt azonban bi­zonytalan az új istállókban elhelyezendő állatok vízel­látása. Az 1965. évi létesítmény- jegyzékben eredetileg sze­repelt egy 180 000 forintos mélyfúrású kút is. A Me­gyei Beruházási Iroda ta­vasszal megkötötte a kivite­lezési szerződést ez évi be­fejezésre, a kút építése azonban még nem kezdődött meg, s a jövő évi építésre sincs biztosíték. A Tabi Községi Tanács és a törpe vízmű társulat ve­zetői a tavasszal azt javasol­ták, hogy a szóbanforgó ku­tat ne építsék meg az ere­detileg kijelölt helyen. He­lyette tsz-beruházás címén építsenek egy második ku­tat a törpevízmű társulat részére, s abból a tsz tehén- állományát is elláthatnák vízzel. Ez a kút a tsz ma­jorjától mintegy 900—1000 méter távolságra esett vol­na. Mivei azonban a kút a felépítés után nem a tsz tu­lajdonában szerepelne, s így a beruházás a tsz-nél nem szolgálna fedezetül, az MNB sem járult volna hoz­zá a költségek folyósításá­hoz. Ezt követően a megyei tanács mezőgazdasági és építési osztályai, a járási mezőgazdasági osztály, a termelőszövetkezet, valamint a Pécsi Vízügyi Igazgatóság képviselői között több meg­beszélés, tárgyalás is volt, de egységes álláspont nem alakult ki. A megyei tss já­rási tanácsi szervek képvi­selői úgy foglaltak állást, hogy a kút az eredetileg ki­jelölt helyen legyen, s ha mélyfúrású kút nem lehet, akkor ásott kutat létesítse­nek. A Vízügyi Igazgatóság azonban sem a mélyfúrású, sem pedig az ásott kúthoz nem adta meg a vízjogi en­gedélyt. Emiatt a hitelfelülvizsgáló bizottság május 19-én úgy döntött, hogy a kút fúrá­sát törölni kell az idei lé­tesítményjegyzékből S mi­vel újabban az éves léte­sítményjegyzéket a járási szerveknek a tárgyévet meg­előzően egy évvel előbb el kell készíteniük, így a kút- építés a jövő évi létesít­ményjegyzékben se szerepel, hanem azt csak 1967-re üte­mezték be. Tekintettel arra, hogy a termelőszövetkezet az épít­kezés befejezésével még ebben az évben bekötik ál­lataikat az új tehénistálló­ba, máris nagy gondban vannak a vezetők, hogy mi­ként fogják 1967 előtt még- itatni a teheneket. Emellett — mint az már az előb­biekben szerepel — a ta­vasszal ugyanitt borjúne­velő is épül, s a borjaknak is kell víz. A várható nagy létszámú állomány vízellátásának megoldása nem maradhat el 1967-re! A nézetek egyeztetésével, a viták megszüntetésével az illetékes szervek részéről gyors és megnyugtató in­tézkedésekre van szükség. P. F.

Next

/
Thumbnails
Contents