Somogyi Néplap, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-28 / 281. szám

NEVELÉSRŐL A gyermek és a közlekedés Néhány nappal ezelőtt az utcán sétálva egy gyászruhás fiatalasszony­ra lettünk figyelmesek. A gyermekruhaüzlet előtt állt meg, s nézte a kira­katban levő holmikat. Az arcán nehéz bánat tükrö­ződött. — Ismerem őt — mondta a barátom —, két hónapja halt meg a kislánya. Egészséges volt, mint a makk! Falun lak­nak, és egy teherautó ha­lálra gázolta. Valamit mondott még a barátom, hogy a gázo­ló sofőr három és fél évet kapott, de már alig figyeltem oda. Eszembe jutott a tragédiának az a pillanata, amikor a szülőnek szembe kellett néznie a szörnyű való­sággal: egyetlen gyerme­ke nincs többé! Ki a felelős? Egyedül a gázoló sofőr? Vagy a részvétlen emberek, akik a gyermekek meggondo­latlanságát és »utcai ra­koncátlankodását hideg közönnyel nézik? Vagy maguk a gyermekek, akik merészen, fittyet hányva a közlekedési szabályok­nak, átfutnak a robogó autók előtt? Egy bizonyos: a társa­dalom minden tényezőjé­nek, szülőknek, az isko­lának, de még az egy­szerű utcai járókelőnek is többet kellene tennie a közlekedési balesetek elhárításáért. Ha igaz, hogy a közlekedési bal­esetek pusztításai felér­nek egy középkori jár­vány halálozási adatai­val, akkor többet kellene azon gondolkodnunk, hogy ennek a »modern járványnak« hogyan le­hetne elejét venni, ho­gyan lehetne a bajt meg­előzni. A megelőzést nem az átkelőhelyeken, a robogó gépkocsik kerekei előtt kell megkezdeni! Ennek útja csak a gyermekek felvilágosítása, szoktatá­sa helyes nevelése lehet. Mit tesz ezen a téren az iskola? Osztályfőnöki órákon, de az alsó tago­zatban is olvasnak vagy beszélnek a helyes közle­kedésről, annak szabályai­ról. A jó nevelő gyakran veszi elő az újságot, hogy képben vagy szóban be­mutassa a meggondolat­lanság, figyelmetlenség eredményét az utcai köz­lekedésben. Kömyezetis- mereü és osztályfőnöki órákon, az úttörőrajok és -őrsök foglalkozásain többször szerepel «-műsor­ként« a helyes közleke­dés elmélete és gyakor­lata. A gondos nevelők alkalmas időben kiviszik osztályukat a forgalma­sabb útvonalakra, s ott a valóságban mutatják be az átkelés, a gyalo­gos közlekedés vagy ke­rékpározás szabályait. Az iskolának tehát bizonyos mértékig tananyaga a szabályos közlekedés ok­tatása, de sok nevelő nem ismerte még fel en­nek az oktatásnak élet­mentő jellegét, pedig szoktatni csak rendszeres gyakorlással, állandó .is­métléssel lehet. Helyes kezdeményezés­nek tartjuk a Megyei Baleset-elhárítási Tanács­nak azt a szándékát, hogy decemberben Ka­posvár általános iskolái­nak minden felső tago­zatú osztályában a köz­lekedés legfontosabb sza- b lyairól szakemberek előadásokat tartanak. Ezt az iskolákban vetélkedők követik, s az iskolák legjobb »kis közlekedési szakemberei« a téli szü­net előtt nyilvános vetél­kedőn adnak számot köz- leke^si ismeretekben va­ló jártasságukról. A ve­télkedőkön a legjobbak jutalmat is nyernek. Ez a felvilágosítás több ezer tanulót érint, s a ter­vek szerint a következő évben a megye nagyobb községeiben is folytató­dik. Mindez azonban még nem elég. A szülőknek, a nagyszülőknek, a család felserdült tagjainak, ha igazán szívükön viselik a gyermekek sorsát, rend­szeresen és sokrétűen kell tevékenykedniük a helyes közlekedésre való szokta­tásban, s minden eszközt fel kell használniuk ar­ra, hogy a gyermekek a közlekedés szabályait el­sajátítsák. Mindenekelőtt állan­dóan figyelemmel kell kísérni az újságok közle­kedési híreit, hogy a gyermekek belássák: éle­tük, testi épségük első­sorban meggondolt visel­kedésüktől függ. A köz­lekedési balesetekről szóló hírek mély be­nyomást tesznek a tanu­lókra, s állandó óvatos­ságra intik őket. De igen hasznosak azok a kiállítások is, amelyeket a közlekedésrendészeti hatóságok szoktak ren­dezni, s megdöbbentő fényképeken mutatják be az ittasság vagy felelőt­lenség következményeit Érdemes elolvastatni a nagyobb gyermekekkel a bírósági tárgyalásokról szóló tudósításokat is, amelyek közlekedési bűn­tettet tárgyalnak. A kisebb, alsó tagozati tanulóknak hasznos be­szerezni közlekedési tár­sasjátékokat, amelyek se­gítségével játékosan meg­tanulják a szabályos köz­lekedés elemeit, elsajá­títják a közlekedési táb­lák ismeretét. Azt hi­szem, jnondani sem kell, hogy ezek a közlekedési társasjátékok nemcsak a fiúk számára valók. A lá­nyoknak épp úgy meg kell szerezniük azokat az ismereteket, amelyek nél­kül nincs szabályos köz­lekedés, nincs biztonsá­gos átkelés, kerékpáro­zás. Modern korunk ro­hamosan fejlődő közleke­dési technikája, a forga­lomban levő autók szá­mának állandó növeke­dése egyre nagyobb zsú­foltságot okoz az utakon, egyre nehezebb lesz a gyalogos, kerékpározó gyermeknek megtartani azokat a szabályokat, amelyek védik életét, óvják egészségét. S ha próbát teszünk a tanu­lókkal, azt a komor meg­állapítást tehetjük, hogy bizony a tanulók nagy része, különösen a lá­nyok, nem ismerik a köz­lekedés jelzőrendszerét, az utakon elhelyezett köz­lekedési táblákat minden­nap látják, de jelentésü­ket legföljebb találgat­ják. Pedig ezek a lépten- nyomon szembeötlő táb­lák állandó figyelmezte­tők, a felnőttek és gyer­mekek barátai, amelyek útkereszteződéseknél, át­kelőhelyeknél a legna­gyobb forgalomban és sietségben is feltűnő mó­don integetnek az őket olvasni tudó járókelők­nek: Vigyázz, ne siess! Inlcább egy perccel ké­sőbb érj haza, mint egy perccel előbb a kórház­ba! Ott kelj át az út­testen, ahol szabad, s ahol a leggyorsabb jár­művek is lelassítanak! A gyászruhás fiatal anya néma alakja le-, gyen figyelmeztető min­den szülő számára: a he­lyes közlekedés szabá­lyait elméletben és gya­korlatban meg kell taní­tanunk gyermekeinkkel! Tari János Mindenttudó mosógép Rövidesen Angliában kerül piac­ra a leg automatizáltabb háztartási gép, amely egyetlen műveletben kimossa, megszárítja és kivasalja a lepedőket, szalvétákat, zsebken­dőket. Az egyes darabokat egyen­ként kell a gépbe helyezni és ál­lítólag 45 másodperc alatt tisztán és vasal tan kivehetők. AHOL SZÉPSÉGÉRT ÁLLNAK SORBA Nemrég Moszkva legújabb, legmodernebb szállodája, a Hoteű Minszk előcsarnokában érdekes párbeszédnek vol­tam szemtanúja. — Szása, igazán be vagy? — kiáltotta egy elfúló leány­hang, és a megkérdezett bar­na képű, jóvágású fiatalem­ber széles mosollyal jelezte, hogy nincs tévedés. — & mi lett a himlőhe- lyekiked meg az elálló füled­del? — Itt hozták rendbe, szem­közt a Gorkij utcában — vá­s tüneti kezelés helyett a bajok általános egészségügyi okait igyekeznek feltárni. Bt a magyarázata, hogy sok­szer akikor is eredményt érünk ed, ha a hagyományos kozmetikai módszerek cső­döt mondanak. Az intézetben ezrével lát­tam leveleket, amelyekben hálás köszönetét mondanak azok, akiket krónikusan je­lentkező pattanásoktól vagy különféle arcsérülések nyo­maitól szabadítottak meg De »helyrehozzák« az elálló Modern villamosberendezések segítik a kozmetikusok munkáját. laszolta a fiatalember —, és most már gondolni sem akarok többé rá. Eleget hall­gattam miattuk eddig Elnézem Szását. Szabályos, sima férfiarc, szép formájú, fejhez simuló fülek. Mi tör­ténhetett vele? Kíváncsian közelebb húzódom. A beszél­getésből lassacskán kiderül, hogy Szása a Moszkvai Or­vos-kozmetikai Intézetben szabadult meg szépséghibái­tól. S hogy örömében nem áll társtalamü, azt akkor tudtam meg, amikor fölke­restem az intézetet. A zsúfolt várócsarnokban és kezelőhe­lyiségekben naponta átlag 1500, egy év alatt csaknem félmillió ember fordul meg, hogy a szó igazi értelmében orvoslást találjon szépséghi­báira. Láttam itt jófcrmájű lá­nyokat, kiknek szép és egész­séges arcán kimeredő sasorr éktelenkedett. Egy másik kislány arra panaszkodott, hogy túlságosan piszére sike­füleket, bőrcsiszolással eltün­tetik a himlőhelyeket, bőrel­színeződéseket stfo. A legké­nyesebb feladat a torz for­májú orrok, szájak, szemek »helyreigazítása«, hiszen a plasztikai sebésznek kissé szobrásznak is kedd lennie: az ő művészi megítélésére van bízva, milyen forma felei meg legjobban az arc karak­terének. Az intézetet gyakran kere­sik fed külföldi szakemberek is, akik általában a legna­gyobb elismeréssel nyilatkoz­nak a látottakról. Csupán egy amerikai orvosházaspár távozott t elégedetlenül. Azt szerették volna tudni: ho­gyan alakítják át a szovjet orvosok a mamdulavágású szemeket? Itt azonban ilyes­mivel nem találkozhattak. Az intézetben hatásos gyógyszerekkel kísérleteznek. Nem mintha a szovjet se­bészek nem tudnák elvégez­ni ezt a műtétet is. Csak ép­pen itt nincs rá igény. A Szovjetunióban élő különbö­ző népek gyermekeinek sem­mi okuk sincs rá, hogy más nemzetiségűnek kívánjanak látszani, mint amilyennek sült Államokban: egy ameri­kai turista számára például még az útiköltséggel együtt sem került annyiba, mint odahaza. S ez nem véletlen. A szovjet állam önköltségi alapon szabta meg a műté­tek árát. Egy csúnya formá­jú orr »kiigazítása« például alig hétszáz forintba kerül. megszülettek. Külföldről azonban nem­csak a kiváló eredmények Ennyit pedig — ha csak ez hiányzik hozzá — igazán megér a boldogság. miatt mutatkozik érdeklődés az intézet munkája iránt. Ki­derült, hogy a Szovjetunió­ban a legbonyolultabb plasz­tikai műtét is csak huszad annyiba kerül, mint az Egye­Aki arra jár, maga is meggyőződhet róla: Moszk­vában a Gorkij utcában — már a szépségért állnak sor­ba az emberek... Hajkezelés »villamosfésűvel«. rült az orrocskája. Gyermek­korában még kedvesnek lát­szott, ma azonban már meg­mosolyogják érte. De láttam itt bányászt, akinek valami­lyen baleset nyomán csúnyán elszíneződött az arca, ková­csot, aki a bőrét elcsúfító égési sebhelytől szeretne megszabadulni. — Az intézetet eredetileg azért hozták létre — magya­rázta Antonyina Ahabadze orvosnő, az intézet igazgató­ja —, hogy a Nagy Honvédő Háború sérültjeiről segítsen eltüntetni a sebhelyek nyo­mait. Később, a békés élet új követelményeket támasz­tott. Legfontosabb felada­tunk ma a szépségápolás, mi azonban ezt nem csak a ha­gyományos kozmetikai mód­szerekkel végezzük. Intet­tünkben 30 orvos specialista dolgozik. Neves bőrgyógyá­szok, sebészek, akik a kü­lönböző szépséghibák okait orvosi szemmel kutatják, ITT A IURANCSÍZÜ SÁRGARÉPA Sok évszázados hagyomány szerint az öregek azzal szokták biztatni a sárgarépa evészetére a gyerekeket: Aki sok sárgarépát eszik, úgy tud fütyülni, mint a sárgarigó. A »titokra-« csak a modem világ derített fényt az utóbbi évtizedek­ben: a kutatók megállapították, hogy a sárga­répában az addig ismert táplálóanyagokon kí­vül különösen a fiatal szervezetnek rendkívül fontos A-provitamin és C-vitamin található. A sárgarépa karotinja segíti a fogíny hámszöveté­nek fejlődését, a fogíny, illetve a fogak jó vér­ellátását. Segíti megalapozni és — a nyers sárga­répa gyakori rágcsálásával megőrizni is — az egészséges fogazatot. A sárgarépa további hasznosítására most igen érdekes kezdeményezés született Budapesten egy élelmiszervegyész találmányaként. Szárított sár­garépaszeleteket, illetve kockákat cukorsziruppal és narancsolajjal kezelik, a sárgarépa természe­tes vitaminsorát kiegészítik, s már kész is a csemegeújdonság, öt-tíz dekás adagokban került a zsűri elé nemrégiben, majd a külföldi keres­kedelmi delegációk asztalára is. A narancsízű sárgarépa-csemege kitűnőre vizsgázott. De ké­szítettek már belőle tortát, puncsot, töltött cso­koládészeletet is. A siker tartósnak ígérkezik. Nemcsak a hazai cukrászati ipar figyelt fel rá, hanem a hazánkban járt külföldi szakemberek is rendeltek belőle nagyobb mennyiséget. A narancsízű sárgarépaszirupból a budapesti Duna Termelőszövetkezet készítette el az első néhány száz kilogrammot a Csepel-szigeti szá­rító üzemében JÓ, HA TUDJUK A só hatására a hús fehérje tömörré, szívóssá váJik. Meglágyitása hosszú időt vesz igénybe. Az étel ízén nem változtat, hogy csak rövidebb ideig főtt sóban, mert a só egy-két másodperc alatt az ételnek minden részét átjárja. * * * A só emeli a főzővíz forráspontját, s így az étel magasabb hőmérsékleten fő. A növények általában csak kevés fehérjét tartalmaznak, ezért a sótól nem keményednek, meg. ... A sós víz nyomása kívülről ellensúlyozza azt a nyomást, amit a tojás, illetve a krump­li megduzzadt belseje gyakorol a héjára. * * * A paprika a zsírban szép piros színnel ol­dódik, vízben viszont oldhatatlan szemcséi csak lebegnek benne. ... A friss élesztőgombáik a sűrű tésztamasz- sza keményítőtartalmát akkor is elcukrosít- ják, ha ezt a folyamatot nem a hígabb ko­vászban kezdték meg. * * * Az élesztőgombák sütés közben felbomlanak, és jellegzetes szaguk is megsemmisül. A sütőpor ösz- szetétele is megváltozik, de lényeges alkatrésze megmarad, s ennek az íze érezhető a sütemény­ből, ha a kelleténél többet tettünk bele.

Next

/
Thumbnails
Contents