Somogyi Néplap, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-26 / 279. szám

Péntek, 1965. november 26. 3 SOM < YI NÉPLAP Hegy es-e a ceruza: Megállított az utcán egy autóbuszvezető, hogy már megint cikk jelent meg az újságban a munkájukról: »Túlságosan hegyes volt az a ceruza«, meg hogy »nem szabad ennyire eliogultnak lenni« — mondta. A »he­gyes« ceruzával írt glossza arról szólt, hogy hiába igye­kezett az indulni készülő autóbusz után egy fiatal- asszony, nem várták meg, noha az utasok figyelmez­tették, kérték is a kalauzt. Ennyi volt az egész, nem több. S hogy valóban he­gyes volt-e a ceruza, ami­kor leírta az esetet »em­berségből elégtelen« meg­jegyzéssel, art a tények is­meretében eldöntheti az ol­vasó is. Ami azonban ismét kezembe adta az íróeszközt, az a vélemény másik része: » ... nem szabad ennyire el­fogultnak lenni...« Föltennék egy kérdést: vajon szocialista társadal­munkban szabad-e elfogu­latlanul viselkednünk, ha emberek sorsa, ügye iránti közömbösséggel találko­zunk? Ügy érzem, nemmel kell válaszolnunk, hiszen ezt követeli meg tőlünk szocialista erkölcsünk min­den írott és íratlan törvé­nye: igenis elfogultnak kell lennünk az ember iránt. A közelmúltban részt vet­tem egyik vezető pártszer­vünk tanácskozásán, ahol a Központi Bizottság ideoló­giai irányelveiről folyt a vita. Ott hangzott el a kö­vetkező érdekes megállapí­tás: Az utóbbi időben több jelzés érkezett, hogy né­mely helyen teljesen tör­vényszerűen, mégis erkölcs­telenül viselkednek; o jog és paragrafus szerint nem követnek el vétséget, de emberileg és erkölcsileg mégis vétenek a közösség ellen. Nagyon érdekes ket­tősség ez, érdemes beszél­ni róla. Az autóbusz kalauza tel­jesen a rendelkezések sze­rint járt el, amikor a hiva­talos indulási időben el­csöngette a kocsit, ezért ő nem marasztalható el. S az a hivatali dolgozó sem, aki közli a hozzá kéréssel vagy panasszal forduló érdeklő­dővel, hogy »nem az én asztalom«, hiszen valóban nem az ő hatáskörébe tarto­zik az ügy. De ha ez a köz­lés nem párosul egy másik mondattal, hogy »itt és itt lehet elintézni az ügyet«, akkor ez már erkölcsi vét­ség, s nem szabad figyel­men kívül hagyni. Hiszen a tömegek igazságérzete rend­kívül nagy, s ítéletükben a szocialista erkölcs elvei a mérvadók. S aki közömbös embertársa kis vagy nagy gondjával szemben, az vét a mi erkölcsi normáink el­len. Sok mindenre nincs pa­ragrafus, hogy mit hogyan kell csinálni. Gyakran ki­alakult társadalmi szoká­sok alapján kell cseleked­nünk — de mindig az em­beriességet szem előtt tart­va Mit szóljon azonban az ember olyankor, amikor azt hallja, hogy valakinek két hetet kell kilincselnie hi­vatalokban, hivatalos sze­mélyeknél azért, hogy fél perc alatt elintézzék az ügyét? Háborog az ember igazságérzete ilyenkor, ok­kal elítéli a nemtörődömsé­get, a közömbös magatar­tást, s mint idegen, szel­lemünktől és erkölcsünktől távol álló valamit elveti. S nem lehet elég hegyes az újságíró ceruzája sem ahhoz, hogy minden lehető alkalommal harcoljon az ilyesfajta elmélet és gya­korlat ellen. S nem lehet elég nagy a közvélemény felháborodása sem, lia ilyen esetekről hall. De azt is nagyon határo­zottan ki kell jelenteni, hogy soha nem az elméle­tet hangoztató és gyakorla­tot folytató ember ellen kell harcolni, hiszen a mi társadalmunk az embere­kért van, a dolgozó, lelke­sedő, szerető emberekért. S ha valaki ebben a társa­dalomban jogi vagy erköl­csi hibát követ él, akkor közösen kell fáradoznunk érte, hogy javíthasson. De szó nélkül egyetlen esetben sem hagyhatjuk tévedését — ez is elv kell hogy le­gyen. Ezt szívvel és ésszel egy­aránt éreznie kell minden­kinek. Poles/ György Egy kiváló szocialista brigád A nagybajomi földműves­szövetkezeti ruházati bolt kereskedőgárdája megérdemli a kiváló szocialista brigád címet. A tanulóidejüket ott töltő fiatalokat kivéve 1957 óta dolgoznak együtt. Ök gon­doltak először a nagybajomi szaküzletek előadói közül ar­ra, hogy brigádot alakítsa­nak. 1960 óta minden év­ben megszervezték a szo­cialista brigád címet. ; A bolt vezetője, Horváth József régi kereskedő. Ötven éve dolgozik a szakmában. — Tizenkét éves voltam, amikor apámat katonának vitték — emlékezik. — Öten voltunk testvérek, kellett a családnak az én keresetem is. Inaséveimben gyakran ki­lencven órát is dolgoztam he­tente. Már akkor tudtam, hogy a vásárló érdeke a leg­fontosabb. Most Is ilyen szel­lemben dolgozunk valameny- nyien. Parasztasszonyok jönnek. Mesztegnyőiek. — Járnak hozzánk Veséről, Kiskorpádról, Kaposfőről is — mondja Gölcz János üz­letvezető-helyettes. — Talán az az előnyünk a többi vi­déki üzlettel szemben, hogy nagyobb a körzetünk. — Böhönye és Marcali nem viszi el a vásárlókat? — Nem. Nálunk mindig van vevő, minden vidékről. A boltvezető szerint azért keresik föl a boltot gyak­ran a Marcalihoz, a Böhö- nyéhez közelebb lakók is, mert számítanak rá, hogy amit másutt nem kapnak meg, azt a nagybajomi bolt­ban megtalálják. Az állványok roskadásig vannak áruval, a fiókok zsú­folásig tele. A konfekcióipar minden terméke megtalálható itt. Százszámra várnak el­adásra a férfiöltönyök, a leg- izlésesebb télikabátok. Egy fiatalasszony »Gagarin-öl- tönyt« keres néhány éves kisfiának. A stepoelt orkán­anyagból készült kapucnis kezeslábas nagyon néoszerű, hamar kifogyott a készlet. — Nem vártuk meg, míg mindegyik gazdára talál, a rendelést már feladtuk, a napokban várjuk az újabb szállítmány érkezését. — Az árubeszerzést nem egy ember végzi — magya­rázza a boltvezető. — Az az elvem, hogy szerezze be az árut az a kereskedő, aki el­adja. Egy ember ezt a mun­kát körültekintően nem tud­ná ellátni. A kötöttárut pél­dául Sós Istvánná szerzi be, a konfekciót pedig én. Eltűnnek árvíz okozta károk Néhány hónappal ezelőtt az egész országban izgatottan fi­gyelték a vizeik szintjének emelkedését. Élénken emlé­kezünk az emberfölötti küz­delemre. A több napos álmát­Megállják helyükéi a munkaversenyben a nagyatádi járás fiataljai (Tudósítónktól.) A KISZ nagyatádi járási bi­zottsága ez év elején tárgyal­ta az ifjúság munkára nevelé­séből adódó feladatokat Vi- dák Mihály, a járása KISZ bi­zottság titkára most a követke­zőket mondta el a fialtalak szo­cialista munkaversenyének eredményeiről: — Járásunkban csaknem nyolcszáz üzemi dolgoz» fiatal éí. Többségüket a KISZ szerve­zi a munkaversenyekre, ösz- sziesen húsz ifjúsági brigádot alakítottunk. Köztük tíz a fo­nalgyárban, hat pedig a kon­zervgyárban működik. Az ifi­brigádok az első félévben át­lagosan 106 százalékra teljesí­tették tervüket. Négy brigád a szocialista cím elnyerését tűz­te ki célul. Különösen fontos megbízatáson dolgozik négy if­júsági exportbrigád. Munkájuk ellen még nem merült fel ki­fogás. Ebben az évben a fiata­lok kilenc újítást adtak be. A mezőgazdaságban dolgozó fia­talok közül több mint ezren kapcsolódtak be a versenybe. Több ízben országos és megyei versenyt is nyertek a brigádok vagy brigádtagok. Az ifjú kom­bájn osok megyei versenyét já­rásunk három KISZ-fiatalja nyerte: az első helyen Túri László, a Dábodi Állami Gaz­daság kombájnosa végzett. Az idén mintegy 700 hold rétet és legelőt tisztítottak meg a fiata­lok. Különösen a rinyaszentki­rályi, a kutasa, a nagykorpád; a rinyabesenyői KlSZ-szerve- zetek tettek ki magukért. A KISZ-fiatalok 90 000 munka­órát dolgoztak a mezőgazdaság­ban az idén, s ezzel kiérde­melték a járási bizottság elis­merését — mondta befejezésül Vidék Mihály. A négyszeres szocialista brigád lelkiismeretes, becsü­letes munkájához semmi két­ség nem fér. A bolt eladói­vaj beszélgetve megtudtuk, hogy társadalmi munkát is vétóznék. A nyáron, amikor aratás idején eső áztatta a határt, szólni sem kellett a brigád tagjainak, hogy segít­senek. maguk jelentkeztek a tsz-ben kévét hordani. Kő- rács József né elmondta, hogy az egyik utcában jár­daépítéshez kezdtek. A járda szélesítésével a kerítéseket egy méterrel beljebb kellett vinni, és ez sok munkát adott az utcában lakóknak. — Az idős, egyedülálló emberek portáját szombat délutánonként, vasárnap dél­előttönként mi tettük rend­be — mondja Kovácsné. Jól állnak a tanulással is. Rajna Ferencné az általános iskola nyolcadik osztályát végzi; hárman politikai tan­folyamra járnak, ketten érettségi bizonyítványt akar­nak szerezni esti tagozaton. A hattagú brigád legszebb eredményeit mégis a munká­ban érte él. Nem eladók, ha­nem kereskedők. Céljuk: al­kalmazkodni a vevők igé­nyeihez. Igaz ugyan, hogy szükség van az árukínálatra is, de úgy, hogy ne sértsék meg a vásárlók érdekeit. Áruromlás, leltárhiány évek óta nincs a boltban. 6 620 000 forintos évi tervükből eddig 5 900 000-et teljesítettek, pe­dig még hátravan a kará­csonyi vásár. Az utóbbi két évben brigá­dok alakultak a többi nagy­bajomi boltban is, és meg kell hagyni, méltó »vetél y- társnak« bizonyulnak. Ez még jobb munkára serkenti a ruházati bolt dolgozóit. Nagy József A miniszteri döntést várják A Fonyód! Tőzegüzemnek Ordacsehiben levő mezője ki­merült. Az illetékesek úgy döntöttek, hogy a vállalatot Vörs környékére telepítik át. A költözködés és a Vörs kör­nyéki tőzegmező csatornázásá­nak költséged körülbelül hu­szonhatmillió forintra rúgnak. Mivel a beruházás csak a harmadik ötéves tervben való­sulhat meg, a megyei tanács ipari osztálya úgy határozott, hogy a Tőzegkitermelő Válla­latnak ideiglenesen a volt Kür­ti—Virányi-féle berekben biz­tosít munkaterületet. Itt ugyan­is hamar megkezdhetik a ter­melést. Az ipari osztály nemrég ta­nácskozott Fonyódon a Nagy- bereki Állami Gazdaság, a fonyódi Magyar Tenger Tsz és a minisztérium képviselőivel az említett terület kisajátításá­ról. A Magyar Tenger Tsz kép­viselői beleegyeztek abba, hogy területükön tőzeget termelje­nek ki. örülnék annak — mondták —, hogy az ipar a mezőgjazdaság számára hasz­nos tőzeget termel ki a volt Kürti—Virányi-féle berekben. Azt kérték, hogy nekik is jut­tassanak az értékes tőzegből. A Balatonnagybereki Állami Gazdaság igazgatója azonban mereven elzárkózott a terület hasznosítása elől. Emiatt nem tudtak dönteni a tizenöt válla­lat képviselőinek bevonásával megtartott tanácskozáson. A minisztérium képviselője közölte, hogy az ügyet a mi­niszter elé terjesztik. Csak az ő döntése után lehet tehát megmondani, mi lesz a Tőzeg­kitermelő Vállalat sorsa. November 30-án anyagbörze lesz Kaposváron Eddig 20 vállalat jelentette be részvételét A megyei tanács ipari osztá­lya és az SZMT közgazdasági bizottsága anyagbörzét rendez november 30-án a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsának székházában. Alkalmat adnak ezzel arra, hogy az iparvállala­tok, a termelőszövetkezetek­nek, az állami gazdaságoknak értékesítsék fölösleges készle­teiket. Eddig húsz vállalat jelentet­te be részvételét. Sajnos — ál­Az ÉM Somogy megyei Vállalat Állami Építőipari kőműveseket és segédmunkásokat vesz föl kaposvári és nagyatádi építkezéseire Jelentkezés: Kaposvár, Május 1. u. 57. és a nagyatádi fő-építésvezetőségen, a vasútállomás mellett (9462) lapították meg nemrég a me­gyei tanács ipari osztályán a börzével kapcsolatos tárgyalá­son — a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok eddig nem tanúsítottak érdeklődést a kiárusítás iránt. E tanácsko­záson hangsúlyozták, hogy job­ban értékesíthetnek a fölösle­ges készleteket, ha a tsz-ek, az állami gazdaságok képviselői is részt vennének a börzén. A börzén azonnal meg lehet vásárolni az anyagokat. A bank a vásárláskor a pénzügy­miniszternek és az Országos lanságtői vörös szemű döm- pervezetők, az árvízvédelmi mérnökök, katonák hőstettei­ről még ma is beszélnek. Az árvíz elvonult. De hát­rahagyta milliárdos kárait. Házak romjait, elpusztult ve­téseket, tönkrement gátakat és utakat. Több száz család otthon nélkül maradt. Az államvezetés azonnal és példaszerűen szervezte meg a helyreállítást. Ez alig néhány hónappal az árvíz után ragyo­gó eredményekben gyümöl - csözik. Egymás után adják át az új lakóépületeket, utcaso­rokat a károsultaknak. Nemrég egy kis ünnepség zajlott le Mohácson és a kör­nyező árvíz sújtotta falvak­ban. Kis ünnepség — min­den pompa nélkül. A kívülál lóknak talán nem sokat je­lentett, de annak a 67 csa­ládnak, akik átvették a helyi építő ktsz-ek jóvoltából ha­táridő előtt elkészült házukat eddigi életük legnagyobb ese­ménye volt. A modern, kétszo- ba-összkomfortos családi há­zak városi kényelmet nyújta­nak. Nyolcvan nap alatt épí tette föl és adta át a szövet­kezeti ipar az új otthonokat nemcsak Baranyában, de az Tervhivatalnak 114/1965. szá­mú rendeletét érvényesíti. Al ország más megyéjében, Vas­megyei tanács ipari osztálya, az SZMT közgazdasági bizott­sága a börzét a jövőben ne­gyedévenként akarja megszer­vezni. Jövőre más megyék üze­meit, vállalatait, állami gazda­ságait, termelőszövetkezeteit is meghívják az anyagbörzére ban, Győrben, Fejérben, Pest megyében, és még sok száz házat építenek szerte az or­szágban. A Duna ársújtotta partjain egyre gyorsabban tűnnek el a károk, hisz helyreállításban segít az or­szág egész lakossága. MIT NYÚJT TAGJAINAK, hozzátartozóinak, például HAVI 20 FORINT tagdíj ellenében a BIZTOSÍTÁSI és Önsegélyező CSOPORT?! Természetes halál esetén • Baleseti halál esetén Balesetből eredő állandó teljes rokkantságot okozó sérülés esetén 10%-os, azt meghaladó állan­dó vagy részleges rokkantsága esetén a 25 000 Ft arányos ré­szét Csonttörés (csontrepedés) vágj 10%-on aluli állandó rokkant­ság, vagy a balesetből bekö­vetkező legalább 28 napos táp­pénzes állomány esetén I 15 000 Ft-ot 1 30 000 Ft-ot 25 000 Ft-ot 400 Ft-ot Munkaviszonyban nem házastárs halála esetén álló 1—18 éves korú gyermekének halála esetén Ha a tag halála nyugdíjállo­mányba helyezés, vagy 65. életévének betöltése után kö­vetkezik be: természetes halála esetén baleseti halála esetén munkaviszonyban nem álló házastársának halála esetén 5 000 Ft-ot 1 000 Ft-ot 4 500 Ft-ot 19 500 Ft-ot 1 500 Ft-ot Az Intéző bizottság a befolyt tagdíjak egyhatod ré­széből segélyalapot képez. Ebből — mérlegelve a ta­gok szociális körülményeit — 1 éves tagság után a szervezeti szabályzat rendelkezései szerint rendkívüli segélyt nyújt a rí szoruló tagok részére és csopor­tos kirándulásokat, külföldi társasutazásokat Is szer­vezhet. Beléphet a csoportba minden dolgozó 65 éves kor­határig, kivéve nyugdíjasokat és betegállományban levőket. Kérjen bővebb felvilágosítást munkahelyén biztosítási megbízottól. (3332)

Next

/
Thumbnails
Contents