Somogyi Néplap, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-25 / 278. szám

FEHÉR RUHÁT ÖLTÖTT AZ ERDŐ mZ MS'ZMP MEGVEt £'7ÓTTS-ÁGA E5yÄ MEGYE! TAM ÁCS A SZÍNHÁZ TÖRZSTAGJAI JCő fít/Js QltoÓJt »■Engem tíz éve ez a város ■zeretettel fogadott. Kilépve az állomás elé, egy hatalmas transzparenst láttam: »Szere­tettel köszöntjük művészein­ket!« Letettem a két bőrön­döt, és kihúztam magam. Ak­kor lehettem olyan 150 centi magas ...« — mondta egyszer. Kölcsönösen tartós, mély és meleg barátsága a kaposvári — És új maszk? ... — Igen, ez külön élvezet számomra. Nagyon szeretem a jó maszkokat. Mindig ma­gam maszkírozok, órákig el­pepecselek vele. Az ördöglo­vas Pfleiderer nyomozója hét maszkban jelenik meg a szí­nen. Akkor végre kiélhettem magam ebben ... Komlós István tizenhárom éve színmű­vész. Előbb a Faluszínháznál volt, majd tíz éve megszakí­tás nélkül ját­szik a kapos­vári Csáky Gergely Szín­háznál. Tizen­három év — mintegy nyolc­vanöt rövi­debb-ho&szabb szó! —, akkor hihetem, hogy menni fog... — Pályatársén gyakran né­hány év után változtatják állomáshelyüket. Még soha­sem gondolt arra a tíz év alatt, hogy kövesse példáju­kat? — Sokan azt tartják, unal­massá válik a színész hosz- szabb ideig egy helyen. Én ezt nem érzem... Szeretem a kaposvári, a somogyi közön­séget, minden rétegét, az óvódástól a felnőttekig; és Kaposvár — jó színház, mi­nek mennék máshová? ... Most egy pillanatra a Sza­bin nők joviális borkereskedő­figurája — a »Raposa Bog­dán, Brassóból« — jut eszem­be, amint hozzákezd az élet- történetéhez; széttárja a kar­jait, és azt mondia: »Éééédes- istenkééém!...« Meg a Ci­-ftjai adni: ez külön izgalmas . közönséggel valahol itt kez­dődött. A Közönséggel, a szi­gorú és kritikus ezerfejű Cé­zárral, amely ritkán, de ak­kor csalhatatlan érzékkel ra­gaszt jelzőt kedvencei nevé­hez. ö »kis Komlós« lett és az ma is. Nevetős, mindig vidám arca sokszor felbukkan a színpa­don, nyomában a derű szín­skálájának ezernyi fényével, amely ott vibrál, végighul- lámzik a nézőtéren. Olyan ter­mészetesen, egyszerűen, aho­gyan a Kapos folyik. Lényé­nek és szerepednek egységéből árad ez a sajátos derű, és itt van közöttünk De vajon tényleg olyan egy­szerűen? Elmosolyodik. — Hát — nem éppen .. . Sok szerepet kaptam, sokfé­lét, de sok azonos szerepkör­ben is. Ez külön feladat: a tíz év alatt például hat alka­lommal voltam nyomozó, há­romszor eunuch; ötször meg pincért kellett alakítanom. Aztán a »lord«-időszak kö­vetkezett. Arra törekedtem, és azt szeretném, ha sohasem erezné a közönség, hogy »ez már volt...« Űjat adni: ez külön izgalmas feladat. És ezért nem könnyű. — Mégis hogyan sikerül? Mert általában sikerül... — Hozzá is olvasok a fel­adatomhoz, meg szeretem megfigyelni is az embereket. Jaj, egyszer volt egy kalan­dom! A János vitéz Falu cső­szére készültem. A szerep: hetvenéves bácsi — én meg tősgyökeres pesti és 23 éves .. »Ki szúrtam« magamnak a Béke Szálló öreg fűtőjét. Idős, falusi bácsika volt. Követtem, figyeltem a mozgását heteken át, aztán beszélgettem is vele. Akkor mondta el az öreg, hogy már lidérces álmai vol­tak: el nem tudta képzelni, miért »üldözöm« olyan titok­zatosan. — Mit szeret leginkább ját­szani? Jóízűen, magabiztosan elne­veti magát; — Hát... amit rám oszta­nak ... Üj szerep: új fel­adat... szerep: epizód­figura, buífó- és karaktersze­rep prózai és zenés darabok­ban egyaránt. Vajon akad-e közöttük olyan, amely külö­nösképp a szi­véhez nőtt? Most derű­sen komoly, el­gondolkodó. — Azt hi­szem, egyfor­mán szeretem mindegyik sze­repemet. Mindegyikhez fűz valami; mindegyiket — a ren­dezővel közös megegyezésben — feldolgozom magamban, hogy a figura hitelességén be­lül hozzásimuljon az egyéni­ségemhez és nem kevésbé: a »magasságomhoz«, hehe ... Ez például, a mostani, az Éjszakai történet Részegje — nem is tudom, hányadik ré­szegszerepem már — egészen más zsánerű, mint a koráb­biak. És ez ezért érdekes ... Különben: Kabos Gyula és Rátkay Márton az eszmény­képeim és ez is igen sokra kötelez... — Az előadásokon: »druk- kos«? — Inkább a próbákon. A zenés daraboknál könnyebb, mert ha meghallom, hogy a zenekar nevet — ez nagy Az Éjszakai történet Részegje, huligán késével... nyakán a gánybáró egyik cigánya is eszembe jut, amikor azt mondja, hogy »Palii! Hát, vedd fel a kabátod, mert megfázol! . ..« Meg a Vitézek és hősök elesett kis kereske­dője is az eszembe jut, amint zavartan hajlongva megiga­zítja a csokornyakkendöjét. Meg... Nem is tudnám megmonda­ni, mikor, miben és hol nőtt a közönség szívéhez. Aligha­nem még ott, tíz éve az állo­más előtt, amikor letette a bőröndjét. Csak még nem tud­tunk róla. Ha megjelenik a színpadon, derűt áraszt. Mindig máskép­pen; mindig más és mégis: ő... A »kis« Komlós. A kapos­vári. Wallinger Endre Biztatóan indult a művelődési év Somogyfajszon (Tudósítónktól) — A múlt évet tájékozó­dásra, az igények és a lehe­tőségek fölmérésére szántam, hogy népművelési munkánk minél megalapozottabb le­gyen — mondta Kovács Sán­dor tanár, a somogyfajszi művelődési kör vezetője. — A tavalyi évadnak kezd ér­ni a gyümölcse. A község művelődési tervét már a he­lyi igények alapján állítottuk össze. A somogyfajsziak terve va­lóban alapos helyismeretre támaszkodik, és változatos, színes programot kínál a la­kosságnak. De vajon megfe­lelő érdeklődésre is számít­hatnak-e a gazdag műsor, a jól összeállított ismeretter­jesztő sorozat iránt? — A kezdeti eredmények biztatóak. A kilenc előadás­ból álló sorozatra kilencven bérletet adtunk el. A termé­szettudományos, pedagógiai, történelmi, irodalmi és poli­tikai tárgyú előadások közül ötöt hangosfilmmel, négyet diával szemléltetünk. A so­rozat első előadását kétszá­zan hallgatták meg. (Koráb­ban a filmelőadások is mindössze negyven-ötven em­bert vonzottak!) És azóta is többen fölkerestek, hogy bérletet vásároljanak. — A szervezésnek milyen módszere mutatkozott ered­ményesnek? — Legcélravezetőbb az emberekkel való közvetlen kapcsolat. A népművelőnek ki kell használnia minden fó­rumot, minden összejövetelt: a tanácsülést, a tömegszerve­zetek rendezvényeit, a szülői értekezleteket, sőt még a do­hánysimítást is. Szeptember­ben és októberben megláto­gattam csaknem minden csa­ládot, és elmondtam tervein­ket, kértem véleményüket, támogatásukat. A tájékozódás tapasztalataira alapozva pél­dául megvettem a Déryné Színház egyik darabját no­vember 25-re. Ez lesz az el­ső színházi előadás Somogy­fajszon. A műkedvelő művészetre terelődik a szó. — Ebben is tapasztalható némi fellendülés. Nemrég három községben szerepel­tünk a Boldogságfelelőssel, jelenleg pedig a Jegygyűrű a mellényzsebben című darab próbái folynak. A művelődési év tehát biztatóan indult Somogyfaj­szon. A SZENESLAPÁT Igen, ott volt az első tan­teremben, senki sem tagad­hatja az átvételre egybe- gyült bizottság tagjai közül. A második teremben ugyan­csak ott hevert annak rend­je szerint a cserépkályüa előtt. A harmadikban, a ne­gyedikben, a hatodikban sem hiányzott, sőt az igazgatói irodában még meg is botlott Németh László nagy si­kerű regényét Hintsch György vitte filmre. Kö­zéppontjában a hősnő bo­nyolult lelki konfliktusa áll: Kárász Nelli jellemé­nek és sorsának kibékíthe­tetlen ellentmondásossága. Cselekménye pedig az a folyamat, amig egy nő — hogy visszanyerje megbék­lyózott egyéniségét, az ön­magával való rendelkezés jogát — eljut a gyilkos­ságig. Nellit Drahota And­rea, férjét Kállai Ferenc alakítja. (A filmet novem­ber 25-től 28-ig játsszák a Vörös Csillag Filmszínház­ban csak 16 éven felüliek­nek.) benne a bizottság egyik tag­ja. A jegyzőkönyvben tehát nem került a hiányzó beren­dezési tárgyak listájára. Néhány hét múltán azon­ban az intézmény gazdája mindössze egyetlen szenesla­pátot talál az egész épület­ben. Pedig határozottaan em­lékezett rá, hogy volt vala­mennyi teremben. Nyomozni kezdett. Megkérdezte a taka­rítót, érdeklődött a bizottság tagjainál. Igen, emlékeznek a lapátokra, hogyne, minden helyiségben volt egy. Az igazgató már-már lopásra gondolt, amikor az építő vál­lalat egyik megbízottja vé­letlenül kikottyantotta, hogy bizony ő átügyeskedte egyik teremből a másikba (nagy­kabátja alatt) az egyetlen szeneslapátot. Fájdalom, a hiánylistán nem szerepel a szóban forgó eszköz. A tanulságot azonban érdemes megszívlelni: Építtetők, figyelem! Ügyel­jenek jobban a szeneslapá­tokra! De arra is, nehogy eközben ajtók, ablakok és egyebek vándoroljanak helyi­ségről helyiségre az átadók subái alatt! m-ik — SOfiOK Megnyugtató Emtoerhangra lesz fi­gyelmes a hajótörött Egy tűz körül ülnek néhányan, s éppen lakamáznak. A hajótörött odaóvatostoodik, remegve megkérdezi: — Tessék mondani ... varrnak itt kannibálok? — Legyen nyugodt — hangzik a válasz —, most esszük az utolsót. Találékony gyerek A tanulók azt a házi fel­adatot kapják, hogy raj­zolják le Petőfi valamelyik versének egyik jelenetét. Amikor a tanító megnézi Peti feladatúi, csodálkoz­va kérdezi: — Hát ez me­lyik vers?! — Megy a juhász sza­máron ... — Én csak vonalakat látok, hol a juhász és a szamár? — Eltakarja a kerítés — feleli büszkén a gyerek A második otthon A tanító megszidja Évi­két, mert az iskolában ké­szítette el a házi felada­tát. — Meg ne lássam töb­bet ... A leckét otthon kell elkészíteni! — Tanító bécsi, kérem — mentegetőzik Évike. — Hiszen azt tetszett mon­dani, hogy az iskola a második otthonunk. Kémia — Levegő mindenhol van — magyarázza a ké­miatanár. — A mi pincénkben is? — kérdi egy fiú. — Természetesen, fiacs­kám ... — Nincs is pincénk! — ek — Lopós öreg hölgy Egy 65 éves nagymama, Josephine Greich asszony annyira rajong a Beatle- sekért, hogy egy hangle­mezboltból ellopta néhány lemezüket. A bíróság, te­kintettel a nagymama ma­kulátlan múltjára, 8 napi felfüggesztett börtönbün­tetésre ítélte, de óva in­tette a Beatles-rajongás túlkapásaitól. Most történt, nem a középkorban Egy iraki asszonyt, aki saj­nálatos módon csik5ra hason­lító szörnyszülött gyermeket hozott a világra, saját szülei­nek jóváhagyásával agyonütöt­te a férje, mondván, hogy »■állatokkal tartott bűnös kap­csolatot«. Az asszony a bag­dadi kórházban szült, és az or­vosok kétséget kizáróan meg­állapították, hogy az anya­méhben eltorzult magzat vala­milyen genetikai »baleset« folytán keletkezett. Meg is magyarázták a férjnek, de az nem hajlott az okos szóra, sőt, a falujabeliek nagy része is meg van győződve róla, hogy helyesen járt el, amikor a fe­leségét agyonütötte. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor ti. 2. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16- Felelös kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratoi nem érzünk meg és nem adunlc vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postiskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25067. Készült a megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár, Latinka Sándor utca C.

Next

/
Thumbnails
Contents