Somogyi Néplap, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-04 / 260. szám

Csütörtök, 1965. november 4.

3

SOM fYINÉPLAP

Együttműködésben a tsz-yezetéssel

Beszélgetés Mandik Béla elvtárssal, a Barcsi Járási Pártbizottság elöő titkárával

A barcsi járás termelőszövetkezeteinek zöme gazdaságilag erős, évről évre magas részesedést osztó gazdaság. A termelőmunkában rendszeresen szép eredményeket érnek el, jelentős árumennyiséget adnak évente a népgazdaságnak, és számottevő tartalékuk van. Hogyan látják el feladatukat a járás szövetkezeteinek pártszervezetei, miben nyilvánul meg a gazdaságsegítő és politikai felvilágosító tevékenységük, aktivitásuk; erősödésük megfelel-e a kívánalmaknak: erről kértünk tájékoztatást Mandvi Béla elvtárstól, a járási pártbizottság első titkárától.

— Mi jellemzi jelenleg

a pártszervezetek, munkáját?

— Az elmúlt években sokat fejlődtek, s egyre alkalmasabbak feladataik megoldására. Határozatok születtek arra, hogy személyes pártmegbízatásokat kapnak a kommunisták, s ezeknek a végrehajtásába i — a tapasztalatok szerint — következetesek. A legutóbbi pártvezetőség-vá- lasztások során hét új titkár került az alapszervezetek élére, ez is javította a kommunisták tevékenységét. Növekedett a kellő általános és politikai műveltséggel rendelkező párttitkárok száma, s amíg 1963-ban a huszonhét alapszervezet közül csak hatnak volt negyven éven aluli titkára, most tizenháromnak van. Az általános és politikai képzésben jelentős előbbrelé- pés mutatkozik, csökkent azoknak a száma is, akik nem végeztek pártiskolát.

Mindez együttesen hozzásegített ahhoz, hogy pártszervezeteink általában eleget tettek a központi párthatározatnak, amely a tsz-ek megszilárdítását és segítését jelöli meg főfeladatként. Persze, ezt a segítést helyenként rosszul értelmezték. Az ebből keletkezett problémákat járási bizottságunk a helyszínen tisztázta.

— Mi nehezítette e határozat végrehajtását?

— A párt és a gazdasági vezetés között folyamatosan alakult ki az együttműködés, és ez a folyamat nem volt töretlen. Előfordult, hogy a pártszervezet vezetősége a gazdasági élet közvetlen irányításában látta a segítés egyetlen módját, kisajátította magának a termelőmunka vezetését is. Ebből a módszerből természetesen nézeteltérések támadtak. Most, miután egységesen értelmezik a tsz- ek segítésének módját, tudatosabban alkalmazzák a párt- irányítást és ellenőrzést járás- szerte, s tervszerűen dolgoznak. Darányban például a pártszervezet vezetői azon túl, hogy munkájukkal példát mutatnak, állandó kapcsolatot tartanak a tsz vezetőivel, figyelemmel kísérik a tervek teljesítését, megbeszélik a soron következő feladatokat, és csúcsmunkák idején segítenek a mozgósításban. Egyébként legtöbb pártszervezetünkre ez az aktivitás jellemző.

— Mekkora vonzása és tekintélye van a párt- szervezeteknek ?

— Ahol jói működik a pártszervezet, ott természetesen nagyobb a vonzó hatás. A pártonkívüliek látják, hogyan élnek, dolgoznak a kommunisták, s ennek alapján értékelik az alapszervezet tevékenységét. Ha azt tapasztalják, hogy a kommunisták értük is fáradoznak, és szoros együttműködésben dolgoznak a szövetkezet vezetőségével, akkor ez már tekintélyt is ad. Barcson, Homokszentgyörgyön,

Az építőipar kapacitását csak akkor lehet jól kihasználni, ha az építők az egés

2 gazdasági évben — télen is — dolgoznak. Az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat vezetői már a szerződés- kötéskor gondoltak erre. Arra törekedtek, hogy minél töbt olyan épületük legyen, amii a téli hónapokra tető alá tudnak hozni. Ez fontos előfeltétele az építőipari munkások foglalkoztatásának. A vállalal vezetői komolyan vették a télre való felkészülést azérl is, mert az első negyedévben a korábbi 35 millió helyett 41 millió forint értékű munkál akarnak elvégezni. Azt tartják ugyanis, hogy az első negyedévben kell biztosítani a feladatok végrehajtását Ha az év első három hónapjában lemaradnak, akkor már nehéz az éves tervet teljesíteni.

E szempontoknak megfelelően úgy határoztak, hogy a

Vízváron és másutt is kiérdemelte ezt az alapszervezet Ehhez persze az kell, hogy a kommunisták munkában és emberségben egyaránt példát mutassanak. Javulásra utal, hogy amíg korábban zömmel erkölcsi, magatartásbeli hi- !bák miatt kellett valakit felelősségre vonni, most ezek az okok úgyszólván teljesen megszűntek. Bizonyos, hogy ez is kihat a környezetre, vonzóvá teszi a pártszervezetet a kívülállók számára. A fölvételt kérőkkel szemben azonban helyenként túl magas mércét állítottak föl, mint például Péterhidán Ezzel is magyarázható, hogy a tagság számszerű gyarapodása időről- időre ingadozik. Tavaly húsz falusi pártszervezetbe összesen 56 tagjelöltet, az idén eddig csak tizenhat alapszervezetben huszonnégy tagjelöltet vettek föl. A csökkenésnek nem érdektelenség az oka, hanem az, hogy helyenként magasabb követelményt állítanak a fölvételét kérő pártonkívüli elé, mint amennyit a több éves párttagtól elvárnak... Tapasztalható azonban ellenkező véglet is, amikor az arra alkalmatlant is fölveszik.

— Milyen feladatok

megoldásán munkálkodtélen harmincöt munkahelyen mintegy 1300 dolgozót foglalkoztatnak. (A harmincöt építkezés közül tíz — a kaposvári északnyugati városrész, a Siófoki Kórház, a Dél-magyarországi Fűrészek Csurgói Üzeme, a Siófoki Kőolajvezeték Vállalat épülete, a Kaposvári Húsüzem, a Világítástechnikai Vállalat Kaposvári Gyára, a kaposvári AKÖV-telep. a kaposvári termálfürdő és uszoda, a kaposvári szálloda, a siófoki Európa Szálló — kiemelt, úgynevezett bázisépítkezés.)

A munkások foglalkoztatásának előfeltételeit részben már megteremtette a vállalat. Rendelkezésre áll tizenhat kazán, tíz boyler, huszonöt hőlégfúvó, három Expressz- Heating kályha, ötvennégy té- liesítési gép, száz vaskályha Az utóbbiakkal főleg a szociális helyiségeket (ebédlőket, öltözőket) fűtik.

A téli munkákhoz 23 50Í

nak most és a közeljövőben?

— Arra törekszünk, hogy az alapszervezetek vezetőit politikai és gazdasági téren továbbképezzük. Ezáltal köny- nyebben megtalálják a helyes utat a falu mindennapi problémáinak megoldásához. Eddig ugyanis előfordult, hogy a pártszervezetek vezetői nem mindig vették észre idejében az embereket foglalkoztató kérdéseket, mert nem figyeltek föl rájuk, így a megoldás is késett. A politikai nevelőmunkára az eddiginél jobban igénybe vesszük a meglevő pártlétesítményeket, a pártklubokat. Célunk az is, hogy a falusi pártszervezetek és a tömegszervezetek között szorosabb együttműködést teremtsünk. A párton kívüli aktívák azokban a falvakban tevékenykednek eredményesen, ahol az alapszervezet is jól működik. Ezt kívánjuk megvalósítani mindenütt. Ezzel azt is elérhetjük, hogy egyetlen alapszervezetünk sem lesz tétlen szemlélője az eseményeknek, és a továbbiakban még nagyobb részt vállalhatnak a termelőszövetkezetek segítéséből.

H. F.

köbméter folyamkavicsot, 450C köbméter húzott síküveget. 750 kg PVC-fóliát, ezer négyzetméter gyékénypadlót, 11 000 négyzetméter nádpallót biztosítottak. Megvan a fűtőanyag is. Beszereztek 1155 tonna szenet, 376 tonna brikettet, 177 tonna kokszot és 19 tonna gázolajat.

Teljes erővel folyik a mun-1 ka a téliesítésre kijelölt épületek tetőszerkezetén. Novemberben és decemberben a2 erőket elsősorban ezekre az épületekre összpontosítják.

Az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat vezetői a téli munkáknál mesz- szemenően figyelembe veszik a gazdaságosságot. A múlt évben akkor is foglalkoztatták a munkásokat, amikor a2 nem volt célszerű. Az idén csak akkor dolgoztatják az építőket, hogy ha az gazdaságos lesz.

Sz. Jf.

Az építőipari vállalat készül a télre

Ezer színben pompázó természet, dolgukra siető férfiak, nők. Ez jelenti az őszt Kisbár- apátiban. Korán indulnak munkába az emberek, s csak alkonyaikor népesedik be újra a falu. Naphosszat lovas kocsik zajától hangos a dűlőút. Traktorok forgolódnak, s emberek tapossák a nagyon is száraz földet.

1

Port kavarnak a lófogatok, s amikor elmegy a kocsi, lassan az útmenti bokrokra ül a szürke föld. Belepi az ember ruháját, belemegy a szájába is. A kocsisok már megszokták. Amikor pihen az ember a rázkódó szekéren, nem is nagyon veszi észre. Mert bizony jólesik egy kis pihenés a vasútállomástól a répaföldig Azt mondja lllia Mihály, hogy naponta 38—40 mázsa répát hord be az átvevőhelyre. Ezt kétszer kell megemelnie. Egyszer, amikor fölrákja, egyszer pedig, amikor a vasút mellett heggyé tornyosult kupacokra hányja.

— Egyszer negyvennyolc mázsa hetven kilót vittem be egy nap. Ez volt a legtöbb. Estére alig éreztem a karomat.

Mutatja a tenyerét. A villanyéi fényesre dörzsölte rajta a megvastagodott bőrt. Megmérte, tíz kiló répa fér el egy- szer-egyszer a villán. Néhányszor megemelni nem nehéz, de Itt egész nap ezt csinálja az

ember, estére kelve bizony megérzi a karjain.

— Muszáj tenni — mondja —, mert kevés az ember. Nem jut minden kocsira rakodó. Volt egy asszony, aki segített nekem, de most átment egy másik kocsihoz. Azért a munka nem állhat meg Nekünk nagyon kellett a jó idő, mert ezeken a domboldalakon nehezen boldogul az ember, ha megázik a föld.

A dombokon és a vasút mentén szépen sorol a vetés. Egyik helyen nagyobb parcellák, a másikon apró csíkok Viszonylag sokat vetettek ezen a területen fogatos géppel. De jutott munka bőven a traktoroknak is.

2

Hogy mennyit vetett tulajdonképpen Haboli Lajos traktoros, maga sem tudja megmondani. Azt mondja, ha érdekel, menjek be az irodába, s számoljam össze a munkalapokon. Amikor a nagy vetési hajrá volt, Fejes Lajos tsz-el- nök nemegyszer aggódva küldte munkába a gépeket. Haboli Lajos csak azt válaszolta neki: »Meglesz, Lajos, ne izgulj! Azt mondd meg hova menjek, s a többit bizd rám.« Pedig nem volt könnyű vetni Kis- bárapátiban. Néha olyan domboldalakon kapaszkodott a Belorusz, hogy leugrott a faros, mert fölemelkedett a gép eleje.

— Nagyon szeretem a gépet — mondja a traktoros. — Megszerettem ezt a munkát is. Mentünk mindig amíg csak láttunk. Arra emlékszem, hogy a legnagyobb teljesítményem harminchárom hold volt egy nap.

Munkája mindig van bőven a traktorosnak. Alig hogy leakasztotta a vetőgépet, már jött a répaszállítás. Sietni kell ezzel is, hogy minél előbb sza- ban legyen a terület.

— Most elmegyek, ráfogok egy ekére — mondja —, mert nincs szállítanivalóm.

Fél órával később ismét találkozom vele. Amikor mellé ülök a traktor nyergébe, megint a szántásról beszél:

— Azt hiszem, mégsem fogok szántani. Azt mondja az elnök, hogy ne menjek bele azzal a könnyű ekével, úgyis kidobja a föld. Nagyon száraz már. Elkelne egy kis eső.

— Nagyon szereti a munkáját?

— Nem hagynám itt a tsz-t semmiért sem. Három évig brigádvezető voltam, de itt a gépek között jobban érzem magamat.

Bogárfekete bajusza alatt mosoly suhan, aztán indít:

— Attól függ a mi munkánk, hogy mikor fogy be a répa.

a

Tudják ezt azok az emberek tt, ak^t ott dolgoznak a répaföldön. A borostás arcú, fehé- redő szakállú ember, Csalos György ügyes mozgással szedi össze az elhullott répafejeket, pedig nem tartozik már a fiatalabb korosztályhoz. Hiába kérem, hogy hagyja abba néhány percre a munkát, csak azt válaszolja:

— Azért nem állhat a kocsi, hogy mi beszélgetünk. Kevés az ember, sokkal több kellene.

Honnan van ebben a vézna emberben annyi erő, annyi tenniakarás? Azt mondja, hogy ezen az őszön még egyszer sem hiányzott a határból. Jönnek a feleségével együttes kint vannak sötétedésig. Pedig ha este hazamennek, még sok tennivaló várja őket.

— Aki szorgalmasan jár, annak megéri. Van nekem egy fiam, ő a vasútnál dolgozik. De ha mindent összeszámolunk, akkor sem keres többet, mint én. Mondtam neki, hogy ha nem adnának ruhát, talán nem volna elég a fizetése.

Pedig túl van a hatvanon, már nehéz a munka. Hamarabb kifárad az ember.

— örök életemben gyalogmunkás voltam. Ezt szoktam meg, ezt csinálom most is.

S munkájuk nyomán, mire leszáll az este, megint jó darab föld üresen marad. Az emberek elmennek, és átadják helyüket az ekének ..,

Kercza Imre

SZERENCSÉS FALU

A természet nem osztogatja minden falunak egyformán ajándékait, de Babócsának három természeti kincse is van: olaj, földgáz és melegvíz. A kőolajfúrók olajkeresés közben gázra és melegvízre bukkantak. Babócsán minden házba bevezették a gázt, amelyet főzésre és fűtésre is használnak.

Igen jó ötlete volt a községi■ tanácsnak. Mivel a melegvizet nagyon költséges lenne minden házba külön be- • vezetni, egy beton mosóplaccot készítettek az asszonyoknak.

A »szabadtéri mosodában« egy-egy verőfényes vasárnapon száz asszony is szorgoskodik a padokon.

Bahócsai jellegzetesség: gázóra a falon.

A »szabadtéri mosoda«.

A korszerű bölcsődében gázradiátor biztosítja a meleget a gyermekeknek.

Fock Jenő elvtárs beszámol a rádióban és a televízióban

Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese a Vietnami Demokratikus Köztársaságban és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban járt pártküldöttség vezetője a Magyar Rádióban és Televízióban beszámol a pártkül- dittség útjáról A beszámolót a televízió ma 19 óra 50 perckor, a Kossuth rádió november 5-én 18 óra 50 perckor közvetíti.