Somogyi Néplap, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-21 / 275. szám
Vasárnap, 1965. november 21. SOM ( \I NÉPLAP ÚTAVATÁS NAGYBERÉNYBEN A falunak szinte minden lakója kiváncsi volt az ünnepi eseményre: felnőttek és iskolások százai vették körül pénteken Nagyberényben az új úton emelt díszkaput, köszöntötték az építőket, akik határidőre végeztek a munkával, s köszönték meg egyúttal államunknak, hogy az út építésének költségeit fedezte. Jelen volt az ünnepségen Szikszai László, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Kassai János, a megyei tanács vb-titkára, Bognár József országgyűlési képviselő, Szabó Károly, a Tabi Járási Tanács vb-elnökhelyet- tese, Gáti László, a vb titkára, valamint az építtető és a kivitelező vállalatok képviselői. Nagyberény régebben hosz- szú évtizedeken át el volt vágva a külvilágtól, ha beköszöntött az őszi esőzés. A 7,5 millió forint költséggel épített, 3,5 kilométer hosszú Karolin Márton, a KPM Közúti Igazgatóságának főmérnöke a szalag elvágásával felavatja az utat. Számottevő összeget fordított hálózatfejlesztésre az idén a siófoki fmsz (Tudósítónktól.) A siófoki fmsz igazgatósága jól előkészítette az 1965. évi beruházásokat, a tatarozási és a javítási munkákat. Figyelembe véve a Balaton-parti sajátosságait, új egységeket hoztak létre. Fejlesztették a hálózatot a belső, kisebb községekben is. Legnagyobb beruházásuk a termelő cukrászüzem létrehozása volt, amely szeptemberre készült el 630 000 forintos költséggel. Vele megoldódott a siófoki járás cukrászati készítményekkel való ellátása. Különösen a következő évi hatéit illetően például janurában adták át az újjáépített ádándi iparcikkboltot, amely 140 000 forintos ráfordítással készült. Ságváron ugyancsak új üzletház létesült, mely ez év áprilisától áll a vásárlók rendelkezésére. Siómaroson 100 000 forintos költséggel újjáépített kereskedelmi egység látja el a lakosságot A szövetkezet vendéglátóipari egységeinek gépesítésére 230 000 forintot fordított. A kis beruházásokból haltárolót, fagylalttricikliket, hűtőládákat, kisebb gépeket és berendezéseket szereztek be 370 000 foúj út változást hozott életükbe. Ennek jelentőségét méltatta ünnepi beszédében Szikszai László, egyúttal szólott megyénk fejlődéséről is. Télen sem lesz ezentúl elvágva a falu a külvilágtól. Jelentősen könnyebbé válik a termelőszövetkezet munkája is, hiszen a sáros _ út igen megnehezítette az őszi betakarítást, a téli munkát. Ezért mondott köszönetét a falu lakói és a termelőszövetkezet tagjai nevében Takács József, a községi tanács vb-elnöke és Paska Ferenc, a termelőszövetkezet elnöke. Ez csendült ki az iskolások hálás szavaiból s abból a rövid műsorból is, amellyel az építőket köszöntötték. Viták helyett együttműködést Nem kiemelkedő a munka a kiemelt építkezéseken A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGON a kiemelt építkezésekről tárgyaltak csütörtökön az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat, a Beruhá zási Bank, valamint a kiemelt léesítmények — az AKÖV-te- lep, a Barcsi Fűrészüzem Csurgói Telepe, a Baromfiipari Országos Vállalat Kaposvári Gyáregysége, a húsüzem, a Világítástechnikai Vállalat Kaposvári Gyára és a siófoki trafóállomás — beruházóinak képviselői. Szikszai Lászlónak, a megyei pártbizottság ipari osztálya vezetőjének bevezetője után Zeleznik János, az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat vezetője tájékoztatta a részvevőket az öt kiemelt építkezés helyzetéről. Ezután a beruházók képviselői szólaltak fel. Az Építőipari Vállalat igazgatójának tájékoztatója egy kissé lehangolta a hallgatóságot. Szerinte ugyanis a kiemelt építkezéseken nagy a lemaradás. A baromfifeldolgozónál például hétmillió forint értékű munkát kellett volna elvégezni az idén, de csak hárommillió forint értékű munkát végeztek el eddig. A Világítás- technikai Vállalat Kaposvári Gyáránál az idei feladat ötven százalékát hajtották végre. A Barcsi Fűrészüzem Csurgói Telepén az év végén előreláthatólag másfél, a siófoki trafóállomásnál egymillió forint lesz a lemaradás. Csupán az AKÖV- telepnél és a húsüzemnél halad megfelelően a munka. Ez a tanácskozás sem különbözött lényegesen a korábbi megbeszélésektől. Az Építőipari Vállalat képviselői a beruházók és a tervezők hibáiról, a beruházók képviselői a tervező és a kivitelező baklövéseiről beszéltek. Az alapelv itt is az volt: sokat emlegetni mások munkájának fogyatékosságait, keveset beszélni a saját hibákról. Szerencsére ezúttal a beruházók és a kivitelezők is megőrizték nyugalmukat. Mivel nem lángoltak fel szenvedélyes szócsaták, több idő jutott a lemaradás igazi okainak feltárására, a tennivalók meghatározására. MIÉRT NEM HALAD hát megfelelően a munka a k- emelt építkezéseken? Azért, mert se a tervezők, se a beruházók. se a kivitelezők nem állnak hivatásuk magaslatán. Az tehát, aki azt gondolja, hogy csupán az Építőipari Vállalat ludas a lemaradásban, mélységesen téved. A kiemelt építkezéseken tapasztalt jelenségek azt bizonyítják, hogy mindhárom érdekelt szerv oka a kiesésnek. Legföljebb építkezésenként más a közreműködők hibáinak aránya. A hibák a beruházóknál kezdődnek. Nem készítik elő idejében és jól a munkát. Tetézi a hibákat a tervező. .Nem készít alapos tervet. Munkája módosításra szorul év közben. Az Építőipari Vállalatot az említett két szerv rossz munkája megkeveri. Kapkod, felelőtlen ígéreteket tesz, nem szervezi meg jól a munkát. Amikor beáll a csőd, hivatkozni kezd az előző két szerv rossz munkájára. Mivel tudja, hogy legalább úgy elmarasztalható a kiesésért, mint az előző két közreműködő, kötbérigényt csak ritkán terjeszt be. Ebben a nagy bolyban aztán ködbe vesznek a felelőseik. Lássunk egy-két példát: a Barcsi Fűrészüzem Csurgói Telepének építését a lassú előkészítés miatt csak júliusiban kezdhette meg az Építőipari Vállalat. A tervezők korszerű, gyorsan összeszerelhető épületek helyett úgynevezett monolitszerkezetből álló épületeket terveztek. Ez a szerkezet igen munkaigényes. Sok deszka, beton szükséges hozzá. Időközben módosítani kellett a külső és latoni idényben jelent nagy se- rint értékben, gítséget a szövetkezetnek. Az Űjjászülettek a szövetkezet autóskemping területén egy többi egységei is, mert tataro- új ajándékbolt kezdte meg zásra, javításra 460 C00 forint működését június közepén. j értékű anyagot és munkát A szövetkezet belső terüle- használtak fel. Felkészült a téli ellátásra a csurgói fmsz Elegendő burgonyát, zöldséget és almát tárolnak (Tudósítónktól.) A csurgói földművesszövetkezet felvásárlási osztálya nagy gonddal készült fel a lakosság zöldséggel és gyümölcscsel való téli ellátására. Erre a célra 400 mázsa burgonyát vásároltak fel a járásban a termelőszövetkezetektől és tsz- tagoktól. Nem lesz hiány zöldségfélékből sem, mert pl. 60—60 mázsa sárgarépát és zöldséggyökeret, 150 mázsa vöröshagymát, ezenkívül a szükségletnek megfelelő mennyiségű kelkáposztát, karalábét, vöröskáposztát, céklát és zellert tárolnak az fmsz pincéiben és prizmákban. Ezeket a mennyiségeket csak a iakosság kapja, ugyanis a közületeknek a MÉK biztosított Csurgóra 450 mázsa burgonyát és egyéb zöldségféléket Almából jelenleg 200 mázsát tárolnak az fmsz pincéiben, ehhez még kb. 100 mászát felvásárolnak, hogy így az igényeket kielégíthessék. A felvásárlási osztály gondolt a savanyúságok biztosítására is. Ezért tartósítottak pl. 20 mázsa paprikát és 15 mázsa uborkát. A szükséglet szerint még mintegy 40 mázsa káposztát savanyítanak. Megkezdődött a disznóölések időszaka Ezekben a napokban egyre öbb hajnalon hangzik fel éles /isi tás a falvakban: a hide- ;ebb idő beálltával megye- zerte megkezdődtek a disznó- ,lések. Becslések szerint a láztáji gazdaságokban psak- íem százezer hízott sertés kéül böllérkés alá, számos csa- ádban kettő-három is. A boltok forgalmán érezhe- ;ő a sertésvágási Időszak kez- iete: egyre többen vásárolják a rizst, a pirospaprikát és az igyéb, nélkülönzhetetlen kellékeket A Somogy—Zala megyei FÜSZÉRT Vállalatnál tájékozódtunk, hogy a disznóölési szezonban milyen lesz a speciális árucikkekkel való ellátás. Közölték, hogy rizsből negyvennyolc vagonny* áll a vásárlók rendelkezésére — annyi, mint tavaly —, de rendelt a vállalat három vagon árpagyöngyöt is, Sóból november elején százöt vagon volt a készlet. Borsból meg pirospaprikából is minden igényt kielégíthetnek. Bísnak as emberek Késő tavasszal, amikor utoljára Hetesen jártam, azt mondta Benkő Gyula traktoros: már régóta foglalkozik azzal a gondolattal, hogy kérje párttag jelölt-felvételét. Szándékának megvalósításában azonban mindig akadályozta, hogy a szövetkezet vezetőinek magatartásával nem tudott egyetérteni. A napokban, amikor ismét a faluba látogattam, azzal fogadott Balogh Gyula, a községi tanács elnöke, hogy a taggyűlés két hónappal ezelőtt fölvette Benkő Gyulát tagjelöltnek. Beszélni akartam vele. De senki sem tudta megmondani, hogy hol van. Mindenütt ezt a választ kaptam: — Kiment a határba. Szánt késő estig. Most nagyon kell igyekezni a szántással. Később azt mondta Horváth József párttitkár: — Mióta új vezetőség van a tsz-ben, a községben is más légkör uralkodik. Az emberek keze alatt ég a munka. Mindenhol ott vannak, ahol csak szükség van rájuk. Varga Sándor, az új tsz-elnök másképpen beszél az emberekkel. Az ő intézkedéseiből nyugodtság, higgadtság érződik. Hatodik éve, hogy tagok vagyunk a tsz- ben, de ilyen jól még nem, ment a munka soha, mintáz idén. — Régen is voltak ígéretek — veszi át a szót a községi tanács elnöke —, de nagyon kevés valósult meg belőlük. A jég az aratáskor tört meg. Akkor megbeszéltük a tagokkal ezt a munkát. Elmondtuk a premizálást is. Többször is megkérdezték: — Aztán meglesz-e ez? — Ha azt mondtuk, hogy ,igen, akkor meglesz. S amikor befejeződött az aratás, mindenkinek kimérték a prémiumgabonát. Azóta bíznak az emberek. A légkör vátlozása érzékelhető a párttaggyűléseken is; javult a szervezeti élet, tartalmasabb lett a pártmunka. Nincs a szövetkezetnek olyan ügyes-bajos dolga, amiről ne beszélnének őszintén a falu kommunistái. Mindennek része van abban, hogy az utóbbi hónapokban négy ember kérte fölvételét a pártba. Közülük az egyik: Pelöcz József munkacsapat-vezető. — Régi elhatározásom volt már ez, de fennhéjázó emberekkel nem akartam együtt dolgozni. Meg őszintén szólva azért is halogattam a fölvételi kérelmet, mert tartottam tőle, hogy nem vesznek föl. Aki nem egy követ fújt a régi vezetőkkel, azt könnyen elutasították. Most másképpen van minden. Hallgatnak az emberek szavára. Valaki azt mondta nekem Hetesen, hogy jó dolog, ha a vezetőkön kívül kint a termelésben is több párttag van. Jobban meg tudnak vitatni mindent S a gazdaságban fölvetődő problémák hamarosan eljutnak a párttaggyűlés elé. — Ügy mentek a fiatal traktorosok ezen az őszön, hogy öröm volt nézni. Ben- kőék még éjfél után is szántottak — mondja a munkacsapat-vezető. — Ha halaszthatatlan munka volt, serkentették a többi traktorost is. — Pedig nehéz volt ez az ősz — teszi hozzá később Major István. — Némelyik nap 16—18 órát is gépen ültünk. Egy héten legalább háromszor éjfél után értünk ha — Sokat kérték erre magukat? — A munka úgyis megvárta volna az embert. Én takarmányos voltam. Ha ott végeztem, akkor mentem gyűrűshengerezni, sokszor reggel értem haza. — Ez minden ősszel így volt? — Dehogy volt így! Valamikor nem nagyon mentek a traktorosok. Mindig problé- máztak az emberek, s a munka csak váratott magára. 3 Egy hónappal ezelőtt a párttaggyűlésen, amikor Szálai László felvételéről döntöttek, valaki azt kérdezte: — Minek köszönhető, hogy ennyi új tagjelöltet vettek föl az utóbbi hónapokban? — A választ úgy fogalmazták meg, hogy főképpen a megtisztult légkörnek. Azelőtt rendszerint apró, egyéni sérelmekről folyt szó ezen a fórumon is. Sőt akadt olyan ember is, aki egyszer sem kért szót. Most sok vita jellemzi a taggyűléseket, mert látják az emberek, hogy érdemes szólni, javaslatok előbb vagy utóbb érvényesülnek a gazdaságban. — Van olyan tagjelöltünk, aki minden taggyűlésen hallatja szavát — mondja a párttitkár. Valamikor alig egy-két tagjelölt akadt Hetesen. Most hetet tartanak nyilván. Igaz, nem sokáig, mert kettőnek már lejárt a tagjelöltségi ideje. De újabbak is lesznek hamarosan. Búcsúzáskor azt mondja a párttitkár: — Nálunk bíznak az emberek. S ez a bizalom nagy energiákat szabadít fel a községben. Kercza Imre a belső villanyhálózat tervét (a módosítás háromhónapi kiesést okozott). Az Építőipari Vállalat is elaludt egy kissé. Nem dolgozott olyan ütemben, mint ahogy kellett volna. Az épület téliesítése nem kielégítő. Az idén előreláthatólag másfél millió forint értékű munkával végeznek kevesebbet a tervezettnél az említett hibák miatt. A jelek szerint jövőre kezdődik minden elölről. A második ütem tervei még nem készültek el. A második ütemmel kapcsolatban még ma sincs egyértelmű állásfoglalás. A Világítástechnikai' Vállalat Kaposvári Gyáránál és a baromfifeldolgozónál is hasonló folyamat zajlik le. A több szakaszban készülő létesítményeknél általában a tervezettnél hosszabbra nyúlik az első ütem, és nem kezdhetik el idejében a második ütemet. A kivitelezést zavarja még az úgynevezett alvállalkozók és anyagszállítók rossz munkája. Ebben az évben a kiemelt létesítmények elkészítését különösen az utóbbiak akadályozták. Az Építőipari Vállalat igazgatója majdnem minden építkezéssel kapcsolatban megemlítette, hogy nem áll rendelkezésre lakatosáru. Az ÉM Fémmunkás Vállalat nem szállítja kellő időben a megrendelt árut. Ennek részben az az oka, hogy a program késedelmes elkészítése miatt az Építőipari Vállalat nem tudta idejében megrendelni az anyagot, másrészt, hogy a Fémmunkás kapacitás hiányában rendre felrúgja a megállapodást. MIT KELLENE TENNI? — vetődik fel a kérdés. A válasz természetszerűleg az, hogy megfelelő időben kell adni a terveket. Továbbá jó terveket kell készíteni, teljesítésükre pedig megfelelő erőket mozgósítani. Végül: kötelezni kell az alvállalkozókat, az anyagszáilítókat a határidők megtartására. Nagymértékben előmozdítaná a feladatok végrehajtását a beruházók és o kivitelezők jó együttműködése. Erre akad példa megyénkben is. A Kaposvári Autóközlekedési Vállalat telepének építése azért halad jól, mert az AKÖV (a beruházó) és a kivitelező nagyszerűen együttműködik. A beruházó szinte »aládolgozott« a kivitelezőnek. Az Autóközlekedési Vezérigazgatóság többször tárgyalt az Építőipari Főigazgatósággal a telepről. Mindkét felügyeleti szerv idejében megtette a szükséges intézkedéseket. Az AKÖV beruházási szakembere gyors szállításra bírta az anyaggyártó vállalatokat. Most azon fáradozik, hogy előmozdítsa a terv túlteljesítését. Okosan dolgozik. Mivel a kivitelezőnek Kaposváron kevés munkaerő áll rendelkezésére, olyan munkára biztosított lehetőséget a beruházó szakembere, amelynek elvégzéséhez nem kell az eddiginél több munkás. Ilyen jó együttműködéssel még a késői kezdésből adódó problémákat is képesek megoldani. Szikszai elvtárs hasonlóan jó együttműködésre buzdította az értekezlet részvevőit. Ha ez nem jön létre, nem készülnek el kellő időben a kiemelt létesítmények. A késés mind a megyének, mind az országnak súlyos károkat okozhat. Nemcsak azért káros az építkezés elhúzódása, mert megnövekednek a kivitelezés költségei, hanem azért is, mert fontos, exportálható cikkeket gyártó üzemrészek a tervezettnél később kezdenek termelni. Szükség van tehát a jó együttműködésre. Mi az, ami a problémák közepette együttműködésre kell hogy késztesse az eddig nem túlságosan együtt dolgozó feleket? Elmarasztalás? Fegyelmi? Kötbér? Ez is, az is, de sokkal inkább a lelkiismeret és a közös érdek. Mindenkinek érdeke, hogy a kiemelt létesítmények határidőre elkészüljenek. Szegedi Nándor
