Somogyi Néplap, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-20 / 274. szám
Szombat, 1965. november 20. 3 SOM f Y I NÉPLAP FELELŐSSÉGA HAZÁÉRT M eghatóa szép történetet hallottam a minap. Szólt pedig tsire Bertalan parasztemberről, aki 1945 tavaszán, amikor _ mérni kezdték Dózsa ükunokáinak az úri birtokot ^ önkéntesen magára vette a közdolgok legsúlyosabb terhet. Úgy történt, hogy valamely kétkedő azokban az izzó napokban a földet váró, földért, új rendért reménykedő emberek előtt kimondta az aggodalmas szót: mi lesz, ha mégsem úgy alakul, ahogy gondolják, ki vállalja azt, ami a faluban és a földdel történik? S akkor Csire Bertalan vette a szekercét és a karót, s míg az első mértókjelző cöveket a barázdába ütötte, így beszélt: »Ami itt történik, azért én, Csire Bertalan vállalom a felelősséget!« Nem tudom, merre fordult azóta, két zsúfolt évtized múlásával Csire Bertalan sorsa, mivé lett ő és utódai, merre vezetett az útja, ott él-e még, vagy elszármazott onnan, nem ismerem akkori és mai pártállását, politikai hovatartozását sem. De két dologban teljességgel bizonyos vagyok. Egy: úgy, ahogy akkor gondolták a kétkedők, nem kellett és soha ezután sem kell senki előtt felelni. Kettő: a felelősséget akkori és mostani dolgainkért egyaránt vállalni kell. Nem kívülállók, mást akarók előtt, nem: erre nincs szükség. De felelni kell tetteinkért önmagunk és nemzetünk előtt. Két éber bíró is figyel tehát. A lelkiismeret és a haza, a nép boldogulása. Mérni csak ehhez lehet és kell, a felelősség e kettő előtt oszlik meg, hogyan, mennyiben, milyen arány szerint: ügye, dolga válogatja. N agy szó ez: felelősség. S ezzel is úgy vagyunk valahogy, mint annyi más, fontos és értelmes fogalommal: nyültük és koptattuk, olykor félre is magyaráztuk. Talán any- nyiban tér ed más fogalmi társaitól, hogy fölemlegetni leggyakrabban akkor szoktuk, ha mulasztás történik, de ha vállalni 'kell, koránt sincs minden ügynek mindenkor — képletesen szólva — Csire Bertalanja. Hallottunk és olvastunk sokféle, azonos tartalmú történetet már a felelősségről, a vele való labdazásród, az áthárításról, hogy lényeges ügyekért olykor — némi túlzással mondva — végső fokion a falu kisbírája maradit a «•felelős-«. Az említett parasztember történetének kell országos méretűvé szélesednie. S hogy ez így legyen, okvetlenül felül kell vizsgálni egyfajta szemléletmódot, egy rég túlhaladott megállapítást, amely minden üigynükért-dolgunkért kizárólag a kommunistákat tette felelőssé. S hozzátehetjük nyomban: nem valamiféle elhatározás, nem egyes emberek akarata módosít az elavult szemléleten, hanem lényegét az idő, nemzetünk, országunk új története változtatta meg. Mondhatjuk, hogy ami hazánkban történt, csak a kommunisták akaratából ment végbe? Nem sok százezernyi Csire Bertalan akarata volt a földosztás, és gyári Csire Bertar Iának nagy-nagy tömegének eltökélt szándéka az államosítás? Új törvényeink értelmét vajon csak a kommunisták vagy az egész nemzet elhatározása, célja adja meg? A párttagok felelőssége bizonyos értelemben magátol adódó, természetes: politikai és közéleti szerepükből, áldozatvállalásukból következik ez. Természetes folytatása annak, hogy vállalják azt a többet, amelyet a párttag fogalma, e fogalom tartalma megkövetel. De még ebben a fokozott formában sem vállalhatják át mindenért a felelősséget a nemzet egészétől. Vajon él vontabbá vagy konkrétabbá válik maga a felelősség, ha minden közdolgunkért, közös, fontos ügyünkért — valljuk — a nép összessége válik felelőssé? Meghatározot- tabb így, az utóbbi fogalmazásban. Hisz teljességében any- nyit jelent: hazájáért felel minden állampolgár, s ez mindjobban közelítve az egyes emberhez, alapjában kijelöli a cselekvő, a gondolkodó egyén helyét a nagy közösségben. Vagyis azt, hogy munkájáért, tetteiért minden ember minden percben felel saját lelkiismerete és az ország egésze előtt, felel mostani dolgaiért és mai gazdálkodásáért a holnapi nemzedéknek. I lyen értelmezésiben teljesebbé, megfoghatóbbá válik az a fogalom is, hogy állampolgár. Nem kívülálló, akinek életét paragrafusokba fogott szabáyok döntik el, hanem legjobb lelkiismerete szerint, felelősen cselekvő egyén, aki tudja és látja, hogy a maga munkájában — készítsen bár gépet, vagy vessen magot; akár párttag, akár pártonkívüli — felelős nemzetének. S egy ilyen felfogás erjesztője a korunkhoz és rendünkhöz illő közerkölcsnek. S még annyit: a haza nemcsak a táj és nemcsak a határokkal megjelölt keret. A haza magába foglalja a nemzet sorsát is, s ezt szolgálni becsülettel, igaz szívvel — csak felelősségei lehet. 1* L Újjáalakult az Agrártudományi Egyesület Somogy megyei szervezete Mezőgazdasági szakemberek megyei találkozója Kaposváron Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának mezőgazdasági osztálya és a megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya tegnap Kaposváron, a megyei tanács nagytermében megrendezte az agrárszakemberék találkozóját. A rendezvény — amelyen részt vett Böhm József, a megyei tanács vb-elnöke is — kettős célt szolgált: egyrészt a megye szakembereit dr. Soós Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes, a Magyar Agrártudományi Egyesület elnöke tájékoztatta továbbképző jellegű előadásában a mezőgazdasági termelés fejlesztésének néhány kérdéséről; másrészt a találkozó részvevői újjáválasztották az Agrártudományi Egyesület megyei szervezetének vezetőségét, és ezzel a szervezetet valójában újjáalakították. Illés Dezső, a megyei pártbizottság titkára megnyitójában méltatta a termelőüzemekben, a párt- és állami apparátusokban és a szakoktatásban dolgozó agrárszakemberek munkájának jelentőségét. Utalt feladataikra, beszélt szakmai és politikai továbbképzésük lehetőségiednek biztosításáról, társadalmi megbecsülésük és elismerésük további növeléséről. A megyei szervezet mindezekIllés Dezső, a megyei pártbizottság titkára megnyitóját mondja. nek a céloknak a szolgálatára alakul újjá. Ezzel rendeződik a termelőszövetkezetekben dolgozó agrármérnökök, technikusok szakmai-szervezeti hovatartozása is. A többi szakembernek ugyanis már eddig is volt szereljárásokat és módszereket ismerhetnek meg, amelyeket javaslatukra és ösztönzésükkel a megyevezetés és az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek vezetősége a munkában biztonságosan felhasználhatja. Az alaposabban és mélyrehatóbban megvitatott szakkérdések Eredményesek voltak a% első lépések Értékelték a szocialista brigádmozgalom tapasztalatait a siófoki járás három tsz-ében (Tudósítónktól.) A szocialista brigád cím elnyerését tűzte ki célul a tavasszal a siófoki járás három termelőszövetkezetének kertész- és traktorosbrigádja. Az évi munka tapasztalatainak megbeszélésére a járási mezőgazdasági osztály tizenként értekezletre hívta öez- sze a szocialista brigádokat a közelmúltban. Ezeken az összejöveteleken a termelő- szövetkezet vezetőinek meg a KISZ járási titkárának jelenlétében a nagyrészt fiatal brigádtagok összegezték a megtett út eredményeit, és kijelölték a feladatokat. Balatonkilitiben, Balaton- endréden és BalatonszabadiBeszédes számok A Művelődésügyi Minisztériumban tájékoztatták az MTI munkatársát a második ötéves tervidőszak néhány oktatásügyi eredményéről. Egyebek közt elmondták, hogy közoktatási beruházásokra a tervidőszakban az állam 2,1 milliárd forintot költött. Ezt jelentős összeggel egészítették ki községfejlesztési alapjukból a helyi tanácsok, öt év alatt országosan csaknem húszezerrel gyarapodott az óvodai helyek száma, ebből mintegy hétezer állami támogatás nélkül, kizárólag helyi erőforrásból létesült. 1960-ban 2865 óvoda működött az országban, számuk ma már megközelíti a 3200-at. Az idén elkészülő osztálytermekkel együtt mintegy 4000 általános, illetve középiskolai tanterem épült. Míg az 1960/61-es tanévben 419 középiskolája volt az országnak, az idei oktatási évben a középiskolák száma már csaknem G00, s ezekben az öt évvel ezelőtti 155 000-rel szemben mintegy 240 000 nappali tagozatos diák tanul. A művelődésügyi Minisztérium a második ötéves terv időszakában 75 millió forintot fordított pedagógus szolgálati lakások vásárlására. Talajvédelmi tapasztalatcsere Tabon (Tudósítónktól.) Nógrád megye rétsági járásából mintegy negyven termelőszövetkezeti szakember érkezett nemrég Tabra, hogy kicserélje talajvédelmi tapasztalatait. Az Országos Agrokémiai Intézet rendezte tapasztalatcsere célja az volt, hogy a tabi járásban az állami támogatás felhasználásával elért eredményeket, a talajjavítási módszereket megismertesse a vendégekkel. Este a művelődési házban Nemes Tibor, a járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője köszöntötte a vendégeket, majd Szíjártó Ferenc, a Tabi Vízgazdálkodási Társulat vezetője ismertette a járásban alkalmazott talajvédelmi és -jaJÉrtesítjük a lakosságot9 hogy Kaposvár, Kecel-hegyben kis feszültségű hálózatot létesítünk és f. hé 20-án özembe helyezzük. A vezeték érintése életveszélyes és tilos. (9569) vítási módszereket. Elmondta, hogy a Mezősy-féle módszer eredményeként például Somogydöröcskén hétről 14— 16 mázsára emelkedett a kenyérgabona termésátlaga. Altalajlazítást a járásnak több mint húsz tsz-ében végeztek. Ennek eredményeként — a kísérleti parcellák tanúsága szerint — a cukorrépa 317 mázsa, talajlazítás nélkül pedig csak 167 mázsa termésátlagot adott. A rétegvonalas művelést elsősorban azokban a községekben alkalmazták, ahol komplexterv állt rendelkezésre. Az agronómiái és műszaki terveket a társulat készítette el, s az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet és a megyei talajvédelmi albizottság hagyta jóvá. A beszámoló után Duck Tivadar, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa a Nógrád megyeiek nevében megköszönte a vendéglátást, majd bejelentette, hogy a jövő tavasszal hasonló témájú tapasztalatcserére kerül sor a Nógrád megyei rétsági járásban. Erre meghívják a tabi járás mezőgazdasági szakembereit ban is népes volt a brigádértekezlet. A felszólalásokból kitűnt: a fiatalok egészéven át érezték, hogy figyelnek rájuk, s a termelőszövetkezeti vezetők segítenek nekik munkájukban. A támogatásért a fiatalok nem maradtak adósak. Eredményeik figyelemreméltóak, munkájuk nyomán a termelőszövetkezetek bevételei növekedtek. A gépeket jól kihasználták az őszi munkákban, ennek köszönhető, hogy a szántás-vetéssel idejében végeztek. A traktorosbrigád tagjai elmondták problémáikat is. Hátráltatja őket néhány gép- alkatrész hiánya, és sokszor értetlenséget tapasztalnak egy-két traktoros részéről. Megállapították, hogy a teljesítmények számbavételére a jövőben is nagy gondot kell fordítani, és módot kell találni a pontosabb értékelésre. Vincze Imre, a balatonsza- badi November 7. Tsz párttitkára feltárta azokat a nehézségeket, amelyekkel a traktorosoknak meg kellett küzdeniük. A nehéz körülmények ellenére helytálltak, s ezért a termelőszövetkezet tagságától, az egész falutól elismerést kaptak. Balatonkilitiben Dudás Károly tsz-elnök és Miilei János, a járási KXSZ-bizottság titkára méltatta a kertészbrigád teljesítményét Magatartásukkal, szorgalmukkal példát mutattak a brigád tagjai az egész szövetkezet tagságának. Ezt mondta el Balaton- endréden, a kertészei brigád értekezletén Szüts Sámuel, a járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője is. Néhány évvel ezelőtt kevesen bíztak abban, hogy a termelőszövetkezetekben olyan brigádok lesznek, amelyek a szocialista brigád címért eredményesen versenyeznek. A tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy a munkában és a magánéletben egyaránt példamutató fiatalság nevelkedik a falvakban. Ezek a fiatalok a figyelmet, a velük való törődést jó munkájukkal, szép eredményeikkel hálálják meg. vezeti lehetősége arra, hogy a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatban meg a Mezőgazda- sági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetében gyarapítsa tudását, társiaival rendre megvitassa a mezőgazdasági tudomány és gyakorlat időszerű kérdéseit. Ezek a fórumok továbbra is megmaradnak, sőt ahogyan a tanácskozáson nyomatékosan hangsúlyozták: szükséges, hogy együttműködésben, egymást kiegészítve, sajátosságaiknak, szerepüknek megfelelő munkamegosztás szerint dolgozzanak. Az Agrár- tudományi Egyesület a tudományos módszerek megvitatását tartja céljának: ajánlja helyi alkalmazásukat, és ehhez irányelveket ad a gyakorlatnak. A TIT a munkának azt a részét vállalja, hogy előadói széles körben terjesszék, ismertessék, magyarázzák a szóban forgó témákat. A megyei bizottsága ködik a szakemberek szakcsoportja; ez egyrészt az állami gazdasági üzemekben a mű- szaki fejlesztésre, a tudomá- György Károly főtitkár Js- nyos kutatás által kidolgozott merteti a szervezet programmódszerek gyakorlati bevezeté- ipsére irányítja a figyelmet; másrészt ellátja a szakemberek érdekvédelmével járó tennivalókat is. Az egyre növekvő szakembergárda szervezettebb foglal koztatásában, a társadalmi' életbe való bekapcsolásában tehát mindhárom szervezet megtalálhatja a maga sajátos feladatait. Ami most már az Agrártudományi Egyesület céljait és működését illeti, ezzel összefüggésben György Károly főtitkár a megyei szervezet újjáalakuló ülésén tegnap kifejtette: társadalmi úton igyekeznek a szakembereknek segí teni abban, hogy behatóbban foglalkozzanak szakmai és ideológiai kérdésekkel, és jobban megteremthessék a tudomány és a gyakorlat egységét a mezőgazdaságban. Az országszerte működő megyei szervezetek végzik az egyesületi munka nagyobb részét. Programjuk szerint olyan témákat dolgoznak föl, amelyek az adott megye termelési, üzemgazdasági sajátosságainak legjobban megfelelnek. A szakma tudományának és gyakorlatának élő vitafórumain olyan termelési így válhatnak — a helyi szervezet működése révén, megfelelő országos támogatással — a megye mezőgazdasága további fejlesztésének hatékonyabb szellemi erőforrásaivá. A részvevők megválasztották a megyei szervezet tisztség- viselőit. Elnök: Sási János, a megyei tanács vb-elnökhelyet- tese; alelnökök: dr. Mohar László, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának vezetője és Szabados Dezső, az állami gazdaságok megyei igazgatója; titkár: Soly- mossy Dezső, a megyei párt- bizottság mezőgazdasági osztályának főelőadója. Választottak tíztagú vezetőséget, és alakítottak öt munkabizottságot is. Ezek: 1. az állat- tenyésztési és állategészségügyi szakosztály, 2. a növénytermelési és növényvédelmi, 3. az agrárgazdasági, 4. a gépesítési szakcsoport és 5. a fiatal szakemberek bizottsága. A tanácskozás részvevői a szakbizottságok jövő évi programjának összeállításához irányelveket, javaslatokat fogadtak eL K. J. A részvevők egy csoportja.
