Somogyi Néplap, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-02 / 232. szám

Szombat, 1965. október 2. 3 SOMOGYI NÉPEAP REÁLIS TERVEK A MÚLT ÉVET kiértékel­ve, a tapasztalatok birtoká­ban elkészült a Latinka Sán­dor Művelődési Ház 1965— 66. évi munkaterve. Tavaly több művelődési formát pró­báltak ki kísérletképpen. Nem sikerült a megyei tanács szakmai tanfolyama, a köz­gazdászok akadémiája és a műszakiak akadémiája. A klub-ismeretterjesztés is új forma volt. Az irodalombará­tok és a klasszikus zene ba­rátainak köre jól dolgzott egész évben. A modern zene barátainak köre megfelelő szemléltetőanyag hiányában háromhónapi működés után megszűnt. Az idegennyelv- klubok — az orosz, a német és az angol — beváltak. Si­kerrel járt a munkásszálláso­kon folyó ismeretterjesztés is. A Stúdió 64. csak egy bemu­tatót tartott. Sikertelenül végződött a Kamara Színház Liliomfi-kísérlete is. A nyáron megpróbálták a napközis gyermekfoglalkozást, tapasztalatokat szereztek a következő hasonló napközi létrehozásához. A kertklub felújítása sikerrel járt, láto­gatottsága feltűnően emelke­dett az előbbi évihez képest. A művelődési házat 1964— 65-ben huszonhatezerrel több­ben látogatták, mint 1963— 64-ben. AZ ÚJ TERV legfontosabb feladata a politikai, az ideoló­giai, az erkölcsi nevelés, az ipari dolgozók általános és szakmai műveltségének eme­lése és a közéleti demokratiz­mus fejlesztése. Ismeretterjesztő előadáso­kat a művelődési házban és a munkásszállásokon tarta­nak. > A gazdag programból csak néhányat emelünk ki. Kaposvári körkép címmel városunk múltját, jelenét és jövőjét ismerhetik meg a hallgatók a helybéli forgató- csoportok dokumentum- és ri­portfilmjeinek készítésében. Történelempolitikai sorozat is indul. Az ifjúság fórumán vi­ta indul a mqdern életfelfo­gásról, a fiatalok érvényesülé­si lehetőségeiről, a fiatalko­rúak bűnözéséről és politikai kérdésekről. A felnőttek fó­rumán érdekesnek ígérkezik a Szülői mulasztások, a gyer- mekbűnök című előadás. Színvonalas programot állítot­tak össze az irodalombarátok, a filmbarátok, a zenebarátok és a klasszikuszene barátok körének is. A háziasszonyk klubjában általános, irodalmi, zenei, történelmi, földrajzi előadássorzat szerepel. Sok­rétű, érdekes előadások hang­zanak el majd az újítók klub­jában is. Az ; tökéletesebb elsajátítását se­gítik elő a nyelvklubok, ahol képzeletbeli kirándulásokon vesznek részt a hallgatók. Orosz, német, angol és fran­cia nyelven ismerkednek vá­rosokkal, népekkel, művészet­tel, irodalommal, a mai élet­tel. Tavaly — megfelelő gon­doskodás hiányában — visz- szaesett a szakkörök munkája. A biológiai, a modellező, a csillagászati, a fotó, a film­forgató, a képzőművészeti, ^ a fafaragó és a bélyeggyűjtő szakkörben negyedévenként tartanak előadásokat, öt aka­démia indul a művelődési házban közgazdászok, szocia­lista brigádvezetők, népmű­velők, műszakiak és mező­gazdászok részére. A filmszínházban rövidfílm- sorozat indul a felnőtteknek és a tanulóknak. A Történe­lem, irodalom filmen című sorozat a középiskolásoknak szól. Húsz kiállítást terveznek erre az évre: négy politikai, öt termeléssel kapcsolatos, négy képzőművészeti, három népművészeti és négy tető- művészeti kiállítást öt munkásszálláson tarta­nak ismeretterjesztő előadás- sorozatot: az ÉM Somogy megyei Építőipari Vállalat, a Somopv megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalat, a cukorgyár munkásszállásán, a Pamut- fonó-ipari Vállalat leányszál­lásán és az iparitanuló-iskola kollégiumában. A sorozat ér­dekesnek, vonzónak, tartal­masnak ígérkezik. A Közal­kalmazottak Szimfonikus Ze­nekara a terv szerint hat hangversenyt ad a művelődési házban, az ifjúság részére az Országos Filharmónia öt hangversenyt rendez. A Stúdió 65. három bemu­tatót tervez: Jancsó Adrien­nel is találkozhatnak az év folyamán a hallgatók. Az Egyetemi Szíriádnak két be­mutatójára számítanak. Ter­vezik a Pécsi Balett és az Állami Operaház szólistáinak vendégszereplését is. A Kamara Színház gondo­latát sem vetették el, három modem, közérdeklődést keltő darab bemutatását tervezik. SOKOLDALÚ ez a terv, fi­gyelme mindenre kiterjed, s ha megvalósul, akkor a mű­velődési ház betöltötte hiva­tását. * Reális terv — tehát megva­lósítható. S. Nagy Gabriella „Sürgős, mert áll a szántótraktor“ A NEMESVIDI ALKOTMÁNY TSZ GUMIJAVÍTÓJÁBAN Nőtanácsi küldöttértekezlet Küldöttválasztó értekezletet tar­tott a nőtanács városi bizottsága. Járányi Gyuláné városi titkár szá­molt be a városi bizottság munká­járól, majd megvitatva az elhang­zottakat, többen szóltak hozzá a beszámolóhoz. Az értekezleten megválasztották a bizottság új ve­zetőségét is. Az udvarra belépve guirri- lerakatban képzeli magát a látogató. Gumiabroncsok a nyitott raktárban, a fal mel­lett, kint a szabadban. — Kedvez nekünk ez a jó nap­sütés — magyarázza Sass Jó­zsef, a mester —; gyorsan megszárad a behozott sáros, nedves gumi, s hamarosan kézbe vehetjük a műhelyben. Megjavított gumiabroncso­kat mutat. Az egyik a nagy- szakácsi Béke Termelőszövet­kezeté; a kapaszkodófognal teljesen átszakadt az oldala. A mesztegnyőiek Zetor-elsőt hoztak. Simára lekopott, most új futófelületet kapott a sá- volyi traktorgumi. — Ez meg a marcali Vörös Csillagé — sárga zsírkrétával írt számról ismerhetnénk meg, ha megje­lölését egyeztetnénk a munka­naplóval; ő írás nélkül, hibája szerint is számon tartja; úgy fordultak vele, hogy elérte és átvágta az ekevas. Tegnap­előtt este hozták, ma vihetik. Az ilyen sürgős munkáikat elő­re veszem, hiszen ebben a nagy dologidőben nem állhat a szántótraktor. Kiderül, hogy amelyik trak­torgumi legrégebb óta van itt, azt sem hozták két hétnél ko­rábban. Tizennégy nap alatt megjavítják őket. Hő, sütési idő, kellő nyomás — minder­re nagyon ügyelnek. Azt nem teszik meg, hogy csak azért adjanak ki akár egyetlen gu­mit is, hogy már ne legyen itt. Bosszúságot meg fölösleges költséget okoznának vele gaz­dájának, néhány hét múlva újra hozhatná vissza. Tehát a gyorsaság pontossággal, gon­dossággal, nagy hozzáértéssel és tiszteletreméltó felelősség- tudattal, a mások érdekét fi­D őrt tő ütközet Fonyódon TELJES KÉSZÜLTSÉG A RIADÓ HETÉBEN Több száz nemes tett — Érdekesen indul az új mozgalom az úttörőszervezetben Vörös nyakkendős úttörők népesítik be a fonyódi Vár­hegyet. Kétszeresen nagy je­lentőségű ez a nap, hisz azonkívül, hogy a fegyveres erők napját ünnepük a paj­tások, ma neveznek be ün­nepélyesen az Úttörők a ha- záért-mozgalomba, az expe­díció utódjába. Szabados András járási út­törőtitkár elmondja, hogy az egész fonyódi járásban lázas tevékenység folyik; tegnap es­te kapták meg a pajtások le­zárt borítékokban a felhí­vást, s a 277 úttörő- és a 214 kisdobos őrs csaknem teljes létszámban jelentkezik az új mozgalomba, amelybe az -ajánlólevél*1 a titkos nemes tettek végrehajtása. A mozgalmas, élménnyel teli nap után a fonyódi álta­lános iskolában beszélgetünk a Szarvas- és az Ifjú Gárda­őrs tagjaival a mai nap ese­ményeiről. Elmondják a paj­tások, hogy tanítási szünetet kaptak ma, s reggel a borí­ték utasítása szerint riadó­lánccal összehívták az őrsi tagokat a meghatározott hely­re. — A riadólánc tőlem in­dult ki — mondja Tarr Zsu­zsa, a Szarvas-őrs veze ője —, a »láncszemek« az őrs tagjai voltak, s végül hoz­zám ért vissza. N'wvenöt perc alatt mozgósítottuk a pajtisokát, s összegyűltünk a strandon. A riadó hetében minden őrs teljes készültség­ben áll, további parancsra várva. lgv kezdődött a naevszabá- sú akadályversen v amelyben a pákozdi csatát játszották le a pajtások — képzeletbeli el­lenséggel A tennivalókra tit­kos levelek hívták föl a fi­gyelmet. Milyen mozzanatai is voltak ennek a csatának? Az eovik iftú Gárdista. Szöré­nyi T,iI- •-'’’-’’-»»ik a harci kró •" — tk-’tu beli mocsáron lett megtalálni- ? v kénzelet- n'künk kel­sz átkelés módját. Az ellenség nem is­merte a vidéket, sokan el­pusztultak. Elfoglaltuk és ki­lőttük agyúikat, azaz kislab- dávai dobáltunk célba. Az eredményeket pontozták. Elmondják még. hogy a csatatéren különböző egész­ségügyi. elsősegély-nyújtási lehetőségeket kellett kihasz­nálni, ügyességi feladatokat oldottak meg. A győztes csa­ta után szövegbe elrejtve Pe­tőfi Csatadalát kellett fölfe­dezni, s ezzel a jelszóval vo­nulhattak be a »főhadiszál­lásra«. Itt összesítették az eredményeket. a pontszámo­kat. Ötvenkét ponttal első a Barátság-őrs, második a Szarvas-, harmadik az Ifjú Gárda-őrs lett Hajba Józsefné csapatve­zető és' Faró József igazgató gépelt oldalakat mutat. Eze­ken neveztek be az őrsök az új mozgalomba, azaz itt tün­tették fel a égrehajtott ne­mes tetteket, az őrs titkos pecsétjét is. Mivel ma —el óta a ne­mes tettek már nem titko­sak, nézzünk meg néhányat. Olympia-örs: »Uborkát szed­tünk a tsz kertészetében.« Univerziáde-örs: »A Vasas utcában lakó 94 éves Cili né­ninek kigyomláltuk és ki­sepertük az udvarát.« A Vil­lám-őrs gyomirtásban, bur­gonyaválogatásban segédke­zett. — De milyen nemes tette­ket hajtottak végre a jelen­levő őrsök? Az őrsvezetők válaszolnak: — A Szarvas-őrs tagjai a tsz-ben búzát forgattak. — \ gárdisták négy nemes tettet hajtottak végre — mondja büszkén Pintér Zsu- 'sa. — Parkosítottunk, búzát forgattunk és zsákoltunk a tsz-ben, a helyi kenyérgyárnál gazt saraboltunk. A csanatvezető megjegyzi, hogy már sok köszönőlevelet kaptak. A helyi ktsz például csokoládét akart küldeni a Béke-őrs tagjainak, természe­tesen a pajtások nem fogad­ták el, nemes tettért nem jár ilyen jutalom. Közben a délutáni számjá­tékról beszélgetnek a pajtá­sok. Nagy küzdelem volt a tá­madók és a védők között, ko­moly hadüzenettel kezdődött a há' rú. Másfél órai csatá­rozás ut.'n a védők győzelmé­vel fejeződött be a játék, szá­zalékban nekik maradt »élet­ben« több emberük. Elmondják még, hogy a mai naptól nagy tábortűzzel akartak búcsúzni, már a rú­zsét is összegyűjtötték, de sainos, az időjárás keresztül­húzta számításaikat. Viszont az vigasztalja őket, hogy a csapatvezetőség ígérete sze­rint még októberben sor ke­rül a »visszavágásra«, e^y újabb számjdiókra, amelynek végén a mai elmaradt tábor­tüzet is pótolják a pajtások. Strubl Márta gyelembevevő segítő szándék­kal párosul. Másfél év óta működik a kis, de folyamatosan fejlődő gumi- javító Nemesviden. Létesíté­sére elsősorban saját nehézsé­gei késztették a szövetkezetei. Van tizenhat traktora, két te­herautója, meg pótkocsik és más munkagépek gumijait is rendben kell tartani. Ha kitö­rött, lekopott akár egy is, messzire el kellett vinni, hi­szen nem volt javító a környé­ken. Elvitték, mert nem hasz­nálhatták, de mennyit és meny­nyit várakoztak, mire elké­szült! Nagy kiesés az, ha gu­mi hiány miatt hetekig, kivált hónapokig vesztegel a traktor, amire pedig éppen szükség van, mert sürget a rengeteg munka. A legjobb megoldás­nak azt tartották az Alkot­mány Tsz-ben, hogy önmaguk rendezkednek be gumijavítás­ra. Fáradozást, utánjárást, anyagi áldozatot nem kímél­ve megvalósították elképzelé­süket. Házat vettek a szakem­bernek, s a ház udvarán álló darálóépületet műhellyé alakí­tották át. Lassanként be is rendezték, szereztek elegendő nyersanyagot is. Fennakadás nélkül megy a munka. Érti a dolgát a mes­ter; a Palmagyárban tanulta a szakmát. Felesége is vele dolgozott, és most is haszno­san segíti. Ügy igyekszik a há­zaspár, hogy mind a vulkani- zálás, mind a futózás számot­tevően hosszabbítsa meg az egyébként nehezen beszerez­hető gumik élettartamát. — Nálunk évenként csak! két­szer van két-két gyengébb hét; ősz végén meg a tavaszi munkák kezdetén — mondja Sass József. — Ilyenkor, a szántás-vetés, betakarítás ide­jén nincs megállás. Az egyik műhelyben falnak támasztott tábla hirdeti: »Gu­mijavító az udvarban.« Láto­gatásunk óta a tábla már ren­deltetési helyére kerülhetett De ha még most is a műhely­ben van, akkor is tudnak a nemesvicű gumijavítóról a környékbeli, sőt távolabbi tsz-ek is. Tudnak róla, és hozzák a traktorgumit, mert a nagy munka közben megállt a gép a mezőn. Nem állhat, és nem is áll sokáig. Kutas József Tíz fegyelmi A Vasas-szakszervezet és az SZMT munkatársai átiratban fi­gyelmeztették a TRANSZVILL Kaposvári Gyáregységének veze­tőjét, hogy a jövőben nagyobb gondot fordítson a balesetvédel­mi oktatások megtartására. A gyáregység vezetője írásban hív­ta fel a művezetőket és a cso­portvezetőket a munkásvédelmi rendelkezések megtartására. Ezek után azt gondolná az em­ber, hogy a művezetők és a cso­portvezetők pótolták a mulasz­tást- Sajnos, korántsem így áll a helyzet. A gyáregység vezetője tíz művezetőt, illetve csoportve­zetőt sújtott fegyelmivel a közel­múltban, mert ellenőrzés ide, figyelmeztetés oda, nem tartot­ták meg a munkásvédelemre vo­natkozó szabályokat. Éppen akkor jártam a gyár­ban, amikor a gyárvezető elren­delte a fegyelmi büntetések ki­szabását. Ezen a napon a hír hatására több műhelyben tartot­tak balesetvédelmi oktatást. Vé­gighallgattam az öntőknél tartott munkásvédelmi előadást. Az ösz- szejövetel negyven percig tartott. A vélemény ez volt: megérte. Korábban miért nem tartották meg az oktatást? Miért csak a fegyelmi büntetés hatására? Ilyen válaszokat kaptam: elfog­laltság; feledékenység; kiszalad­tunk az időből. Remélhető, hogy a büntetésből minden művezető és csoportve­zető levonta a tanulságot. Kár, hogy ilyen árat kellett fizetni ér­te. N. S. A Fejér megyei Bauxitbányák Guttamási üzeme fölvesz 18—40 év közötti dolgozókat föld alatti bányamunkára. A bérezés formája teljesítmény-időbér. A vál­lalat térítés ellenében a legényszállón szállást, az üzemi étkezdében napi kétszeri étkezést biztosit. A fölvétel •» tanácsi igazolás és tü­dőszűrő lelet szüks ges. Székesfehérvárról au­tóbuszjárat van. (117314)

Next

/
Thumbnails
Contents