Somogyi Néplap, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-01 / 231. szám
NÉPMŰVÉSZET é£ LakásktiLtám, Manapság, amikor a népművészeti alkotások igen korszerűekké váltak, nem helytálló az az aggodalom, hogy a népművészeti szőttes, hímzés, faragás vagy kerámia öregíti, ódivatúvá teszi a lakást. Természetesen mértéktartóan kell alkalmaznunk a népművészeti alkotásokat. Választhatunk például lakásunkban egy-egy felületet vagy bútordarabot, amelyet az erőltetettség hibája nélkül díszíthetünk. A lakás »pucér« ablaka egyhangú, sivár. A függöny jellegzetessé teheti a lakás belsejét. A népművészeti függönyanyagból, szádéból változatos, olcsó és szép függönyt kapunk. (Felső rajzunk.) Az ablak melletti kényelmes olvasófotel ma már sok lakásban megtalálható. Dolgozóasztal székekkel vagy karosszékekkel szintén olyan bútorcsoport, amelyet érdemes a fenti módon díszíteni. A karosszékben elhelyezett szőttes vagy hímzett párna kényelmes, puha háttámlát biztosít. Az asztalon levő szőttes vagy hímzett terítő pedig kellemesebbé teszi az asztal sima felületét. Könyveink kímélésére, díszítésére ugyancsak használhatunk szőttes, hímzéses vagy szűrrátétes könyvborítókat, hímzett vagi' szőttes könyvjelzőket. Szebb, mintha könyveinket újságpapírba csomagolva használjuk, és a könyv felső sarkának behajtásával! jelezzük, hogy hol tartunk az olvasásban. Egy-egy faragott vagy cserép hamutartó, virágváza, _jól kiegés zítheti iaká- sumM berendezését. Így a lakás nem lesz »sablon«-beren- dezésű, hanem kellemes és egyéni. (Alsó rajzunk.) Odaégett... összement... Ilyesmi sokszor megtörténik a fiatal háziasszonyok háztartásában, ha nincs kellő gyakorlatuk. Néhány tanács: Ha megégett a tészta: Hagyjuk teljesen kihűlni, azután széles pengéjű késsel vágjuk le az égett részeket. Ahol csak »megkapta« a sütő a tésztát, a kés élével kaparjuk le. Kenőtollal söpörjük le róla az égett morzsákat is. Próbáljuk meg úgy tölteni — gyümölcsízzel, vaníliakrémmel stb'. —, hogy az égett rész nyomai is eltűnjenek. Ha lekozmált a tej: Sürgősen öntsük át másik edénybe, s tegyük szellős, hideg helyre. A lekozmálás oka, hogy nem tejes edényben forraltuk. A tej érzékenyen reagál minden tisztátalanságra. Csak hideg vízzel kiöblített, erre a célra vásárolt edényben forraljuk. Ha összecsomósodott a rántás: A rántást szitán áttörjük, vagy mixerben jól elkeverjük, s tejet vagy vizet hozzátéve óvatosan felmelegítjük, s szűrőn keresztül adjuk az ételhez. Ha clsóztuk az ételt: Az elsózott leves vagy hús ízét javíthatjuk, ha pár szelet nyers burgonyát teszünk bele, s azzal lassan 10—12 percig forraljuk. A burgonya a fölös só nagy részét leköti. Az elsózott leves élvezhető lesz, ha például tészta helyett pirított zsemlekockát teszünk bele. Ez is magába szedi a sót. Ha odaégett a hús: A tűzről levéve a hús használható részeit új lábasba tesz- szük. Az égett részeket késsel eltávolítjuk. Ez rendszerint használ. Ha azonban az égett íz és szag igen atható, tiszta edényben kevés vajon hagymát pirítunk, megborsozzuk, és a húst belekeverjük. Így sütjük tovább, de fedőt ne tegyünk rá. Férfiaknak a jólöltözöttséghez Milyen inget 'vegyek? Fehéret, kockásat vagy csíkosat? Milyen szín lenne a legjobb? A kérdés önként adódik, amikor öltönyt vásárolunk vagy csináltatunk. A válasz nem egészen egyszerű, mert a férfiing kiválasztásakor tekintettel kell lennünk az öltöny színére, mintájára és a mindenkori divatra, ami az őszi—téli évszakra ismét változott. Sok függ attól, hogy az öltöny és vele együtt az ins* milyen alkalomra való: munkába, ünnepi alkalomra, sporthoz stb. Legelegánsabb viselet hivatalos vagy családi ünnepségre, színházba a fehér ing. Ebben a divat mit sem változott. Fehér inget kivétel nélkül mindenféle színű és mintázatú öltönyhöz viselhetünk. Külföldi szaklapokat tanulmányozva viszont megfigyelhetjük, hogy ismét divat a szürke, a világoszöld, a vaj- vagy mogyorószínű ing. A múlt évben a divat szinte kötelezően előírta alkalmi öltönyhöz a fehér inget. Az új divat szerint alkalomra is viselhetünk sima alapanyagú, színes ingeket. Természetesen ügyelni kell arra, hogy az öltöny színével, mintájával az ing és a nyakkendő' összhangban legyen. Ismét divatosak a szolid mintájú, tarkán szőtt pupliningek is. Például fehér alapon diszkrét színű csík vagy különböző apró minták. Érdekes változat: sima alapon az apró kocka vagy más szövött minta. Az ilyen ingeknél arra kell ügyelnünk, hogy például kockás öltönyhöz ne vegyünk fel csíkos inget, csíkos mintájú öltönyhöz viszont ne viseljünk kockásat. Ugyanígy nem illik csíkos ing csíkos öltönyhöz és kockás ing kockás szövésű öltönyhöz. Mintás öltönyhöz lehetőleg egyszínű inget hordjunk. A kereskedelem idei újdonsága a tűzés nélküli, ragasztott eljárással készített, kemény galléré ing. Szintetikus alapanyagból Fádua elnevezéssel, nylonból és Neva pup- linból hozták forgalomba. A ragasztott, kemény nyakú ing előnye, hogy a gallér és a kézelő könnyen mosható, s megfelelő kezelés esetén sokáig megőrzi tartását. A jó megjelenéshez nélkülözhetetlen a nyakkendő. Továbbra is divat a sötét tónus, de a legújabb divat szerint a minta már a nyakkendő teljes felületét díszíti. Újra divat a csíkos nyakkendő, de csak sötét színhatásokkal. A múlt évben közkedvelt és divatos lett a szintetikus teritál nyakkendő, annyira, hogy gyakran »hiánycikk«-ként emlegetik. Az illetékesek szerint a kereskedelem az őszi—téli szezonra nagy mennyiséget hoz forgalomba, s panaszra nem lesz ok. „Jaj, de ideges vagyok!" MI AZ IDEGESSÉG? Az orvosok bőséges magyarázatot adnak, mert több fajtája — Természetes szál! Mit jelent ez az elnevezés? — Természetes szál a gyapjú, a hernyóselyem, a len, a kender, a pamut. Mint a név is mutatja, a természet adja az embernek, aki a nyersanyagot fonja, kikészíti, festi, szövi, köti, feldolgozza. A legértékesebb a birkagyapjú, ebből készülnek a legdrágáüj szövetek. A gyapjú finomságát a szálak hossza, puhasága, rugalmassága, fénye határozza meg. Az ipar több mint 100 féle gyapjúminőséget ismer. — Melyek a legfinomabb gyapjúfajták? \ — A merinó, a crossbreds puha, erősen göndörödő, s nem túl hosszú szál. Második helyen említjük a cheviot gyapjút. Ez keményebb, kevéssé göndör és igen hosszú szálakból font gyapjú. Az ebből készült szövetek — seviot, set- land — közismertek. Az ango- ragyapjú puha, finom, kitűnően tartja a meleget, remekül bevált a női ruhaszövetek készítésére. Kasmír: a kasmírkecske szőréből feldolgozott, EGY KIS TEXTIUSMERET (I.) A beszélgetés színhelye: a Textilipari Kutató Intézet selyemfényű. Indiából származik, a köztudatban inkább mintának,' mint szövetfélének ismerik. Az utóbbi időben elterjedt a moher elnevezés. A kecske hosszú szálú, igen fényes és erős gyapjúszála adja az alapanyagot a moherszövethez. S végül a teveszőr, amelyből könnyű, finom fo- gású, puha szövet és takaró készül. — Mit kell tudni még a gyapjúról? — A kikészítés folyamán fésülik. A hosszabb szálakat a fésűs gyapjú (k mgarn) szövet néven ismerjük. A kész anyagot nedves gőz hatásának teszik ki, ezzel enyhén filce- sítik, s így jobban tartja a meleget. A gőz hatására kissé összement kamgarnszövet a nedvességet már jól bírja, és nem ugrik össze. — És a kártolt gyapjú? A Mezőcsokonyai Vegyesipari Ktsz szeptember 30-ával fúziót hajt végre. Kérjük, hogy az esetleges követeléseket — bármilyen jellegűek is azok _ a jogutódnak, a Kaposvári Építőipari és Lakáskarbantartó Ktsznek (Kaposvár, Ady Endre u. 23., tel. 10-65.) 15 napon belül jelentsék be, mert ez időpont után a kötelezettségeket nem áll módjában átvállalni. (117335) — A három centiméternél rövidebb kifésült szálakból készül. A »spröd« durvább tartású, nem egyenletes szálvastagságú. A kiugró szálvégződések laza hálót alkotnak, amely remekül tartja a szálak között a levegőt, a meleget is. — A természetes szálak sorában a hernyóselymet említette a második helyen... — Valamikor, nagyanyáink idejében a selyemruha a gazdagság és jólét jele volt. A selyemhernyó, mielőtt bábbá alakul, hosszú fonalat választ ki. Ebből lesz a gubó. Egy gu- bó selyemfonalának átlagos hossza 3000 méter, melyből 800 méter gombolyítható le. — Mi a nyersselyem? — Ez is hemyóselyem, de nem tenyésztett selyemhernyó bábtokjából nyerik az erős szálat, hanem a vadon élő selyemlepke gubójából, amely nagyobb, mint a tenyésztett lepkéé. Minthogy a nyersselyem erősebb szálú, és nehezen festhető, ezért eredeti, világos kávészínű vagy tojáshéj színben dolgozzák fel. — Tény, hogy valamikor még a selyemnél is drágább volt a gyapotból készült ruhaanyag. — így volt, mert messziről, a szubtrópikus földrészekről származik, s ez »előkelő« helyet biztosított szamára A gyapot-, a len-, a kenderanyagok legjobban bírják a mosást, a vasalást, a vegyszereket. Természetesen tanácsos a növényi szálakból szőtt anyagokra éppúgy vigyázni, mint a legdrágább gyapjúra. — Megtanultuk tehát, hogy a gyajúból finom, puha, meleg szövet készül, a selyemből könnyű, elegáns alkalmi ruhák, a pamut, len, kender rostjaiból pedig jól mosható, színes textil, amit a mindennapi ruházkodáshoz, valamint asztal- és ágyneműként is használunk. Sz. M. (Folytatjuk.) A siófoki szálloda és kórház építkezésekre az ÉM SOMOGY MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT kőműveseket és segédmunkásokat vesz föl. jelentkezés: fó-épftésveietóség Siófok, Fő a. 200. sz. (117c02) és fokozata van; mi csak pedagógiai, illetve gyermeknevelési szempontból foglalkozunk vele. Jancsi sorra püföli társait az óvodában. Zavarja a foglalkozásokat, szétdobálja a játékokat, rendszeresen »ideges«. Mit lehet tenni vele? Megbüntetni? Kivonni a közösségből? Ez nem megoldás. Tibi kapkodó, szerte’en. Amikor édesanyjától az okot tudakoltuk: »Ideges, tőlem örökölte« — mondta. — Nem kellett volna, megszülnöm, nincs türelmem hozzá... — Ki tudná megmondani, hányszor hallotta már ez a kisfiú ezt, a nem az ő fülének való kitételt? Édes anyja időnként rádöbben arra, hogy mulasztást követett el, tehát sürgősen leül »foglalkozni« Tibivel. Túlbuzgó szeretetével, hirtelen jött bizalmával elhalmozza a gyereket. Utána megint napokig »ideges«. A FELNŐTTEK, A SZÜLŐK IDEGESSÉGE tehát a legmélyebb nyomot a gyermek lelkében hagyja. A kicsi gyermek olyan, mint a legérzékenyebb műszer. Pillanatok alatt felfogja a körülötte vibráló ideges hangulatot, s a maga módján reagál rá. Megnyilvánulhat ez a kicsiknél dac, ellenállás, ingerlékenység stb. formájában. Az idegállapotot befolyáso ló frontátvonulást, időjárásváltozást nem tudjuk megakadályozni, de keresnünk kell a megszüntethető tényezőket. Igen lényeges a jól átgondolt, okos napirend, vagyis a rendszer, ami a gyermek testi-lelki fejlődéséhez elengedhetetlen. Tehát az, hogy a gyermek következetesen meghatározott időben étkezzék, pihenjen, levegőzzék, játsz- szon. Ha ebből a beidegző- dött, megszokott rendből kizökken, felborul a lelki egyensúlya is. Ilyenkor szokott »megvadulni«, nyugtalan, nyűgös lesz, sokszor innen származik úgynevezett »rosz- szasága« is. Az idegesség ellen sokat tehetnek az édesanyák. A böl- csődés, óvodás gyermekekkel való bánásmódnál gyakori a reggeli --türelmetlenség. Nincs minden elkészítve, nagy a kapkodás, a zűrzavar. Ráadásul a kisgvermek önállóságán, önérzetén is csorba esik, mert anyuka »nem ér rá« megvárni, amíg egyedül befűzi és megköti a cipőfűzőjét. Szánjunk időt a gyermek reggeli öltöztetésére! EGY-EGY GYERMEKEN az óvodában is látszik a szülők odaadó törődése, a türelmes bánásmód, a nyugodt légkör. Pedig mint minden szülőnek, nyilván nekik sincs több idejüki »külön« foglalkozni gyermekükkel. Délután, ha az édesanya mos, vasal, a kicsi játsszék körülötte. Néha egy-egy mosoly, egy-két mondat, biztató, kedves szó, s megteremtődik a meghitt, nyugodt kapcsolat, s a kicsi előtt ismeretlenné válik a jelző: »ideges«. Az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat kőműveseket és segédmunkásokat, vesz föl kaposvári és nagyatádi építkezéseire. Jelentkezés: Kaposvár, Május 1. u. 57. és a nagyatádi fő-építésvezetőségen, a vasútállomás mellett. (117345)
