Somogyi Néplap, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-05 / 234. szám

Kedd, 1965. október 5. 3 SOMOGYI NÉPLAP KARBANTARTÁS SZÖLLÖSGYÖRÖKÖN Traktorosok hajladoznak a gépek között. Megszokott kép ez Szöllősgyörökön. Időnként valamennyi gép bevonul a határból, s keze­lőik hozzálátnak az olajozás­hoz, a zsírozáshoz. Megtisz­títják a szűrőket, lemossák a sarat, a port a II erőgép­ről és a munkagépekről. A karbantartást Nagy An­tal szerelő irányítja. A trak­torosok maguk állítják, hogy hasznos, ha megtisztít­ják a gépeket, mert ilyenkor előbukkannak az apróbb hi­bák, ki lehet javítani őket. Ezért nem kell később sok­szor egész nap állni. így nem fordulhat elő az sem, hogy régi, elhasznált olajjal in­dulnak munkába a trakto­rok. A legnagyobb munkák közben is fordítanak időt a karbantartásra. Jól tudják, hogy sokat nyernek vele. iVefeéti ©#», me^növekedetl feladatok Járási tanácselnökök értekezlete Sajátos problémákat vetett föl az idei ősz a mezőgazda­ságban. Az aratás és a cséplés elhúzódásával már szeptember elején jelentkezett az a mun­kacsúcs, amely végigkíséri a közös gazdaságokat az egész őszön. Jól fizet például a cukorrépa: 165 mázsa körüli átlagtermésre számítanak a megyében. A hűvös, esős idő­járás miatt a szokottnál ugyan később érik a kukorica, de ez is nagyobb termést ígér. Az érés elhúzódása miatt viszont rövidebb idő áll rendelkezésre a kukorica be­takarítására, s közben szán- tani-vetni kell. A megye mezőgazdasági üzemei képesek megoldani a megnövekedett feladatokat — állapította meg Böhm József, a megyei tanács vb-elnöke a járási tanácselnökök értekez­letén. Ezt a megállapítást tá­masztotta alá Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára is. A feladatok meg­oldásához elsősorban magas fokú szervezettségre és a gé­Minden belefér egy átszervezésbe? EGY MAI NAPIG IS TISZ- TAZATLAN ÜGY foglalkoz­tatja hetek óta a Dél-balatoni Vízügyi Igazgatóság siófoki telepén dolgozó munkásokat Az érdeklődés középpontjában Kovács Sándor áll, aki azóta már nem is dolgozik a válla­latnál. — Egy veszekedéssel kez­dődött — mondják a tmk- műhely dolgozói. Kovács, aki munkáját mindig becsülete­sen, jól látta el, a vállalat érdekében szóváltásba keve­redett egyik munkatársával, és miután nem tudta igazá­ról meggyőzni, elragadtatta magát, és kévésén múlott hogy tettlegességre nem ke­rült sor. A vállalat igazgató­ja ezért úgy döntött, hogy az összeférhetetlen embereket fizetésük csökkentésével áthe­lyezi más telephelyre. Kovács Sándor nem nyugodott bele az igazgató döntésébe, és a vállalat munkaügyi döntőbi­zottságához fordult — Hagyjuk meg az eredeti fizetését — határoztak a vál­lalatnál —, de foglalja el új munkahelyét a szennyvíztele­pen. Kovács Sándor ezután a te­rületi munkaügyi döntőbizott­sághoz föllebbezett a határo­zat ellen. A tárgyaláskor el­mondta, hogy évek óta orvosi felügyelet alatt áll, és a gá­zos munkahely ártalmas len­ne az egészségére. A területi munkaügyi dön­tőbizottság figyelembe vette az orvosi javaslatot is, és úgy határozott, hogv a Dél-bala­toni Vízügyi Igazgatóság ere­deti munkakörében, fizetése meghagyásával köteles tovább alkalmazni Kovács Sándort, a tmk-műhely vezetőjét. A határozatban azt is tudomásá­ra hozták a vállalat igazgató­jának, hogy a munkafegye­lem ellen vétő Kovácsot fe­gyelmi büntetésben részesít­hették volna. EZUTÁN TÖRTÉNT AZ, amit nem tudnak megérteni a tmk-műhelyben Kovács Sándor volt munkatársai. Va­lamivel a területi munkaügyi döntőbizottság határozata után írásban közölték a mű­helyvezetővel, hogy fegyelmi büntetést a veszekedésért nem kap, mivel az év folya­mán végzett kitűnő munká­jáért dicséretet érdemel. Ek­kor azt hitték a telepen dől­Az ÉM Budapesti Betonáru- gyár, Budapest, XXI. (Csepel), Rákóczi F. u. 289. azonnali belépéssel alkalmaz gyakor­lattal rendelkező karbantartó lakatosokat, autó-villanyszerelőket, valamint rakodási munkára férfi, azonkívül mozaiklap­és betonelemgyártó munkára térti és női segédmunkásokat. A fölvételhez munkakönyv, MIL-lap, SZTK-kiskönyv és tanácsi igazolás szükséges. Munkásszállást biztosítunk. Jelentkezés a fenti cím mun­kaügyi csoportjánál. (5140) gozók, hogy végleg lezárult a Kovács-féle ügy a vállalatnál. Azonban nem sokkal a levél kézhezvétele után tudomására hozták a műhelyvezetőnek, hogy leváltották, munkakörét átszervezés miatt megszün­tette az igazgató. A tmk-sok elmondták, hogy Kovács jó szakember volt, és akit a helyére állítottak, nem ért úgy a szakmához, mint elődje. — Miért szűnt meg a mű­helyvezetői munkakör? — kérdeztem az igazgatótól. — Az átszervezésre már korábban gondoltunk — mondja Gyimesi Béla —, de a szezon közepén nem akar­tunk vele foglalkozni. A mű­helyt pedig, ahol már egyedi darabok előállításával foglal­koztak, vissza kellett állítani az eredeti rendeltetésének megfelelően karbantartásra. A műhely dolgozói létszámá­nak csökkentésével egy idő­ben vetődött fel olyan vezető kinevezése, aki a tmk irányí­tása mellett még másik há­rom részlegre is felügyel. — Miért esett a választás éppen Daszinger Ottóra, aki­ről azt mondják, hogy keve­sebb szakmai gyakorlattal rendelkezik, mint Kovács Sán­dor? — Kovács összeférhetetlen ember, gyakran volt vele baj a vállalatnál. — Talán volt űjabb fegyel­mi ügye a műhelyvezetőnek? — Azt nem mondhatom, csupán azóta derült ki róla, hogy munkaidőben gyakran sajái kocsiját javította, és másoKkal is végeztetett a mű­helyben maszekmunkát. Ko­vács személye különben is csak gondot okoz a vállalat­nak. Hiába dolgozik kifogás­talanul, ha durva, összeférhe­tetlen ember. Mi nem bocsá­tottuk el, hiszen a munkakör megszüntetése után felaján­lottunk neki egy építőbrigád­vezetői állást ugyanannyi "- zetéssel, mint amennyit a műhelyben kapott, de nem fogadta el. Ezután mondtunk csak fel neki. KOVÁCS SÁNDOR MUN­KATÁRSAI elmondták, hogy az igazgató, Gyimesi Béla mérhetetlen ellenszenvvel ke­zeli a műhelyvezető sorsát az emlékezetes civakodás óta. — Érthetetlen az is, hogy megdicsérik, majd elbocsát­ják — mondja az egyik laka tos. Fischer Gusztáv, a vállalati munkaügyi döntőbizottság so ros elnöke szerint Kovács Sándor jogosan föllebbezett az igazgató döntése ellen, hi­szen a kenyeréről van szó. — A felajánlott állásról mindenki tudta, hogy nem a műhelyvezetőnek való — mondja —, njülvánvaló volt, hogy az orvosi kezelés alatt álló ember nem fogadja el az építőbrigád-vezetői beosz­tást, hiszen motoron kellene utazgatnia, esőben, hóban vé­gig a Balaton-parton. Szerin­tem nem szabad hagynunk, hogy Kovács, aki jó munka­erő, az utcára kerüljön. Ha én lennék a vállalat igazgató­ja, törvényes úton próbáltam volna elintézni a műhelyve­zető ügyét. — Nem tartja indokoltnak az áthelyezést? — Fontos tényező a mi dön­tésünknél, vajon tényleg szükség volt-e az átszerve­zésre vagy sem. Ha úgy fest, hogy az igazgató törvényesen járt el, még mindig nyitva marad egy kérdés: miért ép­pen Kovács került sorra, hi­szen maradtak a műhelyben olyanok is az átszervezéssel történt létszámcsökkentés után, akik később kerültek a vállalathoz, mint Kovács Sándor. — Mekkora bűnt követhe­tett el a műhelyvezető? — vetődik fel a munkatársak­ban —, hogv iiven hirtelen mégis túladtak rajta? — Nem magánvállalat a mienk *— mondják felhábo­rodva —, hogy a munkásem­bert csupán szimpátia szerint mérlegeljék! KOVÁCS SÁNDORRAL csak véletlenül találkoztam össze. Amióta nem dolgozik, ő végzi a bevásárlást. Beszél­getésünkkor elmondta, hogy felesége mint idénymunkás dolgozik, és lehet, hogy ha­marosan mindketten munka nélkül lesznek. — Dogoztam én a vállalat­nál sokszor harminchat órát is egyhuzamban, amiért soha­sem kaptam egy köszönő szót sem. Arra nem is számítot­tam, hogy a területi munka­ügyi döntőbizottság határoza­ta után még erre is sor ke­rülhet. Hogv fusiztam, nem tagadom, de csak jelentékte­len értékű munkát végeztem magamnak. De ha ezért bün­tetés jár, akkor felelősségre kell vonni több embert is, köztük az igazgatót is, aki többször is igénybe vette mun­kánkat a rádió- és tv-anten- nája fölszerelésekor. Az el­lentét az igazgató és énköz- tem nem új keletű. Gyakran kerültünk korábban is össze­ütközésbe, amikor a vállalat vezetősége azt kívánta tőlem, hogy nézzek el a törvényte­lenségek fölött. Gyakran áll­tunk értetlenül olyan intézke­dések előtt, hogy egy 120 fo­rintos büntetéssel járó mu­lasztást követően napok alatt 600 forintos jutalom átadá­sával tetéztek. Az igazgató ál­tal felajánlott álláshoz pedig semmi szakmai képzettség nem szükséges. Én szeretem a szakmámat, és újra fölleb- bezni fogok a területi munka­ügyi döntőbizottsághoz. Ha a Dél-balatoni Vízügyi Igazgatóság munkaügyi dön­tőbizottsága eredeti szakmá­jában más munkakörbe hagy­ná is Kovács Sándort — ami egyáltalán nem valószínű —, akkor az igazgató föllebbez- ne. Ha pedig a vállalat dönté­sét hagynák helyben, akkor meg Kovács nem hagyná az igazát. VAN EGY OLYAN ÉRDE­KES MOMENTUM a műhely vezetőjének »felmondása« kö­rül, amire érdemes fölfigyel­ni. Kovács Sándor, miután tudomására hozták, hogy munkaköre megszűnt, gondol­kodási időt kért, szabadságra ment azzal, hogy két hét múlva mondja csak meg, el­foglalj a-e a brigádvezetői ál­lást vagy sem. Amikor a két hét lejárt. Kovács megje­lent az igazgatónál, már ott volt a felmondólevele aláírva az asztalon, holott arról, hogy hogyan határozott, még senki sem tudott a vállalatnál. A vállalati munkaügyi döntőbi­zottság, majd pedig a terüle­ti döntőbizottság feladata lesz, hogy kiderítse, miért éppen most vált szükségessé az átszervezés, és azt is. hogy miért éppen Kovács Sándor kér) t elsőnek a létszámcsök­kentés listájára. A vállalat vezetősége pedig, jó lenne, ha minél előbb ma­gyarázattal szolgálna: igaz-e a telep dolgozóinak gyakran hallható föltevése: hogy sok minden belefér egy átszerve­zésbe Nagy József MEGJELENT A NEMZETKÖZI SZEMLE OKTÓBERI SZÁMA Vlagyimir Szmoljanszkij A szocialista gazdaság körüli mí­toszok és a valóság, Zdenek Horeni Mai gazdasági problé­mák a Szovjetunióban című nagyobb tanulmányával indít­ja új számát a folyóirat. Több írást szentel a vietnami ese­ményeknek. Ezekkel a kérdé­sekkel foglalkozik Jurij Zsu- kov Háború amerikai módra, továbbá A vietnami »zűr«. Ho­gyan bénítja az anyaghiány a harci egységeket?, valamint Jules Roy Ki hallja meg a vietnami bombák hangját? cí­mű cikke. Kiemelkednek még az anya* gok közül — a Francia Kom­munista Párt elméleti és poli­tikai folyóirata alapján közölt — Gustave Ansart: Az egység — alapvető politikánk (Gondo­latok a szocialisták kongresz- szusa és a >>föderáció« kudar­ca után), Fedor Burlackij: A felszabadító mozgalom és a tu­dományos szocializmus és A. Berkov: Az amerikai »titkos- rendőrség« és főnöke című hosszabb cikkek. A gazdag anyagot az Események nyomá­ban című rovat, sokrétű könyvismertetés, és folyóirat­szemle, eseménynaptár és szá­mos karikatúra egészíti ki. pék jó kihasználására van szükség. A vetés sikeréért Hosszú évek óta az idén teljesítette először kenyérga­bona-felvásárlási tervét So­mogy. A jövő évi gabona megtermelésének alapjait most, a vetés idején kell le­rakna A járásokban és a já­rások között kialakult ver­senymozgalmak jó ösztönzők. De nem szabad engedni, hogy a versenymunka a mi­nőség rovására menjen. Az elsődleges cél: jól előkészített talajba megfelelő minőségű vetőmag kerüljön. Csak ez lehet a biztosítéka a jövő évi jó termésnek. A rozs vetésé­nek határideje lejárt. A ho- |mokos részek kivételével — hol a terület zömén ilyen alászost termelnek — be is éjezték. Most a búzán a sor. \ járási tanácselnökök érte- ■ cezletén megállapították: megvannak a föltételei annak, i logy október végére földbe terüljön a búzavetőmag is. E célból — mivel később érik a kukorica — nagyon sok szö­vetkezetben már elvégezték a táblacserét. A megyében a vetésterület 42—43 százalékán gabona után vetnek gabonát. Ez sok veszélyt rejt magában: kedvező talajt biztosít a kár­tevők elszaporodásának. Fata- lom, Polány, Zimány és Por- rogszentkirály környékén máris pusztít a csócsárló. El­szaporodásának a veszélye mindenütt fenyeget, ezért nagy gondot kell fordítani a talajfertőtlenítésre. Október 10-ig megérkezik a védekezés­hez szükséges valamennyi nö­vényvédő szer. A tsz-eken a sor, hogy elvégezzék a talaj­fertőtlenítést. Több kettős műszakot A hét végi adatokat figye­lembe véve csaknem minden járás lemaradt a vetési ütem­tervtől. A siófoki járásban például 800 hold a lemaradás, a barcsiak 23 százalékkal ve­tettek kevesebbet az üteme­zettnél. Sok helyen problémát okoz a műtrágyaszóró gép hiánya is. Csökölyben a múlt héten például még nem dol­gozott ilyen gép. A hét vérí eredmények azt bizonyítják, hogy azokban a járásokban, ahol jól állnak a kettős műszak szervezésével, jórészt sikerült az ütemterv szerint előkészíteni a talajt. Ezért fontos, hogy az erőgé­pek fele minél előbb kettős műszakban dolgozzon. Ehhez még mindig keresni kell a traktorhoz értő embereket. A Nagyatádi Gépállomáson pél­dául a múlt héten a har­minc, kettős műszakra terve­zett traktorból csak tizenket­tő dolgoztt éjszaka is. A tabi járásban viszont negyvenkét traktor ment éjjel-nappal. Az éjszaka dolgozó traktorosokat néhány szövetkezetben anya­gilag jobban érdekeltté te­szik a munkában. A csurgói Zrínyi Tsz meg a berzencei Búzakalász 40 forint bérki­egészítést fizet nekik. Ezt megkapják a vasárnapi mun­káért is. Szükség van erre, hiszen az őszi munkákat csaknem teljesen a termelő- szövetkezetek és a gépállomá­sok gépeinek kell elvégezniük. A megyei tanács mezőgaz­dasági osztálya eddig tizen­hat vállalattal tárgyalt. Az eredmény: a Talajjavító Vál­lalat a megyében dolgozó 40 erőgépéből éjszakára tízet átadott a szövetkezeteknek, az Észak-somogyi Erdőgazdaság hatot, a dél-somogyi pedig három c. jgépet ígért. Ezek a gé’-ek valamit segítenek ugyan, de a feladatok megol­dása nem rájuk, hanem a ter­melőszövetkezetek és gépállo­mások traktorosaira vár. Gond a kukorica is A vetést, a talaj-előkészí­tést és az őszi mélyszántást úgy kell elvégezni, hogy köz­ben nagyon sok szállítanivaló is vár a traktorosokra. Mert a cukorrépa és a burgonya mellett naev gondot jelent a kukorica is. Mivel -később érik, tartani lehet attól, hogy a fagytól félve korábban kez­dik törni a szövetkezetek. Ez azonban tetemes kárt okozna. Általános irányelvként szögez­ték le a járási tanácselnökök értekezletén, hogy harminc százaléknál nagyobb nedves­ségtartalmú kukoricát még góréban sem lehet tárolni. Ha nem érnek meg a csövek, ak­kor a törésnél sokkal jobb megoldás a silózás. Gondot okoz a kukorica azért is, mert előreláthatólag nagy mennyiséget kell a szabad ég alatt tárolni. Hogy minél több fedél alá kerüljön, ezért igénybe kell venni az összes szabad tárolóteret. Bértárolá­si szerződést ajánlatos kötni a tagok üres góréira is. Megyei viszonylatban is mindent megtesznek a kuko­rica betakarításáért. A Gabo­nafelvásárló és Feldolgzó Vállalat három műszakban üzemelteti nagy teljesítményű szárítóberendezéseit, de igény­be kell venni a szabadon ma­radt hideg levegős szénaszá­rítókat is. Az országos ta­pasztalat azt bizonyítja, hogy ezzel is sok kukoricát lehet megszárítani. Nehéz feladatokat adott a sajátos problémákkal jelent­kező ősz. Nehezeket, de nem megoldhatatlanokat. A meg­oldás kulcsa a helyi szakve­zetők kezében van: föl kell tárni azokat az erőtartaléko­kat és tárolóhelyeket, ame­lyek hozzásegíthetnek az őszi betakarítás és vetés sikeres elvégzéséhez. Mindenki tudá­sa, munkája legjavával dol­gozzon, akkor elérhető, hogy idejében földbe kerül a mag és csűrbe a beérett termény. Kercza Imre Elutaztak Norvégiába a szántó világverseny magyar részvevői A 13. szántó világverseny két magyar részvevője: Árvái Sándor, a Kertészeti Kutató Intézet törökbálinti gazdaságá­nak és Dupcsák József, a hal- majugrai Béke T&z-nek a trak­torosa vasárnap elutazott Nor­végiába. A versenyzőket a Földművelésügyi Minisztérium részéről Veres Árpád főagronó- mus mint csapatkapitány és Bercsényi Ferenc, a Mezőgaz­dasági Gépkísérleti Intézet műszaki vezetője mint gyakor­lásvezető kísérte el. (MTI) Értesítjük üzletfeleinket, hogy vállalatunk a III. vasraktárában november 1-től no­vember 20-ig, Cse­pel raktárában no­vember 1-től 31-ig leltározást tart. Ez idő alatt a két raktárban az áru- kiadás szünetel. Somogy-Zala megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat. (117340)

Next

/
Thumbnails
Contents