Somogyi Néplap, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-03 / 233. szám

Vasárnap, 1965. október 3. 9 SOMOGYI NÉPLAP Fekete Gyula: A szatyor meg a kislány Amikor én néni leszek, minden szatyrot televeszek: mogyoróval, mandulával, tejszínhabos szamócával, mazsolával: meg zselével, mákkal, csókkal, dzsemmel, mézzel, pralinéval, porcukorral.., Elindulok a szatyorral, s akármerre járok-kelek, kap belőle minden gyerek! Kiszámoló Kerek erdő, Kerek tó. Kerek mező, 'Sv*- ■ ■ . . Kerek szó, Kerek Pista Kereke, Kerek, mint a Kemence. Kerek-berek Kemence. Kerek gyerek Gyere be! Szabó Ibolya cápanyjzaúá próbája erek egy esztendeje koronázták királynő­jükké Aranyszavút Dolgosországban, mert elhozta a szavakat, és kiosztotta az emberek között. Egyik nyártól a másikig megküzdőitek sok veszéllyel, és sok gonoszt le­győztek. Készülődött is mindenki az évfordulóra Görgették a bor­ral teli hordókat, készítették az ökörsütő nyársakat, az asz- szonyok sürögtek, forogtak, ke­menceszám hozták az ünnepi kalácsokat. A zenészek pedig szünet nélkül gyakoroltak, hogy Dolgosországban az ün­nepen reggeltől estig szóljon a zene, vidám legyen a dal. Az ünnep előtt néhány nap­pal azonban Aranyszavú kihir­dette, hogy viadalon választ királyi társat magának. Kihir­dette: Nagy próbára minden legény, aki vitéz, gyűljön ösz- sze. Szíve mélyén pedig azt szerette volna, ha a szomszéd ország daliás és bátor, munká­ra szoktató királya, Tettrekész vívna érte. Eljött a várva várt reggel napsütéssel, ünnepi zászlólo- bogással. Az emberek énekel­ve, táncolva gyülekeztek a pa­lotakertben. A nagy térre pe­dig hajnaltól seregestül tódul­tak a lovas vitézek a próbaté­telre. A ranyszavú kilépett pa­lotája kapuján. A napsugár is megbot­lott fényes haján. Fejét fehér föveg koronázta, lábán fehér csizma, fehér volt ruhája és fehér a köpenye, mint a felhő. A nép éltette, a vitézek fe­jet hajtottak előtte. így szólt: — Jó vitézek! Aranyszavú megnyitja a viadalt. Legyetek ügyesek, bátrak, mert a leg­vitézebb, legbátrabb nyeri el kezem életre-halálra. Aranyszavú végighordozta tekintetét a vitézek seregén. Remélte, hogy megpillantja Tettrekészt, de bizony hiába kereste, nem látta sehol sem. — Vitézek! — mondta. — Gyorsaságban, ügyességben kezdődjék a próba! — Lássuk, milyen gyorsak vagytok? — intett, s a lovas vitézek serege megindult, mint az áradat. Azután kivált egy csoport, és sebesen tört a cél felé. Örömmel ujjongott a nép, s Aranyszavú a legelső ti­zenhármat sorba parancsolta. Ügy lépett a vitézek elé: — Jó vitézek! Gyors vágtá­tok csak az első próba volt. Most erővel mérkőztök! A vitézek virtuskodtak, mentéjüket ledobva karjuk erejét mutogatták, de Arany­szavú csöndre intette őkest: — Verekedni egymással? Azt csak a farkaskölykök szok­ták. Ide a rudakat! — paran­csolt az apródoknak, s azok futva hozták a karvastagságú fenyőket. — A rudakat törjétek el, így mutassátok meg, mennyi erő lakozik karotokban! — mond­ta várakozásteljesen Arany­szavú. A vitézek felkapták a ruda­kat, erőlködtek, próbálkoztak, de csak két legény Toppantotta szét a fenyőszálakat. Egyazon­ban, aki ezüst sisakrostéllyal takarta arcát, kivált a vitézek sorából. A palotakert vasrá­csához lépve a rúd egyik végét beakasztotta a vasrács közé, s lefelé nyomva egy könnyed mozdulattal ketté törte a szál­fenyőt. — Jól van, vitéz! Karod erősebb, mint a többié, mert ésszel.is élsz.., A ranyszavú a harmadik próbára szólt volna, mikor a sokadalomban rémület támadt. Az embereit futni igyekeztek, mert az egyik utcából veszett kutya rohant a palotakertbe. Szeme vérben forgott, száját tajték verte, fo­gait félelmetesen vicsorgatta. Az emberek rémülten ka­paszkodtak a fákra, mások sodródtak a tömeggel a kapuk felé, minél messzebb a vesze­delmes állattól. Aranyszavú tanácstalanul nézett körül, s látva, hogy senki sem próbál szembeszáll­ni a veszett állattal, köpenyét ledobva maga indult a veszett kutya felé. Az állat azonban félelmetesen vicsorgott, hatal­mas fogait mutogatva már-már ugrott. Abban a pillanatban fehér végű nyílvessző fúrta át a fe­kete bundás állatot, s kioltotta a kutya életét. Aranyszavú megfordult, hogy lássa, ki lőtt a legvárat­lanabb pillanatban, életét meg­mentve. Az emberek, akik ed­dig dermedten várták, mi tör­ténik majd, örömmel éltették a vitézt, aki íját kezében tart­va szerényen állt. — Megismerlek, Tettrekész! — kiáltott Aranyszavú. — Hiá­ba takarja arcod a sisakros­tély! Kérlek, vedd le! Hadd lássam arcod. Lehet, hogy van nálad gyorsabb, ügyesebb vi­téz, de nálad bátrabb egy sem! Hiszen megmentetted az éle­tem! Kérlek, nyújtsd a kezed! A ranyszavú és Tettre­kész kézenfogva áll­tak az ünneplő, bol­dog sokadalomban. Lett is olyan vidámság, tánc, majd kirúgták a házak falát Szól­tak a sípok, puffogtak a do­bok, csattogtak a cintányérok. Aranyszavú és Tettrekész országa között megszüntették a határt, és megalapították a Boldogság birodalmát Szántó Gábor Költői színek lobogókon Mii iudsz megjegyezni? Az országok zászlói többsé­gükben háromszínűek, s a lo­bogókon hat szín változik. Je­löljük számokkal a következő színeket: X. Ady-versek címeiben a rózsa, a sárkány, az őszi virá­gok színe. A leggyakoribb zászlószín. 2. Ady a húsvét, a zongora, a Hold s egy virág jelzőjeként alkalmazza ezt a színt verscí­meiben. 3. József Attila verseimében a kötő (kötény), Balassi Bá­lintnál az ég ilyen színű. 4. Ady használja a legtöbb színt jelzőként verscímeiben. Ezt a színt gyakran a követke­ző szavak jelzőjeként: csönd, kendő, lótuszok, asztal, a vár asszonya, lyány-virág kezei ilyen színűek. 5. Adynál a láng, József At­tilánál a füvek, Tóth Árpád­nál a virág ilyen színű egy-egy vers címében. 6. Tóth Árpád egyik versé­nek címében ... kék és ... ilyen színű a népdal szerint a rácsos kapu is. Mely országok zászlójában szerepelnek az alábbi színek (különböző sorrendben)? 15 3, 152,15 6, 14 6, 1 4 3, 1 4 2. (Helyes yálasz: 1 5 S, piros-sárga­kék: Andorra, Csád, Ecuador, Ko­lumbia, Románia. 15 2, piros-sár- ga-fekete: Beglium, NDK, NSZK. 15 6, piros-sárga-zöld: Bolivia, Dahomey, Etiópia, Ghana, Guinea. Kamerun, Mali, Kongó (Brazza­ville), Szenegál. 14 6, piros-fehér- zöld: Bulgária, Irán, Magyaror­szág, Mexikó, Olaszország. 14 3. piros-fehér-kék: Chile, Csehszlo­vákia, Franciaország, Hollandia, Jugoszlávia, Luxemburg, Para­guay. 14 2, piros-fehér-fekete: Egyesült Arab Köztársaság, Felső- Volta.) Találós kérdések Néhány találós kérdést adunk föl nektek, de a megfejtést nem mondjuk meg. A ti dolgotok a ki­pontozott helyekre beírni a meg­felelő szavakat. 1. Egészséges, mert púpos, süt­heti a nap heve! Himbálózva fity- tyet hány a sivatagnak a .... 2. Földig lóg az orra, mert ele­gáns, divatjamúlt bőrből van az 3. Rápattanni rizikó, lónak ló, de nem hátas, a .... 4. Szülőhelye a kék Nílus, ami­lyen szép retikülnek, olyan csúnya állatnak a . . . . 5. Emelet magasban falevelet ki rág? Afrika tűzoltólétrája, a .... 6. Sivatagban poroszkál, lusta is, meg gyáva is, meg király is, az ... 7. Faágakon hintáz, akárcsak egy csúnya ember, olyan szép a .... JÁTÉK A SZAVAKKAL Nézd meg jól a képet, azután takard le a kezed­del. Sorold el, mi van rajta, de közben ne kukucskálj oda az ujjad között! Ha mind, sorban elmondtad, ügyes vagy, és jó az emlékezeted. Még érdekesebb, ha ezt ’« elmondod, hogy ezeket a tárgyakat mire hasz- n-ljálok e tthon. Hárman, négyen, pontossági versenyt is rendezhettek egymás között ebből a kis képes já­tékból. Néhány képrejtvényt lát- j velük! Olyan játék ez, me- hattok itt. Mindegyiken sza-! lven egy kicsit törni kell a vak vannak. Ne furcsálljátok, I f®’et .n?ej=éri- Ha ügye- J ’; sen csináljátok, egykettőre ha azrt mondom: játsszatok rájöttök a megfejtésre! l=h vén lúd ZSIRÁF | I L—R-ál MARHARÉPA! ( ja^uiojea £ 'lE[se3ej^ g eqm SaiQ ■; :s^CajSaW) • REJTVÉNYPÁLYÁZAT IV. A Trehány család Trehány Tónit sehol sem vették föl, ezért bánatában megint hazautazott Lazsálfalvára. A nővérééknél szállt meg, hogy egy kicsit eljátszadozzon Tekla aranyos gyere­keivel. Olvasóink most megismerkednek az ifjú Trehá- nyokkal is: Timótkával, Tódorkával, Teofilkával és Teodó- rácskával. Hogy ők se különbek a Deákné vásznánál, ezen aztán ne csodálkozzanak. Karikázzák be a képeken, hogy mi a hiba, miben vét Trehány Tóni és a négy Trehány gyerek a tűzrendészet! szabályok ellen, vágják ki egyben a hat képet, s küldjék el október 8-ig a szerkesztősé :be. Feltűnően írják rá a bo­rítékra: »Találja ki, mi a hí ba!«-pályázat, IV. Név: ............,.......................Lakcím-. ....................... M últ heti rejtvényünk helyes megfejtése: Az 1. képen a kéménybe épített gerendát és a nyitott kéménytisztító ajtót kellett bekarikázni, ugyanis a ké­ményfalba épített éghető épületszerkezete* ki kell ik­tatni. Az éghető anyagot a kéménytől egy méterre, a koromzsákajtótól legalább öt­ven centiméterre szabad el­helyezni. A. kéménytisztító aj­tót csukva kell tartani. A 2. képen a benzineskan­nát kellett bekarikázni, mert tűzveszélyes folyadékkal benzinnel, petróleummal tb.) nem szabad begvújtani vagy tüzet éleszteni. A 3. képen a villanyvezeték szigetelésén levő szakadásokat kellett bekarikázni, mert nem szabad használni hibás elek- romos berendezést. A 4. képen a benzineskan­nát és a lavórt kellett beka­rikázni, ugyanis a lakásban nem szabad olyan tevékenysé­get folytatni (például benzin­ben ruhát mosni), amely tűzet vagy robbanást okozhat. Leg­följebb egy liter tűzveszélyes folyadékot — benzint —sza­bad tárolni kellően szellőzte­tett helyiségben. Az 5. képen a vasalót kel­lett bekarikázni, mert villa­mos melegítőt (főzőt, vasalót) csak hőszigetelő alátéten sza­bad elhelyezni, legalább har­minc centiméterre az éghető anyagtól. A 6 képen a cigarettát 'lett bekarikázni, mert a* gyban való dohányzás ve­szélyes, könnv^- ' '“ni hat I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents