Somogyi Néplap, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-31 / 257. szám

Vasárnap, 1965. október 31. 3 SOM ( YI NÉPLAP A Somogyi Néplap interjúja BÖHM JÓZSEF ELVTÁRSSAL, a megyei tanács vb-elnökével a megye lakásépítkezésének helyzetéről és a lakásjuttatás rendszeréről SOMOGYI NÉPLAP: _A második ötéves terv befeje­zése előtt állunk. I960 óta mennyi lakás épült a me­gyében, és mennyi várható a harmadik ötéves terv idősza­kában? BÖHM JÓZSEF: A felszaba­dulás után a lakáskultúrát il­letően óriási fejlődés indult meg megyénkben. A somogyi falvak már 1945 és 1950 között szinte fölmérhetetlen változá­son mentek át. Legtöbbjük megújhodott, megszépült; az állam jelentős támogatásával új utcasorok, modern, egészsé­ges házak és lakások váltották föl a levegőtlen, düledező épü­leteket, cselédházakat. Ez a folyamat napjainkban is tart. Állami erőből csak a második öté ,'es terv időszakában kezdő­dött jelentősebb lakásépítke­zés. 1950 és 1960 között álla­mi erőből 261 lakás épült, eb­ből 245 Kaposváron. Ezzel együtt hozzájárult a lakosság igényeinek kielégítéséhez a megyei és a járási székhelye­ken fölépített több száz szolgá­lati lakás is, melyeket a hon­védség, a rendőrség, a tűzoltó­ság, a KPM és más szervek ad­tak át dolgozóiknak. 1961. ja­nuár 1-től 1965. december 31-ig az állami erőből épített lakár sok száma 930 (Kaposváron 843), közülük 320 a szövetkeze­ti lakás. E nagyobb arányú építkezés következtében enyhül a lakás- probléma megyénkben. Ezt bi­zonyítja, hogy amíg a második ötéves terv kezdetén. 1961-ben száz lakásra 358 személy ju­tott, ezzel szemben 1965. ja­nuár 1-én 294. Az állami erőből épített la­kások alapterülete átlagosan meghaladja a 48 négyzetmé­tert. Alapvetően valamennyit közművesítették, mindben van fürdőszoba (-fülke), s mintegy felét beépített bútorral látták el. Ebben az időszakban egy állami lakás építési költsége 165 000 forint. A második öt­éves terv ideje alatt a korábbi­nál nagyobb építkezés kezdő­dött. Ezt egyrészt a dolgozók anyagi helyzetének javulása, má.-iészt a különböző címeken folyósított állami kölcsönök tették lehetővé. Kedvezően ha­tott a lakásépítkezés alakulá­sára az is, hogy az állam saját eszközeiből a korábbinál jó­val nagyobb összeget fordított lakások építésére. Ezzel bizto­sította a fejlesztési tervek megvalósulását, s az emberek anyagi és szociális körülmé­nyeinek figyelembevételével javította lakáshelyzetünket. Ez is a szocialista rendszer em­berekről való gondoskodását fejezi ki. A magánerőből épített laká­sok (sorház, társasház, KISZ- lakás) számának növekedését gátolta, hogy nem állt rendel­kezésre elegendő közművesí­tett telek és építőipari kapaci­tás. Az igazsághoz tartozik az is, hogy ebben az időszakban a Balaton somogyi partján fel­épült 2773 villaépület, amely a mintegy 83 millió forintos költségen belül építőipari anyagot és kapacitást vont el a magánerőből építhető lakás­alapból. A harmadik ötéves terv ide­je alatt — ha figyelembe vesz- szük, hogy csak Kaposváron több mint 2700 a nyilvántar­tott lakásigénylők száma — az igényeket kielégítő mértékben állami és szövetkezeti lakás- építkezés nem lesz. Az állam ugyanis előreláthatóan erre a célra csak a második ötéves tervnek megfelelő anyagi esz­közöket tudja biztosítani. Az OTP-hitelakció különbö­ző formáinak igénybevételével azonban a sorház-, a társas­ház-, a K!SZ-lakás- és a kis- lakásépités fokozódhat a má­sodik ötéves tervben megvaló- sícotthoz viszonyítva, mert az eddiginél több közművesített telket és építőipari kapacitást biztosítunk. SOMOGYI NÉPLAP: Az állam milyen támogatást nyújt, a magánerőből történő lakásépítkezések különböző formáihoz? Mit tesznek az építőipari kapacitás biztosí­tásáért ? BÖHM JÓZSEF: A harma­dik ötéves terv időszakában Kaposváron és a járási szék­helyeken elsősorban a társas­ház-, a sorház és a KISZ-la- kásépítkezés kerül előtérbe. Ezt követeli a településhálózat korszerű fejlesztése, másrészt e formák felhasználása bizo­nyos anyagi előnyökkel jár (például a KlSZ-lakásépítke- zésnél), továbbá a közművesí­tés is biztosítható. Az OTP a 6/1961 (III. 7.) kor­mányrendelet, illetőleg az 1/1955. (III. 26.) VKGM-rende- let alapján bonyolítja le a sor-, a társas-, a KISZ. és a csalá- diház-építési akciókat Álla­munk a lakásépítők részére a különböző típusoktól függően 75—90 százalékos hosszú lejá­ratú hitelt biztosít. A második öiéves terv időszakában az OTP Somogy megyei fiókja ré­szére biztosított csaknem 247 millió forintot 5340 építettő vette igénybe. E hitelkeretből csaknem 17 millió forintos kö'tséggel sorházban 114 lakás épült; 16 millió forintból pedig 262 lakás társasházban. (Ebből 24 KISZ-lakásI Az OTP hitel­keretének leihasználásával 1129 lakás épült Kaposváron. Az OTP még nem rendelke­zik a harmadik ötéves terv adataival, de a fiók igazgatója az előzetes tárgyai.sok alap­ján közölte, hogy a magánerő­ből történő lakásépítkezéshez, -bővítéshez és -tatarozáshoz az idén biztosított mintegy 69 millió forintot államunk a harmadik ötéves terv idősza­kában éri 80—100 millió fo­rintra emeli föl. Ezen túl az igényeknek megfelelően ki tudják elégíteni a sor-, a tár­sas- és a KlSZ-lakásépítkezé- sekkel kapcsolatos hiteligénye­ket A magánerőből történő la­kásépítkezéshez nemcsak az állam nyújt hathatós anyagi támogatást, hanem a helyi ta­nácsok is saját erőforrásaikból. Elsősorban a községfejlesztési alapból fordítanak jelentős összeget a lakásépítéshez szükséges terület és a kommu­nális ellátottság biztosításához. Kaposváron például területki- saiátításra, víz- és szennyvíz­hálózat-bővítésre, út- és járda­építésre több mint 3 millió fo­rintot fordítottak a második ötéves terv időszakában. Ez a ráfordítás a harmadik ötéves tervben meghaladja a 13 mil­lió forintot. Hasonló a helyzet a megye nagyobb községeiben is. A nagyobb lakásépítkezés nagyobb építési kapacitást és korszerűbb építési formák al­kalmazását kívánja meg. E föltételek biztosítására taná­csi szerveink több intézkedést tettek. Az Építésügyi Minisztérium illetékeseivel megállapodtunk, hogy a harmadik ötéves terv időszakában a társasházaknál is bevezetjük a középblokkos építkezést. 1966 ban Kaposvá­ron, a Szalma István és a Vi­rág utca közötti tömbbelsőben hat ilyen ház épül 126 lakás­sal. A magánerőből épített több szintes lakóépületek kivitele­zéséből részt vállal az ÉM So­mogy megyei Állami Építő­ipari Vállalat is. A sorházak, a társas- és KISZ-lakóházak kivitelezését a ktsz-ek és a Tanácsi Építőipari Vállalat bonyolítják le. A kislakásokat zömmel a ktsz-ek és a ma­gánkisiparosok építik. A Ta­nácsi Építőipari Vállalat ré­szére az 1965. évi 16 millió forintos kapacitással szemben 1966-ban már 20 milliós ka­pacitást biztosítunk több szin­tes lakóépületek kivitelezésé­hez. ) A megnövekedett feladatok ; szükségessé teszik a Tanácsi Építőipari Vállalat és a ktsz- ek technikai föltételeinek ja­vítását. A több szintes épít­kezésihez szükséges kisgépek biztosítása végett az Építés­ügyi Minisztériummal tárgya­lásokat folytattunk. SOMOGYI NÉPLAP: Az állam nagy anyagi erőt for­dít állami és szövetkezeti lakások, építésére. Hogyan, milyen elvek alapján oszt­ják el ezeket a lakájokat? BÖHM JÓZSEF: Az újon­nan épített állami lakásokat az 1047/1957. (VIII. 29.) kor­mányhatározat alapján a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága osztja el az üzemek, in­tézmények és szervek között. Az állami lakásalapból első­sorban az egyes tárcákhoz vagy főhatóságokhoz tartozó vállalatok, szervek, intézmé­nyek lakásigényeit kell kielé­gíteni, amelyeket a kormány a megyei tanács részére az éves népgazdasági tervben évről évre rendszeresen elő­ír. Ebből a lakásalapból kell kielégíteni a különböző, a te­rületrendezés és -fejlesztés során jelentkező szanálásokkal kapcsolatos lakásigényeket is. A megyei tanács végrehajtó bizottsága az ezek után fenn­maradó lakásokat osztja szét a megye üzemei, intézményei és szervei között. Az első fokú lakásügyi ha­tóság közreműködésével tör­ténik a lakásszövetkezetek létrehozása, illetve a tagok kijelölése is. Ezt a formát eddig csak Kaposváron alkal­maztuk. Megyénk, városunk lakossá­ga előtt nem ismeretlen a la­káselosztás rendszere. Az is köztudomású, hogy igen ke­vés azoknak az állami laká­soknak a száina, amelyeket a- tanácsok — ismertetett köte­lezettségeik teljesítése után — közvetlenül tudnak a lakosság rendelkezésére bocsátani. Lakosságunk megérti, hogy a területfejlesztés föltételeit biztosító és a megyei tanács számára előírt lakáskeretet az egyes vállalatok és intéz­mények rendelkezésére kell bocsátani, figyelembe véve a kijelölt személyek igényjogo­sultságát, anyagi és szociális körülményeit. Megértik azt is, ha a vezetés ízeméiyi föltéte­leinek erősítésére vezető be­osztású dolgozók is kapnak lakást, hiszen enélkül a terü­letfejlesztés nem valósulhat meg A megye iparosítása, kulturális és egészségügyi el­látásának fejlesztése céljából megyén kívülről is kell szak­mailag jól felkészült embere­ket hozni Somogyba. A lakosság megérti azt is, hogy ilyen nagy állami, szö­vetkezeti, sor- és társasház­építés területrendezés nélkül nem valósulhat meg. (Külö­nösen vonatkozik ez Kapos­várra.) A területrendezés la­kásszanálásokkal jár, s az érintett lakóknak hasonló ér­tékű lakást kell biztosítani. A lakosságból azonban jogos felháborodást vált ki minden olyan intézkedés, amely a törvényes rendelkezések vég­rehajtása során igazságtalarí. méltánytalan. Arra gondolok, amikor egyesek társadalmi helyzetükkel, beosztásukkal visszaélve — cselekedeteiket törvényes mezbe bújtatva — indokolatlanul jutnak lakás­hoz, vagy jó minőségű és nagyságú lakásukat még jobb minőségűre cserélik föL SOMOGYI NÉPLAP: Az utóbbi időben egyre többet hallani arról, hogy az álla­mi lakások kiosztásánál, de különösen a lakáscseréknél, méltánytalanság, igazsánta- lansáa történt. Mi a véle- ménye erről? BÖHM JÓZSEF: A kérdés fölvetése jogos, mert ha nem nagy számban is, de előfor­dultak ilyen esetek. Hangsú­lyozom, hogy a megyében és a megye székhelyén, Kaposvá­ron a fenti elveket és a tör­vényes rendelkezéseket követ­jük az állami lakások elosztá­sánál. Ezek alapján jutott 1964— 65-ben Kaposváron új álla­mi épületben lakáshoz 294 bérlő, melyből 114 a munkás. 144 a nem vezető beosztású műszaki és adminisztratív munkakörben dolgozó és 36 a vezető beosztású. Sokszor elhangzik az a jo­gos kérdés, hogy az üzemek, intézmények részére juttatott lakásokat miért a magasabb fizetésű, jobb anyagi körül­mények között levő dolgozók kapják, esetleg olyanok, akik­nek villájuk, autójuk van. El­hangzik ez az észrevétel egyes értelmiségi rétegekre vonat­kozóan is. Akkor járunk el helyesen és igazságosan, ha ezeket az eseteket egyenként és konkrétan bíráljuk el. El­kerülhetetlen például, hogy a jobb anyagi helyzetben lévő dolgozók közül is lakáshoz jussanak olyanok, akik a te­rületfejlesztés által kötele­zően előírt jobb vezetés sze­mélyi föltételeit erősítik. Nem helyes azonban, hogy ha e lényeges elv mögé hú­zódva például az egészség- ügyi címen kiosztott lakáso­kat csak orvosok kapják, és más egészségügyi dolgozók — jóllehet jobban rászorultak — nem kaphatnak Nem fo­gadhatjuk el azt sem, hogy egyesek nélkülözhetetlennek tüntetik fel magukat, s úgy teszik föl a kérdést; »Ha nem kapok lakást, elmegyek.« Az utóbbi időben több ilyen em­bertől megtagadtuk az új la­kást, ezek többsége mégis a megyében maradt. A társasház-építkezésre na­gyobb lehetőség nyílott, ezéri sokan vannak olyanok, akik jobb anyagi helyzetükre való tekintettel társasház-építke- zéshez fogtak. Kaposváron például a folyamatban lévő társasház-építkezések részve­vőinek túlnyomó többsége jobb anyagi körülmények kö­zött lévő értelmiségi munka­körben dolgozó és egyéb al­kalmazott. Ezt a tendenciái csak helyeselni tudjuk, ezt javasoljuk mindazoknak, akik anyagi helyzetüknél fogva tár­sasház építésére képesek. Ami a lakáscseréket illeti; Az állampolgároknak kölcsö­nös kérelmük alapján a vo­natkozó rendeletek szerint és a lakásügyi hatóságok jóvá­hagyásával lehetőségük var lakáscserére Ezekre indokoll esetben nemcsak lehetőség, hanem szükség is van, hiszen ezáltal nagyobb létszámú csa­ládok juthatnak megfelelő la­káshoz. A köztudat a lakáscsere fo; galmához sorolja a terület- rendezés, illetve -fejlesztés következtében szanálásra ke­rülő házak lakóinak kártala­nítását is, holott ezekben az esetekben nem csere jön lét­re, hanem kártalanítás. A2 ilyen bérlők részére a ko­rábbi lakásukhoz viszonyítva megfelelő és jogos igényükéi meg nem haladó lakást kell biztosítani. Emiatt fordul elő, hogy nem minden kártalaní­tott kap lakást az új állami házakban. A megyei és a városi veze­tés igyekszik a lakáscseréknél is mértéket tartani. Az az el­vünk, hogy lakáscserét csak olyanok bonyolíthassanak le. akik erre rászorultak, akik családjuk anyagi és szociális helyzeténél fogva is jogosul­tak. Ezért több, vezető beosz­tásban lévő személytől meg­tagadtuk a lakáscserét. Mégis megtörtént az az eset, hogy Kaposváron a legutóbbi, ál­lami erőből épült lakóház át­adásakor néhány vezető be­osztású ember lakást cserélt Bár törvényes okok nem zár­ják ki e cserék lebonyolítását, és jogszabálysértés sem tör­tént, a lakosság és a társada­lom mégis elítéli ezt a maga­tartást, mert méltán elvárja mindenkitől, de különösen a vezető beosztású dolgozóktól, hogy e vonatkozásban is a tőlük kívánt erkölcsi mérté­ket tartsák szem előtt. Sú­lyosbítja a helyzetet, hogy a most lakáscserét lefolytatok közül egyesek néhány éve költöztek új lakásba, mások­nak anyagi helyzete nem tette indokolttá a lakáscseréi új állami lakásba. Az igazsághoz tartozik, hogy nem ez a jellemző a lakás­cserékre Az ilyen irányú tö­rekvések mégis rontják he­lyes intézkedéseink hitelét is. Ezek a jelenségek nemcsak Kaposváron észlelhetők, a me­gye egyes járása székhelyein is volt ilyen. A megyei párt-végrehajtó­bizottság ülésén is foglalkoz­tunk azzal, hogy a lakások elosztásánál néhány esetben torzulás volt tapasztalható. A végrehajtó bizottság állást foglalt, és határozottan el­ítélte az ilyen jelenségeket. Megszüntetésükre a vezetők nagyobb határozottsága mel­lett a társadalom bíráló meg­állapításaira is szükség van Igényeljük a társadalmi szer­vek, a munkások, a lakosság véleményét; számítunk arra, hogy segítséget nyújtanak ah­hoz, hogy hasonló esetek ne fordulhassanak elő. Többen vannak olyanok akik e jelenségek láttán ma­gukat a munkások érdeke képviselőinek tüntetik fel. egyes eseteket felnagyítanak, s mögötte a maguk egyéni ér­deke húzódik meg. Fölkere­sett például egy ember, aki felháborodva tette szóvá a lakáscserékkel kapcsolatos problémákat. Megbotránkozá­sát fejezte ki a történtek miatt, de egyúttal kérte, hogy az ő lakáscseréjét is oldjuk meg. Hangoztatta igényjogo­sultságát — ez jogos is —• viszont elhallgatta, hogy sze­mély gépkocsi j a, Kaposváron telke van, a Balaton-parton hamarosan befejezik villájá­nak építését, tehát pénzét nem lakásproblémájának meg­oldására fordította. Az ilyen embereket nem a társadalmi igazság, hanem önös érdekeik vezetik. Nem az ilyen embe­rek érdekei szenvednek csor­bát az indokolatlan lakáscse­rék kapcsán, hanem azokéi, akiknek anyagi, családi és szociális körülményei indo­kolják a lakáscserét. SOMOGYI NÉPLAP: Mi­lyen intézkedések várhatók a lakáskiutalások problé­máinak megszüntetésére ? BÖHM JÓZSEF: Ezeket a problémákat nem lehet csak adminisztratív úton megszün­tetni. Mindenekelőtt arra van szükség, hogy a lakáskiutalá­sok széles körű nyilvánosság előtt, a társadalom és az egyén figyelmétől kísérve történjenek. Véleményünk szerint a la­káselosztás jelenlegi rendsze­re reformra szorul. Az eddi­ginél messzemenőbben figye­lembe kell venni a lakás­igénylők anyagi helyzetét, családon belül az egy főre jutó jövedelmet. Meg kell te­remteni a társadalom és a rá­szorultak számára a legszéle­sebb ellenőrzés lehetőségét Ez a legjobb eszköz arra, hogy senki se kövessen el hi­bát. Várjuk, hogy a vezetők tartsanak rendet, és mutassa­nak példát a lakáskiutalások esetében is. A jövőben egyet­len lakáskiutalás nem történ­het meg a társadalmi szervek beleegyezése nélkül. Javasla- taikat fokozottan figyelembe kell venni a tanácsok illeté­kes szerveinek. A kaposvári városi és járá­si székhelyek, községi taná­csok végrehajtó bizottságainak 1966. február 28-ig ki kell dolgozniuk, és jóváhagyásra a tanács elé kell terjeszteniük egy tanácsrendelet-tervezetet, amely a lakáselosztások lebo­nyolításához biztosítja a leg­szélesebb nyilvánosságot és a társadalmi ellenőrzés föltéte­leit. Bizonyos vagyok abban, hogy a lakosság tevékeny közreműködésével a lakáski­utalásoknál meglevő problé­mák megszüntethetők. Beszámoló a szakszervezeti világkongresszusról Ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa A Szakszervezetek Országos Tanácsa szombaton teljes ülést tartott. A tanácskozás napi­rendjén a VI. szakszervezeti világkongresszuson részt vett magyar küldöttség beszámoló­ja szerepelt. Az ülésen megje­lent Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Somogyi Miklós, az MSZMF Politikai Bizottságá­nak tagjai, Brutyó János, a Politikai Bizottság póttagja, a SZOT elnöke. Az ülést Brutyó János nyi­totta meg, majd Gáspár Sán­dor, a Varsóban járt magyar szakszervezeti küldöttség ve­zetője ismertette a nagy jelen­tőségű nemzetközi tanácskozás tapasztalatait, tanulságait és az ott hozott fontosabb határoza­tokat. A beszámolót a SZOT ülése eg/ltangúiag elfogadta. 1 A VI. szakszervezeti világ- ! kongresszus tanácskozásairól, I határozatairól Budapesten és a megyékben szakszervezeti ak- ! tívaértekezleteken tájékoztat­ják a dolgozókat, s a varsói kongresszus tanulságait a ma­gyar -zakszer vezetek felhasz­nálják mindennapi munkájuk­ban. (MTI) Szirmai István látogatása Vas megyében Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára két napra Vas megyébe látoga­tott. Szombathelyen a megyei párt-végrehajtó bizottság tag­jaival és a pártbizottság osz­tályvezetőivel folytatott meg­beszélést, majd az Ifjúság Há­zában gyűlésen találkozott a megye politikai, gazdasági és kulturális területein munkál­kodó aktivistákkal Szirmai István a megye vezetőinek tár­saságában megtekintette Szom­bathely nagyobb építkezéseit. Ellátogatott a szombathelyi tanítóképzőbe is, ahol a tantes­tület tagjaival, szombathelyi pedagógusokkal, majd az inté­zet növendékeivel beszélgetett az oktatás, a nevelés, a nép­művelés időszerű kérdéseiről. A tanítóképző munkájáról Szalai László igazgató adott tá­jékoztatást. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents