Somogyi Néplap, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-30 / 256. szám

Szombat, 1965. október 30. 3 SOM fiiNÉPIAÍ Október utolsó munkanapja: takarékossági világnap A TAKARÉKPÉNZTÁRAK 1924-ben Milánóban tartották első kongresszusukat. Ezen 23 ország 354 szakembere vett részt, és vitatta meg a takaré­kosság helyzetét, problémáit, A kongresszuson megalakult a Takarékpénztárak Nemzetközi Intézete, amely ma is tevé­kenykedik az ENSZ egyik szakosztályában. A kongresszus munkájában Magyarország is részt vett. A 41 évvel ezelőtti milánói tanácskozás határozatot foga­dott el arról, hogy minden év október havának utolsó mun­kanapján szerte a világon ér­tékeljék a takarékossági moz­galom eredményeit, és jelöljék meg a mozgalom soron követ­kező feladatait. Október utol­só munkanapja ezzel a takaré­kossági világnap rangjára emelkedett. A takarékossági napok meg­rendezése megyénkben sem is­meretlen. Megyénkben 1961 óta ötödízben állt a takarékossági mozgalom élére a Hazafias Népfront és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa. Ebben az év­ben is a takarékossági világ­nap jegyében irányítják a fi­gyelmet az eddigi eredmények­re, az egyéni takarékosság to­vábbfej leszfésére. A takarékosság világmnozga- lom ugyan, de látnunk kell, hogy céljában és hatásában más tartalmat kap a tőkés és mást a szocialista termelési vi­szonyok között. A tőkések el akarják hitetni a lakossággal, hogy egyedül csak a nagy ha­talmú Pénz biztosíthatja az egyén szabadságát és függet­lenségét. A kisemberek meg­takarított pénzét a holnaptól való félelem, a gazdasági élet bizonytalansága, a kíméletlen és a lakosság oldaláról kiszá­míthatatlan spekuláció tereli a bankok páncélszekrényeibe, hogy ott aztán a tőkés kezé­ben a kizsákmányolás fokozá­sának eszközévé váljon. SZOCIALISTA VISZONYOK KÖZÖTT viszont a ta­karékosság az egyén és a tár­sadalom közös ügye, amit a nép és az állam szándékának, céljainak érdekazonossága, egysége jellemez. Célja a nép­gazdaság gyors fejlesztése, ami egyúttal az egyén életszín­vonalának emelését is szolgál­ja. A szocialista országok ta­karékpénztára a nép takarék- pénztára, amely a fölemelke­dést, a kollektív és az egyéni gazdagodást segíti elő. Az egyéni takarékosság a szocialista ember sajátossága. Ez semmiképpen sem téveszt­hető össze a munkanélküliség­től való félelem szülte kupor- gatással, a kispolgári zsugori­sággal és hárácsolással, ez mind a kapitalista társadalom­ra jellemző. A mi takarékpénztáraink­ban, postahivatalainkban, ta­karékszövetkezeteinkben levő betétek mintegy 20 milliárd forintot kitevő és szakadatla­nul növekvő állománya bizo­nyítja a pártba, a kormányba, a békés építőmunkába és a jövőbe vetett hit elmélyülését. Bizonyítja a nagy összegű be­tét a szocializmus építésének gyors előrehaladását és vele együtt az életszínvonal gyors emelkedését. MEGYÉNKRE IS az orszá­gos jelenségek jellemzőek: a takarékbetét állománya So­mogybán ebben az évben meg­haladta a félmilliárdot, jelen­leg 512 millió forint. Mintegy 77 000 embernek van betét­könyve, és 14 000 a KST-ta- gok száma. Az általános és kö­zépiskolás tanulók közül csak­nem mindegyik rendszeresen vásárol iskolai takarékbélye­get, hiszen évenként a fiata­lok 3,5—4 millió forint értékű bélyeget vásárolnak. Megyénk­ben 4386 gépkocsi-nyeremé- nyesbetét-könyvet kezelnek, ezek tulajdonosai közül ed­dig 37-en nyertek személygép­kocsit. A kamatozó betétek után fizetett kamat összege eb­ben az évben meghaladja a 20 millió forintot. A betétállomány emelkedé­se lehetővé teszi a nagyobb arányú kölcsönök folyósítását és a különböző új kölcsönak- ciók bevezetését. Kölcsönnel épül évenként több mint ezer családi ház, kölcsönből vásároltak a múlt évben 320 szövetkezeti lakást és 114 társasházat. Sok millió forintra rúg az áruvásárlásra, személyi célra, házhelyvásár­lásra és mezőgazdasági célra adott hitelek összege. Jelentős a takarékszövetkezetek és KST-k által folyósított kölcsö­nök összege is. MA, A TAKARÉKOSSÁGI VILÁGNAPON érdemes szám­ba venni az egyéni takarékos­ság helyzetét, érdemes észre­venni és elemezni kihatásait életünkre. A megállapítás egy­értelműen csak az lehet, hogy a takarékosság szép eredmé­nyeket hozott mind egyéni, mind pedig népgazdasági vo­natkozásban. Biztosak lehe­tünk abban, hogy a november 1-től 10-ig tartó Somogy me­gyei takarékossági napok jó eredményt hoznak, tovább szé­lesítik a takarékoskodók tá­borát. Dr. Kassai János, a megyei tanács vb-titkáira Négy és fél milliós ember Megnyílt a nagyatádi ifjúsági klub (Tudósítónktól.) A nagyatádi járási művelődési ház csütörtökön este megnyitotta ifjúsági klubját. A művelődési ház két nagyobb termét alakítot­ták át és rendezték be erre a célra. Az egyik az olvasószoba napi- és hetilapokkal, folyóira­tokkal, könyvekkel és társasjáté­kokkal; a másik helyiség játék­szoba. Ebben rexasztal, asztali futball és zenegép kapott helyet, és Itt a szeszmentes büfé is. Az alakuló ülésen megválasz­tották a klubtanácsot, megvitat­ták és elfogadták az alapszabály­zatot, a házirendet és a novem­ber havi programot. A tagság úgy döntött, hogy a klub Ady Endre nevét veszi föl. Hetente öt na­pon tart nyitva este 6 órától há­romnegyed tízig, vasárnap pedig délután 3-tól. Hetenként általában egy kötött foglalkozás szerepel a programban. Novemberben elő­adást hallgatnak a névadóról. Ezt egy könyvismertetés, két isme­retterjesztő filmvetítés, majd vi­ta, beszélgetés követi. A klub iránt igen nagy az ér­deklődés. Eddig több mint ötven — főként üzemi fiatal — jelent­kezett állandó tagnak. Hajnali négy­kor kevesen járnak az ut­cákon. Az azo­nos útvonalon járó »hajnali emberek« is­merik egymást. Nagyobb vá­rosban talán csak látásból. Ám a nagyba­jomi koránke- lők mindig kö­szöntik a ma­gas, jól meg­termett, őszes férfit, aki a Zöldmező Ter­melőszövetke­zet istállója fe­lé igyekszik. Sebestyén Pis­ta bácsit min­denki szereti és tiszteli a fa­luban. Bár­mennyire fá­radt, szeme mindig vidám, élénk, pedig sok gondja van. nagy felelősség nyugszik a vállán. Az egyik tsz-tag íg> említette: »A négy és fél mil­liós ember...« Négy és fél millió forintot kell az idén »behoznia« főál­lattenyésztőként a termelőszö­vetkezetének. — Sok pénz ám az ... — jegyzi meg rekedtes hangon. — Eddig van három és fél... De úgy nézem, bejön a többi is. Napközben nehéz a falu­ban megtalálni Pista bácsit, hisz hintón járja a majoro­kat. Egyórás várakozás után most is motorral keresték meg. Csak késő este akart be­jönni a tsz-irodára, meri »azért egy főállattenyésztőnek adminisztrálni is kell... •* Felsorolja, hogy mennyi jó­szág van a gondjaira bízva: 370 szarvasmarha, 1300 sertés, 900 juh, 900 baromfi, 120 ló. Ennyiből és a terményekből jön össze a négy és fél mii lió. — Segítsége van? — Egy brigádvezető és egy állattenyésztési brigádvezeitő, aki egyúttal inszeminátor is. A fölmérések szerint 30— 40 000 forintot adunk terven felül... Még hátravan 250 sertés elszállítása, 10 000 litei tej, három és fél ezer hús­csibe, 15—20 000 tojás. — Kévés a terven felüli összeg — szól közbe Horváth László tsz-elnök. — Lehetett volna több is. De ez nem Pista bácsin múlott, ő nagyon lelkiismeretesen megtett min­dent. Nagy kieséseink voltak tejből és tojásból. — Legnagyobb gondom a takarmányozás — veszi át a szót a főállattenyésztő. — Sok eső esett, víz állt a föl­deken. — Nagy körzetben, szétszór­tan helyezkednek el a tsi majorjai. Végigjárja naponta mindegyiket? Milyen a főál­lattenyésztő egy napja? — Ha szűkszavú volnék^ csak azt mondanám, hogy fá­rasztó — mosolyog Pista bá­csi. — De már megszoktam. Fél négykor hajnalban az ete­tést, a fejést ellenőrzőm az istállónál. Ez eltart fél hétig. Aztán befogom az egyest, me­gyek az Irma-majorba, aztán még délelőtt végigjárom a Rónai-telepet, Mautnerpusztát Délután a Csipánépuszta ke­rül sorra. Még több a tenni­való, ha szállítás van. Har­madnaponként Magyar dok­torral végignézzük az állato­kat, nincs-e valahol baj... Es­te későn még írogatok itt az irodán, aztán pár óra pihenés után új nap kezdődik ... Sebestyén látván 59 éves .. 1 — Nagyra értékeli az egész szövetkezet Pista bácsi mun­káját — mondja az elnök. — Nagy a szakértelme, szíve van az állatokhoz. Még sokáig sze­retnénk rá számítani... Strubl Márta REGGEL A MÉNESBEN A mókus incselkedve búj kál a faágakon, boszorkányos gyorsasággal ugrál a rozsda­barna levelek között Nagy ér­deklődéssel kíséri mozgását a telep egyik vendége, a barát­ságos és minden iránt nagy figyelmet tanúsító láma. El­kerített terepén nem érezheti jól magát, mert ki-kikandikál a kastély gondozott udvarára, a még mindig bimbózó rózsa­bokrokra, melyeknek tövében békésen legelészik a Julika, a somogysérdi méntelep nagy tiszteletben álló, egyetlen sza­mara. Dr. Csák János, a telep állatorvosa megjegyzi, hogy a Julikát magázzák a dolgozók, de még ez sem segít sokat a szamár hölgy magányosságán, ugyanig párját, a Balhét el­lopták a közelmúltban. S az­óta a Julikát nem lehet meg­vigasztalni. A doktorral hátramegyünk az istállókhoz, ahol a lová­szok már ellátták az állato­kat. Megkezdődik a szokott napi program. A legelőről a nap már felszippantotta a kö­döt, az éles, didergető levegő barátságossá szelídült. A tere­lőbői megindulnak rendben kifelé az állatok, csak egy- egy kiscsikó ugrik ki a csa­patból féktelen fickándozás- sal. Valamennyi kanca szere­pelt már versenyen az itt lé­vők közül; szép felépítésű, harmonikus mozgású állatok. Amíg kivonulnak a lovak, az emberek katonásan beszámol­nak a doktornak, ugyanis most ő intézi a méntelep ügyes-bajos dolgait a takar­mányozástól a szállításig, mi­vel a telepvezető elutazott. — Sok gond van a lovak­kal, nagy a felelősség — jegy­Még furcsa a csikónak a »befogás«, hozzászoktatják »foglalkozásához«. de rendszeresen zi meg dr. Csák. — A telep állományának értéke mintegy 78 millió forint... A méntelep »sztárjai« nem leány a legelő... tarthattak a többiekkel. A ra­gyogóan tiszta, elgereblyézett istállókban közömbösen mé­reget bennünket az arisztokra­ta Elton Hanoever; a világ legnevesebb versenyző család­jában látta meg a napvilágot. Több millió forintért vásárol­ta a magyar állam ért a gyönyörű, sötét állatot. Ezei métert egy perc 14.9 másod­perc alatt futott. Egyelőre gyengélkedik a Hanoever, ezért megkülönböztetett fi­gyelemmel bánnak vele a gondozók. Csák doktorral utunk a kór­házistállóba vezet. Jelenleg három beteg tartózkodik bent. — Az egyiknek patasérülése volt — jegyzi meg a doktor —, ennek a jobb oldalinak meg a fülét operáltam meg... Csaknem mindig foglalt ez az istálló. Bár a »lakók« elhagyták a telepet, egyetlen ráérő embert sem látni. Nagyon pontosan, rendben folyik a munkp, ép­pen úgy, mint a hét bármelyik napján... 1 M. Ipari párttitkárok tanfolyama Balaton földváron Pár nappal ezelőtt újra be­népesült a balatoni öldvári pártüdülő. Több mint száz­húsz, Somogybán dolgozó vál­lalati, üzemi és kereskedelmi párttitkár vesz részt a megyei pártbizottság által szervezett kéthetes tanfolyamon. A párttitkárok előadást hal­lottak, illetve hallanak többek {között a pártszervezeteid fej­lesztésének lehetőségeiről, a párt belső helyzetéről, a nem­zetközi helyzetről és a nem­zetközi munkásmozgalom idő­szerű kérdéseiről, az ideológiai irányelvekből adódó felada­tokról és azoik helyes értelme­zéséről, a megye iparfejlesztési elveiről és az iparszervezés feladatairól, a Központi Bi­zottság decemberi határozatai végrehajtásának tapasztalatai­ról, az anyag- és készletgazdál­kodás helyzetéről, a Politikai Bizottság 1965. január 12-i ha­tározatáról és e témakörön be­lül megyénk általános helyze­téről, a fejlesztés irányáról, a vezetés és a szervezés helyes értelmezéséről, a gazdasági mechanizmus és agrárpoliti­kánk időszerű kérdéseiről. A hallgatók konzultációkon vitatják meg az előadások anyagát. Érdekes és hasznos vita alaikult ki például arról, hogyan lehetne jobban élni a gazdasági munkában a párt- alapszervezetek segítségével. Fiatal mezőgazdasági szakemberek találkozója Siófokon (Tudósítónktól.) Az őszi munkák, a betaka­rítás és más sürgős tenniva­lók közepette is teremtettek alkalmat a siófoki járásban arra, hogy a mezőgazdasági gyakornokok szakmai és po­litikai fejlődéséhez segítséget adjanak. Ennek megfelelően a héten megbeszélésre hívták össze őket. A fiatal mérnök-, állator­vos- és technikusgyakornokok beszámoltak eddigi munká­jukról, és beszéltek terveikről. Jóleső érzéssel nyugtázták, hogy a falu és a termelőszö­vetkezet vezetői szeretettel fogadták őket, és megtesznek mindent azért, hogy embersé- ségben és szaktudásban gya­rapodjanak. Nem egy helyen az önálló kísérletezésekhez is módot adtak. Bár itt-ott még akadnak lakás- és ellátási gondok, amik nemcsak a gyakornokok, de a termelőszövetkezetek ve­zetőinek is problémát okoz­nak, azonban a velük való törődés megnyugtató. Szűts Sámuel mezőgazdasá­gi osztályvezető beszélt a hi­vatástudatról, a várható ne­hézségekről. Soha, semmilyen körülmények között se adják föl helyes álláspontjukat, azt az elhatározásukat, hdgy az új, szocialista mezőgazdaságot kívánják teljes tudásukkal, szorgalmukkal szolgálni. Lesz­nek nehézségeik. Ezek azon­ban ne térítsék el egyikőjü- ket sem kitűzött céljuktól. Nem szabad elkedvetlenedni. Mindig igyekezzenek a falu­val együtt élni. es tanuljanak az öregebbektől, a tapasztal­tabbaktól. Milei János, a járási KISZ- bizottság titkára kérte őket, hogy kapcsolódjanak be a fa­lusi KISZ-alapszervezetek munkájába. Segítsenek olyan pezsgő szervezeti életet te­remteni, amely nemcsak az ő, hanem a többi falusi fia­talok javát is szolgálja. Mind­azt, amit a főiskolán, egyete­men tanultak, a gyakorlatban hasznosítsák. Nagyobb propagandát! Csak az elismerés hangján le­het szólni az OTP lakásépítési akcióiról. Bármerre jár az em­ber — városon vagy falun —, mindenütt új utcasorokat, ház­tömböket és szép, nagy ablakos családi házakat lát. Mindez ör vendetes bizonyítéka annak hogy a hosszú lejáratú állami hitelt egyre többen igénylik. A hitel lehetőségéről majd mindenki tud. Arról viszont. hogy az építkezni akarók ti­zenöt forintért komplett terv­dokumentációt kaphatnak, má jóval kevesebben. Pedig a köz­ponti típusterv-dokumentációk azzal a céllal készültek, hogy M építkezők időt, fáradságot és nem utolsósorban jelentős összeget takarítsanak meg. Egy családi ház tervezéséért 600— 1000 forintot kell kiadnia az építkezőnek. Az elmúlt két év­ben 1838 családi házat építet­tek, illetve építenek kölcsön­nel. A csaknem kétezer építkező közül mindössze 59-en vettek ipustervet. Jó néhány leendő láztulajdonost megkérdeztünk, 'gy sem akadt közöttük, aki .állott valamit az olcsó típus- érvekről. Jogos a kérdés: Ha nem ismerik, hogyan vegyék génybe? Célszerű lenne, ha az illetékesek az eddiginél jobban propagálnák a típusterveket. A. S.

Next

/
Thumbnails
Contents