Somogyi Néplap, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-24 / 251. szám

Somogyi Néplap .? MS7MP MC^YEI r,iTOTT?Ar.A £ */CGVÉi TAMACS LAPJA Ezrek keresték Jancsikát... Holtan találták meg az eltűnt kisfiút Megperdült a szerencsekerék Kaposvári lány nyerte a mosógépet — Tizenhét díj vidékre ment — Jancsi!... Jancsika!... — Nem láttak egy négy év körüli kisfiút? ... Kétségbeesetten rohant végig a múlt vasárnap délután Sza bás község utcáin Gyergyák János kutasi lakos, a felesége és Szabáson lakó hozzátarto zói. — Nem, nem — hangzott jó darabig a válasz, mígnem egy asszony közölte, hogy látott egy tanácstalanul nézelődő gyermeket, aki aztán elszaladt a templom irányába. Hama­rosan mások is jelentkeztek: ők meg a templomban, majd onnan kiszaladni láttak egy síró fiúcskát Sírt, anyját szólongatta... Jó ideig ez volt az egyetlen nyom, amit az elveszett gyer­mekről tudtak. Nagy József ta­nácselnök azonnal kidoboltatta az esetet a faluban, s kérte a lakosság segítségét. Gyergyákék keresztelőre mentek a faluba. A négyéves fiút otthon hagyták apjával rokonai házában. Amíg az apa egy ismerősével bement a la­kásba, Jancsika a többiek ke­resésére indult, aztán nyoma veszett. Késő délután ért haza a mezőről Papp László és fele­sége. Amikor meghallották, mi hír a faluban, azonnal je­lentették: — Kukoricát törtünk. Egy­szer csak gyereksírást hallunk ét egy fiúcska hangját, amint anyját szólongatja. Hívtuk, szóltunk neki, de nem hallga­tott ránk, továbbszaladt. — Miért nem fogták meg, vagy mentek utána? — Hát honnan tudtuk vol­na... Meg aztán rakoncátlan- kodott a ló, meg kellett köt­ni... Nem sokkal később Kanyar József, a Béke Termelőszövet­kezet mezőőre jelentkezett újabb hírrel: — Én is láttam a síró gyer­meket. Arra szaladhatott Bé- laháza vagy Jánosháza felé ... Hárman is látták a kisfiút, szóltak neki, de többre már nem vállalkoztak. Természe­tes dolognak vették, hogy egy apró síró gyermek az anyját keresi késő délután a mind­jobban sötétedő határban ... Megmozdult a járás... Ezután Rozina Zoltánná ta­nítónőt, országgyűlési pótkép­viselőt keresték föl a reményt vesztett hozzátartozók. Ö azonnal a honvédség segítsé­gét kérte. A falu KlSZ-fiatal- jait pedig kihívta a mozielő­adásról, hogy segítsenek ke­resni az eltűnt kisfiút. Minden­ki szívesen ment, amikor meghallották, mi történt. Estére érkeztek meg a kato­nák fényszórókkal fölszerelve. A Béke Tsz traktorosai Kovács István agronómus vezetésével velük tartottak. Egész éjjel a határt járták. Fényszóróztak, kiabálták a gyermek nevét, figyelték, ad-e választ. Sajnos eredmény nélkül kel­lett hazatérniük. Hétfőn rendőrök, katonák és a falunak mintegy háromszáz lakója keresték Gyergyák Jan­csikát. Kedden már nyolcszáz­ra emelkedett a kutatók szá­ma. Amikor a járás vezetői — Gajdos*László a pártbizottság első titkára, Kovács Ferenc vb-elnök — meghallották, mi történt, ők is felajánlották se­gítségüket Szerdára mozgósí­tották a járást: Kutas, Lábod, Mike, Nagyatád, Görgeteg és Ötvöskónyi községekből teher­autókkal, buszokkal, pótkocsis vontatókkal szállították az ön­ként jelentkezőket. Több mint kétezer ember: rendőrök és termelőszövetkezeti tagok, ál­talános iskolai és gimnáziumi tanulók, üzemi dolgozók, hiva­talnokok és munkásőrök ke­resték az elveszett gyermeket. Sajnos, ismét eredményte­lenül ... Lépésről lépésre Közben számtalan bejelen­tést kapott a rendőrség. Itt és itt látták a gyermeket. Azt is mondták, hogy cigányok rabol­ták el, majd hogy látták, amint egy férfi vezette kézen fogva. Az is fölvetődött, hogy kútba esett. A nagyatádi tűzoltók ki­lenc kút vizét szivattyúzták ki — hiába. Szombaton reggel már csak rendőrök vettek részt a kuta­tásban. Papp Ferenc alezredes a térkép áttanulmányozása után mindenkinek a figyelmét felhívta, hogy lépésről lépésre haladjanak, s vizsgálják át új­ból a már százszor is átnézett terület minden gyanús pontját. Embermagasságú gaz, deré­kig érő sás, iszap, víz, tüskés bokrok nehezítették az előre­jutást. Már-már feladták a re­ményt, amikor... ... Amikor Jánosháza mö­gött — mintegy 5 kilométerre a falutól — egy iszapos, sással benőtt patakocskánál egyszer csak felkiált Kiss Lajos őr­mester, görgetegi körzeti meg­bízott: — Itt van, itt fekszik a tűz­ben! ... Gyergyák Jancsika ott fe­küdt holtan, arcra borulva a mintegy nyolcvan centiméte­res vízben. Keresztelőre jött szabási ro­konaihoz, most azok mennek az ő temetésére Kutasra... Talán nem történik meg a szörnyű tragédia, ha a síró ap­róság nem közömbös, hanem érző emberekkel találkozott volna, amikor a félelemtől űz. ve szüleit kereste a határ­ban.^. Szalai László Halál hozó fűző ? A Warren-bizottság egyik tagja, Arien Specter érdekes nyilatkoza­tot tett. Azt állította, hogy ha Kennedy elnök 1963. november 22-én nem hordott volna gyógy- fűzőt egykori gerincsérülése l?o- vetkeztében, talán máig is élne. Kétségtelen, hogy az első goly5, amely az elnököt érte, nem volt halálos. A találatra azonban a fű­ző mesterséges fölegyenesítő ha­tása nélkül az elnök minden va­lószínűség szerint összerogyott volna, és akkor a második, immár halált hozó golyó nem találta vol­na el a fejét. fa a tokacékoasáty! Nem azért mon­dom, de igen sok áttöprengett éjszaka után jutottam el a Nagy Fölismerésig. Azt sem tudom, ho­vá legyek az öröm­től, hogy magamtól rájöttem. Már csak azért is büszke va­gyok, mert először rossz vágányon in­dultam el. Restellem is egy kicsit, de a teljesség kedvéért el kell mondanom. Mikor kikerültek Kaposvár különbö­ző pontjaira azok a plakátok, melyek felszólítanak engem arra, hogy vásárol­jak hangverseny­bérletet, meghökken­tő fölfedezésre ju­tottam. Azt ígéri ugyanis a felhívás, hogy a hangverse­nyek során hallani fogom »-Mozart Sz- dúr szimfóniáját«. Talán Esz-dúr szim­fónia? Ilyenről ugyanis tudok. De hogy Sz-dúr! Ezt a zenei hangot vagy hangskálát eleddig nem ismertem. Mi­nő szégyen! Hát ezért jártam évekig zeneiskolába?! Átta­nulmányoztam Mo­zart életét, a zenei lexikonokat, ültem a zongoránál töpreng­ve, melyik lehet az Sz hang ... Egyszóval a do­lognak ezt a részét restellem. Mert Sz hang nincs! Mozart soha nem írt ilyen hangnemben szimfó­niát. Egészen más­ról van szó! Sietünk minden területén a takaré­kosságra való tö­rekvéssel találko­zunk. Érthető, hogy a nyomdában is. S a dolog nyitja eb­ben keresendő. Miért írták volna le azt, hogy Esz-dúr, mi­kor az E betűt meg lehet takarítani? Hi­szen az ember — megtanulva az első osztályban az ábé­cét — úgyis Esz-nek ejti ki. Namármost Ez a kezdeménye­zés, a nyomdai be­tűkkel és festékkel való takarékossági mozgalom hallatlan távlatokat nyit meg előttünk. Csupán hozzá kell szokni az újfajta írásmódhoz. Mert ugyebár azon már nem ütközik meg, nem csodálko­zik senki, mikor azt látja leírva: tv. Rögtön tudja, hogy a tévéről, vagyis a televízióról van szó. Ilyen meggondolás­ból szabadjon java­solni, hogy a jövő­ben sokunk kedvenc italát csak így ír­juk: kv — hiszen nyilvánvaló, hogy úgy ejtjük ki: kávé. Megvallom, jó ér­zéssel tölt el a tu­dat, hogy az újfaj­ta takarékossági mozgalom egyik el­ső szószólója va­gyok, a kezdemé­nyezés elterjesztése érdekében az elsők között mim (em-el- em) föl szavamat. Természetesen az ér­dem nem az enyém, az igazán sz-s (esz­es) az volt, aki ere­detileg kitalálta. Mindenesetre örül az ember szíve, mikor ilyen hasznos, új jelenségekkel ta­lálkozik — s még talán Mozart is megértené ennek gazdasági jelentősé­gét, ha élne ... •— vm — rr Ősz a Bizományiban Az ősz évek óta a legforgal­masabb évszak a Bizományi Áruházban. Az idén ehhez még hozzájárult az a leértéke­lés is, amely a készletrende­zésből adódott. Az utóbbi na­pokban megduplázódott a for­galom a kaposvári 95-ös szá­mú boltban. Egyik nap a 100 000 forintot is meghaladta a bevétel, így az október havi 600 000 forintos tervet már a napokban teljesítették. A négyhónapos kiesés ellenére — amit a bolt felújítása okozott — biztosítva látszik az évi terv teljesítése. A váratlanul magas forga­lomban nagy része van az új OTP-akciónak is. A hitelre vásárolható cikkek száma az utóbbi időben tovább bővült. Kapható már OTP-hitellevél- re használt bútor, magnó és televízió is. A leértékelés óta a méteráru mellett a kardigá­nokból és pulóverekből fogy a legtöbb. Az ősz beálltával meg­növekedett a felvevőhely for­galma is. Az utóbbi hetekben főként a televíziók és a búto­rok száma szaporodott. 60 000 kilométert futott Emil Zatojxík futóbajnok kiszá­mította, hogy sportkarrierje során összesen 60 000 kilométer távolsá­got futott. Ez a Föld kerületének másfélszerese. A távolság legna­gyobb részét edzés közben tette meg, naponként átlag 10—15 kilo­métert. A BM Somogy megyei Tűzren­dészet! Parancsnokságának, az Állami Biztosító megyei igazga­tóságának és a Somogyi Néplap szerkesztőségének képviselőiből megalakított bizottság 1965. októ­ber 21-én ellenőrizte a »Találja ki, mi a hiba!« képrejt vénypályá­zatra beérkezett 3870 megfejtést. Hetenként átlag 774 megfejtés ér­kezett a szerkesztőségbe. A sor­soláson 487 rejtvény fej tő vett részt, ők hibátlanul fejtették meg mind az öt rejtvényt, vagy mini­mális hibapontot kaptak. A harminc díjat a következő rejtvény fejtők nyerték: A mosógépet Varga Júlia, Ka­posvár, Kossuth Lajos utca 42. A tranzisztoros zsebrádiót Kut- rovácz Sándor, Kaposvár, Kossuth Lajos utca 21. A karórát Tan Rózsa, Kapos­vár, Füredi utca 121. Az Unipress kávéfőzőt Cseresz­nyés Istvánné, Kaposvár, Magyar utca 11. Az autószifont patronnal Búzás Ilona, Kaposvár, Virág utca 18. A kuktafazekat Kurucz József, Hedrehely. Kétszáz forintos vásárlási utal­ványt nyertek: Fülöp Lajos, Ka­posvár, Vöröshadsereg útja 6.; Bera János, Kaposvár, Pázmány Péter utca 9.; Vajda János, Ka­posvár, Kovács-Sebestyén utca; Bajusz Tamás, Nagyatádi Kon­zervgyár. Százforintos vásárlási utalványt nyertek: Rab Lajos, Kaposvár, Most húzzák a főnyereménye­ket. A kép előterében a be­küldött megfejtések egy ré­sze látható. Berzsenyi utca 40.; Rezi Ist­ván, Kaposvár, Marx Károly köz 8.; Csizmadia Péter, Bálványos, Kossuth Lajos utca 28.; Turbéki Katalin, Lengyeltóti, Nagyház ut­ca; Katona János, Kaposfő, Pe­tőfi utca 39.; Grujber Margit, Ka­posvár, csemetekert; Ruder Jó- zsefné, Kaposfő, Kossuth Lajoi utca 58.; Kurecz Istvánné, Topo- hár, Vöröshadsereg utca; Révész Lászlóné, Somogyszob, Csillag­puszta; özv. Hajgató Sándorné, Felsőmocsolád Jutalomkönyvet nyertek: Kerék István, Lengyeltóti, Kiss Endre utca; Horváth Imre, Marcali, pos­ta; Zsigrai Józsefné, Patalom; Varga Józsefné, Balatonkiliti, Kossuth Lajos utca 21.; Víg Já- nosné, Kaposvár, Dimitrov utca 37.; Magyar Jánosné, Répáspusz­ta; Horváth György, Osztopán; Petrohán Györgyné, Kaposvár, Ady Endre utca 19.; Tábori János, Tab, Arany utca 40.; Virágh Fe- rencné, Nagybajom, Jókai utca 9. Az első hat díjat ünnepélyesen adja át a sorsolási bizottság a nyerteseknek 1965. október 28-án délelőtt 11 órakor a Somogyi Néplap szerkesztőségének klub­jában (Kaposvár, Latinka Sán­dor utca 2., I. emelet). A többi nyereményt postán küldjük el. Megvitatták a barcsi járás cigánytanulóinak helyzetét (Tudósítónktól.) A napokban a cigánytanulók helyzetéről és tanulmányi eredményeiről tanácskoztak iskolaigazgatók és a művelő­désügyi osztály Barcson. A babócsai iskola igazgató­ja elmondta, hogy iskolájában a 373 tanulóból 127 a , cigány- gyerek. Rendszeresen járnak iskolába, azonban sok problé­ma adódik az első osztályba kerülő gyermekeknél. Nagyon hiányzik az óvodai nevelésük. Ezért a községben arra törek­szenek, hogy minél több gye­reket elhelyezhessenek óvodá­ba, . etve iskolai napközibe. Otthon ugyanis ezek a gyere­kek nem tudnak tanulni. Ez­ért a nevelőknek is nagyobb odaadással kell fáradozniuk értük. A vitából kitűnt, hogy több iskolában ennél sokkal nehe­zebb a helyzet. Csokonyavi- sontán például vándorcsaládok gyerekei járnak iskolába. Ezek a gyerekek, ahol letelepednek, ott bemennek az iskolába egy- egy órára. A tananyagnak így csak részleteivel ismerkednek meg. A barcsi iskolában min­den tanköteles korú cigánygye­reket beiskoláztak. Itt a szülők is nagyon sokat fejlődtek. Az értekezleten javasolták, hogy a jövőben minél több ci­gánygyereket be kell juttatni az óvodákba és az iskolai nap­közi otthonokba. Ott, ahol er­re nincs lehetőség, előkészítőt kell szervezni a hatéves gye­rekek részére, és folytatni kell a szülőknél megkezdett neve­lőmunkát is. Mi legyek? Száz szakma A pályaválasztási ta- tanácsadás irodalmának újabb, eddig nagyon hiány­zó kötete jelent meg a minap a könyvesboltokban. A könyv az egyes szak­mák ismertetése mellett foglalkozik a pályaválasz­tásra való felkészüléssel és fölkészítéssel is. A szak­mák leírása olvasmányos, bepillantást kapunk törté­netükbe, további fejlődési lehetőségeikbe. Megtudjuk különleges követelményei­ket s azt is, hogy lányok számára melyek alkalma­sak és ajánlhatók. A könyv segítséget ad pedagógusoknak és szü­lőknek a tanácsadásban, a fiataloknak a pályaválasz­táshoz. EDENTOL KELETRE A világhírű amerikai x-en- dező, Elis Kazan művé­szetét ismerheti meg a né­ző Steinbeck Édentől Ke­letre című regényének szí­nes, szélesvásznú filmvál tozatában. A főszerepeket a fiatalon elhunyt James Dean, valamint Julie Harris és Raymond Massey játs/- szák. (A filmet október 23— 28-ig vetítik a vörös Csil­lag Filmszínházban.) SOJZOK Aggály Doktorká©* • • vaj on* •« J&c. xagáTyos? * * * Az absztrakcionizmus logikája Egy francia művész absztrakt festményt készí­tett, és ezt a címet adta neki: »Tehenek a réten 2000 ben.-« A vásznat mel­lére akasztva elindult, hogy eladja. A művész és az egyik járókelő között »alkotó vita« kerekedett. A járókelő: Micsoda ba­darság! Semmiféle rétet nem látok rajta. Művész: Persze, hogy nem, hiszen a tehenek le­legelték. A járókelő: De hát hol vannak a tehenek? A művész: Miután a fü­vet mind egy szálig felfal­ták, nyilván odébbálltak... Bár a művész nem adta el a festményt, mégis nyert rajta. Az egyik pá­rizsi lap 500 frankkal ju­talmazta az absztrakcio­nizmus szellemes kigúnyo­lásáért. * * * A derekasság próbája Az Üj-Hebridákhoz tartozó egyik szigetöl érdekes szokás dívik: a házasságkötés előtt derekassági próbát tartanak. A vőlegénynek egy egész éjszaka féllábon kell állnia. Fölvezetik a »szerelmesek falára«, amely 250 méter magasba nyúlik az óceán fölött. Itt kell megállnia féllábon. Egyetlen bizonytalan mozdulat, s az ifjú férjjelölt szétzúzza magát az alatta me- redező sziklákon. Ügy mond­ják, csak egészen fiatal korá­ban képes valaki a próbát ki­állni. Nem meglepő, hogy a szigeten ritkán fordul elő vá­lás. Kevés férfi akad, akinek kedve lenne még egy éjszakát eltölteni a »szerelmesek falán«. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogv megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16 Felelős kiadó: Szabó Gábor, beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adunk vissza, erjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél, "löfizetési díj egy hónapra \2 Ft» Index: 25067 > Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca 6.

Next

/
Thumbnails
Contents