Somogyi Néplap, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-23 / 250. szám
Szombat, 1965. október 23. 3 SOM C YI NÉPLAP BULGÁRIAI UTAZÁS ZONO ILIEV „BIRODALMA” (IV.) y endéglátóink panaszkodtak, hogy május és október között úgyszólván egyáltalán nem esett náluk eső. (Az hiányzott, ami itthon többletként leesett a nyári hónapokban.) Az erdőkön nem nagyon látszottak meg a szárazság nyomai. Az erdők zöme nemes fa, amely bútorkészítésre alkalmas. Ott- jártunkkor bányafát szállítottak. Az aszály nyomai 'jobbára azokon a helyeken látszottak, ahol nem tenyészett semmilyen növény: a terméketlen domboldalakon és a város menti perem-területeken. A várostól távolodva haragoszöld kukoricatáblák tarkították a mezőt. A kukoricát egyébként háromféle stádiumban láttuk: betakarítva, törésre éretten és fejlődése teljében. Az utóbbi kukoricaföldeket öntözték. És öntözték a loznicai szőlőket is, a tőkesorok közötti barázdákban vezették az éltető vizet. Gyakori itt a szárazság, ezért építettek egy hatalmas víztárolót Beli-lomban. Az országnak ez az egyik legnagyobb és legmodernebb tárolója. Vizével több mint négyezer holdat öntöznek. Október elejéig hétmillió köbméter vizet használtak fel, de így is tizennégymillió köbméternyi maradt a hatalmas katlanban. A víztároló befogadóképességéről és az öntözött terület nagyságáról a létesítmény vezetője, Zono Ilién technikus tájékoztatott bennünket. A tárolóba három bővizű patak hordja a vizet. A mesterséges vízgyűjtő mélysége helyenként eléri a tizenöt métert, és tavasszal húszmillió köbméter víz is összegyűl benne. Építéséhez az anyagot az állam adta, a munkaerőt pedig a loznicai, a gorocveti és az usinci körzet lakossága. A vizet föld alatti vezetéken 18—20 kilométerre is eljuttatják az árammal működő szivattyúk segítségével. 1961-ben kezdték meg a tároló üzemeltetését, és azóta jelentősen növekedtek a növény- és gyümölcstermelés hozamai. Mint már említettük, a vízből nemcsak a kertészeti, hanem a szántóföldi növények is kapnak: öntözik a kukoricát meg a lucernát is. Az öntözés megkezdése előtt egy holdról tizenhárom és fél má zsa morzsolt kukoricát takarítottak be, most ugyanakkora Zono Iliev technikus, a beli-lomi víztároló vezetője. területen ennek háromszorosa terem. De ez még nem a legfelső határ. Kollégáink elmondták, hogy az eddiginél jobb, gondosabb műveléssel tovább lehet fokozni az öntözött kukorica terméseredményét. A lucernát korábban kétszer-háromszor kaszálták évente aszerint, mennyi volt a csapadék. Az öntözéssel elérték, hogy a lucernát hatszor, sőt ha hosszú az ősz, hétszer is vághatják. Zono Iliev technikus huszonkét éves, felelősségteljes munkájának nagy része van az említett eredményekben. Pav- likényiben végezte a négyéves technikumot. Az iskola befejezése után örömünnepet ültek tiszteletére a faluban. Így mesél erről az ünneplésről: — Kitűnő eredménnyel végeztem el a technikumot, s amikor hazaértem, nagyon nagy szeretettel fogadtak, és köszöntésemre bankettet rendeztek. Az összejövetelen nem maradt el az ünnepi aktust kifejező báránysütés sem. Terveiről szólva elmondta, hogy szeretne mérnöki diplomát szerezni. Rövidesen fölvételét kéri a szófiai egyetemre, és levelező úton folytatja tanulmányait. Ha egyetemi hallgató lesz, a munkahelyén megjáró évi szabadságon felül hatvan nap tanulmányi szabadságot kap, de ha igényli, nem vonják meg tőle a fizetés nélküli szabadság lehetőségét sem. Ahhoz ugyanis, hogy a természet szeszélyeivel a jövőben is sikeresen szembeszállhassanak, mint ahogyan most a víztároló jóvoltából az aszály sem fogott ki rajtuk, képzett emberek kellenek. Ezt vallja Zono Iliev és nagyon sok társa; ezért gyarapítja szakismeretét az állattenyésztő, a víztároló vezetője és mások. Tudják, hogy a mezőgazdaság nem nélkülözheti a hozzáértést, s nagy eredmények csak akkor születhetnek, ha a befektetett munkába tudásának legjavát adja mindenki. (Vége.) Hernesz F. ■ Varga J. A Területi Munkaügyi Döntőbizottság gyakorlatából öt munkaügyi vitát ismertetünk mai összeállításunkban. Négy esetben a munkaügyi szabályok szerint, határozottan és emberségesen tárgyalták a vállalati munkaügyi döntőbizottságok a hozzájuk forduló dolgozók panaszát. A böhönyei fmsz munkaügyi döntőbizottsága azonban súlyosan megsértette az előírásokat, sógor- komasági alapon döntött egy munkaügyi vitában, még a földművesszövetkezet véleményét sem hallgatták meg. Jogtalan kártérítés Munka közben elszakadt az E—25-ös kotrógép zárókötele a gyékényesd kavicsbányában, emiatt egy óráig nem termeit a gép, a vasúti kocsikat sem tudták megrakni. Az ÉM Kavicsbánya Vállalat igazgatója kétszáz forint kártérítésre kötelezte K. J.-t, a gyékényed üzem helyettes bányamesterét. A munkaügyi döntőbizottság a dolgozó panaszára megtárgyalta az ügyet, s hatályon kívül helyezte a kártérítési határozatot. A vállalat igazgatója nem értett egyet a döntéssel, s a Területi Munkaügyi Döntőbizottsághoz föllebbe- zett. A TMD megállapította, hogy a drótkötél nem a dolgozó hibájából szakadt el, még a teljesen új zárókötél is elszakadhat a hirtelen megterheléstől. A helyettes bányamester nem észlelt szálszakadást a drótkötélen, a gép üzembe állításakor nem cseréltethette ki a zárókötelet. Mivel a szakadás éjszaka, szakadó esőben történt, egy óra alatt nem állíthatták be a másik kotrót. A döntőbizottság elutasította a föllebbezést, s igazat adott az üzemi bizottságnak: K. J. magatartása és a kár között nincs okozati összefüggés. Nem engedhetik el a szakembert... A megyei tanács mezőgazda- sági osztálya azzal a kéréssel fordult június 11-én a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságához, hogy engedje el hozzájuk közgazdásznak ifi. Cz. B. főelőadót. Az igazgatóság vezetője nem járult hozzá az áthelyezéshez. Az igazgatóság munkaügyi döntőbizottsága elutasította a hozzá forduló főelőadót. Ifj. Cz. B. a TMD-hez föllebbezett. A Területi Munkaügyi Döntőbizottság leszögezte, hogy az Mtv 49/A paragrafusának értelmében nem köteles áthelyezni a bank a főelőadót. A munkaügyi törvény szerint a vállalat akkor köteles áthelyezni saját kérelmére a dolgozót a megjelölt vállalathoz, ha nem szakképzettségének megfelelő munkakörben dolgozik, és új helyén ilyen munkakörbe kerül. Ifj. Cz. B. főelőadó a megyei igazgatóság mezőgazdasági osztályán, munkaköre megfelel szakképzettségének, érdemi ügyintézőként a tsz-ek hitel- és pénzgazdálkodásával foglalkozik. Mivel a panaszos kifejezetten közgazdasági szakképzettséget kívánó munkakörben dolgozik, a TMD sem járult hozzá kéréséhez. Törvénytelen munkaügyi tárgyalás A Böhönye és Vidéke Földművesszövetkezet igazgatóságának elnöke június 3-án fegyelmi úton megrótta D. I.-t, az fmsz kereskedelmi és szervezési előadóját. D. I. a szövetkezet munkaügyi döntőbizottságához fordult. A bizottság írásbeli figyelmeztetésre változtatta a megrovást. Az igazgatóság elnökének fellebbezésére a TMD is foglalkozott a munkaügyi vitával. Megállapította, hogy az első fokú bizottság határozata törvénytelen, mert a bizottság elnöke rokona D. I.-nek. A tárgyalásra meg sem idézték a földművesszövetkeze tét. A Területi Munkaügyi Döntőbizottság utasította a szövetkezet munkaügyi döntőbizottságát, hogy tárgyalja újra az ügyet más összetételű bizottság előtt, hallgassa meg mind a két felet, s a törvény szellemében döntsön. Nem volt egyéves folyamatos munkaviszonya a panaszosnak A Bárdibükki Állami Gazdaság június 2-án felmondott P. I.-nének. A dolgozó a gazdaság munkaügyi döntőbizottságához fordult. Az első fokú fórum elutasította a felmondás elleni panaszt, P. I.-né bérkövetelésének azonban helyt adott. A TMD a tárgyaláson és a bizonyítási eljárás során megállapította, hogy a gazdaság minden indoklás nélkül felmondhatott a dolgozónak a szakszervezeti bizottság véleményének kikérése mellett* mivel P. I.-né folyamatos munkaviszonya rövidebb volt egy évnél (MT 29. paragrafus /2/ bekezdés). A gazdaság kifizette a panaszos bérét, csak egynapi fizetéssel adós, mivel a felmondás időpontja a kézhezvételtől számít. A TMD kötelezte a gazdaságot, hogy javítsa ki a Mlb-lapon a tévesen beírt lakáscímet. „Maszekoltak” a sírásók A Somogy megyei Temetkezési és Kertészeti Vállalat igazgatója azonnali hatállyal elbocsátotta J. J. sírásót július 29-én. A segédmunkás a vállalat munkaügyi döntőbizottságához, majd a TMD-hez fordult. A Területi Munkaügyi Döntőbizottság a tárgyaláson és a bizonyítási eljárás során tisztázta a tényállást. Az azonnali hatályú elbocsátás nem volt törvénysértő, mert J. J. súlyosan megsértette a munkafegyelmet, megszegte az előírt egészségügyi szabályokat. Kijátszva az igazgató utasítását, munkaidő utón pénzért exhumált társaival minden védő- fölszerelés, orvos* nélkül. A maszek munkát ittasan végezték, megsértették a temető csendjét és rendjét. A vállalat azért bocsátotta el csak J. J.-t, mert egyszer már szigorúan megrótták italozásért. A TMD elutasította a sírásó föllebbe- zését, mivel a fegyelmi vétséget és a kiszabott büntetést arányosnak találta. L. G. Két év megtakarítás a világítástechnikai gyár Szöllőskislak előbbre lépett tervezésénél és építésénél A tavasszal, amikor Szöllős- kislakon jártunk, az elnökre panaszkodott a fogatos éppen úgy, mint a traktoros meg a raktáros. Az elnök pedig — gyakran éles kirohanásokkal — a tagokat hibáztatta. Ennek a visszás helyzetnek a közös gazdaság látta kárát: éveken át a gyenge tsz-ek közé tartozott. Akkori írásunkban feltártuk a hibákat, segíteni igyekezve a szövetkezet nagyon is rossz helyzetének megjavításában. A srorgalmns mintha eredményei Most egészen más kép fogadja a látogatót Szöllőskisla- kon. Az elvégzett időszerű munkákból is arra következtethetünk, hogy megváltozott, megjavult az elnök és a tagok viszonya. Ezt mondják az emberek is. A határ úgyszólván már üres. Idejében — s a szemlebizottság jegyzőkönyvének tanúsága szerint — jó minősé iben végezték el a vetést. Búza került a burgonya meg a eukorrúoa helyére is. A cukorréoa átlagtermése is szorgalmas munkáról tanúskodik Míg a múlt évben csak 122 marsát tudjak egy holdon terme'aj. 37 H'n 210 mázsás átlag!'"! fizetett ez az Inari növény Köztudott doloe ez a faluban "oo»n úgv. ro;r)t anm’k 3 ]'er-- '• t— ~ónV pv SZáÜí"’ ' ’ -----rt+rp Rii]Q /'tt ' 1 ~ )■)) V /É>r* " T- n ' o - '■ f -er SOhasem hizlalt olyan állatot, ami megfelelt volna az export- követelményeknek. Az aratás idején még akadtak tamáskodók. A szép kalászt ringató táblák láttán azt mondták Máté László tsz-el- nöknek: »-Az isten megadta a szép termést, de úgyse tudják betakarítani«. A tények azonban megcáfolták az ilven véleményeket. A nehéz nyár ellenére két héttel előbb végeztek az aratással és a csépléssel, mint a múlt évben. Ebben az érdem a tagoké. Szombat délután és vasárnap egyaránt kint voltak a határban. Ha az elnök arra kérte őket, hogy végezzék el ezt vagy azt a munkát, a vrtlasz mindig rövid volt: »Rendben van ,meglesz«, így történt meg az is, hogy egy szombat és vasárnap be- hordták a hetven hold árpát. Tanácskozott a vezetőség a tagokkal az aratás előtt, s beszélgettek velük a vetés és a betakarítás idején is. összehívták azokat az embereket, akik részt vettek a munkában, s az eredmény nem maradt el. Amikor vasárnap szedték a cukorrépát, a szomszédos állami gazdaság egyik agronómu- sa azt kérdezte: — Mit csináltak Szöllőskis- lakon az emberekkel? Együtt a tagsággal A választ tömören így lehet megfogalmazni: Szót értettek a vezetők a tagokkal, örvendetes, hogy a régi tagok mellett r agyon sokat tett a tsz-ért az a néhány fiatal is, aki az állami gazdaságtól és az erdészettől jött haza. Kiss László, Pe- reszteti István, Luppa József, Kolompár János meg Csizmadia János mindig a legnehezebb munkát vállalta, ök ugyan még nem tagjai a szövetkezetnek, de megtörtént már — s Szöllőskislakon ez is új —, hogy megállították az elnököt idegenben dolgozó emberek, beléphetnének-e a szövetkezetbe. A legutóbbi zárszámadáson még kizárásról döntött a tagság, most előreláthatólag fölvételi kérelmeket terjesztenek a közgyűlés elé. Ez magában is mutatja a gazdaság erősödését, de erről vallanak a legújabb fölmérések is. Többet fizetett a tervezettnél a cukorrépa is meg a gabona is. Még soha nem takarítottak be annyi téli takarmányt, mint ebben az évben. Minden esedékes hitelt kifizetett a szövetkezet, s már a jövő évi alapanyagot is biztosította a szarvasmarha-hizlaláshoz. — Elmondhatjuk, hogy kialakult a tsz törzsgárdája — jegyzi meg az elnök. — Az idén nem fordult elő. hogy valamire a tagoknak kellett volna figyelmeztetniük a vezetőséget. Mire például sarabolni kellett a répát, már régen kiparcelláztuk. Tovább esen as úton Egyetértett a vezetőség a tagsággal, s ezért tudott előbbre lépni a szöllőskislaki Haladás. Ez a járható út továbbra is. A meg nem értés visszás helyzetet teremt, a tanácskérés pedig lehetőséget ad a problémák megoldására. Szövetkezetük kilábalhat a gyengék sorából. Ezért kell továbbra is azt az utat járni, amelyen az idén elindultak. — Nem azért dolgoztunk olyan sokat ezen az őszön, hogy csak elvessünk, hanem azért is, mert jó termést akarunk aratni — mondják Szol- lőskislakon. S ezt a mondatot nemcsak az időszerű munkákra vonatkoztatják, hanem arra a nagy munkára is, amely megváltoztatja az ember gondolkodását, s olyan légkört teremt a tsz vezetői és tagjai között, amelyben mindenki megtalálja feladatait. A föltételek adva vannak. Az első lépést megtették, s hogy a következő se maradjon el, az elsősorban a szöllőskis- i lakiakon áll. Az Általános Épülettervező Vállalat dolgozói befejeztek Somogy megye legnagyobb üzemének, Kaposvár új világítástechnikai gyárának tervezését. Csupán kisebb másolási munkák maradtak hátra, s így novemberben már az utolsó rajzokat, az egész tervdokumentációt átadják az építőknek. A több mint 100 millió forintos beruházás munkálatait jelentősen meggyorsították. Hont Róbert, Halmágyi Sándor és Korábnyik Lajos mérnökök irányításával ugyanis 9x9 méteres alapterületű típus-épületszerkezetekből tervezték meg az új -gyár 4300 négyzetméteres raktárát és 7000 négyzetméteres központi üzemcsarnokát. Ez a két csarnok lényegében egy tömböt alkot, és nem kellett sok különálló épületet tervezni, mint ahogyan a beruházási program első változata előirányozta. Az újszerű tömbösítési megoldással és az egységes, előre gyártott típusszerkezetek segítségével kereken egy évvel rövidebb ideig tartott a tervezési munka, mint amennyi időbe telt volna, hogyha a szokásos szerkezetekből tervezik a gyárat. Ezzel viszont nemcsak a tervezést, hanem az építést is egyszerűsítették, így végeredményben két évet takarítanak meg a beruházás munkálataiból. Többek között a raktárcsarnok építését a korábbi program szerint októberben kellett volna megkezdeni, de már tető alá került az épület. Jövőre átadják a szerelőknek a központi csarnokot is, amelyben négy üzemrész kap helyet. Rövidesen sor kerül az új ipartelep irodaházának, központi öltözőjének, üzemi konyhájának és éttermének építésére is. Somogy megye legnagyobb új üzeme a tervek szerint 1968 végén kezdi meg a próbatermelést. Az új gyár — amelyet különböző világítástechnikai biztosítékok, transzformátorok és egyéb tartozékok készítésére rendeznek be — elsősorban nőknek nyújt munkaalkalmat, így a mintegy 1800 munkás foglalkoztatására tervezett új üzemben a próbagyártás megkezdéséig csaknem 1500 nőt vesznek föl. A budapesti anya- vállalattól, valamint a Villamos Berendezés és Készülék Művek más gyáreségerből Kaposvárra helyezett szakemberek részére pedig lakásokat építenek az új ipartelep közelében. A Földmunkát Gépesítő Vállalat, ^Budapest, V., Vigyázó Ferenc u. 3. (telefon 126-790) azonnali hatállyal fölvesz ács, kőműves és vasbetonszerelő szakmunkásokat, valamint vizsgázott kotrómestereket, dó/er- és gréder- vezetőket, kenögyakornoko- kat, és az 1966. évben indítandó tehergépjármű vezetőitanfolyamra ZZ. évét betöltött dolgozókat. Előnyben részesülnek a dunántúli és a Duna—Tisza közi lakosok. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán, valamint székesfehérvári kirendeltségünkön, Székesfehérvár, Seregélyest út 83. Telefon 28-60. ________ (5334) Kc rcza Imre
