Somogyi Néplap, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-03 / 233. szám
világ proletárjai egyesüljetek) ÁRA: 80 FILLÉR Mai számunk tartalmából: XXII. ÉVFOLYAM 233. SZÁM ★ VASÁRNAP, 1965. OKTOBER 3. MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA m Befejeződtek ÍHtniVf OI a mongol—magyar tárgyalások iiiumjuir l'NTL? MAGYAR MráTSÁCI GYŰLÉS Olasz diplomával magyar egyetemre (3. o.) Kulturális melléklet (7-8. o.) Gyermekeknek (9. o.) Művelődési tervek a kaposvári járásban és Siófokon {12. a.) A rr Híradás a gabonaföldekről A rozs háromnegyedét vetették el szeptemberben a tsz-ek Megyénk termelőszövetkezetei ebben az évben Kereken 21 700 holdra terveztek rozsvetést. Helyenként időközben is módosítanak valamelyest ezen az előirányzaton arra ügyelve, hogy a búza és a rozs vetésterülete elérje a tervezett nagyságot. A változással rendszerint növekszik a núza aránya. Követik ugyanis azt a gyakorlati tapasztalatot, hogy ahol legfontosabb kenyérgabona-növényünk biztonságosan megterem, a rozsnál nagyobb hozamot ad, ott célszerű búzát vetni. Mindezeket is figyelembe véve a rozsnak is van helye és szerepe a megye gabonatermesztésében. A kialakult vetésszerkezet meg az idei előirányzatok alapján úgy számolhatunk, hogy a kenyérgabona termőterületének mintegy 18—20 százalékát foglalja el. Ez a nagyságrend megmutat-/ ja általános jelentőségét, másutt. a megye némelyik tájegységében — a homokvidéken — pedig az átlagosnál is nagyobb az aránya és fontossága. Kevésbé igényes ugyan, mint a búza, mégsem teljesen igénytelen. Elfogadható, kivált pedig íó termést akkor ad, ha ennek lehetőségeit a termelők megteremtették. A hozam alakulásának egyik meg- íhatározó tényezője a vetési idő. Nem véletlenül került az őszi mezőgazdasági verseny föltételei közé az a követelmény, hogy a megye közös gazdaságai szeptemberben vessék el a rozsot. A mezőgazdászod szakvéleménye, a gazdák termelési tapasztalatai ugyanis egyaránt azt mutatják, hogy szeptember a rozsvetés legkedvezőbb időszaka. Most, október elején arról tájékoztattak a megyei tanács mezőgazdasági osztályán, hogy a múlt hónap végéig 16 230 holdon került földbe a rozs. A varsenyjutalmak odaítélésekor ugyan az egyes tsz-ek kenyérgabona-vetési munkáját bírálják el, mégsem érdektelen ezúttal járásonként ismertetni a rozsvetés adatait. Az első a fonyódi járás. Azt jelentette, hogy az eredetileg rozsnak szánt terület bevetetlen részére búza kerül majd. A kaposvári járás 95 százalékos eredménye is igen elismerésremél tó. Szeptember utolsó 6—8 napjában sokat vetettek, s eljutottak 3530 holdig. A marcali járásban ugyancsak meglátszik ennek az időszaknak a fokozott erőfeszítése: 93 százaléknál tartottak szeptember 30-án. A rozstermesztéssel nem nagy mértékben foglalkozó siófoki és tabi járásban néhány száz hold hiányzik a tervből. Nagyobb a jelentősége ennek a gabonanövénynek a megye déli-délnyugati vidékén. A barcsi és a nagyatádi járásban a legutóbbi jelentés szerint a másutt tapasztalható változásnak az ellenkezőjét határozták el. A barcsi járás 13 700 holdnyi kenyérgabonájából 4370 hold a rozs, s ennek 63 százaléka van elvetve; a nagyatádi járásban a rozs területi részesedése majdnem azonos a búzáéval; szeptember végéig az 5500 hold rozsnak az 58 százalékát vetették el. Októberben járunk, elmúlt a rozs vetésének legkedvezőbb időszaka. Jó meleggel, száraz, napos idővel köszöntött ránk ez a hónap. Tovább várni mégsem lehet — a rozsot már néhány nappal ezelőtt jobb lett volna elvetni. Mivel vetésének egynegvede áthúzódott októberre, célszerű és szükséges ezt Evorsan és jól elvégezni. Elérkezett ugyanis a legfontosabb gabonának, a búzának a vetési ideje, itt van az őszi vetés legnagyobb erőpróbája. K. J. Bemutatjuk a Balatonboglári Állami Gazdaságot. Képes riportunk a 4—5. oldalon. Ulánbátorban szombaton délután befejeződtek a mongol—magyar párt- és államközi tárgyalások. A tárgyalások eredményeként a két ország között barátsági és együttműködési szerződést i -töttek, amelynek aláírására ünnepélyes keretek között került sor a Nagy Népi Hurál fogadótermében. Az okmánvt magyar részről Kádár János, az MSZMP KB első titkára, mongol részről J. Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt első titkára, a minisztertanács elnöke írta alá. Az ünnepélyes aláíráson jelen voltak a magyar küldöttség tagjai. Mongol részről megjelentek az MNFP Politikai Bizottságának, a Nagy Népi Hurál elnökségének és a kormánynak a tagjai. A két párt- és kormányküldöttség tárgyalásairól Kádár János és J. Cedenbal közös közleményt írt alá. (MTI) Mongol kitüntetéseket nyújtottak át küldöttségünk tagjainak Zsamszarangin Szambu, a Nagy Népi Hurál elnökségének elnöke helyi idő szerint szombaton délután a parlament dísztermében fogadta Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát, a magyar küldöttség vezetőjét és a küldöttség tagjait. A fogadáson mongol részről jelen volt J. Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, miniszterelnök, továbbá a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagjai és póttagjai, és a kormány több tagja. A fogadáson Luvszanrav- dan, a Nagy Népi Hurál elnökségének alelnöke ismertette a Nagy Népi Hurál elnökségének határozatát, amelynek értelmében a nemzetek közötti barátság, a béke és a szocializmus építésében, a mongol—magyar barátság megerősítésében szerzett kiemelkedő érdemeik elismeréséül — r Ján'-s elvtársat, az MSZMP KB első titkárát, a magvar párt- és kormányküldöttség "ezetőjét a Szuhe Bator Érdemrenddel, Apró Antal elvtársat, az MSZMP KB PB tagját, a kormány minisz- terelnök-helyéttesét a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel, Kovács Imre elvtársat, élelmezésügyi minisztert, Erdélyi Károly elvtárs, külügyminiszter-helyettest és Andrásfi Gyula elvtársat, a Magyar Népköztársaság ulánbátori nagykövetét az Arany Sarkcsillag Érdemrenddel tüntették ki. Ezután Zs. Szambu, a Nagy Népi Hurál Elnökségének elnöke mondott köszöntő beszédet, és nyújtotta át a kitüntetéseket. A kitüptetettek nevében Kádár János mondott köszönetét. A kitüntetések átnyújtása- kor J. Cedenbal régi mongol szokás szerint néni selyemköntöst és sapkát nyújtott át a nép ajándékaként Kádár Jánosnak, majd ezüstcsészéből kumisszal kínálta meg pártunk vezetőjét. Szombaton este a Nagy Népi Hurál tanácskozótermében mongol—magyar barátsági gyűlést rendeztek. A mongol és magyar ne hzeti zászlókkal feldíszített emelvényen a gyűlés elnökségében helyet foglaltak Kádár Jánossal az élen a magyar küldöttség tagjai; J. Cedenbal és Zs. Szambu vezetésével a mongol párt és kormány vezetői, a közélet ismert személyiségei. A gyűlést a nemzeti himnuszok elhangzása után C. Altangerel, az ulánbátori városi pártbizottság első titkára nyitotta meg, majd a mongol főváros munkásságának, műszaki értelmiségének és a művészet és tudomány dolgozóinak egy-eoy küldötte köszöntötte delegációnkat. Ezt követően J. Cedenbal mondott beszédet. J. Cedenbal beszéde J. Cedenbal a magyar párt- és kormányküldöttség üdvözlése után egyebek között a következőket mondotta: — A mongol nép nagy figyelemmel kíséri azokat a hatalmas sikereket, amelyeket a tehetséges magyar nép dicsőséges és kipróbált élcsapatának, a Magyar Szocialista Munkáspártnak a vezetésével a szocializmus építésében elért. Őszintén örülünk annak, hogy a magyar és a mongol nép, a Mongol Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság kapcsolatai a marxizmus—lcninizmus és a szocialista internacionalizmus megingathatatlan elvein alapulnak, és valóban testvériek. — A most befejeződött eredményes tárgyalásokon a két ország küldöttségei megvitatták a mongol—magyar együttműködés bővítésének és erősítésének konkrét kérdéseit. A magyar fél kezdeményezésére a mostani tárgyalásokon egyetértés jött létre az együttműködésre vonatkozó több egyezmény megkötésében, többek között magas képzettségű káderek képzéséről, a mezőgazdaság és a kultúra fejlesztéséről. Hálával szólhatunk arról, hogy a Magyar Népköztársaság nagy és testvéri segítséget nyújt országunknak, örömmel említjük meg, hogy a magyar főiskolákon nevelkedett első mongolok már dolgoznak országunk üzemeiben és intézményeiben. A nemzetközi helyzetről szólva J. Cedenbal elmondotta, hogy a Mongol Népköztársaság éppúgy, mint a Magyar Népköztársaság következetesen folytatja a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének, a békének és a népek barátságának politikáját; határozottan támogatja Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeinek nemzeti felszabadító harcát. Ma, amikor az imperializmus reakciós erői fokozzák agresszív tevékenységüket, erősíteni ken a világ békeszerető és haladó erőinek cselekvési egységét az imperializmus és az általa tervezett háborús veszély ellen, határozottan föl kell lépni a kolonializmus- sal és a neokolonializmussal szemben. Befejezésül ezeket mondotta J. Cedenbal: — Csak a szoros egység nyújt megbízható garanciát arra, hogy a szocialista országok még nagyobb sikereket érjenek el a gazdaság és a kultúra fejlesztésében, a dolgozók jólétének emelésében. Ebben a kérdésben a két párt és a két kormány nézetei teljesen azonosak. Marxista-leninista pártjaink szilárd elhatározása, hogy ezután is lankadatlanul küzdenek a nagy szocialista közösség országainak egységéért, a nemzetközi kommunista mozgalomban keletkezett komoly nehézségek leküzdéséért, a kommunista és munkáspártok összefogásának erősítéséért a marxizmus—leni- nizmus és a proletár internacionalizmus megingathatatlan elvei alapján. A Mongol Népi Forradalmi Párt és a Magyar Szocialista Munkáspárt egységesek nézeteikben és cselekvéseikben, kapcsolataik őszinték és gyümölcsözők. Ezután Kádár János lépett a mikrofon elé. Kádár János beszéde Kádár János beszédének bevezetőjében meleg köszönetét mondott a baráti fogadtatásért, majd tolmácsolta az ülés részvevőinek, az egész mongol népnek pártunk, kormányunk, a magyar nép forradalmi, testvéri üdvözletét és jókívánságait. — Küldöttségünk — folytatta a szónok — a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának és a Mongol Népköztársaság kormányának megtisztelő meghívására érkezett Mongóliába, hogy a két ország párt- és állami vezetőinek korábbi hasznos találkozóihoz hasonlóan ezúttal is megvitassuk kapcsolataink fejlesztésének lehetőségeit, áttekintsük a nemzetközi helyzetet és a kommunista világmozgalom kérdéseit. Látogatásunk alkalmul szolgál arra is, hogy közvetlenül megismerkedjünk a mongol népnek a szocializmus építésében elért és hírből már ismert eredményeivel. Az elvtársi együttműködés valamennyiünknek javára válik Országaink között nagy a földrajzi távolság. Sok ezer kilométert kell utazni Budapesttől Ulánbátorig, de útközben, átrepülve kilométerek ezreit, minduntalan eszünkbe jutott, hogy ezt az óriási utat mindvégig a szocialista világ határain belül tesszük meg. Az országainkat elválasztó hatalmas térségeket mindkettőnk legközelebbi barátjának, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmes országának, a kommunizmust építő nagy Szovjetuniónak testvéri népei lakják. Az országainkat elválasztó nagy földrajzi távolságot áthidalja az is, hogy egy eszmét, egy ügyet, a szocializmust, az emberek, a dolgozó milliók javát, békéjét, boldogulását szolgáljuk. Egyazon hatalmas, legyőzhetetlen erő, a nagy szocialista közösség tagjai vagyunk. Ismerjük a mongol nép történetét, küzdelmes múltját, és amit láttunk, magunkban ösz- szevetettük a múlttal. Sokszor gondoltunk arra, hogy a mongol népnek a fennmaradásért vívott sok évszázados harca mellett meg kellett küzdenie a szigorú természeti viszonyokkal is. Jólesett nekünk, hogy bárhol járt küldöttségünk, mindenütt az őszinte rokonszenv megható jeleivel találkoztunk. Bár nyelvünk különböző, jól megértettük egymást a mongol munkásokkal, parasztokkal, értelmiségiekkel, mert van közös nyelvünk is: a szocializmus építésének, a mun(Folytatás a 2. oldalon.) Tegyünk többet Somogyért MEGVALÓSULT ÁLMOK
