Somogyi Néplap, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-17 / 245. szám
icr-MS'ZMP MEoVf! FUTOTT J! AGA EÍ>A MCGVE’l T A MACS'- L A P J A Falusi továbbképző iskolák Új feladatok előtt a Somogy megyei Pályaválasztási Tanács AZ UTÓBBI ÖT ÉVBEN 14 741 ember ment el a megye falvaibái. Közülük 5860- an Kaposvárra, 8881-en pedig az ország más vidékére költöztek. Kívülük nyolcezren ingáznak más megyébe. A legutóbbi fölmérések szerint a megyében 10 353 hatvanöt évesnél idősebb férfi dolgozik a megye termelőszövetkezeteiben. Míg a 21—39 évesek száma 6681, a húszévesnél fiatalabbak száma csak 294. Még rosszabb a női munkaerők aránya. Hatvanévesnél idősebb 14 210, 21—39 év között pedig 5247 nő dolgozik a fezekben. Nem kis gond ez! A számok arra figyelmeztetnek, hogy az idős, kiöregedő emberek rendkívül magas aránya miatt a vártnál gyorsabban csökken majd a mezőgazdasági keresők száma. Somogy mezőgazdasági megye. Ezért fontos most a kiöregedőket fiatalokkal pótolni. Másrészt a fejlesztés is megkívánja, hogy fiatal, képzettebb, műveltebb munkaerők kerüljenek a mezőgazdaságba. Ahhoz, hogy a mezőgazdasági dolgozók létszáma a harmadik ötéves tervben csak mérsékelten csökkenjen, a számítások szerint az szükséges, hogy az iskolát végző falusi fiataloknak legalább a fele a mező- gazdasági életpályát válassza hivatásul. Négy község kétszáz nyolcadik osztályos tanulóját kérdezték meg többek között arról, hogy mi szeretne lenni, mit ért mezőgazda- sági pálya alatt, szeretne-e a mezőgazdaságban elhelyezkedni. A kérdezettek kilencvenöt százaléka az iskola elvégzése után nem akar a faluban maradni, még a maradék öt százalék sem, akik pedig a mezőgazdasági pályára hajla- iriosnak érzik magukat. Egy példa arra. hogy a falusi fiatalok érdeklődése csekély a mezőgazdasági pálya iránt, s ezen feltétlenül változtatni kell. EHHEZ OKTATÁSUNKNAK az eddiginél hatásosabban kell a falusi fiatalokat a mezőgazdasági pályák felé irányítani. A Somogy megyei Pályaválasztási Tanács legfontosabb feladata is ez. A megye munkaerőhelyzetének, -igényének alapos ismeretében, az igények és lehetőségek egyeztetésével kés"1"’ t el munkatervük. Az iskoláztatási programban legfontosabb helyen áll a népgazdaság mun kaerő igénye. A fiatal szakember-utánpótlás biztosítására a következő években növelni kell a szakmai képzést nyújtó iskolák számát és jelentőségét. Javasolták — mert célszerű volna. —, hogy bővítsék a hagyományos mezőgazdasári szakmunkásképzés rendszerét, a falusi továbbképző iskolákat pedig mezőgazdasági szakoktatási intézményekké fejlesz- szék. Ezek az iskolák a két év alatt például az egyszerű szakmunh - szakmákra vagy a bonyolultabb betanított szakmákra képezhetnék a fiatalokat. A tanulás befejezése után ezek a képzettebb és érettebb fiatalok nem okoznának any- nyi gondot, mint az általános iskolából kikerült tizennégy évesek. Számolnak azzal is, hogy a technika, a tudomány mindinkább behatol a mező- gazdaságba, átp’akí*' ■ a földművelést. a növénytermesztést, az állattenyésztést. Ez a jelenleginél nagyobb felkészültséget, általános műveltséget igénye! a mezőgazdasági dete-z ktri. Az az étettsé.sízett fiatéi; ski a korszerű mező- d is ereteket a szakrrvn’ eset’'’- a betanított i 1 *’ 's szín' Ián elsajátítja, sok hasznot haithat a mezőgazdaságban, és I jól hasznosíthatja a középis- ' kólában szerzett ismereteit, különösen akkor, ha megfelelő gyakorlati oktatásban részesült. Nem új feladata a Pályaválasztási Tanácsnak, de változatlanul nehéz lányok számára biztosítani a szakképzés lehetőségét. A tanév végén várhatóan 1421 általános iskolát végzett tanulót kell elhelyezni. Kétharmaduk lány. A fölmérések szerint 226 lány nem tanul tovább, és nem állítható munkába. Az érettségizettek között 188 lánynak nem lesz munkavállalási és továbtanulási lehetősége, hiszen a kereslet nincs arányban az elhelyezésre várók számával. A városba igyekvő fiatalokat a munkaközvetítő iroda nem fogadja, igyekszenek otthon tartani őket, a munkába irányítást helyben kell megoldani. A KÖZELMÚLTBAN a megnövekedett feladatokról tárgyalt a Somogy megyei Pályaválasztási Tanács. Tervek, elképzelések, tapasztalatok kerültek szóba. A szokásos évi pályaválasztási tájékoztató füzetet az idén szeretnék hamarabb és nívósabb formában eljuttatni az iskolákba és a szülőkhöz. A szakma szépsége címmel kiállításokat rendeznek az iskolákban; szakmunkás—diák találkozókat, üzemi látogatásokat szerveznek. Az osztályfőnökökre támaszkodva hozzák közelebb a gyermekekhez a munkát, a különféle szakmákat. Szeretnék elérni, hogy megbecsült pálya legyen a mezőgazdaság is. Ne csak a közepes rendű tanulók jelentkezzenek az ilyen jellegű középiskolákba (mert gimnáziumba úgysem veszik fel őket, hát majd itt jók lesznek;..). Másrészt, a gimnázium után nemcsak főiskolára lehet menni, hanem szakmunkásképzőbe is. A Pályaválasztási Tanács tervei megalapozottak. Felkészültek teljesítésükre is. De ehhez a pedagógusok segítsége, a szülők megértése is kell. S. Nagy Gabriella Őszi árleszállítás — Veszek magamnak egy lókaparó kefét. —i De hiszen neked nincs is lovad! —1 Tudom, de úgy leszállították az árát, hogy vétek lenne kihagyni egy ilyen alkalmat. Tánc a komoly zenében Az ifjúsági hangversenysorozat első előadásáról Csütörtökön délután tartatták meg az Országos Filharmónia ifjúsági hangverseny- sorozatának első előadásai Tánc a komoly zenében címmel a Latinka Sándor Művelődési Házban. Az ifjú bérletesek szép számmal jelentek meg a hangversenyen. Az élénk társalgás, szaladgálás, nyugtalanság egy pillanat alatt néma csönddé, várakozó figyelemmé változott, mikor szétnyílt a függöny. A hangversenyhallgató gyerekek fegyelmezettsége jó példa lenne a felnőtt és érett fiatalokból álló közönségek számára is. Varga Károly, a műsor vezetője remekül beszél a gyerekek nyelvén, gondosan fölépített ismertetője érdekes fordulatos, könnyen elsajátítható volt. Lélektani szempontból is kifogástalanul vezette végig ezt a másfél órát Egy-egy tréfás mondatával s azzal, hogy közvetlenül, cinkosan összekacsintott a közönséggel, nevettetve többet ért el, mint a legszigorúbb figyelmeztetés vagy a legokosabb magyarázat. Mikor a közönség figyelme kér tett lankadni — ami másfél óra múltán gyerekeknél szinte természetes —, akkor egy ügyes fogással addigi fegyelmükéi dicsérte. Vagy amikor a tánc kezdetéről, az ősember táncáról beszélt, nem mulasztotta el a célzást néhány mai táncra és mai fiatalra ... Pedagógiailag is hasznos voll összekötő előadása, a kontak tust mindvégig fenntartotta a közönséggel. A hangverseny közreműködői — Lehotka Gábor orgonaművész, Bacher Mihály zongoraművész — őszinte kedvvel és alázattal muzsikáltak, nem éreztünk lekicsinylést, hogy »csak« Kaposvárra jöttek, és »csak« gyerekeknek játszanak. A hálás közönség szívesen látta volna többször a színpadon a zenét illusztráló táncosokat. Böröczki Annamáriát és Réti Ernőt, a Duna Művészegyüttes szólótáncosait. A műsorban — tán sürgető ideje miatt — kevés helyet kaptak. s ezt hiányolták a gyerekek is. Az Országos Filharmónia idei első ifjúsági hangversenye betöltötte hivatását. Szórakoztatva tanított és nevelt Szívesen láttunk volna több gimnazistát a nézőtéren. S. N. G. r/)(ipn Sok emberrel hozott már össze az élet. Közülük egyre mindig nagyon szívesen gondolok. Talán tőle tanultam a legtöbbet: azt, hogy az emberben mindig hinni kell. Ezen az őszön lesz hat éve, hogy megismertem. Hidegre fordult már az idő, a járókelők fázósan siettek a falu utcáin. A tanácsház tetején harsogott a hangosan beszélő, népnevelők járták a házakat. Véletlenül csöppentem be egy szenvedélyesen vitatkozó csoportba. — Nem megy. Az istennek se. Már tizedszer kerestem, de mindig elbújt — gesztikulált hevesen az egyik borostás arcú, fáradt tekintetű népnevelő. > Mit lehet tenni? Szóba se áll velünk! Bujkáljon a... A csoport vezetője körbenézett, és tréfásan hunyorított a szemével: 1—1 Ki vállalná? — Menjen a Papa — mondta valaki. — Ide már az ő türelme kell... Akkor jegyeztem meg egy mondatát. Szelíden zsörtölődve mondta: —Mikor tanuljátok meg, hogy a hitet nem lehet lapátolni! ... Néhány nappal utóbb mások mondták, hogy a Papa három napig beszélgetett annál a családnál. Szóba jött ott minden, csak éppen az nem, amitől a gazda legjobban tartott. Minden napon nagyobb barátsággal váltak el egymástól. A negyediken hiába várta a gazda Papát. Délig még tűnődött, akkor keresni kezdte. — Azt az ősz hajú, nagypapa formájú munkást... azt hol lehet megtalálni? — Miért keresi? — faggatták a népnevelők. — Azért — válaszolt akadozva a gazda — , mert elfelejtett valamit. Nekem nem adott belépési nyilatkozatot. — Adunk mi — mondták nevetve a többiek, de a gazda határozottan elhárította a szívességet. — A magukét megköszönöm, de én csak tőle fogadom el. Csak azt írom alá, amit ő ad nekem... Azóta sokszor jártunk együtt, gyakran beszélgettünk. Így tudtam meg, hogy Papa sohasem ismerte a szüleit. Menhelyi gyerek volt. Budapesten tanulta ki a cipészszakmát. Erre még ma is büszke. A Tanácsköztársaság alatt Jászberényben termelési biztos volt, utána sokáig álnéven élt. Egészen fiatalon vállalta a harcot. Bélyegárusa volt a Vörös Segélynek. Egyszer már a nyomában voltak, s hogy ne legyen bizonyíték, lenyelte a bélyegeket. Volt tömbparancsnok Budapesten. Választási biztos Vas megyében és Sopron környékén. Tizenhét éve jött Somogyba. Siófokon lett pártmunkás. Hét éve a megyei pártbizottságról került nyugdíjba. Akkor pár napig gyötrődött. Nehéz volt csak pihenni. Nem bírta. Megbízást, pártmunkát kért. — Bármit, csak tehessek ... Hét éve foglalkozik munkáslevelekkel, panaszaikkal. Nincs olyan falu a megyében, ahol ne ismernék. Egykori harcostársai közül került ki vezérigazgató és miniszter. Papáról a minap ezt mondta egyik ismerősöm: — Hétköznapi kommunista! És meg is magyarázta: — Olyan ember, akit önkéntelenül tisztelni kell... A legtöbben így ismerik: Papa. Száméi Dezső nyugdíjas pártmunkás ezen a napon töltötte be S6. életévét. Ez a pár sor kézfogás, köszöntő mindazok nevében, akik tanultak tőle. — thr — Családi viszály ntiait népgazdasági kár? Egy magánkézben lévő raktárt bérel a Somogy— Zala megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi . Vállalat A Nádor és a Kisfaludy utca sarkán levő, csaknem négyszáz négyzet- méter alapterületű épületért havi 9ÖÍ) forintot fizetnek. Ezt a pénzt ifjú Molnár László, az épület tulajdonosa kapja. A raktárhoz vezető út a fiú apjának tulajdonában van. Id. Molnár a napokban megállította, illetve valósággal kizavarta udvarából a nagykereskedelmi vállalat rakodni akaró dolgozóit, mondván: Nem hajlandó eltűrni, hogy a raktárhoz az ő tulajdonán keresztül közlekedjenek. A vállalat vezetői úgy tudják: apa és fia nem tud megegyezni, hogy' milyen arányban részesedjenek a Vége az üdülőszezonnak 900 forintból. Id. Molnár 200 forintot, kér, fia viszont csak 100 forintot hajlandó adni. A nagykereskedelmi vállalat vezetői levélben felszólították id. Molnárt, hogy ne akadályozza munkájukat, és ne nehezítse az ellátást, de ő még nem válaszolt. Addig kénytelenek a drága iparcikkeket a szabadban, az időjárás viszontagságainak kitéve tárolni, jóllehet van bérelt, megfelelő raktáruk, csak éppen nem hasznosíthatják. Megengedhetetlen, hogy családi viszály miatt a népgazdaság károsodjék. Oldják meg a vitát egymás között, s ne akadályozzák a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat munkáját. Sz. L. SOR.OK Különbség Az utcán egy férfi áll kis kutyával. A kutya nyakában »Segítsenek a világtalanon« feliratú tábla lóg, s előtte egy kis tál fekszik a földön adományokkal. Az egyik járókelő pénzt helyez a tálba, s a következőket mondja a koldusnak: — Nincs aprópénzem* öt centet teszek a tálba* és hármat visszaveszek. — Mi az, hogy öt centet? ön csak két centet adott! — Hiszen ön lát?! Ez csalás! — Semmiféle csalás, a kutya vak, és nem én! • * • Válasz A tanulóvezető a következőket kérdezi a szerelőtől: — Ha óránként 100 kilométeres sebességgel haladok, vehetek 180 fokos kanyart? — Semmi akadálya uram, de csak egyetlen egyszer életében. * * * Nehéz helyzet A lakástulajdonos a fiatal albérlőhöz: — Tegnap késő este egy nő járt magánál, pedig világosan megmondtam önnek. ho'fv nem egyezem bele idegen hölgyek látogatásába. — A menyasszonyom volt — Miért nem mutatta be akkor nekem? — Sajnos, még nem tudom a nevét. * • • — Madame! — mondja a kétségbeesett komoma. — Valami szörnyűség történt az úrral! —• Az isten szerelmére! Hol van? — Ájultan hever a dolgozószobában. Az íróasztalán egy napírdarab és egy nagy csomag van. — Hozza ide, megküldték a nercbundámat • • • — Mi az oka a sok válásnak? — Mindenekelőtt a sok házasságkötés. ♦ * * — Az ön fia még mindig tanul? — Igen; tetszik tudni, orvosnak készül, hadd húzza, ameddig tudja az egyetemen, hiszen a betegek iobban bíznak az idős orvosokban ... * * * Evek múltán találkoztak az iskolatársak: — Hogy élsz? — Ne is kérdezd! Feleségem elhagyott egy postás miatt, fiam fiatalkorú bűnöző, a bank, amelyben elhelyeztem megtakarított pénzemet, csődbe jutott, — A mindenét, te aztán peches ember vagy. S mit csinálsz? — Ugyanazt, amit évekkel ezelőtt, szerencseamuletteket árulok. — Halló, Beiker. Miniszt -ixum? Van két darab gumimatrac eladó, nem érdekli önöket? Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivatalinál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra \2 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca •.
