Somogyi Néplap, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-01 / 231. szám

VILA a PROLETÁRJAI. EGYESE LJ ETEK) ÁRAt 50 FILLÉR SomogyiMéalap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJ A összehívj ák az SZKP XXIII, kongresszusát A Központi Bizottság plénumának határozata Az SZKP Központi Bizottságának plénuma határozatot 1966-ban XXII. évfolyam 231. szám. 1965. október 1., péntek hozott a XXIII. pártkongresszus összehívásáról, tározat a TASZSZ közlése szerint így szól: 1. Hívják össze az SZKP XXIII. kongresszusát március 29-re. 2. Hagyják jóvá az alábbi napirendet: 1. Az SZKP Központi Bizottságának beszámoló A ha­1966. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság el­nöke jelentést tett a faanyag­gal folytatott gazdálkodás el­lenőrzésének tapasztalatairól. A kormány a jelentést meg­vitatta, elfogadta, és a faki­termelés, -feldolgzás, -fel- használás, a fával való taka­rékosság, valamint a fahelyet­tesítő anyagok termelésének anyagi ösztönzésére határoza­tot hozott. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetőjének előter­jesztése alapján a kormány határozatot hozott az idegen- forgalom további fejlesztésé­nek irányelveiről, s felhívta az illetékes minisztereket, hogy tegyék meg a megvaló­sításukhoz szükséges intézke­déseket. A kormány tudomásul vette az egészségügyi miniszternek az orvosképzés helyzetéről, a földművelésügyi miniszternek a mezőgazdasági munkák me­netéről, majd a közlekedés- és postaügyi miniszternek az őszi csúcsforgalom szállítási kérdéseiről szóló tájékoztató­ját. A Minisztertanács ezután napi ügyeket tárevalt. (MTI) Párt- és kormányküldöttségünk^ egy mongol termelőszövetkezetben % INTÉZ.?! A magyar párt- és kormány- küldöttség Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának a vezetésével csütörtökön, mon- góliai tartózkodásának negye­dik napján gépkocsin az Ulán­bátortól mintegy 90 kilomé­terre fekvő Erden faluba lá­togatott, és megtekintette a Mongol—Magyar Barátság Termelőszövetkezetet. A vendégeket megérkezé­sükkor a szövetkezet tagsága nevében D. Sagdar elnök üd­vözölte, ősi mongol szokás sze­rint kumisszal és juhsajttal kínálta. A vendégek megtekintették a szövetkezet jószágállomá­nyának egy részét, majd a magyar szakemberek által épí­tett artézi kutat. Később huza­mosabb időt töltöttek egy mon­gol pásztor jurtájában. (A jur­ta mintegy 20—25 négyzetmé­ter alapterületű nemezsátor, szőnyegek díszítik, berendezé­se három ágy, két kisebb szek­rény, néhány ülőhely, egy vas­kályha, egy telepesrádió és né­hány könyv.) A házigazda búcsúzóul egy ezüst kumiszoscsészét adott emlékül Kádár Jánosnak. A küldöttség ezután egy több kilométer hosszú, nehéz terepen lebonyolított lóver­senyt nézett végig. A verseny győztese egy hatéves kisfiú, második és harmadik helye­zettje pedig egy hét-, illetve nyolcéves kislány volt sok fel­nőtt előtt. A verseny után a vendéglá­tók néhány vadló nyeregbe­törését mutatták be küldöttsé­günk tagjainak. Ezt követően a szövetkezet kultúrtermében ünnepi ebé­det adtak Kádár János és a delegáció tiszteletére. D. Sag- darnak, a szövetkezet elnöké­nek fölkérésére Kádár János, a régi mongol szokásnak en­gedve, a legkedvesebb vendég Ijogán fölszelte a frissen sütött és feltálalt bárányt. Kádár János pohárköszöntő­jében méltatta a mongol—ma­gyar barátság jelentőségét, majd átnyújtotta a szövetke­zet vezetőségének küldöttsé­günk ajándékát: egy keskeny- filmvetítő berendezést, három filmet és egy vetőmagkollek­ciót Ezután J. Cedenbal mondott pohárköszöntőt Ehnsőséges szavakkal méltatta a mongol —magyar barátságot és a szo­cialista Mongólia építésében nyújtott magyar gazdasági és kulturális támogatás jelentő­ségét. Ebéd után a szövetkezet ud­varán ünnepi gyűlést rendez­tek. A gyűlésen Kádár János beszédet mondott. Elismerés­sel szólt a gazdaságban látot­takról, majd a két ország együttműködéséről. 'Megállapí­totta: »Pártjaink és országaink barátsága szilárd, fejlődik. A mongol—magyar barátság a békeszerető erőket szolgálja.« Küldöttségünk a késő dél­utáni órákban visszatért Ulán­bátorba. (MTI) —- —-----— -—----- -----------<=— jelen­E lőadó: Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bi- -zottságának első titkára. 1 I 2. Az SZKP Központi Re víziós Bizottságának beszámo­ló jelentése. Előadó: N. Huravjeva, a revíziós bizottság elnöke. 3. Az 1966—70-es ötéves népgazdaság-fejlesztési terv kongresszusi irányelvei. Előadó: Alekszej Koszigin, a mi­nisztertanács elnöke. 4. A párt központi szerveinek választása. 3. Hagyják jóvá a következő képviseleti szabályokat; minden 2500 párttagot eev szavazati joggal rendelkező küldött és minden 2500 tagjelöltet egy tanácskozási jog­gal rendelkező küldött képviseljen. 4. A párt alapszabálya értelmében a XXIII. pártkong­resszus küldötteit titkos szavazással válasszák meg a terü­leti és határterületi pártkonferenciákon, valamint a szö­vetségi kommunista pártok kongresszusain. Az ukrán, a belorusz az üzbég és a kazah KP kongresszusi küldötteit területi pártkonferenciákon válasszák meg. A 4. napirendi pont a továbbiakban meghatározza a küldőttválasztás rendjét a fegyveres erőknél, valamint a külföldön szolgálatot teljesítő szovjet katonai egységeknél. (MTI) Búcsú a nyártól Statisztika a balatoni időjárásról Tegnap tartottak utoljára nyári ügyeletet az Országos Meteorológiai Intézet Siófoki Obszervatóriumában, mától megszűnik a balatoni időjá­rás-előrejelzés és a veszélyje­lentő szolgálat is. Má;- - 1-től a mai napig rendkívül szeszélyes, szélsősé­ges időjárás adatait regisz- rálták a műszerek az obszer­vatóriumban. Hatvanegy al­kalommal vonult át a nyá­ron vihar a Balaton fölött, harmincnégyszer sárga, hu­szonhétszer pedig piros raké­tával kellett figyelmeztetni a fürdőzőket, a csónakázókat a veszélyre. A legnagyobb szél­erősséget július 8-án mérték, ekkor 112 kilométer/óra se­bességű szélvihar tombolt a Balaton környékén. Hetven­nyolc napon hullott csapadék, és ennek mennyisége kereken négyszáz milliméter. A leg­több eső szeptember 11-én esett, 31,8 millimétert jegyez­tek föl Siófokon. Természetesen szép idő is volt a nyáron. A legmelegebb nap június 26-a volt, ekkor 32,8 fokot mutatott a hőmé­rő, a Balaton vizének hőmér­séklete pedig ei"’ nappal ké­sőbb, június 27-én emelkedett a legmagasabbra: 29,4 fokos vízben fürödhettek a hazai és a külföldi vendégek; Czinege Lajos vezetésével magyar katonai küldöttség utazott Jugoszláviába Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter vezeté­sével csütörtökön délelőtt magyar katonai küldöttség ér­kezett Belgrádba. A delegá­ció Ivan Gosnjak nemzetvé­delmi miniszternek, a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság fegyveres erői helyettes főparancsnokának meghívására tíz napot tölt Jugoszláviában. Czinege Lajossal együtt Belgrádba érkezett Csémi Károly vezérőrnagy, honvé­delmi miniszterhelyettes, a magyar néphadsereg vezér­kari főnöke; Borbándi János vezérőrna- honvédelmi mi­niszterhelyettes, a néphadse­reg politikai főcsoportfőnöke és a néphadsereg több más magas rangú tisztje. A magyar katonai küldött­séget a batajnicai repülőté­ren Ivan Gosnjak nemzetvé­delmi miniszter, Rade Hamo- vics vezérezredes, a iugoszláv néphadsereg vezérkari főnöke, Koszta Nagy nemzetvédelmi miniszterhelyettes és a ju­goszláv néphadsereg több más magas rangú katonatiszt­je köszöntötte. Jelen volt a repülőtéri fo­gadtatáson Zágor György, hazánk belgrádi nagykövete és Fodor Gyula ezredes, a nagykövetség katonai attasé­ja is. (MTI) Versenyben a fonyódi járás tsz-ei Zöldéit már a rozsvetés a szöllősgyöröki határban (Tudósítónktól.) Versenyt hirdetett az őszi mezőgazdasági munkák mi­előbbi befejezése érdekében a szöllősgyöröki tsz. A felhívás­hoz a fonyódi járás valameny- nyi termelőszövetkezete csat­lakozott. A szöllősgyörökiek az őszi árpát és a rozsot a vállalt ha­táridő előtt, szeptember 17-én elvetették. Ahol először került a földbe a mag, már szépen zöldellnek a rozstáblák. Jó ütemben halad a búza vetése is. A 424 holdból több mint 150 holdon földbe tették a magot, s közben végeztek a silózással, meg a burgonya szedését is befejezték. A versenybe benevezett töb­bi tsz is igyekszik a munkák­kal. Most már mindenütt fo­lyamatosan vetik a búzát. Negyvenhat traktor dolgozik kettős műszakban. A járási operatív bizottság legutóbbi értékelése szerint a verseny­ben első helyen áll Szöllőskis- lak, utána következik Gyugy és Ordacsehi. A siófoki Egyetértés Tsz-ben megkezdték a harminckét hold napraforgó kombájno­lását. Egy nap alatt tizenöt holdról takarítják be a termést. Pedagógusnők dunántúli táj konferenciája Bala ton bogláron A gyöngyösi és a miskolci tájértekezlet után Balaton- bogláron rendezte meg a Pe­dagógusok Szakszervezetének Somogy megyei bizottsága a dunántúli pedagógusnők ta­pasztalatcseréjét. Az értekez­leten jelen volt Kürti Erzsé­bet, a szakszervezet központjá­nak munkatársa és Borsod megye szakszervezeti képvise­lője is. Az utóbbi évek tapasztala­tai azt mutatják, ho« a pe­dagóguspálya fokozatosan »el­nőiesedik«. Amíg 1937—38-ban az általános iskolának megfe­lelő oktatási intézmények 45,4 százalékában, a középiskolák 24,3 százalékában tanítottak nők, az 1964—65-ös tanévben ez a szám az általános po­lákban 68,7 százalékra, a kö­zépiskolákban pedig 43 száza­lékra emelkedett. A társada­lom állandóan fokozódó igényt támaszt a pedagógusokkal szemben, hisz az MSZMP Vili. kongresszusa a kulturá­lis forradalom legfontosabb társadalmi tényezőjeként je­lölte meg a pedagógusokat. »A pedagógusok hatásköre ma már messze túlnő az iskola falain, kiterjed szinte az egész társadalmi életre.« Az oktatás­ügyi reform végrehajtása pe­dig szakmailag, ideológiailag jól felkészült szakembereket igényel. Az állandó tovább­képzések, a társadalmi - és pártmegbízatások nagy felada­tokat rónak a pedagógusokra, elsősorban a nőkre, akikre — azonkívül, hogy munkahelyü­kön, a közéletben helytállnak — a családi, háztartási gon­dok is nehezülnek. Joggal ké­rik és várják, hogy a társada­lom, elsősorban a szakszerve­zet fokozottabban segítsen élet- és munkakörülményeik javításában, problémáik meg­oldásában. A táj konferencia célja az volt, hogy a pedagógusnők körében végzett szakszerveze­ti munkáról kicseréljék ta­pasztalataikat a megyék, meg­ismertessék egymással mun­kamódszereiket, valamint ha­tározati javaslatot fogadjanak el, melyet fölterjesztenek a Pedagógusok Szakszervezete központi vezetőségéhez. A konferencia első napját Mákos Gyula, a Pedagógusok Szakszervezetének megyei tit­kára nyitotta meg, majd Sal- lai Lajosné megyei nőbizott­sági felelős számolt be vitain­dítójában a Somogy megyei szakszervezeti munkáról. Be­vezetőjében elmondta, hogy a szakszervezet nevelő és érdek- védelmi munkát fejt ki a pe­dagógusok között. Ehhez a legtöbb segítséget a nőbizott­ságok, illetve a nőfelelősök ad­ják. A szakszervezet irányítja a pedagógusnők politikai és szakmai továbbképzését. A so­mogyi pedagógusok közül 91-en végezték el az esti egyetemet, közöttük 46 nő. Pártoktatás­ban több mint négyszázan vesznek részt, hatvan száza­lékban tanár- és tanítónők. Az ideológiai továbbképzésen részt vevőknek több mint fele nő. A továbbiakban a pedagó­gusnők vezetésben való rész­vételéről, bérkérdéseiről be­szélt. Elmondta, hogy nagyon kevés női igazgató van a tan­intézetekben Somogybán, jó­val az országos átlag alatt ál­lunk. Az a tapasztalat, hogy inkább helyettes igazgatói be­osztásba teszik szívesebben a pedagógusnőket. Szólt a női pedagógusokra vonatkozó leg­újabb munkásvédelmi rendele­tekről, amelyeket háromnapos bizalmi értekezleten ismertet­tek. Több javaslatot tett az anyák terhességi vizsgálataira és a szoptatási időkedvez­ményre vonatkozóan. Beszélt az egyedülálló nők részére biztosított kedvezményekről is. Szó esett a pedagógusok és a szülők együttműködéséről az iskolában és az iskolán kívül. Hangsúlyozta, hogy a szülők­nek sok olyan ismeretre van szükségük, amelyeknek alap­ján megtanulják megérteni gyermeküket, elsajátítják a megfelelő nevelési módszere­ket. A pedagógusokkal való sikeres együttműködés ered­ményességéhez a nevelők jó kezdeményezésére is szükség van. A vitaindítót követő felszó­lalások a tapasztalatcsere hasznosságát hangsúlyozták. Azt'is elmondták, nagyon jó dolog az, hogy a társadalom sokat vár a pedagógusoktól, viszont meg kell teremteni a megfelelő munka- és életkö­rülményeket a nevelőknek, hogy helyt tudjanak állni, megfeleljenek a várakozásnak. A hozzászólóki foglalkoztak még a falusi pedagógusnők helyzetével, a női vezetés kér­désével, a tanár- és tanítónők közéleti tevékenységével. Este a Balatonboglári Álla­mi Gazdaságban Széli András­áé nőbizottsági elnök tájékoz­tatta a konferencia részvevőit a bizottság munkájáról. A vita tegnap délelőtt foly­tatódott, majd az összefoglaló­val tegnap délután befejező­dött a tájkonferencia. ^ ^

Next

/
Thumbnails
Contents