Somogyi Néplap, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-14 / 216. szám
Kedd, 1965. szeptember 14. 3 SOMOGYI N ÉPLAP Őszi gondok a Nagybajomi Gépállomás körzetében HAT TRAKTORNAK NINCS VEZETŐJE — MÉG HUSZONÖT KOMBÁJN CSÉPEL — LASSAN ÜRESEDNEK A GABONATÁBLÁK NEHÉZ ŐSZ EI,£ NÉZNEK a Nagybajomi Gépállomás vezetői és dolgozói, erről tájékoztatott bennünket Horváth Géza igazgató és Papp József főagronómus. Sürget a talaj-előkészítés, a kalászosok némelyikét vetni kellene, s egy sor probléma nehezíti a munkát. A vezetők azokat az éveket emlegetik, amikor minden különösebb nehézség nélkül boldogult a gépállomás a mostaninál nagyobb feladatokkal is. Most meg keserű szájízzel gondolnak a soron következő tennivalókra, s erre megvan minden okuk. — Kevés az emberünk — mondják. — Egyik traktorosunk a másik után hagyja itt a gépállomást. Mit tehetünk ellene? Semmit. Hat traktorunk áll, nftert nincs kezelője. Annyira megfogyatkoztunk, hogy egyelőre szóba sem jöhet a kettős műszak ... Később talán sikerül húsz traktort éjszaka is üzemeltetni, persze ez még nem biztos. Minden az emberektől függ. AZ EMBEREKTŐL, akik nélkül semmire sem mennek a gépekkel. Beszélik, az elszivárgás akkor kezdődött, amikor szóba került, hogy megszüntetik ezt a gépállomást. A hír beletette a bogarat a traktorosok fülébe, és sokan kérték ki munkakönyvüket. Állami gazdaságokba, termelőszövetkezetekbe mentek. Ez nem is volna nagy baj — hiszen ott is szükség van rájuk —, csakhogy ezek az emberek ma még nélkülözhetetlenek a gépállomáson. A tsz-ekben viszont találkozni olyan képzett gépekezelő- | vei, aki lovakat hajt, vagy egyéb munkát végez, csak éppen traktort nem vezet. Ha azt nézzük, hogy évente hányán végeznek traktorvezető- képző tanfolyamot és gépkezelő-szakiskolát, érthetetlen az ilyenkor — a kampány- munkák dején — tanasztalha tó hiány. Hova lesznek a képzett traktorosok, akik az állam, illetve a szövetkezetek pénzén tanulják ki mesterségüket? Nem egyet közülük a szövetkezeti, növénytermesztők és állattenyésztők közt találunk, holott zsebükben ott a traktorvezetésre jogosító okmány. Joggal vetődik fel a kérdés a gépállomás vezetőiben: ha a szövetkezeteknek van géphez értő emberük, miért nem engedik át őket a fontosabb munkák idején a gépállomásnak, hogy hasznosíthassák tudásukat? Hiszen a gépállomás traktora is a tsz-nek dolgozik, tehát ha embert ad a szövetkezet, ezzel önmagának is segít. Szintén a Nagybajomi Gépállomáson hallottuk, hogy némelyik közös gazdaságban a rossz munkaszervezés következtében tájékozatlanok az oda rendelt traktorosok a rájuk váró feladatok felől. Nem tudják, hova menjenek dolgozni, hol kezdjék el a szántást, mert senki sem mondja meg nekik. Sok óra veszik kárba a hiábavaló időTudomány, amiben a nemzetközi mérce a magyar színvonal Manapság nemcsak a szakemberek, hanem a nagyközönség is érdeklődést tanúsít a demográfia iránt. A demográfusok ugyanis a mindennapi élet időszerű, a közvéleményben viszhangzó problémáival foglalkoznak. Így a többi között a falu és a város közötti vándorlás— visszavándorlás okait kutatják, egy másik fölismerés a házassági bontóperek okaira igyekszik fényt deríteni. A demográfusok olyan kérdések vizsgálatával is foglalkoznak, mint a nyugdíjasok, öregek kulturális és szórakozási Igényei, lehetőségei. Hazánkban a demográfia történetének gyökerei a XVin. század közepére nyúlnak vissza. A második világháború után a demográfia hazai művelése átmenetileg nem sokat jutott előre. Az ötvenes évek végén azonban naay a»ánvú feilődés kezdődött. 1962 végén pedig az Akadémia védnökségével magvar demográfusok rendezték meg az I. nemzetközi demográfiai szimnoziont. A maavpr demográfusok jelenlegi tevékenységében legjelentősebb azoknak a kérdéseknek a vizsgálata, amelyek a nénesség társadalmi. foglalkozási összetételében és kulturális színvonalában megvalósult történelmi fejlődés következményei. A tervgazdálkodás igényein túlmenően a társadalmi tervezés szempontjából is időszerű feladat a jövő várható népességének számítása, az ezt meghatározó tényezők kutatása, elemzése, értékelése. A magyar demográfusok munkásságát a nemzetközi közvélemény nemcsak figyelemmel kíséri, hanem nagyra is értékeli. Bizonyítja ezt a többi között az is, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Demográfiai Bizottságának és a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatócsoportjának közös rendezésében a II. nemzetközi demográfiai szimpoziont napjainkban Budanesten rendezték meg. A tanácskozás napirendjén központi témaként a termékenység és a népességfejlődés problémakörének elemzése szerepelt, s négy világrészből harmincnégy külföldi — angol, belga, csehszlovák, egyesült arab köztársaságbeli, szovjet, amerikai. francia, indiai, jugoszláv, lengyel, kelet- és nyugatnémet. olasz, osztrák, román és svéd — szakember is a vita részese volt. A demográfia az a tudomány, melyben a magyar színvonal a nemzetközi mércét is meghatározza. Magán- és társashásépítők ! Építkezéseikhez — erkélyekhez, terasztetőnek, válaszfalakhoz, szobaajtók üvegezéséhez — az alábbi öntött üvegféléket ajánljuk: ; Rekesz Vágott árban: árban: Mintás öntött ornament üveg, 3,5 mm vastag 114x160 cm méretben Mintás öntött katedrái üveg, 3,5 mm vastag, 114x160 cm méretben 40.60 48,10 40.60 48,10 öntött recés zsinórüveg, 5 mm vastag, 114x160 cm méretben . 50>60 60>— öntött recés zsinórüveg, 5 mm szobaajtók üvegezéséhez — az 114x160 cm méretben 86.6° 182>— Az árak négyzetméterben értendők. Kívánságra nemcsak ládánként, hanem vágva is kaphatók az iparcikk- és földművesszövet- kezeti szakboltokban és vegyesboltokban. («73) töltéssel, holott az emberek sokat szeretnének dolgozni, keresni. Persze a traktorosok között is akad ráérő, kényelmes, olyan, aki nem zavartatja magát akkor sem, ha bár mennyit áll is tétlenül a határban. Többségük azonaban azért ül gépen, mert dolgozni akar, és mert szereti ezt a munkát. S ha már megkapják az eligazítást, és tudják, melyik táblán kell kezdeniük a szántást, még akkor is találnak akadályt egyik-másik terme- lőszövetkeztben. Nem mindenütt takarították le c termést a talajmunkára váró táblákról, keresztek sora és sorsára hagyott szalma gátolta a vetést megelőző tennivalókat. Igazuk van a pépállo- mási vezetőknek, amikor azt kérdezik, nem lehetne-e jobban hasznosítani a szövetkezetek fogatait a gabonahor- dásban. hiszen többnyire olyan helyen vannak még keresztek a határban, ahova a nedves talaj miatt nem mehetett a kombájn. A múlt héten még huszonöt arató-cséplő dolgozott a bajomi körzetben, s gyakran csak traktorral bírták kihúzni őket a sárból. A NAGYBAJOM! GÉPÁLLOMÁS körzetébe tizennyolc tsz tartozik. Nyolc termelőszövetkezettel szerződnek rendszeresen különféle munkákra. Ezek közü] öt a gyenge gazdaság. Erősödésüket kívánta elősegíteni a gépállomás azzal, hogy több erőgéppel siet segítségükre. Ám az említett problémák miatt nem lehet teljes értékű ez a segítség. El kell hogy gondolkozzanak ezen a szövetkezetiek és a körzet lakói. A traktorok semmit sem érnek, ha vezető híján nem használhatják őket, s ahhoz, hogy gépkezelőhöz jussanak. mielőbb be kell fejezni a cséplést, mert akkor a kombájnosok is traktorra ülhetnének. így függnek össze a még folyamatban levő és a soron következő munkák a gépállomás körzetében. A problémát együttes erővel mielőbb meg kell oldaniuk, ha nem akarják, hogy a kezdeti gondok súlyosabbá váljanak. Hernesz Ferenc MEGYEI SZÁNTÓYERSENY Ismét a barcsi járásba került az első díj fej«,?' ' - * - mMmm *>' mmmmmme Sh -to'.ä' ^^ .«i m m ■ 1 a K edvezett az időjárás vasárnap délelőtt az 1965. évi megyei szántóverseny részvevőinek. A toponá- ri Petőfi Termelőszövetkezetnek egy erre a célra kijelölt tábláján 15 traktor sorakozott fel délelőtt kilenc órakor. A versenyszabályok ismertetése és a rajtszámok kiosztása után zöld rakéta röppent a magasba jelezve, hogy kezdődik a vetélkedő. Munkához láttak a pontozóbírák is. Az érdeklődők a versenyzőik parcelláit figyelve azt latolgatták, vajon kinek az ekéje dolgozik jobban, kinek van esélye arra, hogy föllépjen a dobogó valamelyik fokára. Noha verőfényben folyt a verseny, a talaj a szombati esőtől még meglehetősen nedves volt. Ezért úgy döntöttek a rendezők, hogy a korábban meghatározott 24 helyett 22 centiméteres átlagmélységet kell elérniük az ekéknek. Az első fordulóval szétszántották, majd egy újabb fordulóval »összedobatták« a földet, ezután az egyenletes, folyamatos szántásban mutatták be felkészültségüket a részvevők. A feladat elvégeztével gondos dűlőzéssel zártáik le a parcellákat, és ismét felsorakoztak az indulás helyén. Még délelőtt fellőtték a verseny végét jelző fehér rakétát. Ezután az eredmény- és a hibapontok összegezése következett. Az első helyezett, akárcsak tavaly, most is a barcsi járásból került ki, s ezúttal is termelőszövetkezeti traktoros állt a dobogó legmagasabb fokára. Gáli János, a darányi Üj Élet Tsz tagja szerezte meg a legtöbb pontot, megelőzve Geiger Jánost és Fejes Dénest, a Tahi Gépállomás traktorosait, akik a második, illetve a harmadik helyre kerültek. — Gall János régi, megbízható gépkezelője a termelőszövetkezetnek, s teljesítményével mindig elégedettek voltak — mondta a Értékes jutalmat kapott az első helyezett Gall János, Cj Ele Tsz tagja. darányi tsz-elnök. — Olyan lelkiismeretesen végzi a rábízott munkát, mintha abból csak neki volna haszna; úgy bírálja el saját teljesítményét, mintha másik traktorosnak a munkájáról mondana ítéletet. Nem engedi meg magának a legcsekélyebb felületességet sem, feladatának megoldásáért felelősséget érez — hallottuk a véleményt a verseny győzteséről. Az első öt helyezettnek értékes jutalmakat — összesen mintegy 12 000 forint értékben KONYHAKERT A HÁZ KÖRÜL Amikor néhány évvel ezelőtt a földművesszövetkezetek erőteljesebben kezdtek foglalkozni a háztáji termeltetéssel, némelyek értetlenül álltak az új feladat előtt. Megkezdődött és folyt a vita e tevékenység célszerűségéről és hasznosságáról, de szerencsére a- vitatkozással együtt a szervező munka is megindult. Ha mérlegre tesz- szük például o ház körüli zöldségtermelés még korántsem kielégítő, de kétségtelen javulásról tanúskodó helyzetét, akkor van számba vehető eredmény. Ma sem hagyhatjuk figyelmen kívül ennek a munkának célját; emlékezetben kell tartanunk, hiszen máskülönben könnyen elsikkadhat a lényeg, lanyhulhat a törődő figyelem, ez pedig óhatatlan a termelés hanyatlására vezetne. Senki sem mondta, senki sem mondja, hogy a ház körüli veteményeskertek elsősorban azért kellenének, hogy központi készletbe adjanak árut. Elsődleges szerepük az, hogy a termelők termeljenek önmaguknak elegendő zöldséget. Tehát az a kívánatos, hogy lássa el magát konyhakerti tertnel- vénnyel mindenki, akinek a falun módja van véleményezni. Ehhez a földművesszövetkezettől a háziassizonyok semmi mást nem várnak, csak vetőmagot és esetleg palántát. Ha valaki vet, palántáz, dug- ványoz, akkor rendszerint több zöldsége terem, mint amennyire szüksége van a családnak. A fölösleget átadhatja másoknak. Egymás közti, esetenkénti cseréről van szó; ebben nincs szerepe az fmsz-nek. Van viszont feladata akkor, amikor már a falu szervezett helyi ellátását kell megoldani. Erről érdemes külön is szólni. Az előbbiekben a család ellátásáról volt szó, most meg az egész falu zöldségfogyasztásának helyi fedezése a feladat Nem jó dolog az, hogy máshonnan hoznak paprikát, paradicsomot és egyebet. Fonnyadna és drágulna is így. Elkerülhetjük a portéka fölösleges utaztatását, és a központi készletet is kíméljük, tehermentesítjük a termelés helyi szervezésével. Ez a módozat is föltételezi a vetőmag- meg a palántaellátás segítését. Ezen felül az fmsz- nek azt is magára kell vállalnia, hogy a fölösleges zöldséget eljuttassa a termelőtől a fogyasztóhoz. Palántát elsősorban a tsz-ek adnak erre a célra a háztáji gazdaságoknak. A mások ellátására való mennyiség biztosítására az fmsz rendszerint szerződést köt a termelőkkel. Ilyen szerződött terület 1963- ban még csak 84 hold volt az egész megyében. Tavaly már 313 holdat kötöttek le, az idén meg 459 holdra szerződtek. S zöldárut ebben ‘ az évben 152 élelmiszerbolt hozott forgalomba. Így a MÉK egyre kevesebb zöldséget kénytelen telepéről más faluba küldeni. Az meg mind gyakoribb, hogy a háztáji gazdaságok a központi készletbe is adnak konyhakerti ter- melvényt. A folyamat tehát elindult, a ház körüli vetaményezés terjedőben van. Érdemes vele többet törődni, hiszen a helyi ellátás nem értékelhető mindenütt kielégítőnek. Kínálkozik lehetőség a helyzet javítására. A széles gazdasági udvarok, a szérüskertek feltörése, bennük zöldség termesztése1 nem kerül nagy fáradságba, mégis hasznot hajt a konyhára. Ezért kívánatos az, hogy földműves- szövetkezeteink továbbra is szervezzék gondosan a háziasz- szonyoknak ezt a munkáiét. __ Kutas József — , a többieknek emléklapokat adott át dr. Mohar László, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője. Gáli János például egy Lehel hűtőszekrényt, Geiger János egy világvevő rádiót és egy lemezjátszót, Fejes Dénes pedig mosógépet és centrifugát kapott. — De jó lenne, ha minél több traktoros végezne ilyen szép taiajmiunlkát a szövetkezetében! — hallottuk az óhajt verseny közben többektől" is. Ez az igény jogos, hiszen jól, szakszerűen szántani nem kerül rendkívüli erőfeszítésbe, csupán lelkiismeretes munkát, a szakma szeretetét kívánja. A versenyen nemcsak a megju- talmazottak, hanem a többi tíz gépkezelő is olyan munkát végzett, amely megfelel a követelményeknek. A helyezések között nem is volt számottevő pontkülönbség. Érdekes, hogy a legutóbbi megyed szántóversenyen dobogóra került traktorosok ezúttal nem jutottak a három legjobb közé. A tavalyi győztes kálmáncsai Simon József most a tizedik, s az akkor szintén dobogóra került Tomisa Ferenc és Molnár János a negyedik illetve az ötödik lett. Nem volna teljes a tudósítás, ha nem említenénk meg a részvevők számával kapcsolatos észrevételünket. A versenyen a korábban megrendezett járási vetélkedők első három helyezettje vehetett részt, ezzel szemben csak a kaposvári, a siófoki és a fonyódi járásból jött el a három-három traktoros. A marcali és a nagyatádi járásból senki sem jelent meg Toponáron. Az öt gépállomása és a tíz termelőszövetkezeti gépkezelő így is szép versenyt vívott, mégsem ártott volna a nagyobb érdeklődés, hiszen ez a találkozás tapasztalatcserével is fölér. H. F.
