Somogyi Néplap, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-14 / 216. szám

Kedd, 1965. szeptember 14. 3 SOMOGYI N ÉPLAP Őszi gondok a Nagybajomi Gépállomás körzetében HAT TRAKTORNAK NINCS VEZETŐJE — MÉG HUSZONÖT KOMBÁJN CSÉPEL — LASSAN ÜRESEDNEK A GABONATÁBLÁK NEHÉZ ŐSZ EI,£ NÉZ­NEK a Nagybajomi Gépállo­más vezetői és dolgozói, erről tájékoztatott bennünket Hor­váth Géza igazgató és Papp József főagronómus. Sürget a talaj-előkészítés, a kalászosok némelyikét vetni kellene, s egy sor probléma nehezíti a munkát. A vezetők azokat az éveket emlegetik, amikor min­den különösebb nehézség nél­kül boldogult a gépállomás a mostaninál nagyobb felada­tokkal is. Most meg keserű szájízzel gondolnak a soron következő tennivalókra, s er­re megvan minden okuk. — Kevés az emberünk — mondják. — Egyik traktoro­sunk a másik után hagyja itt a gépállomást. Mit tehetünk ellene? Semmit. Hat trakto­runk áll, nftert nincs kezelője. Annyira megfogyatkoztunk, hogy egyelőre szóba sem jö­het a kettős műszak ... Ké­sőbb talán sikerül húsz trak­tort éjszaka is üzemeltetni, persze ez még nem biztos. Minden az emberektől függ. AZ EMBEREKTŐL, akik nélkül semmire sem mennek a gépekkel. Beszélik, az el­szivárgás akkor kezdődött, amikor szóba került, hogy megszüntetik ezt a gépállo­mást. A hír beletette a boga­rat a traktorosok fülébe, és sokan kérték ki munkaköny­vüket. Állami gazdaságokba, termelőszövetkezetekbe men­tek. Ez nem is volna nagy baj — hiszen ott is szükség van rájuk —, csakhogy ezek az emberek ma még nélkülöz­hetetlenek a gépállomáson. A tsz-ekben viszont találkoz­ni olyan képzett gépekezelő- | vei, aki lovakat hajt, vagy egyéb munkát végez, csak éppen traktort nem vezet. Ha azt nézzük, hogy évente há­nyán végeznek traktorvezető- képző tanfolyamot és gépke­zelő-szakiskolát, érthetetlen az ilyenkor — a kampány- munkák dején — tanasztalha tó hiány. Hova lesznek a kép­zett traktorosok, akik az ál­lam, illetve a szövetkezetek pénzén tanulják ki mestersé­güket? Nem egyet közülük a szövetkezeti, növénytermesz­tők és állattenyésztők közt találunk, holott zsebükben ott a traktorvezetésre jogosító okmány. Joggal vetődik fel a kérdés a gépállomás veze­tőiben: ha a szövetkezetek­nek van géphez értő embe­rük, miért nem engedik át őket a fontosabb munkák idején a gépállomásnak, hogy hasznosíthassák tudásukat? Hiszen a gépállomás traktora is a tsz-nek dolgozik, tehát ha embert ad a szövetkezet, ezzel önmagának is segít. Szintén a Nagybajomi Gépállomáson hallottuk, hogy némelyik közös gazdaságban a rossz munkaszervezés követ­keztében tájékozatlanok az oda rendelt traktorosok a rá­juk váró feladatok felől. Nem tudják, hova menjenek dolgozni, hol kezdjék el a szántást, mert senki sem mondja meg nekik. Sok óra veszik kárba a hiábavaló idő­Tudomány, amiben a nemzetközi mérce a magyar színvonal Manapság nemcsak a szak­emberek, hanem a nagykö­zönség is érdeklődést tanúsít a demográfia iránt. A de­mográfusok ugyanis a min­dennapi élet időszerű, a köz­véleményben viszhangzó prob­lémáival foglalkoznak. Így a többi között a falu és a város közötti vándorlás— visszavándorlás okait kutat­ják, egy másik fölismerés a házassági bontóperek okaira igyekszik fényt deríteni. A demográfusok olyan kérdé­sek vizsgálatával is foglalkoz­nak, mint a nyugdíjasok, öre­gek kulturális és szórakozási Igényei, lehetőségei. Hazánkban a demográfia történetének gyökerei a XVin. század közepére nyúl­nak vissza. A második vi­lágháború után a demográfia hazai művelése átmenetileg nem sokat jutott előre. Az öt­venes évek végén azonban naay a»ánvú feilődés kezdő­dött. 1962 végén pedig az Akadémia védnökségével ma­gvar demográfusok rendezték meg az I. nemzetközi demog­ráfiai szimnoziont. A maavpr demográfusok je­lenlegi tevékenységében leg­jelentősebb azoknak a kérdé­seknek a vizsgálata, amelyek a nénesség társadalmi. fog­lalkozási összetételében és kulturális színvonalában meg­valósult történelmi fejlődés következményei. A tervgaz­dálkodás igényein túlmenően a társadalmi tervezés szem­pontjából is időszerű feladat a jövő várható népességének számítása, az ezt meghatáro­zó tényezők kutatása, elemzé­se, értékelése. A magyar demográfusok munkásságát a nemzetközi közvélemény nemcsak figye­lemmel kíséri, hanem nagyra is értékeli. Bizonyítja ezt a többi között az is, hogy a Magyar Tudományos Akadé­mia Demográfiai Bizottságá­nak és a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatócsoportjának közös rendezésében a II. nemzetkö­zi demográfiai szimpoziont napjainkban Budanesten ren­dezték meg. A tanácskozás napirendjén központi téma­ként a termékenység és a népességfejlődés problémakö­rének elemzése szerepelt, s négy világrészből harminc­négy külföldi — angol, belga, csehszlovák, egyesült arab köztársaságbeli, szovjet, ame­rikai. francia, indiai, jugosz­láv, lengyel, kelet- és nyugat­német. olasz, osztrák, román és svéd — szakember is a vi­ta részese volt. A demográfia az a tudomány, melyben a magyar színvonal a nemzet­közi mércét is meghatározza. Magán- és társashásépítők ! Építkezéseikhez — erkélyekhez, terasztetőnek, válaszfalakhoz, szobaajtók üvegezéséhez — az alábbi öntött üvegféléket ajánl­juk: ; Rekesz Vágott árban: árban: Mintás öntött ornament üveg, 3,5 mm vastag 114x160 cm méretben Mintás öntött katedrái üveg, 3,5 mm vastag, 114x160 cm méretben 40.60 48,10 40.60 48,10 öntött recés zsinórüveg, 5 mm vastag, 114x160 cm méretben . 50>60 60>— öntött recés zsinórüveg, 5 mm szobaajtók üvegezéséhez — az 114x160 cm méretben 86.6° 182>— Az árak négyzetméterben értendők. Kívánságra nemcsak ládán­ként, hanem vágva is kaphatók az iparcikk- és földművesszövet- kezeti szakboltokban és vegyesboltokban. («73) töltéssel, holott az emberek sokat szeretnének dolgozni, keresni. Persze a traktorosok között is akad ráérő, kényel­mes, olyan, aki nem zavartat­ja magát akkor sem, ha bár mennyit áll is tétlenül a ha­tárban. Többségük azonaban azért ül gépen, mert dolgoz­ni akar, és mert szereti ezt a munkát. S ha már megkapják az el­igazítást, és tudják, melyik táblán kell kezdeniük a szán­tást, még akkor is találnak akadályt egyik-másik terme- lőszövetkeztben. Nem min­denütt takarították le c ter­mést a talajmunkára váró táblákról, keresztek sora és sorsára hagyott szalma gátol­ta a vetést megelőző tenniva­lókat. Igazuk van a pépállo- mási vezetőknek, amikor azt kérdezik, nem lehetne-e job­ban hasznosítani a szövetke­zetek fogatait a gabonahor- dásban. hiszen többnyire olyan helyen vannak még ke­resztek a határban, ahova a nedves talaj miatt nem mehe­tett a kombájn. A múlt héten még huszonöt arató-cséplő dolgozott a bajomi körzet­ben, s gyakran csak traktor­ral bírták kihúzni őket a sár­ból. A NAGYBAJOM! GÉPÁL­LOMÁS körzetébe tizennyolc tsz tartozik. Nyolc termelő­szövetkezettel szerződnek rendszeresen különféle mun­kákra. Ezek közü] öt a gyen­ge gazdaság. Erősödésüket kí­vánta elősegíteni a gépállo­más azzal, hogy több erőgép­pel siet segítségükre. Ám az említett problémák miatt nem lehet teljes értékű ez a se­gítség. El kell hogy gondol­kozzanak ezen a szövetkeze­tiek és a körzet lakói. A trak­torok semmit sem érnek, ha vezető híján nem használhat­ják őket, s ahhoz, hogy gép­kezelőhöz jussanak. mielőbb be kell fejezni a cséplést, mert akkor a kombájnosok is traktorra ülhetnének. így függnek össze a még folya­matban levő és a soron kö­vetkező munkák a gépállomás körzetében. A problémát együttes erővel mielőbb meg kell oldaniuk, ha nem akar­ják, hogy a kezdeti gondok súlyosabbá váljanak. Hernesz Ferenc MEGYEI SZÁNTÓYERSENY Ismét a barcsi járásba került az első díj fej«,?' ' - * - mMmm *>' mmmmmme Sh -to'.ä' ^^ .«i m m ■ 1 a K edvezett az időjárás va­sárnap délelőtt az 1965. évi megyei szántóver­seny részvevőinek. A toponá- ri Petőfi Termelőszövetkezet­nek egy erre a célra kijelölt tábláján 15 traktor sorakozott fel délelőtt kilenc órakor. A versenyszabályok ismertetése és a rajtszámok kiosztása után zöld rakéta röppent a magas­ba jelezve, hogy kezdődik a vetélkedő. Munkához láttak a pontozóbírák is. Az érdeklő­dők a versenyzőik parcelláit fi­gyelve azt latolgatták, vajon kinek az ekéje dolgozik jobban, kinek van esélye arra, hogy föllépjen a dobogó valamelyik fokára. Noha verőfényben folyt a verseny, a talaj a szombati esőtől még meglehetősen ned­ves volt. Ezért úgy döntöttek a rendezők, hogy a korábban meghatározott 24 helyett 22 centiméteres átlagmélységet kell elérniük az ekéknek. Az első fordulóval szétszántották, majd egy újabb fordulóval »összedobatták« a földet, ez­után az egyenletes, folyamatos szántásban mutatták be felké­szültségüket a részvevők. A feladat elvégeztével gondos dű­lőzéssel zártáik le a parcellákat, és ismét felsorakoztak az indu­lás helyén. Még délelőtt fel­lőtték a verseny végét jelző fehér rakétát. Ezután az ered­mény- és a hibapontok össze­gezése következett. Az első helyezett, akárcsak tavaly, most is a barcsi járás­ból került ki, s ezúttal is ter­melőszövetkezeti traktoros állt a dobogó legmagasabb fokára. Gáli János, a darányi Üj Élet Tsz tagja szerezte meg a leg­több pontot, megelőzve Geiger Jánost és Fejes Dénest, a Ta­hi Gépállomás traktorosait, akik a második, illetve a har­madik helyre kerültek. — Ga­ll János régi, megbízható gép­kezelője a termelőszövetkezet­nek, s teljesítményével mindig elégedettek voltak — mondta a Értékes jutalmat kapott az első helyezett Gall János, Cj Ele Tsz tagja. darányi tsz-elnök. — Olyan lelkiisme­retesen végzi a rábízott mun­kát, mintha abból csak neki volna haszna; úgy bírálja el saját teljesítményét, mintha másik traktorosnak a munká­járól mondana ítéletet. Nem engedi meg magának a leg­csekélyebb felületességet sem, feladatának megoldásáért fe­lelősséget érez — hallottuk a véleményt a verseny győztesé­ről. Az első öt helyezettnek ér­tékes jutalmakat — összesen mintegy 12 000 forint értékben KONYHAKERT A HÁZ KÖRÜL Amikor néhány évvel ezelőtt a földművesszövetkezetek erő­teljesebben kezdtek foglalkoz­ni a háztáji termeltetéssel, né­melyek értetlenül álltak az új feladat előtt. Megkezdődött és folyt a vita e tevékenység cél­szerűségéről és hasznosságáról, de szerencsére a- vitatkozással együtt a szervező munka is megindult. Ha mérlegre tesz- szük például o ház körüli zöld­ségtermelés még korántsem ki­elégítő, de kétségtelen javulás­ról tanúskodó helyzetét, akkor van számba vehető eredmény. Ma sem hagyhatjuk figyel­men kívül ennek a munkának célját; emlékezetben kell tar­tanunk, hiszen máskülönben könnyen elsikkadhat a lényeg, lanyhulhat a törődő figyelem, ez pedig óhatatlan a termelés hanyatlására vezetne. Senki sem mondta, senki sem mond­ja, hogy a ház körüli vetemé­nyeskertek elsősorban azért kellenének, hogy központi készletbe adjanak árut. El­sődleges szerepük az, hogy a termelők termeljenek önma­guknak elegendő zöldséget. Te­hát az a kívánatos, hogy lássa el magát konyhakerti tertnel- vénnyel mindenki, akinek a falun módja van véleményezni. Ehhez a földművesszövetkezet­től a háziassizonyok semmi mást nem várnak, csak vető­magot és esetleg palántát. Ha valaki vet, palántáz, dug- ványoz, akkor rendszerint több zöldsége terem, mint amennyi­re szüksége van a családnak. A fölösleget átadhatja másoknak. Egymás közti, esetenkénti cse­réről van szó; ebben nincs sze­repe az fmsz-nek. Van viszont feladata akkor, amikor már a falu szervezett helyi ellátását kell megoldani. Erről érdemes külön is szól­ni. Az előbbiekben a család el­látásáról volt szó, most meg az egész falu zöldségfogyasztásá­nak helyi fedezése a feladat Nem jó dolog az, hogy máshon­nan hoznak paprikát, paradi­csomot és egyebet. Fonnyadna és drágulna is így. Elkerülhet­jük a portéka fölösleges utaz­tatását, és a központi készletet is kíméljük, tehermentesítjük a termelés helyi szervezésével. Ez a módozat is föltételezi a vetőmag- meg a palántaellátás segítését. Ezen felül az fmsz- nek azt is magára kell vállal­nia, hogy a fölösleges zöldséget eljuttassa a termelőtől a fo­gyasztóhoz. Palántát elsősorban a tsz-ek adnak erre a célra a háztáji gazdaságoknak. A mások ellá­tására való mennyiség biztosí­tására az fmsz rendszerint szerződést köt a termelőkkel. Ilyen szerződött terület 1963- ban még csak 84 hold volt az egész megyében. Tavaly már 313 holdat kötöttek le, az idén meg 459 holdra szerződtek. S zöldárut eb­ben ‘ az évben 152 élel­miszerbolt hozott forgalomba. Így a MÉK egyre kevesebb zöldséget kénytelen telepéről más faluba küldeni. Az meg mind gyakoribb, hogy a háztá­ji gazdaságok a központi kész­letbe is adnak konyhakerti ter- melvényt. A folyamat tehát elindult, a ház körüli vetaményezés ter­jedőben van. Érdemes vele töb­bet törődni, hiszen a helyi el­látás nem értékelhető minde­nütt kielégítőnek. Kínálkozik lehetőség a helyzet javítására. A széles gazdasági udvarok, a szérüskertek feltörése, bennük zöldség termesztése1 nem ke­rül nagy fáradságba, mégis hasznot hajt a konyhára. Ezért kívánatos az, hogy földműves- szövetkezeteink továbbra is szervezzék gondosan a háziasz- szonyoknak ezt a munkáiét. __ Kutas József — , a többieknek emléklapokat adott át dr. Mohar László, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője. Gáli János például egy Lehel hűtőszek­rényt, Geiger János egy világ­vevő rádiót és egy lemezját­szót, Fejes Dénes pedig mosó­gépet és centrifugát kapott. — De jó lenne, ha minél több traktoros végezne ilyen szép taiajmiunlkát a szövetke­zetében! — hallottuk az óhajt verseny közben többektől" is. Ez az igény jogos, hiszen jól, szakszerűen szántani nem ke­rül rendkívüli erőfeszítésbe, csupán lelkiismeretes munkát, a szakma szeretetét kívánja. A versenyen nemcsak a megju- talmazottak, hanem a többi tíz gépkezelő is olyan munkát vég­zett, amely megfelel a követel­ményeknek. A helyezések kö­zött nem is volt számottevő pontkülönbség. Érdekes, hogy a legutóbbi megyed szántóver­senyen dobogóra került trakto­rosok ezúttal nem jutottak a három legjobb közé. A tavalyi győztes kálmáncsai Simon Jó­zsef most a tizedik, s az akkor szintén dobogóra került Tomi­sa Ferenc és Molnár János a negyedik illetve az ötödik lett. Nem volna teljes a tudósí­tás, ha nem említenénk meg a részvevők számával kapcsola­tos észrevételünket. A verse­nyen a korábban megrende­zett járási vetélkedők első há­rom helyezettje vehetett részt, ezzel szemben csak a kaposvá­ri, a siófoki és a fonyódi járás­ból jött el a három-három traktoros. A marcali és a nagy­atádi járásból senki sem jelent meg Toponáron. Az öt gépállo­mása és a tíz termelőszövetke­zeti gépkezelő így is szép ver­senyt vívott, mégsem ártott volna a nagyobb érdeklődés, hiszen ez a találkozás tapasz­talatcserével is fölér. H. F.

Next

/
Thumbnails
Contents