Somogyi Néplap, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-10 / 213. szám
SomoggiNéplap MSZMP MEGyC!-fíl7QTTSÁQA í?y!Í MEGY.E» TAN ÁCS LAPJA ÜZEMI JEGYZETEK NYÉK Szeptember 12-én indul a »Találja ki, mi a hiba!«-pályázat a Somogyi Néplapban. A rejtvénypályázat díjait sokan megnézik az Állami Biztosító megyei igazgatóságának kirakatában. Hogy mindig ilyen sokan nézik-e a Május 1. utcai kirakatot? Hát persze! Azt remélik, közülük kerül ki a mosógép, a táskarádió és a többi nyeremény tulajdonosa. Biciklitolvajok Az utóbbi hónapkoban igen sok kaposvári és környékbeli lakos tett panaszt a városi és a járási rendőrkapitányságon: — Ellopták kerékpáromat... Ahogy teltek a hónapok. úgy szaporodtak a bejelentések. Már csaknem húsz kerékpár után kutatott a rendőrség, s jó ideig úgy rémlett, hogy nyomuk veszett. Az áruló esőköpeny Egy újabb lopás az ismeretlen tettes, illetve tettesek nyomára vezette a rendőrséget. K. J. Tanácsház utcai lakos bejelentette, hogy éjszaka behatoltak a nyári konyhájába, és különféle ruhaneműket meg egy aktatáskát vittek el. A tolvaj nagyon megörülhetett a zsákmánynak — vagy pedig megzavarta valaki —, mert olyan sietve távozott, hogy esőköpenyét — zsebében egy kerékpárdinamóval — a helyszínen felejtette. »Vízügyi Építő Vállalat- — olvashatták a kabát belsejében a nyomozók. Ekkor azonban még nem gondoltak arra, hogy a régen keresett, veszélyes tolvajok nyomára bukkantak. A Vizűéi Építő Vállalat dolgozói elmondták, hogy ők is fölfigyeltek két társukra, a kaposszerdahelyi Balogh Sándorra és Kovács Józsefre. — Mint a kereskedők, úgy árulják a kerékpárokat és az alkatrészeket. Olyan olcsón kínálják, hogy nem származhatnak másból, csak lopásból. Balogh és Kovács persze élénken tiltakozott a gyanúsítás ellen. Ám a házkutatás végleg leleplezte őket. Kerékpárvázakat, —r kerekeket és alkatrészeket találtak kaposszerdahelyi lakásukon, hiába dugták el azokat a beomlott kútba, illetve a pincébe és egyéb rejtekhelyekre Fl'logh lakásán megtalálták a K. J.-től ellopott ruhanemű nagy részét is. H'ábavaló tagadás Bár mindkettőjük bűnösségét sok lopott tárgy bizonyíts ja, tagadnak körömszakadtáig. — Semmit sem ismerek el — mondja Balogh és Kovács is. Egyik a másikát akarja bemártáni, azt állítva, hogy a kerékpárokat, illetve az alkatrészeket társuktól vették, wm is gondolva arra, hogy azok lopásból származnak. Tagadják azt is, hogy bárkinek kerékpárt vagy alkatrészt adtak el. A jóhiszemű vásárlók azonban sorra bevallották, hogy a kerékpárokat 2—300 forintért Baloghtól, illetve Kovácstól vették meg. Nemcsak a kaposszerdahelyi lakáson talált tárgyakat foglalták le, hanem a már eladott kerékpárokat is. Ezekben D. J., L. J., T. /., J. E., M. Gy. és mások a sajátjukra ismertek. De legalább még tíz kerékpár és sok alkatrész várja jogos tulajdonosát. Balogh és Kovács főleg az utcán őrizetlenül hagyott, lezáratlan kerékpárokat vitték el, de behatoltak udvarokba is. S elloptak mindent, ami a kezük ügyébe akadt. Munkahelyük öltözőjéből egyik társuk gumicsizmáit, a munkás- szállásról pedig több párnahuzatot emeltek el. Az utóbbiakat egy közelben lakó asszony — Kovács Lajosné — vette meg, bár látnia kellett, hog> lopott holmit vásárol, mivel mindegyikben benne volt a vállalati bélyegző. Ellene orgazdaság miatt indult eljárás. Balogh Sándor különben más bűncselekmények miatt most tölti másfél évi szabadságvesztését. Az együtt elkövetett lopásokért a két veszedelmes tolvaj hamarosan újra bíróság elé kerüL Szálai László Telefon a tanteremben? Amikor létrehozták Sző- csénypusztán az erdészeti szakiskolát, a posta a telefont az egyik tanterembe szerelte be. Akkor nem is okozott különösebb gondot ez. Irodának használták a helyiséget. Később nőtt a tanulók létszáma. S most, ha megszólal a hívást jelző csengő, meg kell szakítani az előadást, s vagy negyven diák hallgatja végig nap nap után, hogy milyen ügyet intéz a gondnok vagy az igazgató. Gyakran hívják a szakiskolát az ország másik részéről is. Ilyenkor harsog a terem a hangos beszédtől. Kezdetben úgy próbáltak változtatni ezen a dolgon, hogy a tanítás alatt nem telefonáltak. De délután is mellőzni kellett volna a készüléket, mert a diákok akkor is bent tanultak. 1963 októberében azt kérte az iskola a postától, hogy helyezzék át a készüléket, és létesítsenek egy ikerállomást. A gondnoki iroda ugyanis távol esik az iskola épületétől, s nekik is sokat kell a telefon. Akkor a posta megígérte, hogy elvégzi a munkát. Az ígéret azonban ígéret maradt. Megkezdődött az új tanév is, s a telefon még mindig az egyik tanterem ablakában van. Az iskolában most azt kérdezik: vajon meddig kell még negyven figyelő diák hallatára, a tanítást zavarva intézni az iskola ügyeit? K. I. Szép volt! Az igazgató így emlékezik: — Este hallottam a hírt a rádióban: az árvíz elöntötte a sárvári cukorgyár lakótelepét. Akkor csak sajnálkozni tudtam... Másnap kora délelőtt a nyersműhelyből keresték a cukorgyár igazgatóját. Gege József, az egyik szocialista brigád vezetője kért sürgős meghallgátást. — Pár perc lenne ám az egész. De ha lehet, akkor most, azonnal! Az igazgató hellyel kínálta a brigádvezetőt. — Tessék! Miben segíthetek? — Nekünk semmiben. Arról lenne szó, hogy megbeszéltük reggel az újságcikkeket. Azt olvastuk, hogy Sárváron is károkat okozott a víz. Szakmabeliek, kollégák vannak ott bajban. Ügy írták, hogy száz család lakását öntötte el a víz. Segíteni akarunk! A mi brigádunk minden tagja felajánlotta, hogy tíz forintot ad a nyereségrészesedésből. Ezenkívül részt akarunk vállalni az újjáépítési munkából is ... Egy órával utóbb a gyár minden dolgozója csatlakozott a nyersgyári szocialista brigád kezdeményezéséhez. Két nappal utóbb a cukoripar minden üzeme és gyára követte a kaposváriak példáját. A kaposvári gyár dolgozói 29 300 forintot adtak a sárváriaknak. Az önkéntesekből alakult brigád tíz sárvári lakást hozott rendbe. Idézet a sárváriak leveléből: »A nálunk munkát végző építőipari dolgozók tanújelét adták az őszinte együttérzésnek és az elvtársi segítségnyújtásnak. Mennyiségben és minőségben olyan munkát véaeztek, hogy az kiváltotta mindannyiunk őszinte elismerését...« Mindehhez még csak eny- nyit: a kaposvári cukorgyár huszonkét szocialista brigádja túlteljesítette a felszabadulás 20. évfordulóiának tiszteletére tett vállalását. Eddig 240 000 forintot takarítottak meg. Hát &z mi?! A történet röviden: A Somogy megyei Faipari Vállalattól a takarékosságra hivatkozva ez év június 2-án elvették a személygépkocsit. Ez eddig még érthető. A vállalat vezetői ettől kezdve vonaton utáztak ellenőrzés és iránv'J' céljából a hozzájuk tartozó szentborbási üzembe. Mivel az üzem tíz kilométerre van a legközelebbi állomástól, jócskán kivették részüket a sétálásból is. Még ez is rendben van, mert így is lehet takarékoskodni. De hát mindez rövid ideig tartott. A takarékoskodást elrendelő felügyeleti szerv ugyanis nem sokkal utóbb újabb döntést hozott. Eszerint az ellenőrzők és irányítók Barcsig vonattal, onnét pedig taxival közlekedhetnek. Sürgős esetben (és mikor nincs sürgős eset?!) Kaposvárról is lehet taxival kijárni. Barcs és Szentborbás között 75 kilométer a távolság. A fuvardíj 399 forint. Szentborbás 176 kilométerre van a megyeszékhelytől. A fuvardíj 631 forint. Ide tartozik még, hogy ellenőrizni minden héten kell! Ezek után mindössze egyetlen dologra vagyunk kíváncsiak: mi ebben a takarékosság? N. S. JÓ KEZDET A Felső-somogyi Halgazdaság dolgozói erre az évre 453 000 forint értékű termelési vállalalást tettek. Az első félév végén készített mérleg 434 000 forintos eredményjavulást mutatott. Jó kezdetnek tekinthető ez, í arról tanúskodik, hogy emelkedtek a hozamok, nőtt a termelékenység, csökkent a ráfordítások összege, tehát a gazdaság munkásai dicséretes erőfeszítéseket tettek a munkában. Mit hozhat a jövő, az év hátralevő szakasza? A kilátások biztatóak, hiszen az igyekezet nem csökkent, a szorgalom nem hanyatlott. Ösztönzi, további jó munkára serkenti a halgazdaság dolgozóit az elismerés, fáradozásuk méltánylása. Negyvenhetén kaptak kiváló munkájukért jelvényt, oklevelet, illetve egyéb jutalmat. A sertéstenyésztőknek jutalompénzt fizetett a gazdaság vezetősége. A brigádok közül a balatonlellei 1500, a varászlói 1000, a bu- zsáki pedig 500 forintot kapott. Üj vonása a kiértékelésnek, hogy ezúttal első ízben számba vehette a szocialista brigádverseny kezdeti eredményeit is. Lázár József, Ozsvát Lajos és Márton József brigádja mind a reá bízott feladatokat, mind az önként vállalt tennivalókat legjobb tudása szerint elvégezte. Az első félévi számvetés a javuló gazdasági eredmények összegezése mellett tehát a szocialista címért dolgozó brigádok jó bemutatkozásának is tekinthe tő. K. J. Karel Zeman csehszlovák rendező filmszatírája az 1600-as évek első felében játszódik. Javában dúl a harmincéves háború. A hadiszerencse hol ennek, hol annak a tábornak kedvez. Pétert, a békésen szántoga- tő parasztembert is elviszik a verbuválók a császár katonájának. Kalandjai során kincseket talál, fogságba kerül, míg sok viszontagság után sikerül megszöknie barátjával és kedvesével. Együtt indulnak el, hogy olyan helyet keressenek, ahol nincsen háború. (A filmét augusztus 12-ig játsszák a Szabad Ifjúság BlUnfty.ínhfobMUi Bolondos história Üzérkedőket ítéltek el Csányi Ernőné, Dukai And- rásné, Kökény Józsefné, Munka Károlyné, Mészáros Gyűlölné és Oláh Sándorné budapesti lakosok háromnegyed év alatt számos alkalommal jártak Csehszlovákiában, s onnan a vámelőírások megkerülésével különféle árucikkeket hoztak be, és üzérkedtek. Dukainé például 34-szer utazott ilyen célból a szomszéd országba. Az így behozott áruk értéke mintegy 160 000 forint volt. A bíróság Csányi Ernőnét és Mészáros Gyulánét tíz-tíz hónapi, Dukai Andrásnét, Kökény Józsefnét, Munka Ká- rolynét, Oláh Sándcrnét nyolcnyolc hónapi szabadságvesztésre ítélte, s elrendelte a lefoglalt csempészáruk elkobzásáé A bíróság elkobzást pótló egyenértók megfizetésére is kötelezte az elítélteket. Futballegyveleg A belgrádi Ekonomska Politikában olvastuk: — Milyenek fiaink kilátásai a futball-világbaj- nokságon? — Attól függ, hogy honnan nézik majd. * * * — Hallottad, hogy megkezdődött a teljes leszerelés? — Igazán? — Tény. Futballban már egyetlen lövőnk sincs. * * * — Miért változtatják nálunk állandóan az edzőket? — Mert nem megy nekik. — S miért nem megy nekik? — Mert állandóan változtatjuk őket. • * * — Miért kiabálod, hogy gó-ó-ól, hiszen már régen vége a mérkőzésnek? — Csak azért, hogy ne felejtsem el teljesen ezt a szót. * * * Az edző így szól fiaihoz: — Ti az esést, ti pedig a jajgatást fogjátok gyakorolni. Gyerekszáj A tízéves Lacika elújságolja, hogy apukája kivágja az udvaron a diófát, mert elfogja a fényt. — Te, Laci, ahhoz tanácsi engedély kell — jegyzi meg a vendég. — Miért — csattan fel a gyerek —, nem tanácsi engedéllyel nőtt a diófa! * * * Danny Kaye, a világhírű amerikai komikus mondotta: »Hibátlan ember csak a gyászbeszédekben létezik.« * * « Valóra vált Dino Giuliani nyugalmazott olasz vasutas legnagyobb álma: ócskavasként megvásárolt egy 1913-bart készült mozdonyt, és a vas- útigazgatóság engedélyével egy 100 méter hosszú vasútvonalat épített. A vasútvonal Dino Giuliani lakásától a legközelebbi kocsmáig vezet. Az öreg mozdonyvezető az egyetlen vasutas a világon, aki "vonaton jár kocsmába. ... Nepomuk csehszlovák humorista szerint, az abszolút tájékozatlan ember az, aki elveszett humorérzékét a talált tárgyak osztályán keresd. • * * A nyugatnémet tv kis- filmet készített a Schles- wig-Holstein-i Struvenhütten városkáról — írja a Spiegel. — Amikor a polgármester ezt megtudta, a legnagyobb sietséggel má- zolókat toborzott össze, hogy az egyik falon átmeszeljék a 33 évvel ezelőttiről ott maradt — illetve otthagyott — náci jelszót. A jelszó így hangzott: »A rémület messze van, a halál közel, köszönt téged az SA.k Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postiskézbesítőknél. ■"'^fizetési díj egy hónapra \2 Ft Index: 25067. .■Ceszült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca C.
