Somogyi Néplap, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-10 / 213. szám
rmAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK) Ara> 50 FILLÉR Mai számunk tartalmából Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM 213. SZÁM PÉNTEK, A kampány első reggelén (3. o.) OTTHONUNK (5. o.) 1965. SZEPTEMBER 10. | Biciklitolvaj oh I (6. o.) unni mini iiiiimiiiii Kádár János meglátogatta a zágrábi vásárt Csütörtökön délelőtt 9 órakor megnyílt a 69. Zágrábi őszi Nemzetközi Árumintavá- sár. Az ünnepélyes megnyitáson jelen volt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, aki Joszip Broz Tito meghívására feleségével együtt Jugoszláviában tölti szabadságának egy részét, valamint Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi KöztárÜnnepség az újságírók nemzetközi szolidaritási napja alkalmából Szerdán este Balatonszépla- kon, a nemzetközi újságíróüdülőben százhúsz külföldi újságíró jelenlétében ünnepséget tartottak az újságírók nemzetközi szolidaritási napja alkalmából. Este hét órakor az üdülő éttermében a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöksége nevében Komjáth Irén, a MUOSZ alelnöke köszöntötte az egybegyűlt csehszlovák, lengyel, szovjet, japán, német és spanyol újságírókat. Szeptember fiának (Julius Fucik mártírhalálának évfordulója), a ^szolidaritási nannak jelentőségét méltatva hangsúlyozta, hogy az újságírók nemzetközi együttérzése nem egy nanhoz kötött fogalom, hanem állandó magatartás: nem szentimentális közhelv. hanem harc kérdése. Az üldözött, bebörtönzött kollégák családtagjait az úisásírők nemzetközi szolidaritási alapjából támogat, ják. — Annak a harcnak, melyet a haladó újságírók az egész világon a reakció, a háború ellen folytatnak, része a mi —olidaritásunk is — mondotta megemlékezés °hen a MUOSZ alelnöke, majd javasolta, hogy a szolidaritási nap alkalmából küldjenek üdvözlő táviratot a Nemzetközi Újságíró szervezetnek. Ezután a Nemzetközi Újságíró Szervezet prágai titkárságának a következő szövegű táviratot küldték el: »Azok az újságírók, akik jelenleg a NUSZ nemrégen felépült üdülőjében töltik szabadságukat, mély együttérzésüket fejezik ki mindazokkal az országokkal, amelyek a mai napig is az imperializmus elnyomása alatt élnek. Ígérjük, hogy a sajióKomjáth Irén, a szolidaritási ünnepség szónoka. ban, a rádióban és a televízióban kifejtett munkásságunkat, az elnyomott országok felszabadításáért folyó küzdelem fogja áthatni. Moszkva, Jereván. I.eningrád, Baku, Tallin, Vlagyivosztok, Ir- kutszk, Asztrachán, Kazán, Trnopol, Kurgán sajtószerveinek munkatársai küldik szolidáris üdvözletüket.« Hasonló szövegű távirato. kát küldtek Varsó. Rzeszów, illetve Drezda és Berlin sajtó- orgánumainak itt üdülő munkatársai is. Az ünnenség után Antal Imre zongoraművész és For- nFva adott műsort az üdülő bárhelyiségében. W. E. saság elnöke, a JKSZ főtitkára is. A megjelent vendégeket Ivan Bacsun, a vásár igazgatója üdvözölte. Beszédében a többi között megemlítette: az idén megrendezett vásár egyetemességét az is mutatja, hogy részt vesznek rajta a Közös Piac, az E FT A, valamint a KGST országai és a világ két vezető hatalma: a Szovjetunió és az Egyesült Államok. Az ided vásáron 59 állam vesz részt. A 6320 kiállító cég összesen 162 000 négyzetméternyi területen mutatja be legjobb árutermélkait. Kádár János és Joszip Broz Tito kíséretével együtt a délelőtti órákban fölkereste a magyar pavilont. (MTI) Józef Cyrankiewicz lengyel miniszterelnök Párizsban Józef Cyrankiewicz, a lengyel minisztertanács elnöke a francia kormány meghívására csütörtökön Párizsba utazott. A miniszterelnököt útjára elkísérte Marian Naszkowski külügyminiszter-helyettes és Franciszek Modrzewski külkereskedelmi miniszterhelyettes. Cyrankiewicz szeptember 16-ig tartózkodik Franciaországban. Látogatása idején megbeszélést folytat De Gaulle elnökkel, Pompidou miniszterelnökkel és a francia kormány tagjaival, valamint találkozik a francia politikai, gazdasági és kulturális élet vezető képviselőivel. (MTI) Kozmosz 85. A Szovjetunióban csütörtökön Föld körüli pályára bocsátották a Kozmosz 85-öt. A mesterséges holdnak a Föld felszínétől való maximális távolsága 319 kilométer, minimális távolsága 212 kilométer. Pályájának az Egyenlítő síkjával bezárt szöge 65 fok. Kezdeti keringési idő 89,6 perc. A szputnyikon elhelyezett tudományos berendezés kifogástalanul működik. A koordinációs számító központban feldolgozzák az érkező adatokat. (MTI) Veszélyes arányokat ölt az indiai—pakisztáni háború Szárazföldi, légi és tengeri ütközetek A második légitámadás Új-Delki ellen V Thant Pakisztánban A hadüzenet nélküli indiai—pakisztáni háború veszélyes arányokat ölt. A hírügynökségek ejtőernyősök kölcsönös bevetéséről, légitámadásokról és tengeri csatározásról továbbítanak jelentéseket. A legfrissebb tudósítások szerint a szemben álló felek nagyszabású ejtőernyős akciókat kezdeményeztek. India és Pakiszitán csütörtökre virradó éjszaka egyaránt azt jelentette, hogy ellenséges katonák ereszkedtek le ejtőernyőn területükre. A pakisztáni rádió adását megszakítva azt a hírt sugározta, hogy indiai repülőgépek ejtőernyősöket dobtak le Karachi peremvárosaiba. Állítólag egy ejtőernyőst foglyul ejtettek. A berepülés miatt légiriadót rendeltek el, a városra teljes sötétség borult, a közlekedés megbénult, a rádió- és telefonöseekötte- tés megszakadt. Az eget fényszórók pásztázták, és jól lehetett látni a légvédelmi ágyúk gyors egymásutánban felvillanó torkolattüzeit. Az éjszakát megvilágították a vörös nyomjelző lövedékek; Az indiai rádió a maga részéről közölte, hogy pakisztáni ejtőernyős osztagok értek földet a Kalkutta térségében fekvő Burnpur és Panagarh körzetében. Egy korábbi indiai közlemény, amelyet Pakisztán a későbbiekben cáfolt, 47 pakisztáni ejtőernyős foglyul ejtéséről tett említést. Az Associated Press tudósítása szerint az indiai főváros lakóit hajnalban ismét szirénázás hangja verte fel álmukból. A légiriadó 13 nercen át tartott, de érvelőre nem ismeretes, hogy pakisztáni repülőgépek bombatámadást hajitot- tak-e végre. Két nap alatt ez volt a második légiriadó, s (Folytatás a 2. oldalon) 34 centit apadt a Dráva Barcsnál Kétóránként olvassa le a vízmércét Makk Gyula barcsi csatornaőr, s a tenyerébe jegyzi töltőtollal a vízállást. A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság barcsi szakaszmérnöksége Pécsnek, Pécs pedig Budapestnek jelenti az adatot. Szerdán reggel 529; tegnap reggel nyolc és tíz órakor 495 centimétert mutatott a mérce. Egy nap alatt harmincnégy centimétert apadt a víz. örtilosnál tegnap délelőtt 239 centimétert mértek, lassan levonul a harmadik árhullám. Kárpáti Rudolf, a szakaszmérnökség főelőadója a jugoszláv rádió közlése szerint azt a tájékoztatást adta, hogy szeptember 16-a után ismét árad a Dráva, addig apad. Jelenleg nem fenyegeti elöntéssel a folyó a Vörös Csillag Tsz mélyebben fekvő kukoricását sem. Sok barcsi nézi meg minden órában. hogy mennyit mutat á vízmérce. L. G. De Gaulle sajtóértekezlete Az ünnepség részvevői: lengyel, szovjet, csehszlovák, né gágírók. met, japán és spanyol újDe Gaulle csütörtökön délután tartotta meg nagy érdeklődéssel várt sajtóértekezletét csaknem ezer francia és külföldi újságíró előtt. A köztársasági elnök meghallgatta az újságírók kérdéseit, majd témánként csoportosítva kifejtette nézeteit a bel- és külpolitika egyes kérdéseiről. II Közős Piac válságáról A legnagyobb feltűnést De Gaulle nyilatkozatának az a része keltette, amelyben a Közös Piac válságával foglalkozott. Az elnök rámutatott: június 30-án Brüsszelben azért szakadtak meg a tárgyalások, mert nyilvánvalóvá vált, hogy a társországok nem akarják teljesíteni a mezőgazdasági közös piac életbeléptetésére tett ígéretüket, illetve bizonyos »integrációs« követelésekkel kapcsolták egybe. De Gaulle hozzáfűzte, Franciaország nem egyezik bele nemzeti szuverenitásának korlátozásába, a sorsa feletti döntést saját kezében akarja tartani. Éppen ezért elfogadhatatlan Franciaország számára a Közös Piac alapját alkotó római egyezménynek az a rendelkezése, amely szerint 1966 január elsejétől bizonyos kérdésekben a többségi szavazás lelve lép életbe, mert ez lehetővé teszi, hogy Franciaországot leszavazzák. Hasonló határozottsággal foglalt állást De Gaulle az integráció gondolata ellen, amikor a NATO kérdését fejtegette. Hangsúlyozta, a francia kormány szükségesnek tartja az Atlanti Szövetséget, mai szövetségeseinek szövetségese marad, de 1969-ig, a szerződés lejártáig véget kell vetni a jelenlegi helyzetnek, amelyben Franciaország alárendelt szerepre van kárhoztatva a NA- TO-ban. Párizs és a szocialista országok A francia köztársasági elnök a továbbiakban rámutatott: Franciaország visszanyerte szabad kezét a nemzetközi politikában, és abban a helyzetben van, hogy kívül maradjon a tömbök vetélkedésén. De Gaulle ezt követően kidomborította az ENSZ öt alapító hatalmának — az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagy-Britannia, Kína és Franciaország — felelősségét a világ sorsáért. Délkelet-Ázsia kérdései csak az öt nagyhatalom egyetértésével oldhatók meg. Az alapvető föltétel, hogy Indokínában megszűnjön az idegen beavatkozás, és ez esetben lehetővé válik az érdekelt országok semlegesítése. A népek együttműködéséről szólva a köztársasági elnök kitért Franciaország és a szocialista országok viszonyára, hangoztatta, hogy a francia kormány tárgyalásokba kezdett csaknem valamennyi kelet- európai országgal. Nagy fontosságot tulajdonít a francia- szovjet kapcsolatok fejlődésének, Maurer román és Cyrankiewicz lengyel miniszterelnök párizsi látogatásának. Reméljük — mondta De Gaulle —; hogy egy napon majd konstruktív együttműködés alakul ki az Atlanti-óceántól az Uraiig lakó népek között, és Európa megoldja saját problémáit; köztük a német kérdést iS; amely csakis általános megegyezés keretében rendezhető, Titok: jelölteti-e magát De Gaulle nyilatkozatában hosszan foglalkozott belpolitikai kérdésekkel. Eleve elhárította az újságírók kérdését; vajon újra jelölteti-e magát a köztársasági elnökségre. Kijelentette, hogy két hónapon belül mindenki megtudja döntését. Ezután hétéves elnöksége eredményeit sorolta fel, és kifejezte reményét, hogy a franciák többsége a december 5-i szavazáskor a jelenlegi rendszer folytatása mellett dönt majd. (MTI)
