Somogyi Néplap, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-01 / 205. szám

MAR NEM FELEK A VASÁRNAPOKTÓL... jy~alányos Jenő honvédnek — különösen télen — bar- nábo a bőre, mint társainak. Cigány. Másfél éve már annak, hogy századunkhoz került. Az első találkozá­sunkra ma. is jól emlékszem. Kopogtak az irodám ajtaján. Az igenlő válaszra bátortalanul lenyomódott a kilincs, és belépett egy riadt szemű, halk beszédű katona. — Kalányos honvéd jelentem, ide kerültem... Jelentkezése szabályosabb is lehetett volna; mégsem nehezteltem miatta. Félénksége figyelmeztetett: óvatosan bánj ezzel a gyerekkel. Kevés jót kaphatott az élettől. Légy hát vele türelmes.... Hetek, hónapok szaladtak el azóta. jenő — katonátlan a megszólítás, de mindnyájan (tisz­tek és katonák) így szólítjuk — megemberesedett. Megvál­tozott. Egy csöndes, estébe hajló délutánon erről a válto­zásról, az elfutott másfél évről tett vallomást. — Tessék elhinni, igen-igen féltem én a katonaságtól. Sok rosszat hallottam felőle, és úgy mondták, mindennek a cigány issza meg a levét. Annak nehéz a sora.... Hittem is neki, m-rt civilben sem volt könnyű. Otthon, a mieink kö­zött nem volt baj. De onnan elkívánkoztam. Több szeret­tem volna lenni, mint az apám meg a többiek. Pestre ke­rültem, s i kőműveseknél lettem malterhordó. Csuda szép házakat építettünk! Hányszor gondoltam arra, milyen jó, lesz, amikor majd én is egy ilyenben lakom! Mert én már olyan nagy ablakos házakban akarok élni.... Ilyenkor álmodozás közben azt se bántam, ha Füstös­nek neveztek. Mert engem sohasem szólítottak úgy, mint a többieket: Pista, Tibi vagy szaki. Az én nevem csak Füstös volt. Pesten különösen a vasárnapoktól féltem. A fiúk közül senki sem tartott velem. Egyedül csatangoltam... A hét­köznapokat jobban szerettem. Akkor — ha gúnyosan is — legalább szóltak hozzám.... A bevonulás után vártam a megjósolt kitolásokat, azok azonban egyre késtek. A napok múltával azután észrevet­tem valamit: egy új, számomra eddig szokatlan világ csöp­pentem. Itt én is — úgy, mint a többiek — Kalányos hon­véd voltam, és nem Füstös. Nem takarítottam többet, nem viseltem több terhet, mint a társaim. Aztán jöttek a vasárna­pok. Együtt néztük a televíziót, és együtt mentünk kimara­dásra. És közösen fogyasztottuk el az otthonról kapott cso­magokat. Nem tudom én azt az érzést szavakba önteni, amit az első, a Varga csomagjának felbontásakor éreztem. A cso­mag körül ott állt a fél szakasz. Kicsit távolabbról néztem, hogyan kerül belőle elő a hurka, a kolbász meg a sütemény. Mindenki vett belőle. Nem mertem odamenni. És akkor Var­ga odaszólt hozzám: — Na, mi van, talányos komám? Miért nem veszel? Édesanyám sültje ez, gyere fogyaszd egészséggel! Nem is tudom, mikor ettem olyan jóízű mákos bejglit.... A bevonulásom óta sok vasárnap elmúlt. De ma már nem félek tőlük. A katonák között társakra, igaz barátokra találtam ..." ww ..... > B racsok István levelező Öregek napja Balatonkilitin A vöröskeresztes alapszerve­zet és a társadalmi szervek öregek napját rendeztek au­gusztus 22-én délután Balaton­kilitin. Százhatvan idős em­bert és asszonyt köszöntött Kovács Imre párttitkár. Sza­bó Mária a KISZ-esek nevé­ben üdvözölte az ünnepeite­ket, és elszavalta József At­tila Mama című versét. Vö­rös Irénke magyar nótákat énekelt. Mire véget ért az ünnepség, az asszonyok meg­főzték az ízletes borjúpör­költet. A társadalmi ünnepély ért nagyon jó hangulatban véget. Miilei Ferencné vb-titkár Észak Dél ellen 1965. augusztus 19-e. Ha­talmas plakátok hirdetik a Balatonfüred és Siófok közöt­ti zenés !lemi vetélkedőt. Nagy az izgalom mind a két parton, mert most dől el, me­lyik fürdőhr’ csapata utazik el az IBUSZ ajándékozta kül­földi útra. Felbolygatott méh­kashoz hasonlít este hét óra­kor a siófoki Bányász Üdülő művelődési terme. Izgatottak a versenyzők, szeretnének a legjobb négy közé jutni a se­lejtezőből. Ez a négy jelent­kező küzd meg a fürediek csapatával. A zsűri tagjai dél- dunántúliak, s noha pártatla­nok, mégis a déli színekért szurkolnak. Vitrai Tamás, a televízió riportere vezeti a körkapcodásos mérkőzést. An. goi nyelvtudására is szükség veit, mert angol vendégek is részt vettek a játékban. Ve­télkedésül: sokszor ragadtatta lapsra a nézőket. Az igazi, tétre menő küz­delem mégis a két part ver­senyzői között zajlott le. Vál­takozó szerencse mellett igaz­ságos döntetlennel zárult a vetélkedő. Ezután az IBUSZ vezérigazgatója lépett a mik­rofon elé, és méltatta a ver­seny színvonalát. Szűnni nem akaró taps csattant fel, ami­kor mind a két csapatot győz­tesnek hirdette ki. Így a fü­redi és a siófoki válogatott együtt utazik külföldre. A siófoki csapatban két buda­pesti gimnazista, a siófoki Bányász Üdülő gondnoka és egy somogyvári gyógypedagó­gus volt. Márkus Ferenc levelező Náthás volt a címfestő? Érdekes tábla látható a bö- hönyei vasbolt kirakatában. A címfestő vagy elfelejtette az ábécét, vagy pedig náthás volt, mert ez olvasható a táb­lán: »OTP-hitelre kapható: nosógép ... Pannónia notor- kerékpár.« Ejnye, ejnye, a címfestő ábécéjéből hiányzott az m? Egri Béla Varászló Mindig csak félig látjuk a filmeket Egy hón'-* alatt kétszer romlott el a mozigép. Sem a filmet nem nézhették végig a nemesdédiek, sem a pénzt nem kapták vissza. A Húsz óra című filmnél csak a hír­adót, a Hamletnél pedig csak az első részt játszották. Kér­tük, hogy adják vissza a pén­zünket, vagy játsszák végig a filmet. Azt mondták, hogy nem lehet * rádióban sok­szor halljuk, hogy a követke­ző előadásra érvényesek a jegyek, ha elmarad az elő­adás, sőt olyan is előfordul, hogy visszaváltják a jegyeket. Nemesdédre nem vonatkozik ez a szabály? Kíváncsiak va­gyunk a Moziüzemi Vállalat véleményére. Nemesdédi látogatók ROSSZ A HÍD Húsz év óta áll romosán ez a híd Balatonfenyvesen. A beton- híd terve 1943 óta készen van, tavaly átdolgozták a költségve­tést, a kivitelezés azonban el­maradt. Háromszor leszakadt a híd a húsz év alatt. Olyan nagy forgalnat bonyolít le, hogy tiem maradhat így. Lengyel, cseh, osztrák, német gépkocsik ia járnak rajta. A part kétki­lométeres szakaszán harminc itt lakó család, hetven villa tu­lajdonosa közelíti meg rajta az otthonát a legnagyobb veszély­ben. Az építőanyagot például Csak több kilométeres kerülő vei szállíthatják rendeltetés helyére. Péter József, a Balatonfeny- vesi Községi Tanács vb-elnöke tájékoztatta a szerkesztőséget, hogy 1961 óta minden évben kérték a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztá­lyát, adjanak beruházást az új hídra. Eddig azonban nem kap­ta meg a község. A híd és az t terve készen van. A híd kc- ülbelül félmillió forintba ké­ül, az út pedig 3 209 000 forint­ba. A járási tanács június 4-én megígérte, hogy jövőre meg­kapja a pénzt a község a híd­építésre. Vissza a putriba ? A falu északi végén, a táskái út mentén, ahol a kis malomi patak folydogál, annak a bozótos pari­ján földbe ásott cigányputrik disz- telenkedtek a múltban. Több csa­lád vert itt tanyát a falu lakóinak bosszúságára. Az akkor- még no­mád életet élő embereket csaknem mindennap mezei tolvajláson ér­ték. Az odahurcolt dögök nemegy­szer megfertőzték a legelőkre te­relt jószágokat. Atka volt a falu népének a cigánytelepülés. Így volt ez a múltban, a felsza­badulás előtt, amikor a hatóságok a cigányokat kóborló • és dologta- lan társaságként kezelték. A fel- szabadulás után, ha lassan is, meg­változott az életmódjuk, beleillesz­kedtek, vagy legalább igyekeztek beleilleszkedni a társadalomba. A kismalomi patak partjáról eltűn­tek a putrik. Lakóik állami gazda­ságokban, termelőszövetkezetekben keresték és találták meg a biztos megélhetést, s szereztek megbecsü­lést maguknak. Házat vettek vagy építettek, gyermekeik iskolába jár­nak. Egy asszony maradt csak a telepen süketnéma lányával, míg be nem telepítették őket a falu ré­gi pásztorházába. Az ősrégi pász­torházat az idő vasfoga erősen ki­kezdte. Az illetékesek bizony meg­feledkeztek a karbantartás áról, s most már életveszélyes benn? lak­ni. Szegény cigányasszony odaju­tott, hogy bontják a feje fölül a hajlékot, s lányával együtt vissza­telepítették a régi cigánytanj'ára. Vissza á putriba akkor, amikor éppen az ellenkezője a célunk?! S amikor a szegény asszonyt meg­szerették a falubeliek tisztaságáért és szorgalmáért? Z. I. M/9&&GM. A Munka Törvénykönyve végrehajtási rendeletének 181. paragrafusa szerint, ha a fe­gyelmi jogkör gyakorlója a fe­gyelmi' határozatot átruházott jogkörében hozta, a vállalat igazgatója megváltoztathatja a határozatot a dolgozó kérelmé­re. Ez a dolgozó igényei szem­pontjából ugyanolyan követ­kezményekkel jár, mintha a fegyelmi határozatot a munka­ügyi vitát elbíráló szerv eljárá­sa során változtatták volna meg. Már itt felhívjuk a figyelmet arra, hogy a panaszbenyújtási határidőre nincs kihatása an­nak, hogy a dolgozó pl. a mű­vezetőjének fegyelmi határoza­tával szemben a vállalat igaz­gatójához fordult, és kérte a határozat felülvizsgálását. A ha­tározat megváltoztatása iránti kérelme és a rendes jogorvos­lat között nincs összefüggés. Ez azt jelenti: a dolgozó az igaz­gatóhoz fordult, ő nem változ­tatja meg a határozatot, s mi­re értesül róla, eltelt a 15 na­pos panaszbenyújtási határidő, s már csak úgy fordulhat a munkaügyi döntőbizottsághoz, hogy egyben késedelme kimen­tését is elő kell terjesztenie. Ha a dolgozó csak arra tud hivat­kozni, hogy várta az igazgató döntését, ezért mulasztotta el a panaszbenyújtási határidőt, ez önmagában a kimentési kérel­met nem alapozza mrg. Ahhoz még szükséges a vállalat igaz­gatójának pozitív ígérete, amely indokolttá teszi, hogy annak alapján a dolgozó jóhi­szeműen va.it a ránézve kedve­ző igazgatói döntésre. Ez utóbbi kapcsán meg kell jegyezni, hogy az átruházott jogkörben hozott fegyelmi ha­tározat megváltoztatása iránti kérelemre a vállalat igazgatója vagy helybenhagyj'», a határo­zatot, vagy enyhébb fegyelmi büntetést állapít meg, súlyo­sabbra azonban nem változtat­hatja. Ha a dolgozó az átruházott jogkörben reá kiszabott fegyel­mi büntetést sérelmesnek tart­ja, és annak megváltoztatását kérve az igazgatóhoz fordul, helyes még, ha a fegyelmi ha­tározat kézbesítését követő 15 napon belül adja be panaszát a munkaügyi döntőbizottság­hoz, és nem vár az igazgatónak esetleg 15 nap elmúltával ho­zott döntésére. Annál célsze­rűbb ez az eljárás, mert az igazgatói felülvizsgálat nem pótolja a rendes jogorvoslati lehetőséget. Ebből következik, hogy ha a dolgozó pl. egy fe­gyelmi büntetésként kiszabott áthelyezés miatt fordul az igaz­gatóhoz, és még 15 napon bslül az igazgató értesíti annak eny­hébb büntetésre való megvál­toztatásáról, de a dolgozó még azt is sérelmesnek tartja, ak­kor a munkaügyi döntőbizott­sághoz nem az utóbb hozott igazgatói döntés, hanem az eredeti fegyelmi határodat el­len kell panasszal élni. Dr. K. J. Az illetékesek r e aszó Nem életveszélyes a kilátó Több kiránduló szóvá tette a lap június 30-i számában, hogy korhad a Róma- és Lonka-hegy kereszteződésénél fölállított ki­látó, A Somogy megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala kö­zölte, hogy szükség van a kilá­tóra, mert Kaposvár egyik leg­szebb pontján áll, innen belát­ható a város öt dombvonulata, a Zselicség és a megyeszék­hely nagyobb része. A közeljö­vőben betongyámokkal erősí­tik meg az összes kilátót. A hi­vatal kaposvári kirendeltsége kihelyezteti a létrát a helyére. Dr. Takáts Emil megtárgyalja a városi tanács vezetőivel a te­rep rendezését, parkosítását, padok elhelyezését. A kiren­deltség megállapította, hogy nem életveszélyes a kilátó. . Eltakarították a romokat Két képet közöltünk a lap jú­nius 30-i számában Donneri panaszok címmel. Kifogásoltuk, hogy a Sallai utcában nagyon rossz a járda, a Szigetvári ut­cában összedőlt ház romjait pe­dig még mindig nem takarítot­ták el. Stadler József, a városi ta­nács építési és közlekedési osz­tályának helyettes vezetője ar­ról tájékoztatta a szerkesztősé­get, hogy a ház romjait elta­karították, a danneriak a jár­dán közlekedhetnek. A Sallai utcában az idén megépítik a járdát. Rendbe hozták az emlékművet Markulla Józsefné heresznyei olvasónk azért fogott tollat, mert a községi tanács nem ál­líttatja helybe a szovjet hősök emlékművének kerítését. Szeifer József vb-elnök eey eér tett a levélíróval. Az építkezést hátráltatta a rendkí­vüli időjárás. Magas volt a Dráva vízállása, nem lehetett onnan kavicsot szállítani. A termelőszövetkezet építőbri­gádja sem ért rá. Azóta a ta­nács rendbe hozatta az emlék­művet. Figyelmeztették a szállító vállalatot Tóth Lajos, a városi párt-vb tagja megírta a lap iulius 14-1 számában, hogy egy betoncsö­vekkel megrakott három es fel tonnás teherautó fölment a jár­dára a Kossuth Lajos utca 57. számú háznál. Az Állami Építőipari Válla­lat figyelmeztette az ÉPFU Vállalatot és az északnyugati városrész szállításvezetőjét. Kár, hogy a levéli, ó nem je­gyezte föl a járdára hajtó kocsi rendszámát, akkor most eljá­rást indíthatnának a vezető el­len. Jogos volt a reklamáció Kőröspataki Ferencné, az KM Somogy megyei Építőipari Vál­lalatának nagyatádi ügyviteli vezetője megbírálta a Finom- mechanikai Vállalat helybeli szervizét, mert nem javította meg az építésvezetőség szorzó- gépét. A Somogy megyei Finom- mechanikai • és Gép javít» Vál­lalat indokoltnak tartotta a reklamációt. A gépet alkatrész- hiány miatt nem javították meg. Az alkatrészt el lehet készíteni, ugyan a költség így nagyobb, a Madise gyártmányú szorzógépet azonban így két hét alatt meg lehetett volna javítani. A vállalat beszállí­totta a gépet Kaposvárra, s itt javította meg. A nagyatádi részleg vezetőjét figyelmeztet­te, hogy gondosabban végezze a munkáját. Alfonzó nem szerepelt a műsorban Bérezi Jenő kifogásolta, hogy Alfonzó, Sárosi Katalin, Koós János nem lépett föl az Idefi­gyeljenek, nyaralók című mű­sorban Balatonföldváron, pe­dig mindhárman szerepeltek a plakáton. Báli György, az Országos Rendező Iroda gazdasági igaz­gatója közölte, hogy Alfonzó a műsornak rendezője volt, nem szereplője, ez elkerülte a levélíró figyelmét. Sárosi Ka­talin és Koós János betegség miatt nem lépett föl. Az intéz­mény dramaturgiája és igaz­gatósága jónak tartotta Harsá- nyi—G. Dénes Megzenésítem a klasszikusokat című számát. Az ŐRI nagy gondot fordít a meghirdetett művészek megje­lenésére, csak orvosi igazol­vánnyal maradhatnak távol a művészek. Megjavították az öntözőautót Daku István balatonboglári levelezőnk több hibára hívta föl a figyelmet július 7-i levelé­ben. Bogdán Ferenc, a Balaton­boglári Községi Tanács vb-tit- kára elismerte, hogy kibírha­tatlan bűz áradt a MÉK rak­tárából. A MÉK megszünteti a raktározást, s a fonyódligeti új telepen tartja a fokhagymát Igaz, hogy nem korszerű a piaci vécé. A balatoni szezon után átépítteti a tanács. A régi temetőt megszüntetik. A TÜZÉP utcájának valóban nincs lefolyása. A kocsik ki­hordják a szenes sarat az ut­cára. A telepet ki kellene tele­píteni a kijelölt ipartelepre, akkor megszűnne a szennyező­dés. Az öntözőautó szivattyúja a múlt év októberében elrom­lott. A fővárosi ktsz június 3Ö-án javította meg. Az öntö­zőautó azóta munkába állt. A Pécsi Postaigazgatóság utasította a postahivatal veze­tőjét, hogy naponta söpörtesse le a járdát. ßalaioui mozik műsora BALATONMÄRIA Az életbe táncoltatott leány. BALATONFENYVES Fedett kert: Robbantsunk bankot! FONYOD Fedett kert: A tizedes meg a többiek. FONYÓD Terem: Elcsábítva és elhagyatva. BALATONBOGLAR A tizedes meg a többiek. Az el ső előadáson. Bolondos história. A második elő­adáson. BALATONLELLE Fedett kert: Ki volt dr. Sorge? BALATONSZEMES Szélesvásznú kert: Nyugtalan nyár. BALATONSZÄRSZÖ A kém nyomában. balatonföldvar Fedett kert: René király lánya. ZAMÄRDI Kert: Háry János. SIOFOK Szélesvásznú terem: Nyári intermezzo. Az első elő­adáson. Fekete tulipán. A második elő­adáson. SIOFOK Szélesvásznú kert: Háry János. Szeptember 2-án, csütörtökön FONYÓD Fedett kér;: Vörös és fekete I—II. BALATONBOGLAR Terem: Háry János. BALATONLELLE Fedett kert: A Saint-Tropez-i csendőr. RALATONSZEMES Kertmozi: Kallódó emberek. Az első előadá­son. Fekete tulipán. A második elő­adáson. BALATONFÖLDVAR Cselszövők gyűrűjében (Tudor Vladimir es cu). ZAMÄRDI Kert: [ Néma barikád. g SIOFOK f Szélesvásznú terem: [ Hol a tábornok? SIOFOK Szélesvásznú kert: Egy gyilkosság krónikája.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents