Somogyi Néplap, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-05 / 209. szám

Somogyi Néplap ív'? MSZMP MEGVET PIZÖTT?A$A EP/tf MEGYE1 TANACS LAPJA Kollekció“ és művészet T) ÍVJ ernye- ■LTJ- szent- miklóson, a leilei műút melletti kis hi.zban él és dolgozik Ko­vács József né­pi iparművész, az 1965. évi Kapoli-díj tu­lajdonosa. Kel­lemes arcú, kék szemű, barna ember. Ez a tenyér­nyi veranda — ahol beszél­gettünk — a »műterme«. Innen jut el a keze alól évente sok száz ki fara­gott doboz, ha­mutál és egyéb dísz­tárgy kül­földre Tizenkét éve kenyere a né- I i faragás. Ahogyan az ősi pásztor­művészet mí­vesei, ő is gyermekkorában kezdett fa­ragni. Először saját örömére, majd mások kérésére. A bicska mindig a zsebben, kéznél volt, s ha eszébe ju­tott, vagy jártában megra­gadta figyelmét valami, azt kifaragta. Botra, karikásnyél­re, tükrösre csanakra, ami épp adódott. — Milyen mintákat szeret leginkább? — Minden faragónak van valamilyen törzsmotívuma, ami csak rá jellemző, amiről fölismerik — mondta. — Én az erdőt szeretem legjobban. Erdei virágok és figurális vadmotívumok az uralkocóak UTÓPISZTIKUS ELKÉPZELÉS isseit — Mire vár, uram? — Bejöttem traktoralkatrészért, de előbb megvárakoz­tatom magam . .. Szeptember 6-án újabb engedményes vásár kezdődik A Belkereskedelmi Minisz­térium kultúrcikk főigazgató­sága sajtótájékoztatón jelen­tette be, hogy három szak­mában szeptember 6-a és 25-e között újabb engedmé­nyes vásárt tartanak, ame­lyen egyes cikkeket 30—60 százalékkal olcsóbban hoznak forgalomba. Az Üveg- és Porcelán Nagykereskedelmi Vállalat mintegy ötmillió forint érté­kű üveg-, porcelán- és mű­anyag cikket, kisebb részben háztartási árukat, többségé­ben ajándék- és dísztárgyakat vont be a2 akcióba. 'Iarminc- százalékos kedvezményi ad­nak például a fehér porcelán bordástálakra. A Hódmezővá­sárhelyi Majolikagyár színes csemegetányérjai 60 százalé­kos engedménnyel 2 forintért, a Gránitgyár színes lapostá­nyérjai 2,20 forintért vásá­rolhatók. Kisebb mennyiség­ben kerülnek forgalomba 50 százalékos engedménnyel teáskészletek, hatvan száza­lékkal mérsékelték viszont több százféle üvegtál, váza, hamutartó, üveg- és porcelán figura, dísztárgy árát. A Papír és Irodaszer Nagy­kereskedelmi Vállalat 40 szá­zalékkal mérsékelt árú cikk­listája jóval szerényebb, van közte azonban néhány, a most indult tanévben jól használ­ható iskolaszer. Az úgyneve­zett Shottis iskolatáska pél­dául 127 forint helyett 78,20 forintért kapható. Negyven százalékkal olcsóbban adják a különféle bőr tolltartókat és logarléceket. Ugyancsak 40 százalékkal mérsékelték az Elegant és a Párizs nevű, aranyhegyű bőrtokos töltőtoll­készleteket A Bútorértékesítő Vállalat megismétli első félévi enged­ményes vásárát, amelynek so­rán a következő három hét­ben 30 százalékkal csökken­tik 25 féle kisbútor — köz­tük valamennyi «yersbútor — árát. A cikklista szerint egye­bek között a Szoboszlői tea­asztal és tv-asztal, a Veszpré­mi tv-szekrény. a Józsefváro­si komód, a Tatai zsúrkocsi, a Párizs fotel, egyajtós nyers­szekrény és éjjeliszekrény, virágállvány lesz olcsóbb hét­főtől. nv/rrn Kovács József faragásaiban. De megihlette már a határ­ban pöfögő gép, a kapáló asszony vagy a hatalmas pon­tyot cipelő halcsősz látványa is. Este rajzol — a faragás nem tűri a lámpafényt —, nappal kimunkálja, fába vési az ihlett motívumokat. Na­ponta tíz-tizenkét, néha ti­zenhat óra hosszán át... A veranda asztalán borot­vaéles vágó-, faragóeszközök. Bizsokok, vésők, fúró meg félig kész faragások alkotói összevisszaságban. Érdekes formájú darabok ezek, szíve­sen megpihen rajtuk a szem. Alakjuk nyeles merítőféle edényre emlékeztet. Ez a »csanakforma«, amit hajdan tényleg merítésre, ivásra használtak a pásztorok. Most hamutartó lesz belőle, a nye­le pedig cigarettatartó. Kifé­nyezett, kész állapotában né­pi ornamentikájával dísze le­het a legmodernebb lakásnak is. Nézem a faragóművész ke­zében formálódó népi díszítő­elemet. A mester izmos mar­kában biztos ívben kanyaro­dik a bizsok az úőrajzolt vi­rágmotívumon. Az asztal mellett — lehetetlen nem észrevenni — három láda áll, bennük ugyanilyen, kimunká­lásra váró csanakformákkal. — Félkész áruk — mondta Kovács József. — Húsz, har­minc, negyven leesztergált munkadarab a ládákban. Kollekció. Kispestről küldi őket a Népművészeti Htsz igen szoros határidővel. — Most is el vagyok ma­radva. Nehezen * győzöm az újabb és újabb megrendelése­ket. A múlt hónapban hat­van darab négyrekeszes do­bozt faragtam ki, és adtam postára. Előtte kétszáz darab sakkfigurát két hét alatt... Tudja, teljesítményre fizet­nek ... Nézem az igazolványát, 1954-ben állították ki: Ko­vács József népi iparművész. Ihletett, megálmodott min­ták bontakoznak ki a bizsok nyomán. Ládák, kollekciók, »Sürgős! Export' Kérjük küldeni!« feliratú megrendelőlapok, és tizenkét-tizenhat munkaórák peregnek a napok rostáján... Művészet? Ipar? — Persze, azért néha mást is csinálunk. Egyes, egyéni darabokat. Ezekből rendezik meg a leilei kiállításokat is évente... Ezen a kiállításon külön vitrint kapott Kovács József népi iparművész. Gombnyo­másra működő dohányzókész­letet, dísztárgyakat, művészi faragásokat. a népi alkotó fantázia szebbnél szebb ter­mékeit láttam ott. Most már tudom, hogy meghitt órák, a szériagyártásból kimentett órák alkotásait láthattam ab­ban a leilei vitrinben ..; Wallinger Endre TREHÁNV TÓNI JELENTKEZIK A ki még nem is­mer, annak bemutatko­zom: Trehány Tóni a nevem, Lazsálfalván születtem har­minc évvel ez­előtt. Nem akarok dicse­kedni, de a megye lakói együttvéve nem okoztak annyi galibát, mint én, tud­niillik egy ki­csit kétbalke­zes, kétballá- bas meg ha­nyag vagyok. Drága jo édes­anyám már a bölcsőben ész­revette, hogy nincs rendben valami velem, mert a csörgő­met elcserél­tem a szom­szédék Pistijé­vel egy égő fáklyára, s fel­gyújtottam vele a mosáshoz kupacba dcbált szennyest Amikor megtanultam járni, spárgát kötöttem a derekam­ra, a másik végét hozzábogoz­tam a cserépedénytartóhoz, s megindultam az istálló felé. Csak akkor néztem hátra, amikor hallattam az éktelen csörömpölést és anyám sikol­tozását. Nagyobbacska fiúcs­ka voltam már, apám rám bíz­ta a teheneket. Hajnalban ki­tereltem őket a mélykúti le­gelőre, aztán elmentem kalé- zolni. A közeli pajtában egy kanna benzinre bukkantam, elcsakliztam, kicipeltem a csordakúthoz, megitattam a benzint a tehenekkel, s égő gyufát tartottam a szájukhoz. Az volt a titkos tervem, hogy fellépek Kaposváron a ven­dégszereplő cirkuszban, én le­szek a világszám, a plakáto­kon Mister Canadának írnak, s odarajzolnak a tüzet okádó tehenekkel. Hát ebből semmi sem lett, a tehenek nem ér­tették meg zseniális szándé­komat — felfordultak. A katonaságnál sem változ­tam meg. Este az ágyúkhoz állítottak őrségbe. Unalmam­ban csőre töltöttem az egyi­ket, s elsütöttem. Nem volt nekem rossz szándékom, azt szerettem volna, ha a többiek velem virrasztanak, olyan unalmas volt egyedül. Hát azt hiszik, volt bennük ennyi fan­tázia? Fenét! Azt kiabálták, hogy riadó, nyakunkon az el­lenség, s elkezdtek lövöldözni. Amikor megmagyaráztam, hogy én lőttem, még nekik állt följebb, hadbírósággal meg mifenével fenyegetőztek. Azért megúsztam kéthónapi fogdával meg az azonnali le­szereléssel. Nagyon gyorsan elhelyezkedtem egy szövődé­ben. Ügyes kis masinával fu­varoztam a leszedett anyagot, s közben udvaroltam a lá­nyoknak, csípős megjegyzése­ket tettem az asszonyokra. Volt ott egy barna hajú lány, a Piri. Este elvittem moziba, utána meg sétálni. Azt mond­ja, üljünk le a padra. Minek? — ellenkeztem vele. — Hideg a pad, még megfázom. De ő csak erősködött, hát enged­tem neki. Kérdem tőle, mit játsszunk. Nem szólt egy árva szót sem, csak néz báván a szemembe. Ügy, te nem tudsz dönteni, majd kitalálok vala­mi nagyszerűt. Hosszú haja volt, elkaptam, a karomra csavartam, s megpróbáltam forgatni a testét magam kö­rül, mint ahogy a moziban láttam az apacstáncban. Hát nem elkezdett sikoltozni, rendőrért kiabálni, hogy én szadista vagyok meg efféle? Másnap bánatomban kiül­tem a Duna-partra. Egy olyan cölöpféle állt ki a földből, s holmi kötél csavarodott rá. Ejnye, hát ezt meg miért nem tisztítják meg, mondtam, s elővettem a bugyiimat, elvág­tam a kötelet, s fényesre pu­coltam a cölöpöt a könyököm­mel. örültem, hogy ilyen ló munkát végeztem, leültem a zsebkendőmre. Ezen a szaka­szon nagyon sebes a folyó ár­ja, látom ám, hogy elszaba­dult a kikötő emberestül, mindenki jajveszékel, főkép­pen az asszonyok, s integet­nek nekem. Szaladtam egy darabig a parton, de mivel nem értettem, mit mondanak, hazasétáltam. Hát nem beál­lít hozzám másnap egy rend­őr meg egy matróz, hogy miért kötöttem el a hajóállo­mást? Szóval alapjában félreérte­nek az emberek, mindig oosz- szankodnak, szentségeinek, ahol megjelenek. Hát most itt a Somogyi Néplapban jelent­kezem öt hétig Hogy mikor és miért? Azt most nem áru­lom el... Annyit azonban megsúgok, hogy .az olvasók­nak kell kitalálniuk, mit to­lok el, miben vagyok balke­zes, s ezért még jutalmat is kaphatnak. Most búcsúzom, mégpedig azzal, hogy nem te­hetek róla, de én már ilyen trehánynak születtem. Alti többet akar rólam tudni, ol­vassa el a keddi újságot. ARSENE LUPIN Egy olasz diplomata a társaság középpontja az el­nök estélyén, ahol két ér­tékes festménynek lába kel. Ékszert vásárol az idős földbirtokos, és a csodála­tos drágakő-kollekció sző­rén-szálán eltűnik... Pezsgőt szolgál fel a pincér, s a hí­res maharadzsa turbánján villogó drágakőnek bottal üthetik a nyomát... S az eltűnt értékek helyén min­denütt egy névjegy: Arsene Lupin. A címszerepet Robert La- mourreux, a főbb szerepe­ket Liselotte Pulver, Sandra CVfilo játssza a Jacques Becker rendezésében készí­tett színes francia filmben. (Szeptember 8-ig vetítik a Vörös Csillag Filmszínház­ban») SO/ZOfC A Cirimokosz-kormány, mint tudjuk, ismét nem tudta megszerezni a parla­menti fölényt. A többség ellene szava­zott, kettén pedig tartóz­kodtak a — pofozkodástól. ... Hajdanában volt csak a szálloda, illetve a hotel. Azután kitalálták a motelt az autósoknak és a moto­rosoknak A jövőben a következő »-teZ«-ek megjelenése vár­ható: Bitéi a biciklistáknak Gyatcl a gyalogosoknak Lóteí a lovasoknak És végül: Hitel azoknak akiknek nincs egy megveszekedett garasuk sem. ... A türelmetlen vendég: — Pincér! Fél órája ren­deltem egy fél csirkét. Mi­kor kapom meg? — Rögtön, uram. Csak azt várjuk, hogy még va­laki rendeljen egy felet, s akkor levágjuk. ... A férj nagyon féltékeny. Most is az asszony holmi­jai közt turkálva újsághir­detést fedez föl. — Szóval mégsem olyan nagy szendén kerültél a házasságba? Előttem már volt eseted — lobogtatja az asszony előtt a papírlapot. — Ezt honnan veszed? — Ebből a hirdetésből a Férjhez mennék-rovat- ban. — Ugyan. Az tavaly volt, mikor olyan beteg voltál! ... Az egér mit sem sejtve rágcsálja a sajtot, amikor kutyaugatást hall. Oda se neki, rágcsál tovább, de ekkor lecsap rá egy hatal­mas kandúr. Az egérkében elhűl a vér, de aztán a kíváncsiság nem hagyja nyugton, megkérdezi: — Jó, megfogtál, de áruld el nekem, hogy lehet az: én kutyaugatást hal­lottam, és mégis macska volt a közelben? — Haha — nevet a kan­dúr. — Aki manapság nem beszél legalább egy idegen nyelvet, az nem boldogul. ... Florida partjainál, ahol annyi — rabolt kincsekkel megrakott — spanyol vi­torlás süllyedt el, intenzív kincskeresés folyik A Fekete Béka nevű ro­zoga bárkáról éppen az imént bocsátottak alá egy búvárt. Feszült várakozás. Hir­telen viharos forgószél ke­rekedik, s máris a nyakuk­ban a ciklon. A kapitány beleüvölt a vízitelefonba a búvárnak: — Hé, Joe!... Gyere föl!... Süllyedünk! Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor n. 2. Telefon 15-10, 15-1L Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postdskézbesítőknéL Előfizetési díj egy hónapra 12 A Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomd^ ipari Vállalat kaposvári üzemébe^L Kaposvár, Latinka Sándor utca. m

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents