Somogyi Néplap, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-05 / 209. szám
SOMOGYI NÉPLAP n Vasárnap, 1965. szeptember & TÚL Q meGHeHQTPROn As -olajosok- már nem vendégek az Alföldön. Mindenki megszokta, megszerette őket, akik bol Itt, hol ott telepednek le, hogy szorgos munki- juk nyomán olaj, földgáz fakadjon a főidből. Veres Péter a Számadás készülő második kötetében írja a Hortobágyról, a kunsági emberek életéről — ahogyan ő látta 1945-ben, a felszabadulás idején: »Ezt a népet a vegeipar központja. A környék fiatal parasztlegényeiből, lányaiból azóta szakmunkások, technikusok, mérnökök lettek. Jászberényt pedig jobban ismerik országhatáron innen és túl a hűtőgépeiről, mint a Lehel vezér kürtjéről szóló mondából. Sorolhatnánk még a megye jelentős ipari létesítményeit, az iparosodó Alföld megany- nyi eredményét, de talán a megye mező- gazdaságának ma még nagyobb a nép- gazdasági jelentősége. Szol- > nők megye adja az ország évi kenyérgaGondos minőségvizsgálat előzi meg a Lehel hűtőszekrény útra bocsátását. tatív létfenntartás apró gondjai, a munka, a táplálkozás, a veszekedés, az egymást nem bírás, az összeférhetetlenség, a családon belüli uralomvágy indulatai kormányozzák.- Az Alföld népe sokat szenvedett a történelem során. Sa szenvedés nem maradt nyomtalanul. Szolnokot 1. István király tette megyeszékhellyé, az Aranybulla már mint fontos kereskedelmi települést, sókikötőt említi. És még sincs egyetlen olyan épülete, amely két-háromszáz esztendősnél idősebb volna. Amikor az ország szerencsésebb vidékein már kezdődhetett a lassú iparosodás, a Jászság és a Kunság népe még a törökdúlás elől menekült, bujdokolt. A Jászság és Kunság ölelkezésénél, a Tisza partján, a festői Zagyva-torkolatnál épült megyeszékhely sorsa egybefonódott történetünk nagy eseményeivel. Hol van már az a Kunság, az a fülledt, poros alföldi vi lág, amit Móricz Zsigmond festett oly élethűen regényeiben? A felszabadulás után — hogy kilépjen elmaradottságából, utolérje az ország más tájait — Szolnok megyében az átlagosnál is gyorsabban kellett az ipart fejleszteni. Ki gondolta volna két évti zeddel ezelőtt — még ma is kevesen tudják az országban —, hogy például az Alföld a dél-dunántúlinál is gazdagabb olajban, de különösen földgázban. A gyorsabb fejlődés, a kutatás, feltárás és kiaknázás az elmúlt évtizedben kezdődött el. Szolnokra települt az olajipar központja. Az egykori sókereskedő város olajvárossá fejlődik! Szolnok másik nagy büszkesége a vegyipar. A Tiszámén ti Vegyiművek három kénsav- gyára, a szuperfoszfátgyár máris az ország egyik vegyipari bázisává tette a várost. A jövő tervei még szebbek. A szervetlen vegyipar mellett szerves vegyipari bázis épül* hisz oly kedvezőek az adottságok ehhez: a már feltárt nagy mennyiségű földgáz, a bővizű Tisza — és a mind több vegyipari szakkáder. Alig egy évtizede Jászberényben még pusztaság, paprika- és paradicsomföldek voltak azon a helyen, ahol ma a hűtőgépgyár van. Az igazsághoz tartozik, hogy az ottaniak nem is fogadták egyöntetű lelkesedéssel a gyárépítést. Attól »féltek« némelyek, hogy a nagyüzem kimozdítja őket megszokott életformájukból. Valóban kimozdította, de ez nagy haszonnal járt. Jászberény ma a magyar hűtőgépbona-termésének tíz százalékát. Jelentős a megye fejlődő állattenyésztése is, de szocialista nagyüzemeink leginkább arra büszkék, hogy a megyében van az ország öntözött földterületének mintegy harmadrésze. A jövő nagyüzemi mezőgazdaságának nagy reménysége, az Alföld jelentős részének időjárási és talajviszonyait megváltoztató II. számú tiszai vízlépcső építése rövidesen elkezdődik. Megépülése után Szolnok megye egész földterületének mintegy 70—80 százaléka öntözéses művelés alá kerül. Az öreg Tisza, a gátak közé szelídített folyó hatalmas kanyarokat rajzol az Alföld térképére. A Tisza menti emberek keze nyomán csatornák nyílnak, hogy az éltető vizet elvigyék a hatalmas szövetkezeti táblákra. S ahogyan az évezredes szomjúságtól tik- kadt kunsági földek szívják magukba a hűs vizet, úgy isz- szák a jászsági, kunsági emberek az új, felszabadult élet nyújtotta tudást, kultúrát Jól gyümölcsöztetik mindazt, amit a modem technika és tudomány a mezőgazdaság felvirágoztatásához nyújt Fiatal erdők és új nagy gyárépületek fogják fel és szelídítik meg a rohanó pusztai szelet. A fiatal erdőkhöz hasonlóan gyökeret vernek az Alföldön a munkásság új osztagai is, hogy paraszttestvéreikkel kézenfogva haladjanak a szocialista társadalom fölépítésének útján. Varga József Vízágyú. Nagy hatósugara gépek állnak az öntözéses gazdálkodás szolgálatában. HZ Ú) ARCÚ JflSZHUnSRG Ahogy kissé távolról elnézi az ember a hajót, ügy tűnik, indulásra késsen várja utasait Ámde, hogy induljon el, ha lapátjai helyett csak kanalak forgatását halljuk, gyomrában sem gépek vannak, hanem egy hatalmas konyha kapott szállást? Nem indul el sehogy, csak vár kora nyártól őszig, hogy utasai elfoglalják szobáit, vendéglőjét, és a hozzákapcsolt strandot. Á minap láttuk a televízióban a Margitszigeti Visegrád üdülő- hajót. S íme a bizonyság, hogy nem egyedülálló, mert a szegedi Szőke Tisza, ha nem is üdülőha’* de majdnem az — Szeged idegenforgalmát szolgálja. Nem tudni, ki kitől vette a példát, nem is ez a lényeges. Van már víziszálloda a Dunán Is, a Tiszán is, s Így már egyik folyó sem lehet féltékeny a másikra. Víziszálloda a Tiszán. (1. kép.) Stilushüség. Matrózblúzos pincér szolgálja fel az ízletes ... (Na mit?) Szegedi halászlét. (2. kép.) Valaha ugyanilyen uszodák voltak a pesti Dunán is. (3. kép.) A Kaposvári Általános Gépipari Technikum értesíti a középfokú és esti tagozat hallgatóit, hogy a tanévnyitó és a beiratkozás szeptember 10-én 17 érakor lesz. (3264) LEHEL HŰTŐSZEKRÉNYT VÁSÁROLHAT O T P - r é s zletr e a Somogy megyei Iparcikkkiskereskedelmi Vállalat ;sa földműves- zövetkezetek zaküzleteiben. (116862) FIGYELEM! Aű ÁRUHÁZAK, CIPÖBOLTOK, ruházati kis kereskedelmi vállalatok az üres, összehajtható vándorcipődobozokat sürgősen küldjék be a Göngyölegfelújító Vállalathoz, Budapest, XIII., Dévai u. 26. Telefon 204—650. (4834)
