Somogyi Néplap, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-30 / 230. szám
Javult a munkásvédelem a Nagyatádi Konzervgyárban A minisztériumba könnyebb bejutni! Az eV'zn évekhez képest javulást mutat a Nagyatádi Konzervgyár baleseti statisztikája. A múlt év első nyolc hónapjában negyvenöt baleset történt, emiatt 422 munkanap esett ki. Az idén harminckét baleset történt, s 310 munkanap esett ki. Tavaly az összes munkanapoknak 7, az idén 5,8 százaléka esett ki balesetek miatt. Figyelemreméltó, hogy az idén egy baleset sem fordult elő a vállalat mulasztása miatt, valamennyit a dolgozók figyelmetlensége, felelőtlensége okozta. Szil-'rdabb fegyelemmel, nagyobb körültekintéssel megelőzhették volna őket. Kosztárt Mária leejtett egy üveget, s ahelyett, hogy összeszedte volna a darabjait, odább rúgta. Később belelépett az üvegbe, s elvágta a lábát: négy napig nem dolgozhatott. Császár Pál védőszemüveg nélkül bontotta fel az eceteshordót, nyolc napig munkaképtelen volt, mert az ecet a szemébe fröccsent. Melles József lakatos felmászott az üzemben levő bórsócséplő gépre, megcsúszott, 'elesett. A gumiszalag elkapta, s a géphez szorította a kezét. Sérülése miatt harmincegy napig betegállományban volt. Csak néhány esetben vonták felelősségre fegyelmi úton a figyelmetlen dolgozókat. * Uj üzem Marcaliban Megkezdte a munkát a hajdani Domsa-féle fűrészüzem helyén a Somogy megyei Textilipari Vállalás kihelyezett üzeme. Huszonhét embert foglalkoztat a konfekció- üzem: hat férfi, négy női szakmunkás dolgozik itt, a többiek betanított munkások. Laki István üzemvezető elmondta, hogy kél» nyolcgépes szalagot alakítanak ki a nagyobb termelékenység végett. Nehézségeket okoz, hogy a kezdők még nem gyakorolták be a munkafolyamatokat. Ehhez időre van szükségük. Az első turnusban munkásnadrágokat készít az üzem. Ha már nagyobb gyakorlatuk lesz a dolgozóknak, akkor térnek át más munkára. Bíró Imre levelező Sokkal szigorúbban kellene föllépni a munkásvédelmi szabályokat megsértőkkel szemben. Eredményes munkát végeznek a, munkásvédelmi őrök a baleseti veszélyforrások felkutatásában, különösen az édes- és a savanyúságfeldolgozó üzemrészben. A részleg- vezetők minden esetben intézkednek az örnaplóba jegyzett észrevételek alapján. A gyár vezetői nagyobb gondot fordítanak a balesetvédelmi újítások gyors bevezetésére a munkásvédelem további javítása végett. Ellenőrzik, hogy végrehajtják-e a veszélyforrások megszüntetésére Kiadott utasításokat. Az új munkásvédelmi ügyrend pontosan meghatározza a munkaterületek vezetőinek feladatát. A vállalatvezetőség és a szakszervezeti bizottság versenyt hirdetett a balesetek számának csökkentésére. A verseny értékelése, a jutalmak kiosztása az év végén lesz. Bognár M. Gyula levelező A patalomi Jobb Élet Termelőszövetkezet három héttel ezelőtt elküldött egy szovjet vetőgépet a Mernyei Gépjavító Állomásra. Itt a vetés ideje, naponta érdeklődtünk, mikor mehetünk a gépért. Szeptember 20-án 13 óra 45 perckor táviratban értesítette a gépjavító a tsz-t, hogy kész a vetőgép, bármikor átveheti. A szövetkezet vezetői rohantak a mezőre, utasították a legközelebbi MTZ vezetőjét, hogy hozza el a kijavított gépet. A traktoros a tsz egyik legjobb dolgozója, azonnal elindult Mernyére. Mire odaért, öt perccel múlt három óra. A portán közölték vele, hogy fél három után megszűnt a gépkiadás és a félfogadás, nem mehet be az állomás területére. Hosszas könyörgésre beengedte azzal, hogy párttaggyűlés van, ha befejeződik, próbálja meg elkérni az elvtársaktól a vetőgépet. Amikor befejeződött a gyűlés, a traktoros megkérte az első elvtársat, hogy szóljon az állomás vezetőjének, adja ki a gépet, mert messziről jött érte. A második üzenetre kijött Deák, elvtárs, s közölte a tsz-taggal, hogy nem kaphatja meg a gépet, mert elmúlt a kiadási idő. A traktoros üres kézzel tért haza a faluba. Nem lehetne ésszerűbben megszervezni a gépkiadást a vetések idején, amikor minden nercet ki kell használni?! Miért nem közli a gépjavító állomás a tsz-ekkel, hogy csak fél háromig van gépkiadás. Egy nagy teljesítményű gép fél napra kiesett a termelésből, akkor, amikor ezer akadállval szervezünk éjszakai műszakot, amikor a jó idő minden percét szeretnénk kihasználni. A traktoros szavával élve könnyebb bejutni bármelyik minisztériumba, mint fél három után a géniavító állomásra. Másnap megint elment egy fél nap, ugyanaz az erőg "■ ment el a kijavított vetőgépért. Baksa Sándor patalomi vb-elnök Rendet! A kaposvári Április 4. köz lakói levélben tették szóvá, hogy az építőipari vállalat szinte csatatérré változtatta a 3-as és a 4-es épület közötti virágos és parkírozott területet: hetekkel ezelőtt vagy húsz hordó bitument hozott a lakótelepbe. Miért rakták parkírozott területre, amikor máshova is tehették volna? Mennyit veszekedtünk — írják hogy megvédjük a több száz forint értékű virágot. Hát volt értelme így a parkosításnak?! mv&sji Nagyobb megbecsülést a társadalmi munkának Sok gondot okozott a város vezetőinek, amíg megoldották a közlekedés problémáit. Most buszvárókat kell építeni a perifériákon anyagi erőnkhöz mérten, hogy esőben, hóban ne a szabad ég alatt várakozzanak az utasok. A városi tanács illetékesei megértették a nyugati körzet lakóinak kérését, hogy buszváróra van szükség a Jutái út és a Ságvári Endre utca sarkán, a Kanizsai úton a kecel- hegyi bejáróhoz, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola előtt. A városi tanács felajánlotta az anyagot, a munkások pedig vállalták, hogy fölépítik a buszvárókat társadalmi munkában. Amikor kettő elkészült, az illetékesek kijelölték a helyét. A megbeszélésen állítólag a KPM Közúti Igazgatóságának szakaszmérnöksége is képviseltette magát. A munkások a helykijelölés után nekiláttak a buszváró felállításának a kecel-hegyi bejárónál. Odaszállítottak egy kocsi salakot az út melletti padkára, s a KPM Közúti Igazgatóságának emberei megkezdték a gán- csoskodást. Sértő hangnemben utasították a munkásokat, hogy azonnal kerítsék körül éjszakára a salakot, s világítsák ki lámpával, mert így balesetveszélyes. Közölték, hogy a salakot nem körülkeríteni, hanem elteríteni kell. Az akadékoskodó közúti alkalmazott azt válaszolta, hogy őt nem érdekli; ha nem csinálják meg, akkor megbünteti őket. A munkások nem vitatkoztak vele, otthagyták. Kevés szervezéssel elteríttethette volna a Közúti Igazgatóság Kanizsai úti épületében lakókkal, hiszen ők is használják majd a felállított buszvárót. Azt hiszem, hogy nem esett volna csorba a tekintélyükön, sőt nőtt volna azzal, hogy segítenek. A buszváró elkészült a segítségük nélkül is, nem kell a szabad ég alatt várakozniuk tu. utasoknak. Csak a villanybekötés van hátra. A vezetéket nem szabad élő fa ágai között átvezetni. A körzeti tanácstagok — s jómagam is — azt kérték a munkásoktól, hogy vagdossák le a fölösleges ágakat. A túloldalon pedig az erősebb ágakat, nehogy az épület tetejére mászhassanak rajta a környék rakoncátlan gyerekei. Amikor a munkások vágták azj ágakat, leállította őket az igazgatóság egyik vezetője, mondván, hogy helyet adott a buszvárónak, de fát nem. A nyugati körzetben lakó munkások nagyobb megértést várnak társadalmi munkájuk hoz a Közúti Igazgatóság szakaszmérnökségétől. Remélem, hogy nem fordul elő többet ilyen nézeteltérés a társadalmi munka végzése miatt Törekes Ferenc, a városi pártbizottság tagja Több emberséget kérek attól a kalauztól, aki szeptember 19-én este a bodrogi buszjáraton teljesített szolgálatot. Ugyanis tévedésből az ő kocsijára szálltam a somogyszili helyett. Sötét volt a kocsiban, az utasokról sem jöhettem rá tévedésemre. Elgondolkoztam, s akkor lepődtem meg, amikor kinéztem az ablakon, s láttam, hogy a Széchenyi téren járunk. Azonnal szóltam a kalauznak, csöngesse le a kocsit, mert rossz járatra ültem. Azt válaszolta, csak az első megállónál szállhatok le. A kocsi tüskevárnál állt meg. Ha a kalauz rögtön megállítja a kocsit, még elérhettem volna a somogyszili buszt. Szakadó esőben gyalogoltam vissza a városba, teljesen elázott a cipőm és a kabátom. Ismerősökhöz kopogtam be szállásért este kilenc óra tájban. Vajon mit csináljon ilyen esetben az, akinek nincs ismerőse a városban, nincs pénz nála szállodára?! Hol töltse az éjszakát? A kalauz megfizeti a szállásköltséget? Javaslom, hogy az ilyen tévedések elkerülése végett a kalauzok az indulás előtt közöljék, hova megy a kocsi. Emberségből elégtelen A TÜZÉP nagyatádi telepén történt.' A szomszédos járásból érkezett egy tsz-tag, ebédidő tájékán befizette öt vasbeton gerenda árát. Gyorsan hazatelefonált járműért. Gép nem állt rendelkezésre, így fogatot indított útnak. Sajnos, e jármű csak nyolc-tíz kilométert tesz meg óránként, s negyven kilométeres út állt előtte. A magánerőből építkező tsz-tag a zárási idő közeledésekor megérdeklődte az árukiadótól, nem várna-e egy kicsit, ha a fogat a zárásra érkezik Atádra. A kérését elutasította, erre körülnézett' a környéken jármű után. Sikerült szereznie egy lovaskocsit. Amikor megérkeztek a telepre, négy óra lett volna tíz perc múlva. Megkérték az áru- kiadót, mutassa meg a gerendákat, kiviszik a telepről. A TÜZÉP alkalmazottja durván elutasította a tsz-tagot, mégpedig azzal, -Jiogy négyre nem végeznek a rakodással. A tsz- tag először szép szóval kérte, lássa be, elment az egész nap, jön a fogat, pénzbe kerül, a munkások várják az anyagot, nagy a távolság stb. Hiába. A fogat és a befizető egyaránt a kapun kívül rekedt. Négy óra öt perckor berobogott a rinya- újlaki fogat. Az előbb említett beszélgetés még négy óra előtt zajlott le, de nem a telepen, hanem az Italboltban. Nem csoda, ha vitává fajult a kérés. Az árukiadó emberségből elégtelenre; vizsgázott, kíváncsiak vagyunk rá, mit szól a központ a viselkedéséhez. Kőfaragó Sándor rinyaújlaki vb- elnök Nagy László Mikor teljesíti ígéretét a tanács? Számtalanszor kértük írásban a városi tanácstól, hogy csináltassa meg a járdát a Eu- zsáki utcában s a Puskin és a Buzsákk utcai átjárót. Sok új családi ház épült az utcában, elkészült az új lakótelep. A szóban forgó átjáró teljesen tönkrement a telep építésekor, mert az anyagot szállító tehergépkocsik alatt lesüllyedt. Most 30—40 centiméter vastag földréteg takarja. Többszöri kérésünkre többszöri beváltatlan ígéretet kaptunk. Tava1 y télen küldtek egy kocsi salakot, ezt társadalmi munkában elterítettük. Csak két-három hónapig volt használható az út. Tavaly májusban a tanácstag felszólította a lakókat, hogy szedjék föl a házuk előtt a járdát, mert másnap szállítják a salakot, nekilátnak a járdának. Mivfel okultunk más utcák példájából, azt vá laszoltuk, csak akkor szedjük fel, ha itt lesz az első kocsi salak. Az anyagot azóta sem hozták meg. Mi lett volna velünk tavaly és az idén, ha akkor fölszedjük a téglát? Egész nyáron türelmesen vártuk, mikor teljesíti ígéretét a tanács, de hiába. Ismét itt az ősz. A múlt vasárnapi és hétfői eső ismét úgy eláztatta az átjárót, hogy csak kerülővel folytathatjuk utunkat a Buzsá- ki utcában. Meddig várjunk még a járdára? Mikor kapjuk meg a salakos utat? A Buzsáki utca és a telep lakói. Milyen föltétellel vehető igénybe hitel a mezőgazdasági termelés céljára? Lapunk szeptember 2-i számában hírt adtunk arról, hogy a mezőgazdasági árutermelés növelésének elősegítésére, a mezőgazdasági termelési tartalékok feltárására kölcsönt nyújt államunk. A kölcsönök föltételei iránt több olvasónk érdeklődőit. Kik kaphatnak mezőgazdasági termelési kölcsönt? Minden olyan személy, aki mezőgazdasági művelésre alkalmas területtel — földdel, háztájival, kerttel, udvarral — rendelkezik, azt növénytermesztéssel vagy állattenyésztéssel kívánja hasznosítani, és kellő biztosítékot nyújt a hitel visszafizetésére. Tehát: tsz- és tszcs-tagok, szakcsoportok, hegyközségek tagjai, egyénileg gazdálkodók s mindenki, aki alkalmas földterülettel rendelkezik. Milyen célra igényelhető kölcsön? Gyümölcstermelésre: málna-, ribizli-, gyümölcs-, szőlőtelepítésre, -felújításra, zöldség-, gomba-, spárgatermesztésre; állattenyésztésre; tenyészállat-, vágóállat, kisállat és takarmány beszerzésére; méhészetre; gépek, berendezések beszerzésére; gazdasági épületek felújítására, korszerűsítésére, ólak építésére; általában minden olyan beszerzésre, amely elősegíti az intenzívebb mezőgazdálkodást. Melyek a kölcsön fölvételének közvetlen föltételéi? Kisebb kezdeményezésre 5000, jelentősebb beszerzés esetén 15 000 forintig terjedhet a kölcsön összege. A kölcsön — hasonlóan mäs kölcsönökhöz — általában saját anyagi erő kiegészítésére szolgál, de a vele kapcsolatos munka értékét saját meglevőségként veszik számításba. A hitel időtartamát úgy határozzák meg, hogy az biztosítsa a hitelcél elérését. A maximális lejárat 5 év, 5000 forintot meg nem haladó összegű hiteleiméi 3 év. / A kölcsönt — az igénybe vevő körülményeitől iüggően — havi, féléves vagy éves részletekben kell visszafizetni. Lehetőség van rá, hogy a hozamok keletkezéséig kevesebb, utána magasabb összegű törlesztőrészletet állapítsanak meg. Erre vonatkozóan a hiteligénylő és a folyósító pénzintézet közvetlen tárgyalások után állapodnak meg. A kölcsön után kezelési költséget nem számítalak fel, az évi 8 százalékos kamatlábbal számított kamatot a törlesztőrészletekkel együtt kell megfizetni. Hol lehet mezőgazdasági termelési kölcsönt igényelni és hogyan? Az Országos Takarékpénztár megyei és járási fiókjainál és a takarékszövetkezeteknél. A köles önigénylés nyomtatványait az OTP, illetve a takarékszövetkezet bocsátja rendelkezésre, ugyancsak ott adnak részletes felvilágosítást a kölcsön fölvételének lebonyolítási módjáról. Egyénileg gazdálkodóknak tanácsi jövedelemigazolást kell a kérelemhez mellékelni. Milyen hitelfedezetet kérnek az igénylőktől? A hitel fedezete elsősorban az igénylő havi, illetve rendszeres évi jövedelme, nagyobb kölcsönnél kezes állítása. Tsz- tagoknál a tsz kezességét is kérik, illetve elfogadják. További fedezetként a hitelből vásárolt va£T abból megvalósult, keletkezett gép, berendezés, Ingatlan, termény, termék is leköthető. Hozzászólás cikkeinkhez Az üzem feladata a töltés helyreállítása Lapunk szeptember 18-i számában cikket közöltünk. Ha már fölépítették, óvják is meg! címmel a zákánytelepi műkőüzemről. Leszögeztük, hogy meddő dolog azon vitatkozni, ki engedélyezte az üzem fölépítését az árterületen, a gátat azonban helyTe kell állítani. Gombás Lukács, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője a következőket fűzte írásunkhoz: A zákányi műkőüzem árvédelmével kapcsolatban nem mondott olyat a hatóság, mint amit a cikk a vízügyi szakembereknek tulajdonít. Tény viszont, hogy a Balatonmária-fürdő és Vidéke Földművesszövetkezet igazgatóságának elnöke szeptember 6-án levelet küldött az igazgatóságnak. A vízügy közölte vele, hogy az úgynevezett töltés helyreállítása az üzem feladata. Valótlan tényt közöl a cikk, amikor azt állítja, hogy átszakadt az üzem mögötti gát. Valójában a műkőüzem nem is az ártérbe, hanem a Dráva partján kikotort kavicsgödörbe települt be. A gödör Dráva-part felőli részén meghagytak egy keskeny földsávot a gödör kitermelésekor, s ez választja el, illetve választotta el a gö- gödröt a folyótól. Szó sincs tehát árvédelmi gátról. A közismerten kavicsos altalajon keresztül fölemelkedett a fakadóvíz a Dráva magas vízállása miatt. A földsáv olyan keskeny volt, hogy nem bírta a víznyomást, s beszakadt. A védekezéshez egyébként — erről a cikk nem tesz említést — ezer homokzsákot adott a vízügyi igazgatóság. Nem közömbös persze az a tény, hogy a telepítés hibás volt, az üzem megvédése sokba kerül. A védelem, illetve a védőmű létesítése költséges, a kavicsos altalaj miatt kevésbé eredményes ilyen helyen. Valótlan az a beállítás, hogy a vízügyi hatóság feladata a gödör kibányászása- k r 'meghagyott földgerenda helyreállítása, betöltése. A vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény és a végrehajtásáról intézkedő 32/1964 számú kormányrendelet (M. K. 1964. XD. 13.) szabályozza az állami szervek, a társadalmi szervezetek, a szövetkezetek, más jogi személyek és az állampolgárok vízgazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos jogait és kötelességeit. E törvény 19. paragrafusa kimondja: az üzemi vízi létesítményt azok a jogi személyek építtetik, kezelik, tartják fenn és üzemeltetik saját költségükön, akiknek célját a létesítmény szolgálja. A szóban forgó földsáv, vagy ahogy a cikk nevezi, »gát«, kizárólagosán a gödörbe települt üzem árvédelmét szolgálja, fenntartása az üzem feladata. Az üzemi és magán vízi létesítmény fogalmát a 32/1964. (XII. 13.) számú kormányrendelet 45. paragrafusának 2. bekezdése a törvény végrehajtási utasítása) részletesen rögzíti, egyben kimondja: üzemi vízi létesítmény az, amelyet állami vállalat stb.. szövetkezet a vizek kártételeinek elhárítása vésett saját céljaira épít, illetve üzemeltet. Az 50. paragrafus 1. bekezdése pedig kategorikusan kimondja, hogy az üzemen belüli vízi létesítmények építéséről, felújításáról, fenntartásáról és üzemeltetéséről az üzem saját maga köteles gondoskodni. A vízügyi hatóságnak tehát nem feladata a zákányi műkőüzem megvédésére gátat építeni, hanem éppen fordítva: az 1964. évi IV. törvény 32. paragrafusának 1. bekezdése kimondja, hogy a vízügyi hatóság az érdekeltet meghatározott vízi létesítmény rrefféní- tésére hivatalból is kötelezheti, ha ezt akár a néogazda- ság, akár m:'s érdekelt kárának elhárítása szükségessé teszi. Szeptember 6-i levelében közölte az igazgatóság az fmsz igazgatóságának elnökével, hogy a helyreállítás az üzem feladata. Az igazgatóság a törvény értelmében kötelezte a földművesszövetkezet vezetőiét a védőmű létesítésére. Erre azért volt szükség, mert mindenféle huzavonával ki akar bújni a kötelezettség alól, ez pedig kárt okoz. A cikknek a helyreállítást követelő részével eevet- ért az igazgatóság azzal a változtatással, hogv ez a felhívás az fmsz elnökének szőL
