Somogyi Néplap, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-26 / 227. szám
Változatos, szép vidék a somot' i homokhát. Erdők tarkítják, s itt is, ott is megcsillan egy halastó tükre. Egy másik vélemény — ez már nem Barcsról. — Majd meglátjuk. Ha lesz időnk, silózzuk, ha nem, hát alászántjuk zöldtrágyának. A jó terjed, erősödik, de kísért még a régi. A lesoványodott, legyengült emberen hetek vagy hónapok múlva látszik meg, hogy egészségesen, jól táplálkozik. A földnek ehhez évek kellenek . .. Csökölyben több mint ezer A homok... Kipereg a kézből, könnyedén felkapja a szél. Képes pusztítani, rombolni, de az alkotó ember keze nyomán kincseket terem. hold harminc év óta nem kapott szerves anyagot. A mostani dicséretes erőfeszítés, gyümölcsei később érnek meg. — Ma még nehéz, rengeteg a gond, a baj, de nem adhatjuk fel. Ez az út a helyes ... • * * ' i mert valaha arra ^ gondolni, hogy a homokon kertészkedni is lehet? A szeszgyárak, a dohánybeváltó mellett a homokhát szívében ott a Nagyatádi Konzervgyár. A fejlesztésére vonatkozó rekonstrukciós tervek a környező gazdaságok feladatát is meghatározzák. Ma 1500 hold a zöldséges, a holnap ennek több mint háromszorosát kívánja... Öszpötének hívták a régi török falut, ma csak egyetlen rozzant ház áll belőle. Kútásás közben egy híd nyomaira bukkantak; az idő és a homok eltakarta a múltat. Üj falu épült, Rinya- besenyő. S ahogy a régi faluról nem sokat tudnak, ez a mai falu is meglehetősen elzárt a világtól. Útja nincs — huszonöt éve »-készülődik-“ —, az élet nehéz ... De kint a határban paradicso- mosláda-hegyefc emelkednek. — Féltünk tőle. Sosem hittük volna, hegy ez megél itt nálunk. Először talán a kényszerűség iránvította az elhatározást: próbáljuk meg ezt legalább helyben átveszik tőlünk, mert a szállítás mindent megdrágít. A próbából jól bevált gyakorlat lett. Bebizonyosodott, hogy jövedelmező ez. A homokhát széle Tótújfalu. Hárommillió forinttal épült a palántanevelő, öt holddal kezdték, ma kétszáz holdas a kertészet. — Egy teljesen járatlan úton elindulni nehéz. Talán még ma sem érti, látja tisztán mindenki, milyen érték ez. Lassan szoknak hozzá az emberek. A becsület mindig csak a krumplié volt... De mellette helyet kér már a kertészet. Két munkaigényes ágazat. Hajladozva szeciik a forgató után a burgonyát az asszonyok Háromfán. Egy gép után harminc asszonynak kell dolgoznia. S az idén 250, jövőre 310 holdon konzervipari növények kapnak helyet a határban. Munkaerő, gépesítés. Az élet, a mindennapok megteremtik a mindig újabb feladatokat ... * * * Száznyolcvanezer hold ... Vetőgépet húz a traktor, vastag húsú paprikái szüretelnek, porfelhő kavarog a burgonyaforgató után, s a dohányfüzérek némelyike sárgul. Markodba veszel egy marék homokot — kipereg az ujjaid közül. Ám az ember itt már győzött: a futóhomoknak megálljt parancsolt ... A térképen sárga szín jelzi de nem összefüggően. Csak az elnevezése rövid: Belső-Scmogy vagy somogyi homokhát — a történelme hosszú. Mást jegyzünk föl róla ma, mint a tegnap írt lapokra, és holnap ismét mást fogunk írni... Vörös Márta Foto: Grábner Gyula A burgonya sok munkát kíván. Igaz. a szedést már megkönnyítik a burgonyaforgatók, de a termelőszövetkezetekben szinte mindenütt, mint hajdanában, kézzel válogatják a gumókat. Ehhez pedig sok munkáskéz kell. ság szaporítja, úgy kerül a szövetkezetekhez, elsősorban Szulokba, Homokszentgyörgyre, Barcsra, Kadar - kútra — Nem fárasztó ez a munka? Csodálkozva néz, tagadó- lag rázza a fejét — Inkább élvezet. Igaz, sok a gyaloglás. Van ugyan fogatunk, de azt legtöbbször odaadom munkára Aztán nem érdektelen az sem, hogy összedolgozunk Keszthely- lyel, Rinyatamásival... Mariettapuszta. Egy kicsit el van zárva a világtól. A Keszthelyi Agrártudományi Főiskola rinyatamáai burgonyanemesítő telepéhez műút vezet. Az intézet fiatal, négy éve létesült. Miért itt? A válasz benne rejlik Sárvári Balázs kutató szavaiban: — A somogyi homokhát minden adottságot figyelembe véve országosan is a legkedvezőbb a burgonyatermelésre, illetve -szaporításra. Ennek a vidéknek az országos négyszázezer hold burgonya-vetőgumó felújításában mind nagyobb szerepe van. A munkából kiöregedett homoki ember vajmi keveset vagy semmit sem hallott a fajtafenntartó nemesítésről. Ma az állami gazdaságban ezerkétszáz-ezerhárom- száz hold a vetőburgonya- szaporító terület. S a görge- tegi Búzakalász Termelőszövetkezetben a telep irányításával burgonyatermelő szak- mi'íÍrrvlilr A IriitatíSmnnka csak úgy hozhat eredményt, ha szervesen kapcsolódik a gyakorlathoz. • * • fi z ember küzd, fá- rád, dolgozik — mindig a többet, a jobbat keresi... A gépműhelynél volt, aznap harmadszor. Türelmetlenül sürgette a meghibásodott silókombájn kijavítását. Boncz József egy a sok ezer homoki ember közül... — Ügy mondom, ahogy volt. Hajnaltól sötétedésig dolgoztunk. Tizenkét éves koromban szántottam, fü- työrésztem az eke után ... Ha megszakadtunk, akkor sem tudtunk annyit termelni mint most. Szeme körül, a homlokán mély barázdákat vont a hatvankét esztendő szigorú időekéje. Mennyi gondot, kísérletezést, küzdelmet takarnak ezek a vonások! Nagy dolog volt, ma tapogató kezdetnek tekinthető a zöldtrágyával, a csillagfürttel való akkori próbálkozás, a bí borhere-kísérlet. — A homoki ember igénytelen volt. Asszonyaink maguk szőtték az inget. Megtermeltük a kendert és ők pamuttal keverve megszőtték. Akkor hatunknak elég volt egy 180 kilós disznó, ma a feleségemmel kettőnknek kevés... Űj utcasorok, modernül berendezett lakások. A homok gazdagon meghálálja, Via ■hftrŐHru^k' vpIp . . // z 1920-as évek ele- (yjénr harminckét homokháti község határában meszezték a homokot. 1860-tól ez év végéig a két legtipikusabb homoki járásban — a barcsiban és a nagyatádiban — mintegy 23 000 holdra tehető az a terület, amelyen kémiai talajjavítást végeztek. Vontató fordul, hordja a mésziszapot, s lépten-nyo- mon trágyával megrakott szekerekkel lehet találkozni. A homok meghálálja a törődést. El lehet érni a 25 mázsás májusi morzsoltkukori- ca-átlagot — a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet példája bizonyítja. Lehet és kell jószágot tenyészteni, hogy a föld ne 50—60, hanem mint itt, több év átlagában, száz mázsa burgonyát teremjen. Paprikaszüret. Sűrű, dús, bimbót hozó napraforgót ringat a szél. — Nem sajnálják alászántani? — Miért sajnálnánk? Másként itt nem lehet termelni. Az idei év nem kedvezett a burgonyának. Mennyi lesz az átlag — még csak hozzávetőlegesen tudják. Mit rejt a föld az egyik, még fölszedésre váró táblán — ezt próbálja megállapítani Berki József homokszentgyör- gyi tsz-elnök. Nem csoda, ha azt mondja: »Ha minden hnknr ilvcn volna!...“ — Szeretni kell a földet... Szeretni — de nem úgy, hogy csókolgassa az ember, hanem megadni neki mindent, hogy teremni tudjon. A kenyéren és vizen élő ember ereje hamar elfogy, kiesik kezéből a munkaeszköz. Valahogy így van a föld is ... * * *
