Somogyi Néplap, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-24 / 225. szám

f Az érzelmek A NAPOKBAN Kaposvár egyik utcájában sétáltam. Ve­lem együtt sokan jól érzik magukat a tiszta, virágos ut­cákon. Elgyönyörködtet ben­nünket a virágok szép rendje, sárga, piros, tarka színei. Sze­retjük őket. Nemrég egy vasárnap dél­előtt az egyik virágágyat meg­taposva láttam. Egy csomó szép, virágzó kána kitépve he­vert az ágyás mellett. Fölhá­borodtam. Haragudtam, dü­hös voltam arra az ismeretlen rombolóra, aki ezt elkövette. Az öröm, a szeretet, amit a szépség keltett bennem, s a düh, a harag, amit a rombo­lás látása váltott ki, érzelem. Az érzelem is lelki jelenség. MIT FEJEZ KI AZ ÉRZE­LEM? Azt a viszonyt, amely kialakul bennünk a valóság, a külső világ, a magunk élete iránt. Bármivel, bárkivel ta­lálkozunk mindennapi éle­tünkben, akarva-akaratlan va­lamiféle viszony alakul ki bennünk azokkal a tárgyakkal, jelenségekkel, személyekkel kapcsolatban, amelyek vágj’ akik körülvesznek bennünket: vagy szeretjük őket, ragaszko­dunk hozzájuk, vagy idegen­kedünk tőlük, esetleg harag­szunk rájuk, vagy egyszerűen közömbösek számunkra. Az ezeket a viszonyokat tükröző lelki jelenségek az érzelmek. Életünk két végletes érze­lem között telik el. Az egyik sarkon van az öröm, a másik póluson a bánat. A két véglet között megszámlálhatatlan át­menetet élünk át. Egész életünkben az örö­met keressük, a kellemes ér­zelmeket. Ha örülünk, jobban tudunk dolgozni, könnyebbnek érezzük az életet. Ha bánkó­dunk, lassabban, kevésbé biz­tonságosan tudunk dolgozni, nehéznek érezzük az életet. ilyesmi. Sokszor kellemetlen, de nem tehetünk róla. Az ér­zelmeknek vannak ilyen testi kifejeződései. Ha örülünk: mosolygunk; ha dühösek va­gyunk: ökölbe szorul a ke­zünk, esetleg elsápadunk, vagy arcunkba szalad a vér. Ha nagyon szomorúak va­gyunk, sírunk. Voltak olyan pszichológu­sok, -akik azt mondták, nem azért sírunk, mert szomorúak vagyunk, hanem azért va­gyunk szomorúak, mert sí­runk. Vagyis azt állították, hogy a testi elváltozások hoz­zák létre az érzelmeket, a kel­lemes vagy kellemetlen érzé­seket. Ma már tudjuk, hogy ez nem így van, azonban azt nem tagadjuk, hogy van tes­tünknek olyan szerve, amely az érzelmek keletkezésében részt vesz. Ez pedig agyunk egyik olyan része, amelyen minden érző és mozgató ideg­pálya keresztülszalad. Az agy­nak ez a része színezi meg és teszi kellemessé vagy kelle­metlenné számunkra az észle­léseket és a mozgásokat is. Azt is tudjuk, hogy vannak Olyan szerek, melyekkel kel­lemes érzelmeket szereznek maguknak az emberek. Ezzel magyarázható a kábítószerek élvezete. Ezek azonban igen nagy pusztítást végeznek az idegrendszerben. Nálunk leg­elterjedtebb az alkohol. Pedig nemcsak kábítószerekkel jut­hat az ember örömökhöz. Az érzelmeknek nagyon sok faj­tája van. Ezeket az érzelme­ket más és más cselekvés, ma­gatartás, tevékenység hozhat­ja létre. hét a bélyeggyűjtés, ami hasz­nos, de szenvedély a kártyá­zás, ami viszont lehet nagyon káro6 is. AZ ÉRZELMEK KÖZÉ TARTOZIK a szerelem és a szeretet is. Az ember életében talán a legfontosabbak. A sze­relemnek köszönhetjük éle­tünket, és ez biztosítja az em­beriség létét. Nagyon szép le­het, s arra kell vigyázniuk a fiataloknak, hogy szép marad­jon. A szerelem adja a legtisz­tább örömet. Nem szabad a fiataloktól irigyelni, de sza­bályozni kell, mint a csatan­goló folyómedret. A szeretet emberekhez, tár­gyakhoz, eszmékhez való ra­gaszkodást, valami különös ra­gaszkodást jelent. Szeretjük családunkat, gyermekeinket. Ez tesz képessé bennünket ál­dozatokra értük. Szeretjük vá­rosunkat, lakóhelyünket. Ez tesz bennünket felelőssé a szépségéért, a jövőjéért. Sze­retjük hazánkat. Ez a szeretet tart itt bennünket, és lelkesít mindig jobb és jobb munkára. Szeretjük az eszmét, amely az emberekért való felelősségre, a tiszta emberségre tanít. Amely megtanít bennünket arra, hogy mindenkiben az embert tiszteljük. Az érzelmek megszépítik életünket, bensőségesebbé te­szik emiberi kapcsolatainkat, s megtanítanak arra is bennün­ket: az ember nem tárgy, nem érzéketlen gép, hanem ember, aki örül és szomorkodik, lel­kesedik és elkeseredik. Ez az pitaminforrás A TEA A statisztikai adatok bizonysága szerint hazánk az egy főre jutó kávéfogyasztásban elérte a »-vi­lágszínvonalat-«. Tréfásan úgy is mondjuk, hogy nemzeti italunk lett a fekete, de azt is hozzá kell tennünk, hogy a kávé egyedural­mát egy másik élvezeti szernek, a teának a rovására érte el. Ket­tőjük közül pedig az utóbbi az ér­tékesebb és egészségesebb ital. Megállapítottak, hogy — a köz­hiedelemmel ellentétben — a tea koffein tartalma kb. kétszerese a kávéénak. Így a teafogyasztás után az a hatás is intenzívebb, amit a koffein az agykéregre, az ideg- rendszerre és a szívre kifejt. Aromák tekintetében más a hely­zet, mivel nincs összehasonlítási alap a kétféle főzet illataira és ízeire; kinek-kinek az ízlése szab­ja ezt meg. Szovjet kutatók kimutatták, hogy a teában igen sok, a szervezet számára nélkülözhetetlen vitamin is található. Ezen a ponton érté­kében messze megelőzd riválisát, a kávét. Igen nagy mennyiségben van jelen a tea leveleiben a skor- butot leküzdő, a szervezetet ed­zettebbé, ellenállóbbá tevő C-vi- tamin. Ugyancsak fölfedezték a teában a beri-berit gyógyító Bl- vitamin jelenlétét, de még a B2- vitamin is része a tealevélnek, amelynek hiánya étvágytalansá­got, fogyást, gyengeséget és a lá­tóképesség csökkenését okozza. Az ugyancsak kimutatható Pl-vita- min a vérkeringést javítja, a PP- vitamin pedig a pallagra (egy fajta bőrbetegség) gyógyszere. A K-vltamin hiánya a vér alvadóké­pességét csökkenti, fokozott vér­zékenységet idéz elő, de ez épp­úgy nem hiányzik a teából, mint a kevésbé ismert G-vitamin. A fentiekben a teát mint a vita­minok gazdag tárházát ismerhet­tük meg. De tudjuk-e, miben kü­lönbözik egymástól a fekete, a sárga és a zöld tea? Az utóbbi időben sok, Japánról szóló útleírás látott napvilágot, ezekben olvashatjuk, hogy a tá­voli ország lakói a zöld teát ked­velik és fogyasztják. Ez abban kü­lönbözik az általunk ismert fekete teától, hogy a feldolgozás folya­mán az ún. erjesztés! eljárásnak (fermentációnak) nem vetik alá a fonnyasztott, majd sodort tealeve­leket. így az illő olajokban gazda­gabb marad, illatosabb lesz. (Meg­jegyzendő, hogy a teát mestersé­gesen is illatosítani szokták: ró­zsa-, szegfű-, jázmin- vagy na­rancsvirágot kevernek hozzá.) A Kínában rendkívül népszerű sárga tea csak részleges, a fekete tea viszont teljes erjesztési mű­veletben vesz részt, ez 3—5 órán át 18—20 C fok hőmérsékleten va­lló pihentetést jelent. A szárítás mindhárom teafajtánál azonos hő­fokon, 90—105 C fokon megy végbe. Az orosz és angolszász népek, de a kínaiak és a japánok is nagy teafogyasztók hírében állnak. A teáról szerzett új ismereteink sze­Az érzelmek szinte maguktól keletkeznek bennünk. Leg­többször valami külső hatás kelti fel őket. Akkor is lezaj­lanak bennünk, ha nem akar­juk. Az érzelmeket nem tud­juk irányítani, azt azonban már igen, hogy kifejeződésük­nek gátat szabjunk. Ha vala­kire haragszunk, azt nemigen tudjuk megakadályozni ma­gunkban, de azt már igen, hogy haragból ne okozzunk neki kárt vagy fájdalmat. Minél kevésbé fejlődött ki valakinek a személyisége, an­nál inkább az érzelmei irá­nyítják cselekedeteit; minél fejlettebb a személyisége, an­nál inkább az eszével, az ér­telmével méri föl, tervezi meg cselekedeteit. A gyermekek legtöbbször érzelmeik alapján cselekszenek. A gyermek ha­ragját kimutatja azzal szem­ben, akire haragszik, szerete- tét is minden gátlás nélkül ki­fejezi. A felnőtt ember sok­szor mindkettőt titkolni kény­telen. Persze nem mindig sikerül az érzelmeket eltitkolni. KI NEM PIRULT MÉG EL örömében vagy zavarában? Mindannyiunkkal történt már HA SIKERÜL valami na­gyon nehés feladatot megol­danunk, mennyire örülünk, örülünk, ha egy jó kereszt- rejtvényt megfejtettünk, ha valamit kitaláltunk. Ami ek­kor keletkezik bennünk, az az úgynevezett intellektuális ér­zelem, az értelem munkájából eredő kellemes érzés. Sikerült valami igazságtalanságot meg­akadályoznunk? Sikerült va­lami elesett emberen önzetle­nül segítenünk? örülünk, kel­lemesen érezzük magunkat. Ez erkölcsi érzelem. Ennek hatása nem is múlik el azon­nal, hanem napokig jó hangu­latot teremt bennünk. Ilyen jó hangulatban még a munka is jobban megy. Előfordul, hogy előttünk rongálja valaki az utcai sze­métgyűjtőt, tépi a virágot. Hirtelen méregbe gurulunk. Szinte ütni szeretnénk. Ez in­dulat. Hirtelen keletkezik, rö­vid ideig tart, de vigyáznunk kell, nehogy meggondolatlan cselekvésre késztessen ben­nünket. Vannak ugyanis indu­latban elkövetett bűntettek. Az Ilyen emberek azzal szok­tak védekezni, hogy dühükben nem tudják, mit tesznek. Ez nem így van egészen. Az biz­tos, hogy a harag elvakítja az embert, de cselekedetéről min­dig tud, legföljebb nem szá­mol annak következményeivel. A szenvedély is az érzelmek­hez tartozik. Szenvedély le­FELHÍVÁS! A Latinka Sándor Művelődési Ház október 1-től ismét megszervezi az orosz, német, angol és francia társalgási klubot. Azok, akik a fenti nyelvekben kötetlenül, klubszerűén óhajtják magukat tovább képezni, jelentkezhetnek a mű­velődési ház 50-es számú szobájában Rácz Zoltánné elő­adónál munkanapokon reggel 8 órától du. fél 5-ig. A Latinka Sándor Művelődési Ház igazgatósága. (3309) életéhez tartozik, vivvázzunk Meleg József rlnt ez a szokásuk sokkal egész­ségesebbnek, hasznosabbnak^ tű­nik, mint a mi nagymértékű kávé­fogyasztásunk. hímzett szettek Az egész asztalt befedő térítők helyett divatosak a kis térítők, a szettek. Mind- egyOl* más színből készül­het, így még modernebb, ráadásul: ma­radék anya­gokat Is fel­használhatunk hozzájuk. 1. Népi mo- tívumú ke- resztöltéses mintával a szett két vé­gét díszítsük. Két színnel hímezve a legszebb. 2. A kereszt­öltést csíkok­ban egymás mellé hímez­zük a máso­dik szetten. Itt is két szín­nel dolgo­zunk; az egyik csík rö- videbb, a má­sik hosszabb. A két csík váltakozik a terítő két vé­gén. 3. Kockás alperiből vagy zefírből érdekes szett készülhet. Egyszerű hu- roköltésseíli virágokat hí­mezünk há­rom kocka­soron át a té­rítőre. Feke­te-fehér, sár­ga-fehér, szürke-fehér, barna-fehér kockás mara­dékokat hasz­náljunk fel, s valamennyit narancsvörös hímzett virágokkal díszítsük. A kis rajzokon a hímzések munkamenete látható: a) így végezzük a keresztöltést; b) a huroköltéshez a fonalat a tű alá vezetjük, majd a képződő hurkot kis öltéssel át­szűrjük, a tűt pedig a kelme visz- száján vlsszaöltjük középre, és elkezdjük a második hurokszlrmot kivarmi; e) a kész hurokvirájL i Nagyobbak lesznek a libamájak A Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanári kollektívá­jának újítása az új nagyüzemi libatömő gép. A Tata­bányai Vasipari Ktsz-ben a nullszéria elkészítése után — amelyről a Gépkisérleti Intézet Igen kedvező véle­ményt adott — megkezdték a sorozatgyártást. Ez az egyedüli olyan gép, amely alkalmas a nagyüzemi liba- tenyésztés megoldására. Nemcsak biztonságos a tömés vele, hanem a géppel tömött állat jobban hizik, s ki­váló minőségű és nagyobb a mája, A Tatabányai Vas­ipari Ktsz 230 darabos első sorozatát a napokban ad­ták át az Agrotrösztnek. Képünkön: Kipróbálják az űj gépet. Csak já „Kit sserelsz jobban, anyu­kát vagy apukátP“ — gyak­ran tették föl ezt a kérdést a gyanútlan szülők négyéves kisfiúknak. Ö az ajándék re­ményében készségesen vála- szolgatott. Ha a csokoládét apukánál gyanította, akkor őt »szerette jobban«, vagy meg­fordítva. Szülei ilyenkor jót mulattak: »Lám, máris mi­lyen huncut.« A kicsi érzelmeivel való »játék« ártatlan szórakozásnak tetszett szemükben. Meg sem fordult fejükben az a gondo­lat, hogy gyermeküket helyte­lenül nevelik. Ügy vélekedtek, a gyermek »nem érti« még mindezt, hiszen »olyan kis bu­ta«. Kritikai érzéke valóban még igen kicsi az ilyen gyer­meknek, nem tudja kellőkép­pen elhatárolni a jót a rossz­tól. Érzelmei irányításában ezért lehet könnyen »érdekelt­té« tenni ajándékokkal. Köztudomásúi 6 éves korig alakulnak ki a gyermek alav- vetö jellemvonásai. Fejlődésé­ben döntő tehát, hogy ebben a korban milyen irányítást kap. Figyeli a felnőtteket, utánoz­za őket. ö inkább »megszok­ja«, hogy egyes helyzetekben miként viselkedjék. Ha jó pél­dát lát, helyes szokások, visel­kedési formák rögződnek ben­ne, jelleme jó irányban ala­kul. Az idézett kisfiú csak any- nyit értett: ha azt mondja, »téged szeretlek«, csokit kap. Később megszokta, és tudato­san használta ezt a fegyvert. Ügy beszélt, úgy viselkedett, hogy neki abból haszna le­gyem. Többnyire csak akkor engedelmeskedett, ha ígértek valamit. Ma már addig jutott, hogy tudatosan taktikázik. Magatartása ellen környezeté­ben sok a panasz. Így aztán odahaza is sok a civakodás, és nem győzi hallgatni a szemre­hányásokat: »Szégyelld ma­gad, mi mindent megadtunk neked, mindent megkaptál, amit csak kívántál, most ez a hála, ez a köszönet?« Sajnos, a „szeretlek“-játék- nak nem ez az egyetlen for­mája. Kicsi gyermeket gyak­ran fenyegeti az édesanyja: »Akkor nem is szeretlek.« Nem hiszem, hogy akad édes­anya, aki ezt egy percig is ko­nkolyán gondolná. Szeretjük : gyermekünket akkor is, ha botladozik, hibázik; szeretjük, mert mindez az anyaság ma­gasztos szép hivatásával együtt jár. Keserűbbet, fájóbbat nem is lehetne mondani. Hiszem a kisgyermek legjobban a szere- tetre vágyik. A szülők azért fegyelmeznek az említett mó­don, mert ez legtöbbször ered­ménnyel jár, igen hatásos. Vajon gondolnak-e arra is, hogy miért? Mert a gyermek elhiszi a fenyegetést, és irtó­zik tőle. Minél többet hallja, hogy őt »nem szeretik«, an­nál bizonyosabb lesz benne, és előbb-utóbb elhidegül szülei­től. Ha' a vyérmék nem kap okosan kimutatott szeretetet, elveszti biztonságát, gátlásos, bizalmatlan emberré válik. Röviden még egy elriasztó dologról. Gyakran lehetünk ta­núi olyan jelenetnek, amikor a kisebb síró gyermeket — a nagyobb gyermek jelenlétében — úgy nyugtatja az édesanya: »Csak téged szeretlek.« Bár­milyen ártatlannak látszik is ez a dolog, tény az, hogy egy­más elleni féltékenységre, irigységré, majd gyűlöletre ne­veli a testvéreket. Nincs olyan »okos« gyerek, aki ezt meg­értené, és akiben szálkát ne hagyna az ilyen jelenetek so­rozata. Feledjük el a »kit szeretsz jobban?« kérdést, az »akkor nem szeretlek« vagy »csak té­ged szeretlek« kijelentéseket. A szeretetről elsősorban nem beszélni kell. Ügy gondoskod­junk kicsinyeinkről, úgy tö­rődjünk velük, hogy érezzék, mit jelent a szülői szeretet. Nagy Katalin Az Április 4. Magasépítő Ktsz (Budapest, VIII., Auró­ra u. 23.) fölvételre keres azonnali belépéssel kőmüveseltet és kőművesek mellé e li segédmunkásokat, kubikosokat és brigádokat Bérezés: teljesítménybér. Szállást biztosítunk. Jelent­kezés személyesen a fenti címen. (4774)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents