Somogyi Néplap, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-24 / 225. szám
Péntek, 1965. szeptember 24. 3 SOMOGYI NÉPLAP Mikor javítják meg a Baromíiipari Országos Vállalat Kaposvári Gyáregységéhez vezető utat? — kérdezi az a több száz dolgozó, akt ezt a sártengert járja. Sürgős intézkedést kérnek! Cikkünk nyomán Áthelyezi a posta a telefont Lapunk szeptember 10-i számában cikket közöltünk Telefon a tanteremben címmel. Kifogásoltuk, hogy a posta nem teljesítette a szőcsény- pusztai erdészeti szakiskola két évvel ezelőtti kérését, nem helyezte át a telefont a tanteremből. A Somogy megyei Távbeszélő Üzem közölte, hogy nincs műszaki akadálya a telefon áthelyezésének. A szőcsénypusz- tai erdésze® szakiskola szeptember 14-én módosította eredeti kérését, a távbeszélő üzem így elvégzi a kért munkát. A cikk megállapításával ellentétben az iskola egy évvel később, 1964 októberében kérte a telefon áthelyezését. Ezzel egy időben új telefon- állomást igényelt, ezért tavaly Meg kell gyorsítani > novemberben elutasították a kérelmet. A posta annak idején a szakiskola kérésére szerelte föl a tanteremben a telefont Járhatóvá teszik az utat Segítséget kér a tabi mentő- szolgálat című glosszánkban szóvá tettük, hogy esős, sáros Időben szinte járhatatlan a Dobó Katalin utca eleje, s ez megnehezíti a mentők munkáját. Garamvölgyi Aladár, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának helyettes vezetője megvizsgálta az ügyet, s intézkedett, hogy a Tabi Járási Tanács építési és közlekedési csoportja tegye járhatóvá a szóban forgó útszakaszt a mentőszolgálat munkájának biztosítása végett. a vetőszántást Madi szövetkezel „ütőerei“ »Mindig lehet számítani az asszonyokra. Ök a szövetkezet ütőerei« — ezekkel a szavakkal jellemezte Szabó János, a ladi Zrínyi Tsz elnöke a közösben dolgozó asszonyokat. Ebben a mondatban az is bent van, hogy nagyon sok feladat vár Ladon a nőkre. Kevés a férfi. Akik ott dolgoznak a szövetkezetben, azoknak is állandó beosztásuk van: traktorosok, kocsisok vagy rakodók, ök nem sokat tudnak segíteni a gyalogmunkában. Ezt az asszonyok végzik. A nyáron övék volt a kapálás nagy része, most pedig a betakarítással vannak elfoglalva: szedik a burgonyát, s ha megérik, nekik kell tömi a kukoricát is. A burgonyaszedés egyébként nagyon sok munkát ad. Nemcsak azért, mert 204 holdon termelték ezt a növényt, hanem azért is, mert a lekerülő termény után őszi kalászost vetnek majd. A szövetkezet vezetői bíztak az asszonyokban akkor is, amikor arra kérték őket, hogy október közepére végezzenek ezzel a munkával. Sürget a burgonyaszedés azért is, mert a magnak termett gumókat előreláthatólag még ebben az évben elszállítják. Az asszonyok tudják feladatukat, érzik, hogy jórészt tőlük függ, hogy idejében végezzen minden munkával a szövetkezet. Napról napra a táblára megy Stix Re- rencné, Horeczki Józsefné, Snellbach Józsefné meg Com- pó Irén. De ott vannak a többiek is: a ház körüli munkára, mosásra meg vasalásira leginkább csak szombaton délután érnek rá. Jól dolgoznak, jól is keresnek. Minden mázsa burgonya után ötven forintot fizet ki nekik a szövetkezet. Ez a premizálás is ösztönzi őket. K. I. TÖRVÉNYJAVASLATOT DOLGOZNAK KI A KÖZSÉGI TANÁCSOK HATÁSKÖRÉNEK BŐVÍTÉSÉRE DALLOS FERENC NYILATKOZATA A TANÁCSOK TIZENÖT ÉVES MŰKÖDÉSÉRŐL ÉS A JÖVŐ FELADATAIRÓL Államhatalmi szerveink; a tanácsok jubileumhoz érkeztek: 15 évvel ezelőtt járultak az urnákhoz a magyar választók milliói, hogy első ízben megválasszák a megyei, városi, járási és községi tanácsok tagjait. Az évforduló alkalmából a Központi Sajtószolgálat munkatársa fölkereste Dallos Ferencet, a Minisztertanács Tarácsszervek Osztályának vezetőjét, és kérte, hogy á tanácsok eddigi munkájáról, fejlődésükről és jövő feladataikról adjon tájékoztatást. O — Hogyan értékeli a tanácsok másfél évtizedes .tevékenységét? — A tanácsok a dolgozó emberek számára az állami és politikai élet olyan szervezetei és munkahelyed, amelyek csak a szocializmus viszonyai között jöhetnek létre. 15 év munkáját értékelve azt mondhatjuk, betöltik azt a szerepet, amelyért létrehozták: a tömegeket bevonták a dolgozók képviseleti szerveibe. Több százezer tanácstag működött .és működik, a tanácsok a politikai jogok gyakorlásának színhelyei. — Melyek voltak a tanácsok működésének jelentősebb állomásai? — Működésük az élet minden lényeges területére kiterjed, tehát eredményeik az ország egész életében jelentkeznek. A tanácsok történelmi szerepet töltöttek be a -mező- gazdaság átszervezésében, a termelőszövetkezetek megszilárdításában, valamint a speciális kultúrák fejlesztésében. A könnyűipari termelés 10 százalékára terjed ki gazdálkodásuk. Üj munkalehetőségeket teremtettek, hozzájárultak a közszükségleti cikkek választékának növeléséhez. Kulturális területen különösen eredményes volt tevékenységük az iskolafejlesztésben és a népművelésben. — Az eddigi tapasztalatokból milyen következtetéseket lehet levonni a követ- kező évek munkájára? — A kormány határozatot hozott arra vonatkozólag, hogy a tanácsok szervezeti életét és hatáskörét tekintve előre kell lépni. A fő törekvés: az ügyintézés gyorsítása, bizonyos hatáskörök leadása, ezzel együtt a városi és a községi tanácsok ügyintézési körének bővítése. Igazgatáspolitikai irányelveket dolgozunk ki, hogy a tanácsok egységesen cselekedjenek az ügyekben. Ezáltal jobban összhangba kerül az egyéni és a közérdek, a helyi és az össznépi érdek, hatékonyabbá válik a tanácsok rendező és nevelő szerepe. A testületek és bizottságok munkájához új irányelvek kidolgozása szükséges. Az ország lakosságának 60 százaléka községekben áh Fontos kérdés tehát, hogy az alapfokú tanácsok milyen színvonalú munkát végeznek. Törvényjavaslatot dolgozunk ki a községi tanácsok szerepének, feladatának és hatáskörének szabályozására. ® — A gyakorlati munkában melyek a közeljövő feladatai? i- Az egyik a mezőgazdaság irányításának fejlesztése. Korábban szükséges volt pl. a termelőszövetkezetek belső ügyeiben a konkrét, operatív közreműködés, ma már erre nincs szükség. A termelés területi kialakítása mellett többet kell törődni a tsz- demokrácia fejlesztésével, az emberi viszonyok javításával, az; alapszabályok érvényesítésével. További fontos feladatot jelent a tanácsok számára az állategészségügy, a növényvédelem, a legelőgazdálkodás javítása. — Hogyan alakult a tanácsok vállalati működése? — A párt decemberi határozatát a tanácsok teljesítették: a létszámot 3000 fővel a béralapot havi egymillió forinttal csökkentették, a költségvetési megtakarítás évi 300 millió forint. A további feladat, hogy gondos elemző munkával újabb tartartalékot tárjanak föl a termelékenység és a takarékosság terén. — A község fejlesztésben jó eredmények mutatkoznak. Milyen kérdésekre kell összpontosítani az erőket a Következő években? — Továbbra is a vízellátás javítására, a járda- és útépítésre, az oktatás- és egészség- ügyi alapellátás javítására. Mi törekedni fogunk arra; hogy az eddig felhasználatlan pénzügyi eszközök számára biztosítsuk az anyagfedezetet. — Kulturális tekintetben melyek a legfontosabb teendők? Visnyé en A tervezett kétszáznégy holdból szeptember 20-ig mindössze ötven holdon vetették el az őszi árpát a visnyei Néphadsereg Tsz-ben. S hátravan még a 660 hold kenyér- gabona vetése is. Nemcsak a vetéssel, hanem a talaj-előkészítéssel is lemaradtak. Eddig csupán kétszázötven holdon végezték el a vetőszántást Istvánfi János, a szövetkezet elnöke elsősorban a hosszan elhúzódó csépléssel magyarázkodik. A kiesés viszont tény. Pótolni pedig ebben a gazdaságban nehezebb, mint másuttt A zselici dombok között éjszaka nem igen dolgozhatnak a traktorok. A tizenegy erőgépből — amely Visnyén dolgozik — mindössze egy MTZ-t állítottak be két műszakra. A váltótárs, Szabó Kálmán jól ismeri a környezetet is meg a gépet is. Viszonylag biztonságosan dolgozik éjszaka is a határban. A szövetkezet vezetői most a nyújtott műszakkal próbálkoznak. összehívták a traktorosokat, elmondták nekik, milyen feladatok várnak rájuk, s arra kérték őket, tegyenek meg mindent azért, hogy idejében elvethessék az őszi kalászosokat., Az értekezlet nem maradt hatástalan. Az egyik SZ—100-ason például Tóth Béla esténként tíz—tizenegy óráig dolgozik. De előfordul, hogy éjszakára sem megy haza, hanem a vezetőfülkében pihen. Nagy erőfeszítésre, szervezett munkára van szükség, mert csak így vethetnek el idejében. Falusi fiatalok között (II.) MIT CSINÁL A SZABAD IDŐBEN? — Düssüben milyen lehetőségei vannak a szabad idő eltöltésének? — Itt van a művelődési ház. Televízió kettő is van« hetente háromszor a fiataloké a pártklub is. Ha jó műsor van a tv-ben, akkor mind a két készülék megy. Vasárnap meg itt a mozi, igaz, kes- kenyfilmes, de azért jó. Aztán néha táncolni is lehet lemezjátszóra. Húsz forint óránként — Ezzel kimerültek a lehetőségek? A tizenkilenc éves traktoros, Fábián Lajos keserűen fakad ki: — Én sokat jártam Kaposvárra, láttam az ottani fiatalokat. Nekünk is itt van ez a nagy művelődési ház. Sokat dolgoztunk rajta, de még egy KISZ-helyiség'et sem kaptunk. Bemehetünk, ezt nem tiltja meg senki sem, de nincs egy vacak lyuk sem, amire azt mondhatjuk, hogy ez a mienk. Ha taggyűlést akarunk tartani a művelődési házban, akkor húsz forint bérleti díjat kell fizetni óránként. Pedig egy-egy ösz- szejövetelen három órát is elvitatkozunk. Hát ki bírja ezt? Azért tartjuk inkább a taggyűléseket az iskolában. Ha nem is olyan, mint a művelődési ház, de legalább olcsóbb. Mert nekünk is keli a pénz. Az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat kőműveseket és segédmunkásokat vesz föl kaposvári és nagyatádi építkezéseire. Jelentkezés: Kaposvár, Május 1. u. 57. és a nagyatádi fő-építésvezetőségen, a vasútállomás mellett. (117133) Horváth János veszi át a szót. Vele is a büssűi tsz-ma- jorban találkoztam. — Amikor építettük, akkor azt mondták: csináljátok, hiszen nektek épül. Este leálltunk a munkával a határban, éjjel kavicsot hordtunk. Fábián Lajos annyit dolgozott, hogy amikor elkészült az épület, még jelvényt is kapott a sok társadalmi munkáért. Aztán a vége ez lett. Hát megérte azt a sok munkát? Bólintok rá, hogy igen. Mert az épület mégiscsak sokat jelent a faluban. Persze azon már vitatkozni kell, helyes-e húsz forintot kérni egy órára a fiataloktól. Hiszen ők is építették, s a pénzüknek másutt is volna helye. Nekik ezt azzal indokolták, hogy csak így futja a költségvetésből. Erre ők helyiséget kértek, amit berendezhetnek, s megígérték, hogy tisztán tartják. Jogos kérésüket az Űj Tavasz Tsz vezetői is támogatják, hiszen nekik sem mindegy, hogy az a harmincöt-negyven fiatal, aki a faluban él, hogyan tölti el a szabad idejét. Múlt és jelen — A kocsma helyett mi is szívesebben a művelődési házba mennénk — folytatja Horváth János. — A kocsmában csak rexasztal van. Higgye el, féltünk a téli vasárnapoktól. — Miért? — Mi volt akkor az ember szórakozása? Nyáron még csak csoportba verődtünk az utcán, de télen ezt sem lehetett. Délután elment az ember moziba, onnan a kocsmába, és ott töltötte el azt az időt, amely a mozi vége és a tv-adás kezdete között volt. Azt tartják — s ebben igazuk van —, hogy falun sokkal nehezebb volt fiatalnak lenni. Mert ha Büssűből valaki színházba akart menni. akkor legalább két órát utazott az autóbuszon. Városban pedig ott van minden helyben. Ha egy évvel ezelőtt mentem volna ki — ők mondták ezt is —, csak utcán csavargó fiatalokat láttam volna, vagy azt, hogy a kocsmában civakodnak az idősebbekkel az asztalok miatt. Ha hozzányúltak a rexhez, akkor azok mérgelődtek, akik ultizni akartak, hogy miért zörögnek. Ma már másként van. Nem a szórakozási lehetőségek gyarapodtak sokat, hanem jobban, okosabban gazdálkodnak idejükkel. Csak a munka a sok. Aratás idején meg az őszi betakarításkor az alváson kívül talán csak az újságra jut idő. S ami kevés még ezen felül van, azt igyekeznek minél jobban kihasználni. Ebben az évben például ötnapos túrán vettek részt. Sokan először látták Nyugat-Magyarországot. De a kirándulások amolyan ünnepi események a faluban. Nem kerül rá sűrűn sor. A hétköznapok üres óráit is hasznosan kell eltölteni. Fiúk és lányok — Ma már nem nehéz ösz- szeszedni a fiatalokat. Ha valamilyen társadalmi munkáról van szó, akkor jön mindenki. Két éve még nagyon széthúzott a gárda, de sikerült megszervezni őket. — Azért még most is elég nehéz összeszedni a lányokat — szól közbe egy nyurga szerelő. — ök az erdészetnél dolgoznak, este pedig nemigen jönnek el, mert fáradtak. — Olvasni szoktak? — Szoktunk — mondja vállrándítva —, de csak télen. Nyáron nem nagyon érünk rá. Ha valaki egész nap zsákot hord a vállán, akkor nincs kedve nekiállté olvasni. De azért a nyáron, a legnagyobb dologidőben is tanultunk színdarabot. Az iskolaigazgató, Sípos Károly tartotta bennünk a lelket. — Most mivel töltené el legszívesebben a szabad idejét? — Tudja a fene! Amennyi szabad időnk van, arra még programot sem érdemes csinálni. Pedig a téli program már alakul. Beszélik a faluban, hogy szakmunkás-tanfolyam is indul. — Csak a lányokat tudnánk hazahozni — mondja Fábián Lajos —, akkor alakíthatnánk akár egy ifjúsági munkacsapatot is. — Ne félj, hazajönnek lassan — válaszol Fodor Gyula, — Könnyen hazahozzák, amit máshol keresnek. Volt olyan hónap is, hogy ketten keresték hat-hétszáz forintot. Hát érdemes azért elmenni? — A tsz-ben mennyit lehet keresni? — Ha megfogja az ember, hatvan munkaegységet is. A munkaegység értéke harminc forint volt a múlt évben. Ä falu felé, az országúton azt kérdeztem Nádorfalvi Nándor tsz-elnöktől, hogy miért nem jönnek haza az erdészetnél dolgozó lányok. Kéz- legyintéssel kísérve ennyit mondott: — Mert otthon azt mondják nekik: mindehová menj, csak a tsz-be ne. (Folytatjuk.) Kercza Imre — Az oktatás területén as általános iskolák színvonalának emelése, a körzetesítés, a szakrendszerű oktatás fejlesztése. Törekedni kell arra is, hogy a fiatalok idejében végezzék el az általános iskolát. Segítsék elő a tanácsok a pedagóguslakások építését. További feladat — a szakember- és szakmunkásképzéssel összhangban — a középiskolai hálózat fejlesztése. A következő időszakban megalakulnak a népművelési tanácsok megyei és járási szinten. Ezek nyilván gyorsítani fogják a kulturális célú eszközök összpontosítását és táji jellegű kulturális centrumok kiépítését O — Egészségügyi, szociálpolitikai feladatok is hárulnak a tanácsokra. Hallhatnák ezekről is7 — Legfontosabb teendő a körzeti orvosi ellátás javítása, a megelőzés, az egészségügyi felvilágosítás, a tisztasági mozgalom fejlesztése és a termelőszövetkezetek közegészségügyi helyzetének javítása. A szociálpolitikában a család- és ifjúságvédelemre és a csökkent munkaképességűek foglalkoztatására kell nagy gondot fordítani. O — 1966 új ötéves tervünk első esztendeje. Terveink megvalósítását hogyan segíthetik elő legjobban a tanácsok? — A legfontosabb, hogy a munka és a vezetés stílusa megfelelően fejlődjék. Vezetni nem lehet ösztönösen, a vezetés ismeretét meg kell tanulni, el kell sajátítani, őszinte, jó viszonyt kell kialakítani a dolgozó emberekkel és kritikai észrevételeiket hasznosítanunk munkánkban. Röviden szólva: szélesítem kell a tanácsok demokratizmusát. B. I. A siófoki szálloda és kórház épitkezésekre az ÉM SOMOGY MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT kőműv'eseket és segédmunkásokat vesz föl. Jelentkezés: fő-építésvezetőség Siófok, Fő a 200. 8Z. (116828)
