Somogyi Néplap, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-21 / 222. szám
Kedd, 1965. szeptember 21. 3 SOMOGYI NÉPEAP Quiiika mjuydíjba mint riyereklány ^ volt Ter- nai Júlia, amikor először átlépte a barcsi fűrészüzem kapuját. Pontosan emlékszik a dátumra: 1926. augusztus 5-ét mutatott a naptár. Akkoriban még nem ismerték a nyolcórás munkaidőt, hajnali fél hat. tói este hétig dolgoztak. A fríztéren élte le élete nagyobb felét: harminckilenc évig dolgozott itt. A régi munkakönyvét 1928-ban állították ki. Szőke lány volt akkor, most ősz hajú öregasszony. Ormótlan bakancsban, fakó köpenyben vizet húz a kútból az udvaron. í - gl ||| — Nem sajnálta otthagyni a gyárat? — Dehogynem ... fájt a szívem. Nagyon szerettem ott dolgozni. Sok fiatalt betanítottam a fríztéren. Nem volt nekem senkivel sem bajom ... Bemegyünk a lakásba. Juliska néni kopott fabőröndöt vesz elő. Kinyitja a lakatot, s előkerül a féltve őrzött törzsgárdajelvény. Mielőtt odaadja, megtörli a könyökével. Három mérővas is lapul a láda alján. Emlékbe tette el, ha előveszi, mindjárt eszébe jut a régi gyár (már csak így nevezi az államosítás előtti üzemet) ilyen vastagságú fát ugyanis most nem hasznainak. — Már csak két ilver bútor van a »yárban, mint én — mondja nagyot sonajc- va. Néha néha megesett, hogy bekiildték a fűrészcsarnokba parkettanyagot válogatni. — Az a hernyótalpas gyalu úgy búg, mint a tank. Nem szerettem bemenni, pedig többet kerestem, mint a fríztéren, még prémiumot is kaptam. Ha kevés volt a nép, csak beküldtek ... Volt, hogy mást hívtak, s összekeverte az anyagot — göcögve nevet — Nem mindegy ám, ismeri-e valaki a fákat vagy nem. Mert nézze, az akác olyan, mint az a futókavirág ott a verandán. A tölgynek egyik fele fehér, a másik szürke. A gyertyán tiszta fehér, mint ez a fal. A nyers bükk sárga, mint a viasz, ha meggőzölik, téglaszínű. A cser kétoldalt sárga, középen piros ... Olyan szeretettel beszél a különféle fákról, mint a parasztember a jószágról. — Tudja, én a gyári munkát nem adnám oda a mezeiért... Ha jó idő volt, kint dolgoztunk a szabad ég alatt. Fújtak a szelek, én azonban rá sem hederítettem. Két évvel ezelőtt vettem egy mackót, jól aláöltöztem. Kérdezték a többiek, hogy nem fázom-e. Mondtam, hogy én bizony nem. Szinte el sem akarták hinni, mert foga volt az időnek. Ügy bizony. Amikor megtudták, hogy ötvenöt éves vagyok, könnyebb munkát adtak, válogatást. Besündörög kintről a cirmos. Juliska néni felé legyint: — Sicc ki, te nagyon torkos vagy! Rak a tűzre, mert éppen mosás közben zavartuk meg, s nem szeretné, ha elhűlne a víz a tűzhelyen. — Kapott-e ajándékot, amikor búcsúztatták? — Kaptam ám, egy nagyon szép ruhaanyagot. Előveszi a szekrényből a fekete mintás zöld szövetet. — Akárkinek nem adom ám oda, nehogy elfuserálja!... Nem az első ruhám ez a gyártól. Négyet már elszaggattam. — Azt mikor kapta? — Már régen. Pandúr Ferenc szb-titkár szorgalmas munkásnak ismerte Témái Júliát. Közszeretetnek örvendett az üzemben. Mindenkinek volt hozzá egy kedves szava. A fiatalok, az idősebbek gyakran tréfálkoztak vele. Mostanában* Csak annyit mondanak: Juliska nyugdíjba ment. S a hanglejtés sajnálkozó. Amikor elmondtam Témái Júliának, mit mondott róla a szakszervezeti titkár, földerült az arca: — Ilyen kicsi gyerek volt, s én már ismertem ... Nagyon szereti az ember gyerekét! A jövő hónapban bekopog a postás a Béke utca 85. számú házba, s átadja az első nyugdíjat Témái Júliának. Lajos Géza Eszmecsere a termelőszövetkezeti pártmunkáról Növel juh tovább a falusi pártsserveseteh tekintélyét, erejét LASSÚK, MIRŐL ESETT SZÓ az eszmecserén. Hogyan élnek, milyen eredménnyel dolgoznak a falusi párttagok; a gazdasági életre milyen hatást tudnak gyakorolni; képesek-e alakítani a közvéleményt stb? A pártszervezetek munkamódszere, a pártmunka hatékonysága, a kommunisták helytállása, az alapszervezetek belső rendje, szervezeti élete, a párt építése, erősítése egyaránt szóba került. Dobák LÁszlóné ta- szári, Drankovics József batéi, Révész Dezső mosdós!, Gróf Lajos nagyberki, Várai József szabadi, Nyíró Ferenc attalai és Bíró Imre kapospulai párttitkár kedvező tapasztalatokról és eredményekről is számot adott ugyan, de legtöbbjük inkább a nehézségeket, gondokat tette szóvá. Ezért összefoglalójában Németh elvtárs is a munka javításáról, a nehézségek leküzdéséről, a tennivalókról szólt részletesebben. Az egész megyére vonatkoztatva megállapította: falusi pártszervezeteink jól helytállnak, jelentős politikai tényezők, és szerepük nem csökken, hanem folyamatosan növekszik. Kívánatos volna, hogy fejlődésük üteme meggyorsuljon, tekintélyük tovább növekedjen, hatókörük egyre bővüljön; eredményesebb munkájuk fontos föltétele, hogy számszerűen is erősödjenek. Mindez céltudatosabb, átgondoltabb és szervezettebb munkát követel meg, és föltételezi, hogy a párttagok feddhetetle- nül éljenek, példás magatartást tanúsítsanak, szorgalmasan dolgozzanak, s igazodjanak mindenben a szervezeti szabályzat normáihoz. ELMONDTAK A TITKÁROK, hogy alapszervezetükben egyik-másik párttagot felelősségre kellett vonni valamilyen fegyelemsértés miatt. Taszáron negyedév alatt ketten jutottak erre a sorsra. Nagyberkiben kivált a bérmálás után adódott* ilyen dolga a pártvezetőségnek. Baléban előfordult, hogy egy fegyelmezet- lenkedőt törölni kellett a tagok sorából. Az a leggyakoribb, hogy mértéktelen italozásból keletkeznek fegyelmi ügyek. — A lazaságokat, a fe★ ★ ★ Kétnapos látogatást tett a kaposvári járásban, a Ka- posvölgye két körzetében Németh Ferenc, az MSZMP Somogy megyei Bizottságának első titkára. Ütjára elkísérte dr. Orsai János, a Központi Bizottság megyei instruktora és Dombóvári László, a járási pártbizottság első titkára. Beszélgettek tsz-tagokkal, jártak szövetkezeti majorokban: Szabadiban, Nagyberkiben és Göllében megtekintették a közös állatállományt. Az első napon Nagyberkiben a körzet párttitkáraival, másnap pedig Göllében a tsz-elnökök egy csoportjával folytattak eszmecserét. A kötetlen beszélgetéssel egybekötött látogatás jó alkalomnak bizonyult a közvetlen ismeretszerzésre, személyes tapasztalatok gyűjtésére, a kölcsönös tájékozódásra és tájékoztatásra. Mai cikkünkben a falusi pártszervezetek helyzetéről és feladatairól folytatott beszélgetés főbb témaköreit és tanulságait ismertetjük. gyelmezetlenséget, a párttaghoz méltatlan magatartást nem szabad megtűrni az alapszervezetekben — hangsúlyozta ezzel összefüggésben a megyei pártbizottság első titkára. — Nincs helye sorainkban az olyan embernek, aki lépten- nyomon kompromittálja önmagát, sőt a pártot is, aki visszatetsző cselekedeteivel csökkenti, rombolja, aláássa a párt tekintélyét. A kizárás, a büntetés, a felelősségre vonás azonban nem az első lépés a párt- szervezet belső rendjének megteremtésében, megtartásában. Sokkal fontosabb és általános követelmény, hogy a fegyelemsértést megelőzzük. Ezért fokozni kell valamennyi alapszervezetben az eszmei-politikai nevelést; törődjünk jobban, foglalkozzunk állandóan egymással, óvjuk elvtársainkat a tévelygésektől, segítsük őket abban, hogy a helyes úton maradjanak, vagy arra visszatérjenek. A türelmes nevelésen van a hangsúly, ezt kell az eddiginél jobban előtérbe helyezni. Ebből a célból kívánatos növelni a taggyűlések nevelő szerepét. Helyesen teszi a vezetőség, ha taggyűlési témát csinál a kommunisták egyéni felelősségéből. Nem elegendő az általános irányelvek ismertetése, hanem az kell, hogy ha szükséges, személy szerint mindenkit, az alapszervezet valamennyi tagját mérlegre tegyék: vitassák meg magatartását, bírálják, ha hibát köveA párt-vb napirendjén ipari (Tudósítónktól.) A Tabi Járási Párt-végrehajtóbizottság legutóbbi ülésén az ipari üzemek fejlesztéséről hozott párthatározatok végrehajtásának, majd az üzemek első félévi tervteljesítésének tapasztalatait vitatták meg. Megállapították, hogy szinte egyik üzem sem tudta teljesíteni a tervet. Ennek oka részben a kedvezőtlen időjárás, több helyen azonban közrejátszott az is, hogy az üzemek dolgozóival nem beszélték meg a feladatokat. A Tabi Sátor- és Ponyvaüzemben az első félévi tervet 93,9 százalékra teljesítették. A lemaradást egyrészt anyag- és megrendeléshiány okozta, másrészt az, hogy a munkásokat nem tájékoztatták kellően. A téglagyári dolgozók, hogy pótolják az esőzés okozta károkat, bevezették a tízórás munkanapot, és vasárnapi műszakokat is szerveztek. Az a tabi járás iparosításának, üzemeinek helyzete Építő- és Vegyesipari Ktsz- ben a lemaradás megszüntetésére a harmadik negyedévben hetenként 55 órát dolgoznak. A bürokrácia gátolta az ez év márciusában alakult termelőszövetkezeti építőipari vállalkozás munkáját. Emiatt tervét csak 55 százalékra teljesítette. Nemrégen például 30 mázsa vasanyagra volt szükségük, s mivel az AGROKER nem tudott adni, másutt kerestek. A balatonboglári MÉH-telepen azonban csak több napi szaladgálás után kaphatták meg az anyagot, s ez kiesést és többletköltséget idézett elő. Nem értett egyet a párt-vb a Kaposvári Textilipari Vállalatnak azzal a szándékával, hogy az évek óta 20—22 munkással dolgozó karádi szabó- részleg-működését megszünteti. Az ipari üzemek munkájának javítása végett azt javasolta a járási párt-vb, hogy az üzemek vezetői termelési tanácskozásokon, brigádértekezleteken és párttaggyűléseken ismertessék az üzemek feladatait. A siófoki szálloda és kórház építkezésekre az ÉM SOMOGY MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT kőműveseket és segédmunkásokat vesz föl. lelentkezéi tö-építésvezetóség Siófok, Fő a 200. sz (116828) Cikkünk Alacsonyabb beosztásba helyezték ! a segédfelvigyázót Lapunk augusztus 15-i számában cikket közöltünk Felelőtlenségből csaknem súlyos szerencsétlenség címmel. A sorompóőr hibájából csaknem belerohant a járókelőkbe a barcsi vonat a cseri átjárónál. Dr. Szabó Tibor, a MÁV Pécsi Igazgatóságának helyettes vezetője közölte, hogy a fegyelmi hatóság felelősségre vonta Kurdi László segédfelvigyázót. A kaposvári állomás dolgozóját alacsonyabb munkabérrel járó beosztásba helyezték fegyelmi büntetésként nyomán Átfestik a táblát Lapunk augusztus 12-i számában szóvá tettük, hogy rosz- szul ábrázolja a Balaton környékét a Magyar Hirdető Siófokon felállított nagyméretű, színes, kivilágítható hirdetőtáblája. Jándi Mihály, a Magyar Hirdető főosztályvezetője megköszönte a lap észrevételét. Csak sematikus ábrázolásra törekedtek a reprezentációs célt szolgáló siófoki táblán — írja. Mivel a vázlat és a valóság eltér egyástól, a hirdető átfesteti a táblát. A siófoki tanács kívánságára máshova helyezik a hirdetőtáblát, az átfestést az áthelyezéskor végzik eL tett el. Ügy tegyék mindezt, hogy az érintettek érezzék belőle a segítő szándékot. Ez használ egyénileg a párttagnak is, az alapszerveaetnek, a pártnak is. Ezért is fordítsanak falusi alapszervezeteinkben több időt és figyelmet az emberek nevelésére. Ha az alapszervezetben rendben mennek a dolgok, ha megértés, fegyelem uralkodik, ii ha a párttagok becsülettel megteszik kötelességüket, pél- daadóan élnek és dolgoznak, akkor az elvtársi közösség vonzó hatást gyakorol a kívülállókra. Ez a pártópítésnek elengedhetetlen föltétele. Nagyon nagy szükség van arra is, hogy párttagjaink rendszeresebben és céltudatosabban foglalkozzanak a párton kívüli tsz-parasztok legjobbjaival. Egyénenként kell pontosan megtudni, hogy az arra érdemesek közül kit mi tart vissza a pártba való lépéstől. Beszéljünk velük érdemben a pártról; bátrabban hívjuk őket közénk, válaszoljunk valamennyi kérdésükre, oszlassuk el kételyeiket. Tartsuk mindenkor szem előtt: pártunkat csakis elvi alapon erősíthetjük; nem tagtoborzásról van szó, hanem a legjobbak neveléséről, meggyőzéséről, fölvételéről. A RÉSZVEVŐK VALAMENNYIEN SZÓLTAK szövetkezetük gazdasági helyzetéről, a termelési feladatokról, a munkák szervezéséről. Ebben a tekintetben alapvetően eredményekről vagy javulásról adtak számot. A munkafegyelemmel nincs baj Mosdóson. Sikeresen mozgósít az időszérű tennivalókra a batéi pártszervezet; most pl. a traktorosok növelik erőfeszítéseiket, köztük dolgozik példásan maga Drankovics elvtárs, a párttitkár is. Taszáron kazalban a tarlólucema, felgyűjtötték a lóherét is; más években ezekkel a munkákkal csak később végeztek. Egész évre szóló megbízatás alapján dolgoznak a nagyberki kommunisták. Szabadiban fölmérték a szövetkezet pénzügyi helyzetét, s úgy találták, hogy teljesíthető az idei bevételi terv. Amit elmondtak, mindaz bizonyítja, hogy igyekeznek kialakítani a gazdaságszervező munka célravezető módszereit, s törekszenek ezek tökéletesítésére, hatékonyságának növelésére. AZ ESZMECSERÉN ERŐS HANGSÚLYT KAPOTT a községi vezetés egységének jelentősége. Várai elvtárs, a szabadi párttitkár szemléletesen világította meg a kérdés lényegét. Elmondta, hogy náluk jó az összhang, egységesek a gazdasági, termelési feladatok meghatározásában, és következetesek a végrehajtásban is. Ha valamiben bárki is eltér a közös megállapodástól, kérdőre vonják. — Ha nem a megegyezés szerint intézkedünk, akkor ugyan mi értelme van annak, hogy este tízig-tizenegyig ülésezzünk? — mondta. S hozzátette, hogy az együttesen kialakított véleménytől és állásponttól a vezetők egyike sem igen tér el. Sőt olyan jól összeszoktak, annyira megismerték egymást, hogy új kérdésben még külön-külön is szinte teljesen azonosan döntenek. Előfordul, hogy valaki rosszban sántikál, s megszólítja a mezőn az elnököt, az megtagadja jogtalan kérése teljesítését. Megy hát az irodára, ott a párttitkárral próbálkozik, az is azt mondja nem lehet. Emberünk erre megjegyzi: »Az elnök meg a titkár pontosan ugyanazt mondja; mintha csak összebeszéltek volna.« Együtt munkálkodó párt- meg tsz-ve- zető ennél nagyobb elismerést aligha kaphat, már ami együttműködésüket illeti. • Helyenként azonban hiányzik a szükséges összhang. Nagy baj ez. Rendszerint két véglettel találkozunk: vagy kölcsönösen elnézik egymásnak még oly súlyos hibáit is, vagy pedig az elemi megbecsülést sem adják meg egymásnak. Egyetértés helyett civakodás jellemzi viszonyukat. Az ellentétek egy ideig rejtve maradnak, aztán éleződnek, majd kirobbannak. S mehetnek a járástól kibékíteni a vezetőket, útbaigazítani őket. Mennyi, de mennyi energiát köt ez le — teljesen fölöslegesen. Nem szabad megbékélni az ilyen áldatlan állapottal. Németh elvtárs buzdította a párttitkárokat: a pártvezetőségben és a szövetkezet vezetőségében is határozottan lépjenek föl az egyenetlenkedés, a széthúzás ellen. Azt meg a pártszervezet nem tűrheti, a járási bizottság nem engedheti, hogy bármelyik szövetkezetben vagy tanácsban alárendelt szerepre kárhoztassák, lekezeljék, vagy éppen semmibe vegyék az alapszervezetet, a pártvezetö- séget, a párttitkárt. A KÖZÖS DOLGAINKRÓL FOLYTATOTT ESZMECSERE fő gondolatát -Németh elvtárs így fogalmazta meg: »Falusi alapszervezeteinket tegyük mindjobban képessé arra, hogy helyileg érvényt tudjanak szerezni a központi akaratnak, hogy megvalósíthassák a Központi Bizottság politikáját.« A pártmunka eredményességéhez elengedhetetlenül szükséges, hogy az alapszervezet megszerezze és bírja az egész párttagság és a pártonkívüliek többségének egyetértését, támogatását. A célok megmagyarázásával nyerheti meg a közvéleményt, s erre támaszkodva vezetheti biztonságosan azt a mindennapos küzdelmet, amelynek a nagy feladat ad értelmet: a tsz-községet szocialista faluvá fejleszteni, és erősíteni a jómódú szövetkezeti parasztság szocialista egységét. Ez a tartalma pártunk falusi politikájának, a falusi alapszervezetek munkájának. Tisztelet és elismerés azoknak, akik ezt a nagy harcot az első vonalban irányítják: tisztelet és elismerés a közügyért önzetlenül fáradozó falusi párttitkárainknak — hangsúlyozta összefoglalójában Németh elvtárs. K. J. Az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat kőműveseket és segédmunkásokat vesz föl kaposvári és nagyatádi építkezéseire. Jelentkezés: Kaposvár, Május 1. u. 57. és a nagyatádi fő-építésvezetőségen, a vasútállomás mellett. (117133)
