Somogyi Néplap, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-17 / 219. szám

Somom Méplap ÁT MSCZMP MrPiV£» R17dTTSÁ$A MEGYEI TANACS LAPJA Távirányítású daráló a lakók bosszantásán a Lelki hadviselést folytat Czmerk Ferenc földművesszö- vetkezeti húsboltvezető Krauz László téglagyári munkás csa­ládja ellen. Czmerk Ferenc megvette az OTP csurgói já­rási fiókjától a Zákány, Ma­gashegy 9. szám alatti, két épületből álló ingatlant. Az egyikben Knauzék laktak bér­lőként. Az új tulajdonos meg­egyezett velük, hogy Költöz­zenek át a másik épületbe. Czmerk Ferenc a bérlő laká­sába hurcolkodott a családjá­val. Tavaly megint kéréssel fordult a téglagyári munkás­hoz: engedje meg. hogy al­mát tároljon a lakása mellet­ti földes helyiségben. A tu­lajdonos megkapta a szobát, s hamarosan befalaztatta a bérlőékhez vezető ajtót. Ami­kor Krauz László reklamált, Czmerk Ferenc közölte, hogy nem adja vissza a helyiséget. A hadviselés a szoba »-elfog­lalásával« kezdődött. A tulaj­donos vérszemet kapott, hogy a bérlő nem fordult a bíró­sághoz. Fölszerelt a csellel megszerzett helyiségben egy nagyméretű húsdarálót. A gép akkora zajt csap műkö­dés közben, hogy a szomszéd­ban lakó Krauzéknak égnek mered a hajuk szála. Az apa és a fia a zákánytelepi tégla­gyárban dolgozik. A nehéz fi­zikai munka után nyugalom­ra, pihenésre vágynak, a há­zigazda azonban megzavarja álmukat. Előfordul, hogy éjjel egykor, kettőkor koloropolja A Felsőfokú Számviteli Szakiskola tanévnyitóján Az uj felsőfokú szakiskola kihe­lyezett mezőgazdasági levelező ta­gozatát tegnap délelőtt nyitották meg a TIT kaposvári székházában. Műdig István, a Somogy megyei Tanács Pénzügyi Osztályának ve­zetője megnyitó beszédében az új intézmény célját, feladatát ismer­tette. — Iparunk, mezőgazdasá­gunk megköveteli az olyan szak­emberek képzését, akik az üzemi, gazdasági életet megfelelő szakér­telemmel és általános műveltség­gel tudják irányítani — mondotta. — A megnőtt követelményeket kí­vánja kielégíteni ez az oktatási mód. Megfelelő létszámú jelentke­zés esetén jövőre is szeretnénk beindítani. Húsz hallgatót vettek föl az 1965 -66-as tanévre. Többségük So­mogy megyei, de vannak Tolna, Baranya és Zala megyéből is. A hetedik félévet államvizsgával zár­ják. Göndör József,, a Felsőfokú Számviteli Szakiskola tanára a le­velező oktatás nehézségeire, az önálló tanulásra hívta fel a hall­gatók figyelmét. A maga és a ta­nári kar nevében jó munkát kí­vánt a hallgatóknak. fel őket a darálóval. Rosszin­dulatát bizonyítja, hogy a géptől ötven méterre levő la­kásában kapcsolót szerelt föl, s innen hozza működésbe a darálót. Krauzék négyéves kislánya sírva riad fel éjsza­ka, máshova kell fektetni, hogy tovább alhasson. A Csurgói Járási Tanács lakásügyi előadója a zákány! tanácstitkárral közösen meg­vizsgálta a bérlő panaszát a szerkesztőség közbenjárására. Czmerk Ferenc elismerte, hogy bosszúból járatja a táv- irányítású darálót. Tettét az­zal indokolta, hogy Krauzék is sok borsot törnek az orra alá: megrongálták a közösen használt kutat, vita van köz­tük a bérfizetés miatt is. A tanácstitkár és a lakásügyi előadó nem méltányolta eze­ket az okokat, s az éjszakai, szándékos darálózást birtok­háborításnak minősítette. Figyelmeztették a háztulajdo­nost, hogy ne háborgassa a lakókat. A zákányi tanács bir­tokháborítás címén eljárást indít Czmerk Ferenc ellen Reméljük, hogy ezzel befe­jeződött a lélektani hadviselés a Magashegy 9-ben, kipihen­ve járhat a gyárba két mun- kásemiber. L. G. Jóényelfnetlen... Nem szeretnék Farkas Já- nosné helyében lenni . . . • Pedig ő most költözött be új lakásába Óbudán, a Zápor ut­ca 34. alatt. A Nők Lapja 37. számából értesültem beköltö­zéséről a Többsíkú séta Óbu­dán című képesriportból. Egy fénykép mutatja a há­zat kívülről, alatta pedig az előbb említed. fiatalasszony -most veszi birtokába a kony­hát ... a földszinti szoba-hal- los-étkezőfülkésben«. Farkas Jánosné az új lakástulajdono­sok boldog mosolyával egy csészét törólget vadonatúj konyhájában. Joggal moso­lyoghat bárki előbbi kijelenté­semen. De én még a két szo- ba-hallos-étkezőiülkésért sem irigyelném egy csöppet sem. Pedig a lakás kívülről és a kis konyharészletből ítélve na­gyon kellemes lehet. Csupán egy szépséghibája van az egésznek. Az, hogy a fiatalasszony koc­kás törölgetőruháján jól kive­hetően látszik a KÖZÉRT embléma . . . Kínos ügy kétségtelenül. Farkas Jánosnénak és a Nők Lapjának egyaránt. . . S. N. G. Csőrepfdés Csütörtökön délelőtt csőrepe­dés történt az Április 4. és a Latinka Sándor % utca sarkán. Az úttest alatt hú­zódó csővezeték hibáját nagy frek­venciás, elektro­mágneses mű­szerrel keresték meg. Ez a mű­szer többféle mű­velet elvégzésére alkalmas. Az Áp­rilis 4. utca 6. számtól a Kos­suth térig elzár­ták a vizet. A javítási munká­latokat elkezd­ték. E6Y VB-NÄPIREHB HABOM lAHOLSABR ÉRDEKES, TARTALMAS VITAT hallottam nemrégen a járási tanács végrehajtó bi­zottsági ülésén Fonyódon. Táska község vezetőinek munkáját értékelték, azt, hogy hogyan hajtották végre a múlt évi művelődési ter­veket. ■■mik ■■■■■■■» LEVEL ELHELYEZKEDÉSI ÜGYBEN Kedves Elvtársam! Méltatlankodó üzenetét, amely­ben társadalmunk egy visszás­ságára hívja föl figyelmemet, megkaptam, és mivel lelkemre kötötte, hogy «-ezt írja meg, ha meri«, nyilvánosan válaszolok aggályoskodó észrevételére. Mindjárt az elején hadd je­lentsem ki: egyáltalán nincs iga­za. Igencsak téved, amikor pro­tekcionizmust, hivatali hatalom­mal való visszaélést, szocialista összeköttetést emleget — és mindezt egyetlen eset kapcsán. Meggyőződésem, ha figyelmesen elolvassa levelemet, ön is be­látja nézetének tarthatatlanságát, és restelkedve ad igazat, meny­nyire nem gondolta végig vád­ját. Mert miről is van szó? Ha jól értettem, véletlenül szemtanúja volt annak, hogyan húzták ki bizonyos felsőbb parancsra egy kétgyermekes családanya nevét azoknak a névsorából, akik a város bővülő üzemében fölvétel­re jelentkeztek. Megbotránkozá­sa csak fokozódott, amikor lát­ta, hogy az anya helyére az egyik vállalat vezetőjének fele­sége került, noha tudvalevő ró­la, hogy gyermektelen, hogy fér­jének havi jövedelme háromezer forint fölött van, s nemrég vet­tek gépkocsit. Mindezek után szeretném be­bizonyítani, mennyire ferde szemlélettel rögzítette magában e nem mindennapos, kivételesen ritka eseményt. Először is: a két kiskorú gyermeknek föltétien szüksége van a kemény szülői kézre. Az egyik különben is elsőosztályos, és e minőségében is eléggé lefoglalja majd anyu­kája idejét; a másik ötödikes, ez az osztály ugyancsak zökke­nőt okoz a gyermek életében. Az apa — fűrésztelepi dolgozó havi másfél ezerért — váltott mű­szakban dolgozik, fáradtan ér haza, így a gyermekek nevelé­sében nem tud hatékonyan részt venni. Marad tehát az anya, aki ha munkába állna, kénytelen lenne a gyermekeket napközibe adni. Az pedig mégsem nyújt olyan ellátást és nevelést, mint a szülői ház, ugyebár. A névsor módosítóját tehát végeredmény­ben gyermekvédelmi szempontok vezették akkor, amikor otthon- maradásra ítélte az anyát. Azt hiszem, ebben egyetértünk. Másodszor: bizonyára hallotta már, hogy egy gépkocsi üzemel tetése nem csekély összegbe ke­rül. Nos, abból az alig több mint háromezerből feleségen kívül au­tót is tartani . . . Gondolja csak meg, kérem! Végezetül: mégis­csak jobb dolog a feleség ebéd­jéhez ülni, mint az üzemi kony­hára járni. Nemde? Na, ugye, már ön is másképp látja a történteket, és igazat ad nekem abban, hogy az egész cse­re tulajdonképpen a kétgyerme­kes családanyának, valamint fér­jének és gyermekeinek érdekeit szolgálja. Ebben bízva és óva intve a további elhamarkodott ítélettől __ üdvözli: Somogyi Károly A BARACKTOLVAJ Az első világháború vége leié egy bolgár kisváros melletti fogolytáborból meg­szökik egy katonatiszt. Ro­mantikus szerelem szövő­dik közte és egy szintén magányos asszony, a vá­rosparancsnok felesége kö­zött. A háború távol és mégis nagyon kOzel van; s az, bogy a fogoly tiszt az életével fizet ebben a sze­relmi háromszög-helyzetben, éles tiltakozás mindennemű közöny, embertelenség és mindenfajta háború ellen. Az alkotók filmszerűen, művészi erővel ábrázolják mondanivalójukat ebben a sikeres filmben, melyet szeptember 19-ig játszik a Vörös Csillag Filmszínház. A helyi vezetők jelentése őszintén, reálisan feltárta, mi az, amit nem sikerült tel­jesíteniük. Sajnos, elég sok ilyen akadt. A többi között elmaradt több ismeretterjesz­tő előadás, é befulladt már az elején a mezőgazdasági előadássorozat is. A jelentés ilyen okoknak tulajdonítja a hiányosságokat: A népműve­lési ügyvezető vidéken la­kott, s »nem volt a községben a művelődési munkát össze­fogó, irányító személy« (?!); szervezési hiányosság...; »Nem kaptunk kellő segítsé­get a felsőbb szervektől; Túl­zottak voltak a követelmé­nyek ...« stb. A vb tagjai közül többen megkérdezték a táskái veze­tőket: személy szerint ki a felelős a hiányosságokért, és egyáltalán hogyan értékelik a saját munkájukat? A VÁLASZOK KITÉRTEK a lényeg elől, és általánossá­gokra korlátozódtak. Egyszer sem haüo.íuk, hogy az »én felelősségem, a mi hibánk...« Szerencsére a hozzászólások rávilágítottak erre is. Miért csak töredékekben va­lósult meg a művelődési terv Táskán, és milyen tanul­ságokat vonhatunk le ebből? Mindenekelőtt hiányzott a legfontosabb: a népművelési ügyvezető és a tanácsi veze­tők közötti elmélyült, céltu­datos kapcsolat. Kölcsönösen hiányzott ez. Igaz, azóta meg­oldódott a pedagógus lakás­kérdése is. Azonban érthetet­len, miért kellett egy éven át öreglakról és vissza ke­rekeznie naponta? Miért kel­lett íűtetlen helyiségben fa- gyoskodnia színdarabtanítás közben? Miért nem sikerült megértetni a tsz agronómu- sával, hogy neki is érdeke és kötelessége lenne szakelőadá­sokat tartani vagy szervezni, hiszen ezek az ő munkáját is elősegítik7 Nyilvánvaló: ebből az első tanulság, hogy a község ve­zetőinek nem elég közösen megtervezni a művelődés fel­adatait: együtt kell azok meg­valósításán is munkálkod­ni. S ha kisebb-nagyobb sze­mélyi ellentétek, vagy más problémák akadályozzák a közös munkát, föl kell oldani ezeket, fonni kell valamit... Tiszta és fűtött helyiségről gondoskodni elemi kötelesség, s nem hinnénk, hogy egy pe­dagógusnak a szállása, étkez­tetése a faluban megoldha­tatlan probléma lenne egy éven át... »■Mozgósítottunk mi a me­zőgazdasági előadásokra, de hát az emberek nem akarják tudomásul venni, hogy fej­lődni kell«... Ezzel »érvelt a táskái tsz-elnök, amikor a tsz-vezetőség felelősségét vizsgálták a vb-tagok az el­maradt előadássorozattal kap­csolatban. HAMISAN CSENG ez a fejtegetés, hiszen számos köz­ség példája éppen az ellen­kezőjét bizonyítja. Ott, ahol érdekes, színes, szemléltető előadásokat szerveztek és tar­tottak — jó előadók —, tisz­ta és fűtött helyiségben, oda szívesen elmentek az embe­rek (még az asszonyok is); ott megértették, hogy fejlődniük kell. Igaz, megfigyelhető, ilyen helyeken általában nem úgy szerveznek a tsz vezetői sem, hogy »menjünk, embe­rek, aztán tanuljatok«... A jó példával könnyebb meg győzni a tanulás, a művelődés szükségességéről; enélkül tényleg eleg nehezen veszik tudomásul az emberek azt, hogy fejlődniük kell. S azt hiszem, ez lenne a másik nagy tanulsága ennek a vb- ülésnek. A harmadikat az egyik fel­szólaló, dr. Szokola Károlyné járási vb-titkár foglalta ösz- sze igen világosan, pontosan és tárgyilagosan. Elmondta, hogy nem érdektelenség az oka a hiányosságoknak (a nőtanács, a Vöröskereszt meg tudta tartani rendezvényeit!, hanem a községi tanács ve­zetőinek kényelmessége és az összehangoltság hiánya. A művelődés helyzete több íz­ben is napirenden volt a helyi vb-, illetve tanácsüléseken, a hibák mégis bekövetkeztek, anélkül, hogy a fogyatékossá­gok megszüntetésére egyetlen érdembeli határozatot hoztak volna. Sőt, a helyi vezetők olyan következtetést vontak le, hogy nem kellett volna olyan sokat tervezniük... S nem utolsósorban: alapvető szemléletbeli hiba gátolta meg a helyi vezetők együtt­működését. A kulturális élet irányítását a községi vb a népművelési ügyvezetőtő: várja, noha a művelődés fele­lős állami irányítója, a kultu­rális terv gazdája a községi tanács végrehajtó bizottsága. Tehát az elvtársak mások­ban, nem saját magukban ke­resték a hibákat elsősorban, s ez kiderült előbb, a kérdések­re adott válaszaikból is. Ezért alaposabb önellenőrzés­sel, határozottabban és nagyobb felelősségtudattal szükséges irányítaniuk a továbbiakban a község művelődési tervének végrehajtását. A JÁRÁSI TANACS V. B. értékelését és álláspontját rövidesen Táska községben is kibővített vb-ülésen ismerte­tik és vitatják meg. Remél­jük, eredményesen. Wallinger Endre »*i »** « T v > • * SO/ZOfC Fogalmazzunk tömören Ilyen véleményen lehe­tett az a diák is, aki így fo­galmazta meg a kollégium­ból hazaírt levelét: »Ha csomagot küldtök, a leve­let olyan helyre tegyétek, ahol a pénz nem lesz zsí­ros ...« Megoldás Barátom ügyetlenségéről panaszkodik: — Rémes, ha kalapácsot veszek a kezembe, rögtön az ujjamra ütök! — Lehet ezen segíteni — vigasztalom. — Fogd két kézzel a kalapács nyelét, s akkor biztosain nem ütsz az ujjadna ... Okos készülék Boldogan újságolta a minap egy ismerősöm, hogy végire teljesült régi álma, jutányos áron hozzá­jutott egy tranzisztoros zsebrádióhoz. Sétáltunk az utcán, s hallgattuk a híre­ket. Egyszer csak megállí­tott bennünket egy közös ismerősünk. — Hol szerezted? — mu­tat a parányi készülékre. — Ügy hozták külföld­ről... Japán, hat tran­zisztoros .. . — S mikor hozták? — Három napja. — Nahát, s ilyen hamar megtanult magyarul? Christ Muzeális érték Julika óralánccal lepte meg Sanyit. Amikor átad­ta az ajándékot, megje­gyezte: — Nagyon vigyázz rá, mert ha nem tudnád, az óralánc muzeális érté­kű. — Ugyan, miért? — kí- váncsislcodott Sanyi. — Két hétig én viseltem a karomon... — felelte Julika a világ legtermésze­tesebb hangján. Féltékenység Az ízlésesen berendezett étteremben jó étvággyal vacsorázik Erzsi és Jóska. Egyszerre csak Erzsi düh­be gurul. — Felháborító — fordul a pincérhez. — Szőke haj­szálat találtam a vőlegié- nyem tányérjában! — Ne tessék annyira félté­keny lenni! — inti nyuga­lomra a pincér. — bi — * « * A franciaországi Melun- ben esküvőt tartottak, és a lakodalmas nép a szertar­tás után asztalhoz ülve várta a menyasszony meg­jelenését. Várta, ámde hiába várta. A liliomcsoferos, fehér fátyolos ara ugyanis a vő­legény megtakarított pén­zével, a lakodalomra hí­vott nők táskájával együtt szőrén-szálán eltűnt. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-1L Kiadja a Somogy megye! Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra \2 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, tatinka Sándor utca &

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents