Somogyi Néplap, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-02 / 206. szám

Csütörtök, 1965. szeptember 2. 5 SOMOGYI NÉPLAP cÁ kalLjjitúv óutcL A haja hosszú, kócos és vörös. Legutóbb erre a színre festet­ték. A fejbőr fölött kifakultak a szálak, amelyek eredetiben talán őszek. Mit mondjak még róla? Ajka fölrepedezett a rúzstól, olyan cserepes, mint a lázas betegé vagy mint aszály­ban az agyagföld. Nyelve néha végigsiklik rajta, de ettől sem kap fényt, pedig a kis nedves­séget lakknak szánja. Ez ő. Nemrégen ismertem meg, de máris tudom róla, hogy most boldogítja a harma­dik férjét. Ö mondta így, hogy boldogítja, ha mástól hallom, talán el sem hiszem. De neki hiszek! Minden mondatára bó­lintok, mert nem is mond olyat, amivel vitatkozni kéne. Amit tőle hallok, azt csak így lehet fogadni: rábólintással. Ennyi helybenhagyó megnyi­latkozásom arra ösztönözte, hogy rendkívül bizalmas le­gyen hozzám. Nem is tudom, valóban rászolgáltam-e erre. Ha igen, talán azzal, hogy min­dig türelmesen végighallgat­tam. Vajha a türelmet jutal­maznák, úgy érzem, összeros- kadnák a kitüntetések súlya alatt. De nem, mégsem roskad- nék össze, mert ö könnyítene terhemen csak azért, hogy hu­szonegyedszer is végighallgas­sam rövidnek mondott és sze­rinte méltatlanul festett erköl­csűnek nyilváníott életének történetét. — Mit szól hozzá, a szemem­be mondta, hogy az vagyok ... Hát én aztán kikértem magam­nak, és azt tanácsoltam neki, hogy tehet egy szívességet, de azt ne halogassa sokáig. Jól mondtam, nem? Nézze, maga ért az ilyen dolgok megfogal­mazásához, egyszer majd írja meg, hogyan élnek vissza egy tapasztalatlan nő hiszékenysé­gével. Mert az én hiszékenysé­gemmel visszaélnek! Képzelje, a rqúltkor azzal állt elő, hogy igy, úgy, neki gyerek kell. El­hittem, hogy tényleg kell neki, és elhoztam a rhamától az előb­bi férjemtől valót. És tudja, mit csinált, amikor este haza­jött? Majdnem kidobott ben­nünket! Azt ordította, hogy nem vagyok normális, és hogy ő nem a más gyerekére gon­dolt. Hát lehet hinni az ilyen embernek? ... Ha tudom, hogy így bevásárriok, biz’isten meg­maradok az elsőnél vagy leg­följebb a másodiknál. Nem is tudom, lehetek-e egyáltalán valakihez őszinte. Persze, ma­gát nem beszámítva... Ó, ne sértődjön meg, nem úgy értet­tem, hogy maga nem beszámít­ható. Dehogy! Inkább maga az egyetlen, akihez bizalommal lehetek. És ez olyan jó... Ma­ga mindig megért, biztat, mint most is, és egy ilyen beszélge­tés friss erőt ad, s ezzel legyő­zöm a csüggedést. Hogy nem is szól hozzám semmit? Nem is kell, értek én a hallgatásból is. Tudom, mit jelent az, hogy most a kulcsaival játszik ... Arra gondol, legyek játékos kedvű, mert ez a boldogulás kulcsa. Amikor összehúzza a szemöldökét, én nyomban tu­dom, ezzel arra figyelmeztet, hogy néha szigorúnak kell len­nem. Most meg félig kinyitotta a száját, mintha valamit mon­dani akart volna ... Ebből is kiolvastam ám a szándékát, azt, hogy az ember ne mondja ki mindig a gondolatait. Látja, szavak nélkül is megértem én, amit kell. Ezt az élet iskolájá­ban tanultam. Az élettől. Tan­díjat is fizettem, amíg rájöt-, lem, mennyi mindent nem tu­dok. Az első férjem oldalán vettem észre, hogy rossz he­lyen keresem a boldogságot. ' Nem is találtam meg, pedig ^ azóta folyton új utakon kuta­tok utána. Szegény anyám sok­szor mondta, ne dőljek be min­den hantás pacáknak, de azt már nem mondta meg, hogy miről ismerem fel azt, aki han­tázik ... A másodiknál, igaz, egyszer magam is észrevettem hogy nem mond igazat, de megbocsátottam neki, mert egyébként nagyon rendes volt. Azt lódította ugyanis, hogy neki már van egy felesége. Azt hitte, beveszem a mesét. Ta­lálkoztunk egyszer azzal az ál­lítólagos feleséggel, s akkor az az asszony lekevert egy nyak­levest az uramnak, és azt mondta: »Szégyelld magad, te gazember, még azt is letaga­dom, hogy a feleséged vol­tam.« No, látja, nem mondhat­ta az uram ezután már, hogy felesége van, hiszen a felesége letagadta ... Szóval a harma­dik meg gyerek után vágyó­dott, Vagy ezt már mondtam? Ja, persze. És azt mondta, hogy az vagyok, aminek ö gondot, én meg azt a szívessé­get említettem neki. Ű erre neveket sorolt, hogy ezzel meg azzal láttak ilyen meg olyan helyen. De mi köze hozzá? Ilyesmiért az előbbi kettő so­hasem szólt, pedig ők is tud­ták. Sohasem kételkedtek tisz­tességes hajlamaimban ... ök megértettek. Nem is tudom, miért morzsolódtak le, hiszen megadtam nekik mindent. Jaj látja, nem is kérdeztem, nem untatom? Ugye, nem? Akkor most folytatom. Tehát ez a harmadik... Itt kellene félbeszakítanom, mindig itt kellene közbeszól­nom, akkor talán abbahagyná. De ismét hallgatok. Úgy lát­szik, megszoktam már, hogy nem enged szóhoz jutni. És is­mét, huszonegyedszer is drá­gán fizetek a hallgatásért, mert a harmadik férj dolgai­nak elemzése további egy órát vesz igénybe. De az erősen egyoldalú diskurzus végén mégis öröm járja át bensőmet, ugyanis egy nagyon kelleme­sen hangzó, szívet melegítő mondat üti meg fülemet: »A jövő héten Tölgyesbükkösre költözünk.« Bizonyos vagyok benne, hogy megkönnyebbült sóhajtásomat a költözködés fá­radalmai miatt érzett részvé­tem megnyilvánulásaként könyveli el... Hernesz Ferenc Balatoni mozik műsora Szeptember 3-án, pénteken FONVÖD FONYOD Fedett kér*: Vörös és fekete I—II. BALATONBOGLÁR Terem: Háry János. BALATONLELLE Fedett kert: A Saint-Tropez-i csendőr. RAT. A TON SZEMES Kertmozi: Kallódó emberek. Az első előadá­son. Fekete tulipán. A második elő­adáson. balatonföldvar Fedett kert: Cselszövők gyűrűjében (Tudor Vladimirescu). ZAMÄRDI Kert: Néma barikád. SIOFOR *\élesvasznú terem: Hol a tábornok? SIÓFOK Szélesvásznú kert: Kgy gyilkosság krónikája. Fedett kert: Vörös és fekete I—II. BALATONBOGLÁR Terem: Háry János. BALATONLELLE Fedett kert: A Saint-Trpoez-i csendőr. BALATONSZEMES Kertmozi: Kallódó emberek. Az első elő­adáson. Fekete tulipán. A második elő­adáson. balatonföldvar Fedett kert: Cselszövők gyűrűjében (Tudor Vladimirescu). ZAMARDI Kert! Néma barikád. SIOFOK Szélesvásznú terem: Hol a tábornok? SIOFOK Szélesvásznú kert: Egy gyilkosság krónikája. HQJnOL IRRBIBRI N apfényes reggel virradt Hanoira. Már a haj­nali óráikban sűrű so­rokban áramlott a tö­meg a Ba Dinh térre; mindenki tudta és érezte, hogy történelmi órák tanúja lesz. Ho Si Minh lépett a szónoki emel­vényre, és bejelentette: meg­alakult a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság, az ország függetlenné vált. Akik jelen voltak ennél a felemelő pilla­natnál, elmondták, hogy az el­nök megállt e szavak kimon­dása után, és föltette a kér­dést: — Jól értettétek, honfi­társaim? A honfitársak — a vietnami nép —, megértették a szava­kat. Hiszen a bejelentés nyolc­vanesztendős gyarmati múltat zárt le, sőt akármilyen^ messze kutatunk a vietnami nép tör­ténetében, az szinte mindig szakadatlan harc volt a hódí­tók és elnyomók ellen. A két évtizeddel ezelőtti nap, 1945. szeptember másodika így lett a Vietnami Demokratikus Köz­társaság születésnapja. Ez a a szocialista forradalom meg­valósítását. Adatok és tények hosszú listáját lehetne felsorolni a vietnami nép eredményednek érzékeltetésére. Egy évtized­del ezelőtt negyvenegy üzem működött a VDK-ban, ma 1014 dolgozik, köztük nehézipari üzemek. A rizstermelés túlha­ladta a hatmillió tonnát, ez duplája az 1939-es színvonal­nak. Tíz évvel ezelőtt még csak hat országgal voltak kül­kereskedelmi kapcsolatai a VDK-nak, ma negyvenöt ál­lamba jut el exportja. Az arány megfordult: a felszaba­dulás előtt a lakosság 95 szá­zaléka írástudatlan volt, ma már 95 százalék sajátította el a betűvetést. Régen egész Indo­kínában nem volt egyetlen fel­sőoktatási intézmény, ma 15 főiskola működik a VDK-ban. Jóllehet a hosszú háború ro­mok halmazát hagyta maga után, a szabadság így bonta­koztatta ki a vietnami nép alkotó energiáit, és sikereivel A Vietnami Demokratikus Köztársaság egy szépséges tája: a Moc Hau körzet Son La tartománya, amely északnyugati auto­nóm terület. A Song Hong szövetkezet tagjai 15 hektáron tele­pítenek új teacserjéket. Délen, s az elszenvedett vere­ségekért Északon próbálnak re- vánsot venni. A háború lép­csőzetes kiterjesztésének je­gyében rendszeres légitámadá­sokat hajtanak végre a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság területe ellen. Fél év alatt tíz­A vietnami nép ma az ame­rikai beavatkozás elleni szün­telen harcban, egyik kezében a kalapáccsal, másikban a puskával emlékezik meg nem­zeti ünnepéről. Hazaszeretete, hősiessége, szocialista vívmá­nyainak védelme erőt ad szá­A Dien Thong üzem, amelyben magas technikai színvonalon fo­lyik a termelés a honvédelem és a békés fogyasztás számára. dátum azóta is az ország leg­nagyobb nemzeti ünnepe. A nagy fordulópont után a vietnami nép minden erővel nekifeszült a békés építőmun­kának, hogy gyors ütemben pótolja mindazt, amit saját hi­báján kívül elmulasztott. Nagyszerű tervek születtek, de megvalósulásukat félbeszakí­totta a háború. A francia gyar­matosítók egy esztendővel a VDK megalakulása után meg­támadták az országot. Megindí­tották szennyes háborújukat, hogy ismét gyarmatosítsák Vietnamot. Csaknem kilenc esztendőn át dörögtek a fegy­verek, Párizs óriási erőket vo­nultatott fel, de képtelen volt legyűrni a szabadságáért harco­ló népet. A partizánmozgalom átfogta az egész országot, az ellenállás megteremtette a ma­ga regurális néphadseregét, s elkövetkezett Dien Bipn Phu katlana, amelyben végképp szertefoszlottak a kolonialis- ták ábrándjai. Létrejött a fegy­verszünet, és Genfben megál­lapodás született a tárgyaló- asztal mellett. Az országot ugyan ideiglenes demarkációs vonal szelte ketté a 17. széles­ségi fok mellett, de az egyez­mény betűje és szelleme az egyesülés két éven belül tör­ténő végrehajtásáról határo­zott. A genfi egyezmények azon­ban nem valósulhattak meg. mert a franciák helyébe lépő amerikai imperialisták elsza­botálták őket. Dél-Vietnamot támaszpontjukká változtatták, csatlósrendszert erőltettek Sai­gonra, a terror és elnyomás légkörét valósították meg föld­jén. Mindezzel ellentétes folya­mat játszódott le Északon, a Vietnami Demokratikus Köz­társaságban. A gazdasági újjá­építés évei után megkezdték az első ötéves terv végrehajtását. jogosan büszkélkedhet ország­világ előtt. Az északi országrész szocia­lista építőmunkája, ugyanak­kor a Dél elnyamatottsága és reménytelensége természetes ösztönzője volt annak, hogy a dél-vietnami hazafiak fegyvert fogjanak, s harcra keljenek az amerikaiak és szövetségeseik ellen. Washington gyakran be­szél »északi beavatkozásról«. Közismert, hogy az intervenci­ót az Egyesült Államok hajtja végre, Hanoi legföljebb példá­jával, a VDK megváltozott életével serkentette és serken­ti küzdelemre Dél-Vietnam né­pét. A vietnami válság ma már túlnőtt az ország határain, s a világpolitika centrumába ke­rült. Az amerikai agresszió szinte a végletekig fokozódik Önkéntes ifjúsági brigád Hai Duongban. A fiatalok országszerte önkéntes brigádokba tömörülnek, hogy harcoljanak az amerikai agresszorok ellen. A képen: A Hai Duong-i önkéntes ifjúsági brigád a zászlőjávaL ________________________ e zer tonna bombát dobtak le a VDK területére, igaz, meg­fizették az árát: a lelőtt repü­lőgépek száma 5000 fölé emel­kedett A Hien Loc termelőszövetkezet dolgozói puskával a hátukon aratják a jó termést ígérő rizst. Az USA légitámadásai miatt a dolgozók állandóan ké­szen állnak a harcra. mára, hogy miközben ellenáll az agresszoroknak, helyreállít­sa a károkat, s építse orszá­gát. Négymillió vietnami fia­tal csatlakozott a harckészsé­get kifejező »három készenlét­mozgalomhoz«, miközben^ a lányok és asszonyok a »három kötelezettségben« vállalták, hogy helytállnak az ország füg­getlenségét védő férfiak he­lyett is. A vietnami nép harcában nincs egyedül. Mellette állnak a szocialista országok, és min­den jó szándékú, békét kívá­nó ember, A szocialista orszá­gok a legmesszebbmenő segít­séget ajánlották fel számára, de a szolidaritásnak olyan je­lei is megmutatkoztak, mint a tábori kórházra százmillió lí­rát gyűjtő olasz dolgozók vagy a vért adó amerikai egyetemis­ták példája. Az együttérzés hullámában az egész magyar nép gondolatait fejezte ki népköztársaságunk kormány­nyilatkozata, amellyel ugyan­csak teljes szolidaritásáról biz­tosította a vietnami népet. En­nek jegyében száll testvéri üd. vözletünk. Szívből jövő, ham cos jókívánságunkat küldjük » távoli, de mégis közelinek ét zett Vietnamnak nagy nemzi ti ünnepén.

Next

/
Thumbnails
Contents