Somogyi Néplap, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-15 / 192. szám

Vasárnap, 1D65. augusztus 15. 10 SOMOGYI NÉPLAP Érdekes hidat tervezett a Brit Üvegipari Fejlesztési Bizottság. A 6 nyomsávos közúti híd egy hétszintes klimatizált épületet zárt. A tervek szerint az épületben üzleteket, 120 ágyas luxus­hotelt, korcsolyapályát, kul- túrházat, az épület tetején pedig nyilvános parkot és nyitott színházat rendezné­nek be. Az úttest és az épület üvegezett része kö­zött 300 gépkocsinak építe­nek parkolót. A gyalogosok automata mozgójárdán köz­lekednének a hídon keresz­tül. A híd teherhordó szer­kezetét, páros betontartók alkotják. amelyeket négy ponton kábelekkel horgo­nyoznak rá a pillérekre épí­tett betonszerkezetekre. A szokványostól jelentősen el­térő »hídház-x-terv, amelyet egyesek a jövő hídjának ne­veznek, komoly vitát váltott ki az angol szakkörökben. Fény — méterszámra Az újfajta fényforrás »Tape-Li- te« magyarul »fény szalag-«. Az elektroruminescencia elvére épül, mely szerint ha foszfort két veze­tő elektromos terébe» helyezünk, fény jön létre. A foszforréteget alumíniumfóliá­ra viszik fel, és az elektromos ve­zetővel együtt átlátszú műanyag védőrétegbe ágyazzák. Á szalag legkisebb vastagsága egy millimé­ter, a legnagyobb szélessége 30 centiméter, hossza pedig akár 30— 4« méter lehet. Élettartama 3500 üzemóra körül van. Fényerőssége ekkor a felére csökken. A szalagok semmi hőt nem fejlesztenek. A fényszalagot egyelőre reklám-, dekorációs és közlekedési célokra használják, de — szakemberek vé­leménye szerint — rövidesen a hagyományos fényforrások ver­senytársa lehet. Városrész fűtése atomenergiával Az aagestai atomerőmű Stockholmtól délre fekszik, tőié nem messze található Farsta városrész, 30 000 lakos­sal. A 12 000 modern lakás fűtését olaifűtéses rendszer látta el. Most a fűtést az aagestai erőmű biztosítja, amelynek építése hat évig tar­tott és több mint 12 000 000 angol fontba került. Az Álla­mi Atomenergia Társaság és számos svéd magántársaság közös vállalkozásaként jött lét­re. Helikopterrel az út felett Szombat dél­után egy óra. A budaörsi repü­lőtéren indu­lásra készen várakozik a he­likopter, hogy néhány perc múlva meg­kezdje szokásos forgalomellen­őrző útját a ba­latoni országút fölött. Gyors műszerellenőr­zés, majd csat­tanva zárul a fülke ajtaja. V. százados, a pi­lóta gázt ad, surrogva indul­nak a hatalmas légcsavarok, s a 750 lóerő pe- helyként emeli magasba a gé­pet. Egy tiszte­letkor — alat­tunk búcsút in­tenek a hangár tlőtt álldogáló szerelők — és máris ráfordu- a 7-es műúton, lünk a 7-es mű­útra. M. alezredes, a gép pa­rancsnoka a helikopterrel rá­dióösszeköttetésben álló URH-s kocsikat hívja: — Itt Vércse, itt Vércse ... Jelentkezzen! SZABÁLYTALAN ELŐZÉS Az országúton autó autót kö­vet, egyelőre nem látunk sza­bálysértést. A pilóta meg is jegyzi, hogy ebben nyilván ne­künk is szerepünk van, mert a gépkocsivezetők nyomban óva­tosak lesznek, ha meglátják az országút felett keringő gépma­darat. Persze nem mindenki. Például annak a tehergépko­csinak a vezetője sem, aki Érd előtt »kilő« a konvojból, és zabálytalanul előzni akar. Egy mozdulat a botkormány­nyal: a helikopter oldalra dől­ve száguld lefelé: alig öt-hat méter magasból tisztán látjuk a gépkocsivezető megdöbbent, bűnbánó arcát: 25—30 év kö­rüli bajuszos férfi. A , teher­autó nyomban lassít, és vissza­áll a sorba. — Sajnos — mondja M. al­ezredes —, ez a leggyakoribb és legveszélyesebb országúti szabálysértés, amely az ese­tek többségében súlyos követ­kezményekkel végződik. Az szakoskodással, szabálytalan­kodással annyira megzavar­hatja a másik járművezetőt, hogy elveszíti önuralmát, ami olyan forgalmas, zsúfolt or­szágúton, mint a 7-es is — könnyen végzetes lehet. A VÍZ FÖLÖTT Közben már Gárdony felett járunk. A tavon vitorlások vágják a vizet, a strandon »teltház«, néhány jó kedvű fürdőző barátságosan integet a magasba. Lejjeb ereszkedünk, M. alezredes is visszaint, de ez az intés nem üdvözlés, ha­nem figyelmeztetés* A vízen ugyanis tucatnyi színes gumi­matracot látunk — lehunyt szemű, szendergő napozókkal. Hosszú évek tapasztalata sze­rint az ilyen napozás az elkép­zelhető legnagyobb vízi ve­szély, amely évről évre szedi áldozatait a Dunán, a Balato­non, a Velencei-tavon. Az ille­tékesek hiába hívják föl a fi­gyelmet, hogy a matracról a vízbe csúszva hány felnőtt és gyermek lelte halálát a hullá­mok között, a figyelmeztetés nem használ. Az emberek haj előzés egyéb­ként is a gép­járművezetés talán legnehe­zebb tevékeny­sége. Az előzni akaró gépkocsi- vezetőnek ugyanis általá­ban három mozgó tömeg­gel és ezek esetleges variá­cióival kell szá­molnia: a saját járművével, az­zal. amelyet előzni akar és a szemközti forgalommal. Az előzés egyik alapfölté­tele a hirtelen felgyorsulás, a megnőtt sebes­ség. Egyetlen rossz mozdulat, vagy hibásan megítélt távol­ság, és a ka­rambol, a sze­rencsétlenség elkerülhetetlen. Ezt minden gépkocsivezető nagyon jól tudja, sőt azt hogy az előzés közbeni LENIN, PETŐFI, MUNKÁCSY.. Készülő új szobrainkról Városainkat mint ékszerek díszítik a szebbnél szebb képzőművészeti alkotások. A számuk évről évre gyarapo­dik. A magyar képzőművé­szek pályázati vagy közvet­len megbízás alapján készülő alkotásait a Képző és Ipar- művészeti Lektorátus bírálja el. Itt érdeklődtünk, milyen új jelentősebb szobrokon dol­goznak művészeink. A készülő szobrok közül ki­emelkedik Pátzay Pál Mun­kácsy MihiUyról mintázott, két méternél magasabb bronz­szobra, amelyet Kazincbarci­kán helyeznek el a Munkácsy Mihály téren. Életnagyságú Petőfi portrén dolgozik Ko­vács Ferenc. A kőszobor a ka­locsai szabadtéri színpadhoz kerül. Ugyancsak itt állítják fel Mikus Sándor Fésülködő nő című bronzszobrát, Kalló Viktor napvméretű bányász­figurája Pécs nyugati városré­szébe, az irodaház homlokzata elé kerül. A krómacél lemez­formált habokkal. A szép al­kotást Szeged Ogyessza vá­ró'.rés .ében helyezik e . Négy méter magas Lenin bronz­szobrán dolgozik Marton László. A hatalmas művet Gyulán, az Április 4. téren állítják fel. Ülő gyermeket ábrázoló kétméteres haraszti mészkő szobor fogadja majd az Egri Gyermekváros lakóit és látogatóit a főbejárat előt­ti tére-n Seresei György alko­tása. Kékestetőn a tv-torony épülete előtti parkban. Né­meth Mihály haraszti mész­kőből készült fekvő nőt ábrá­zoló szobrát helyezik el. Mis­kolc-Tapolca parkját Németh Mihály Anya gyermekkel cí­mű, haraszti mészkőből ké­szülő, csaknem két és fél mé­ter magas sar'b'T’r'>rr>r>o7íció1a díszíti majd. Igen hatásos lát­ványt nyújt Dabóczi Mihály haraszti "•'ós^kőhŐT készült két méter húsz centiméteres ülő női szobra, amelyet a Nyírbél- telki Csontizületi TBC Intézet Tar István »Tisza« című alkotása. Mit keresnek a Járókelők az országút közepén? is, lamosak azt hinni, hogy a tra- erő^ gédia csak másokkal történhet, velük nem ... bői domborított. erőteljes plasztikájú szobor kifejező szimbóluma lesz a bányavá­rosnak. Borsos Miklós fekete bazaltból faragott, külföldi ki­állításokon is sikert aratott halfiguráját a badacsonyi Hableány Étteremnél helye­zik el, magas oszlopszerű ta­lapzattal. Az egyik legszebb szoborkompozíció Xisfaludy- Stróbl Zsigmond új alkotása, amelyben a kalocsai kórház betegei gyönyörködhetnek majd. A kétfigurás szobor sztetoszkópos orvost és egy kalocsai népviseletbe öltözött kislányt ábrázol beszélgetés közben. Kalló Viktor ruskicai márványból készít két méter­nél magasabb női szobrot a salgótarjáni kórház parkjának medencéjéhez. Az egyik legszebb idei alko­tás Tar István »Tisza« című néavmAteres szobra lesz. A mű fekvő női alak formáié­ban ’'gén megkapó a Tisza fo­lyását fejezi ki, a figurából Virágkuliusz Magi/aro* szagon Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet. Nos, ha iga- Zu,.„ ..^..n.ndassa vált so­rok, hazánkban nagyon sok a jó ember. Bármerre járunk, mindenütt világos parkok, terek, kertek, virágátszes ab­lakok intenek jelénk. Ma az új lakótelepeket már kertek veszik körül, az üzemek, gyá­rak udvarait is virágokkal dí­szítik, a munkahelyeken. a lakásokban, mindenütt dísz­növényeket, virágokat ápol­nak. Az üdülőtelepek parkjai a leggondtalanabb pihenést nyújtják, és a városok köz­parkjai, sétányai feledtetik a munka után a fáradtságot. A második ötéves tervben megkétszereződött a parkterü­let, ma már csaknem 33 mil­lió négyzetméter közterületen gondozzák a kertészek a dísz­növényeket. Tavaszonként szinte egyik napról a mi ikra kivirágzónak parkjaink. Hon­nan kerül elő a sok színes dísznövény ilyen váratlan gyorsasággal? A városi kerté­szetek. termelőszövetkezetek, A szegedi Széchenyi tér virágdíszben fogadja a vendégeket. tudományos intézetek a téli hónapokban nevelik üveghá­zakban a virágok, évelő és egynyaii növényt, a cserepes virágokat, és a cserepes zöld­növényeket. A dísznövénytermelés a ker­tészeti tevékenységben jelen­tős helyet foglal el. A ter­mesztésüknél felhasznált üvegfelület az utóbbi évek­ben ugrásszerűen megnőtt, és jelenleg az országban számon tartott — szocialista üzemek kezelésében levő — üveghá­zak területe meghaladja a 200 000 négyzetmétert, a me- iegágyi ablakok felülete a 150 000 négyzetmétert. Sza­badföldi virágtermelés 700 ka- tasztrális holdon folyik. A hazai kereslet kielégíté­sén kívül exportra is termesz­tenem dísznövényeket kertésze­teink. Sok vágott szekfű, cse­repes muskátli, dísznövény és rózsatő hagyja el az országot az utóbbi években. Még jelen­tősebb virágmag exportunk. A dísznövénytermesztés egyik ága a szabadföldi virágmag- termesztés, amelyre hazánk éghajlati viszonyai igen ked­vezőek. A háború előtt volt már valami virágmagexportja az országnak, de a háború utáni években ez is megszűnt: elmaradtak a külföldi vevők. 1957 óta azonban évről évre nagyobb a külföldi érdeklő­dés, s ma már 600 katasztrális holdon termesztenek virág­magot — csaknem mindet tő­kés országok vásárolják meg. Varga Aranka „KI LESZ A GYORSABB?“ Addig körözünk a td Lelett, amíg a matracok megindulnak a part felé, majd ismét »ráál- lunk« a 7-es útra. Percről perc­re nő a forgalom, a járművek között mind több motorost lá­tunk. örvendetes jelenség, hogy majd minden motoros — és pótutasa is — bukósisakot visel. Lassan ugyan, de mégis csak kezdik elhinni a motoro­sok, hogy a bukósisak nem a rendőrségnek fontos, hanem nekik. Polgárdi előtt egy fia­talemberre leszünk figyelme­sek; bordó Pannóniájával szé­dületes iramban száguld, majd amikor észreveszi, hogy a he­likopter követi, felint hozzánk, mintha azt kérdené: »Na, ki lesz a gyorsabb?« Nyilván fo­galma sincs arról, hogy né­hány kilométerrel távolabb már várja az URH-s kocsi, és arról sem, hogy három héttel ezelőtt pontosan ezen a helyen rohant az útszélen parkírozó teherautóba egy hozzá hason­ló »vagány« motoros, és — azonnal meghalt... Néhány kilométer után is­mét »süllyednünk« kell: pótko­csis traktor pöfög az úton, Szé­kesfehérvár után szám szerint a negyedik. Ügy Iá sz.k, van­nak termelőszövetkezetek, ahol a vezetőség nem törődik a ren­delettel, amely szombaton és vasárnap a mezőgazdasági munkagépeket, lovaskocsikat kitiltja a balatoni útról. Pe­dig — és ezt bizonyítja 1965 el­ső hat hónapjának baleseti sta­tisztikája — éppen velük van baj, és nem is kevés ... Jel­lemző, hogy olyan megyékben, ahol a közúti forgalom egyéb­ként nem is számottevő, a múlt év első félévéhez mérten a bal­eseti grafikon döbbenetes emelkedése tapasztalható. 9872 BALESET A távolban lassan kitárul a kékség, közeledik a Balaton. Aliga felett dübörgünk — a nyaralókból százan és százan intenek —, egy-két perc, és a siófoki víztorony felett körö­zünk. A program: rövid pihe­nő a siófoki repülőtéren, aztán újra fel a levegőbe, ismét éber szemekkel kémlelni a kanyar­gó szürke utat, ismét inteni, fi­gyelmeztetni, ha kell: URH-s kocsikat értesíteni, mert az idén — hat hónap alatt 9872 közlekedési baleset történt az országban, 229 ember — saját vagy mások figyelmetlensége miatt — az életét vesztette, jó- néhány éppen itt: a 7-es mű­úton! Balogh László KÉT ÉS FÉL MILLIÓ APOLÖNÖ AZ Egészségügyi Világszervezet kimutatása szerint két és fél mil­lió fölött van a világon a szak­képzett ápolónők száma. Európá­ban (a Szovjetunió nélkül, 180 000, a Szovjetunióban 600 000, Észak- és Dél Amerikában 730 000, Afriká ban, Az iában (a Szovje.un ó nél­kül) és Oc áni ban 409 000 szak­képzett ápolónő működik. parkjában helyeznek el. Ha­sonló nagyságú lesz Farkas Aladár tanuló lányt ábrázoló szobra, amelyet az általános iskola kap Baktalóruntházán. A beteg gyermekét féltőn magához szorító anyát ábrá­zolja, a miskolci MÁV szakor­vosi rendelő épülete előtti tér- r kerülő szobor, Halmágyi István alkotása. Makrisz Agamemnon csak­nem három méter magas vö­rösrézlemez szoborkompozíció­ja, ame’ynek három alakja a munkás—paraszt-értelmiség összefogását jelképezi, a mis­kolci SZMT-székház főbejára­ta mellett, — a parkosított té­ren kap majd helyet. Fémből kivitelezett női aktját vízme­dencéhez tervezte I.essenvei Márta. A lírai hangulatú, ülő figura a soproni új idegenfor­galmi szálló belső udvarára ke­rül. Segesdi György ólomból készülő csaknem kétméteres női akt szobrát a jászberényi termálfürdő elé helyezik. Var­on Miklós Miskolcon élő szob­rász Gémek című finomvo­nalú, háromfigurás fém-szo- borkompozícióját a kazinc­barcikai óvoda kertjében ál- lítiák fel. Mindez természetesen csak kis része az idén befejezésre kerülő képzőművészeti alko­tásoknak, amelyeket a többi­vel együtt még a tél beállta előtt helyeznek el. ' V. A. Óriás víztároló Kanadában Kanada keleti részén épöl Amerika legnagyobb mestersé­ges tava és legmagasabb gátja. Az öt gát közül a legnagyobb 1600 méter hosszú és 213 méter magas lesz, amely mögött ak­kora víztároló alakul ki, hogy vizével 2,5 cm magasságban az Egész Egyesült Államok terü­letét el lehetne árasztani. A legnehezebb feladat a szűk hegyszorosban rohanó folyó el­térítése volt még a gát építése előtt. Ezért a szoros nyugati fa­lán a tömör gránitban kellett utat vágni a víznek. Ktiönleges fúróberendezéssel két 21 méter átmérőjű és 900 méter hosszú alagutat építettek a sziklába, egy jászolgáttal kényszerítették a folyót ideiglenes medrébe, egy másikkal pedig eltorlaszolták, hogy ne folyhasson vissza. A két gát között a vizet kiszi­vattyúzták, a földet lehordták a meder alatti sziklarétegről, és erre építették a nagy gátat. A gát magasságának 150 nap alatt el kellett érnie a 120 mé- i tért. Ezt úgy tudták megolda- [• ni, hogy a völgyön át három hatalmas drótkötélpályát (épí­tettek, és rajtuk szállították az anyagot. A 150 nao alatt há- romnegyedmUlió köbméter be­tont építettek be. Amikor ezt a magasságot elérték, a folyót el­térítő al a gutákat eltömték, és a víz megindult a hatalmas táro­lóba. Háromévi munkára van még • zükség ahhoz, hogy a vízi erő- nű az energiatermelést meg­kezdje. A tervek szerint az ára­mot 700 000 voltos távvezetéken utta+ják maid el az 5—^00 ki- i •'méterre fekvő Qu^beckbe és Montreélba, de sokkal táv«, labbra is.

Next

/
Thumbnails
Contents