Somogyi Néplap, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-14 / 191. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1965. augusztus IC a két német állam lel Szemjqn Carapkin leszerelési bizottságának társ­elnöke, a szovjet küldöttség vezetője pénteken délelőtt fo­gadta a két német állam hi­vatalos képviselőit. Először Schnippenköttert, az NSZK megfigyelője keres­te föl hivatalában Carapkint és több mint egyórás megbe­szélést tartott vele. Ezután Carapkin fölkereste szállásán . Georg Stibi külügyminiszter­helyettest, az NDK kormány- küldöttségének vezetőjét, és hosszabb eszmecserét folyta­tott vele. (MTI) Papandrea nem kell a királynak A jobboldal a népfrontpolitikától fél Pénteken Görögországban igen feszült belpolitikai hely- az ENSZ ;zet alakult ki. Csütörtökön ‘éjszaka Papandreu volt mi­niszterelnök erélyes hangú nyilatkozatot tett közzé, és ebben rámutatott arra, hogy hazájában súlyos veszélybe került a demokrácia. Ismeretes, hogy az uralko­dó nem hajlandó a többség támogatását élvező Papand- reunak kormányalakítási megbízatást adni, viszont nem hajlandó beleegyezni az általános választások kiírásá­ba sem. Papandreu nyilatkozatá­ban megállapítja: »Igen saj­nálom, hogy nem értek célt a király meggyőzésére, s ily módon a válság megoldására tett erőfeszítéseim. Nem marad más hátra, minthogy népemet töretlen harcra ve­zessem a demokrácia helyre­állításáért». A görög jobboldalt nagyon kinyilvánította, nem ért egyet azzal, amire a király és az áruló kormány törek­szik. A palota mégis eltökél­ten örökössé akarja tenni a nyugtalanítja Papandreu ki- válságot, rá akarja kényszert­jelentése, attól tart, hogy a Centrum Unió vezetője ösz- szefog a baloldallal, s nép- frontpolitikát hirdet meg. Olyan aggályai is vannak, hogy Papandreu mozgalma a király trónfosztásához vezet­het. A pénteki görög lapok szintén jelzik a válság mé­lyülését. A Vima megbélveg- zi az engesztelhetetlen ural­kodót: »A tanácsadóinak ja­vaslatait követő király így viselkedik, mint aki mit sem törődik a parlamenttel. El­végre a parlament teni a képviselőket, hogy el­fogadják az elfogadhatót- lant-». A Neosz Anendotosz című lap így ír: »Ma kezdődik meg a harc. minden ábránd, minden habozás, minden in­gadozás nélkül. Az egyik oldalon a nép küzd. amely hisz az élet nagy értékeiben, a szabadságban, demokráciá­ban és igazságosságban, a másik oldalon viszont a. kö­zépkor kísérteiéi állnak«. A Novasz-csoporthoz közel RAHMAN ÚR ÍGY ÉRTELMEZI... többsége Elemtheria viszont Pa- pandeut szidalmazza, »elme- háborodottnak« és »felelőtlen gyűjtogatónak« nevezi. A konzervatív Kathimerini arra biztatja a királyt, álljon ellen Papandreu fenyegetőd- zéseinek. A baloldali Avgi viszont rámutat, hogy az »egész válságért a palota a felelős »Felhívjuk a népet, álljon készen szabadságjogainak vé­delmére. Más út nincs». (MTI) Nyugati hírügynökségek je­lentésed szerint újabb orszá­gok ismerték el a Malaysiából kivált Singapore államot. Ilyen értelemben nyilatkozott Hollandia. Kanada, Dél-viet- nam és Dél-Korea kormánya. Tunku Abdul Rahman ma- laysial miniszterelnök a Daily Express pénteki számában megjelent nyilatkozatában fe­nyegető hangnemet üt meg az új állammal szemben, és han­goztatja: kormánya nem fog­ja eltűrni, hogy Singapore bár­minő ' formában diplomáciai vagy kereskedelmi kapcsolato­kat létesítsen Indonéziával. Rahman kijelentette: »Nem vagyok hajlandó megengedni, hogy Singapore diplomáciai kapcsolatokat létesítsen egy olyan országgal, amely ellen­séges irányunkban. Ellenséges cselekedetnek tekintenénk minden megegyezést Singapo­re és Djakarta között — mond juk egy kereskedelmi szerző­dést, vagy indonéz konzulátus megnyitását Singapore-ban. Egy arra irányuló kísérletet, hogy Singapore kereskedjék Indonéziával, árulásnak tekin­tenénk, és egyszerűen nem engednénk meg« — mondotta a malasyai miniszterelnök. Li Kuan-ju singapore-i mi­niszterelnök csütörtökön kö­zölte, módosítani kívánja az ország alkotmányát, hogy na­gyobb biztosítékokat adjon a nemzeti kisebbségnek. Véget ért a tokiói atomfegyver-ellenes értekezlet Pénteken a japán főváros- 20. évfordulója alkalmából ban befejezte munkáját az atomfegyver-ellenes világ- értekezlet, amely i kh'osimri és c r.agaszaki atomtámadás Heves harcok Kasmírban A világ hírügynökségek pénteken reggel ismét heves harcokat jelentettek Kas­mírból. Az indiai rádió azt jelentette, hogy pakisztáni fegyveresek átlépték az 1948-ban le­rögzített tűzszünet! vo­nalat, és támadást hajtottak végre srinagari kaszárnyák ellen. A‘ pakisztáni kormány cáfolja az Üj-Delhiben kiadott hiva­talos közleményeket, és azt állítja, hogy a túlnyomórészt muzulmánok lakta Kasmír­ban »a lakosság felkelt in­diai elnyomóik ellen.» Az AP hírügynökség Új- Delhiben szerzett értesülések­re hivatkozva közölte, hogy az augusztus 5-én kirob­bant b"vfioknak eddig 150 áldozata van. Az éterben jelentkezett a magukat szabadságharcosok­nak nevező kasmíri gerillák rádióállom'sának _ haneia. Közlésük szerint sikereket ér­tek el az inrtisi fegvveres erők ellen. A közelmúltban megtámadtak egy indiai ka­tonai teherautót, és megöltek tizenkét rendőrt. Sasztn indiai miniszterel­elnök az ország népéhez in­tézett péntek esti rádiónyi­latkozatában kijelentette: a kasmíri eseményeket Pakisz­tán India elleni leplezett ag­ressziójának kell tekinteni, és hozzátette, India erőszakra erőszakkal válaszol, és nem engedi meg, hogy az ellene intézett agresszió sikerrel járjon. (MTI) ülésezett. A konferencián elfogadott nyilatkozat rámutat, hogy a világ népeinek legfontosabb i feladata küzdeni az atom- és hidrogénfegyverek eltiltá­sáért. A nyilatkozat a továb­biakban hangoztatja, hogy a nemzetközi békemozgalom központi problémája a vietna­mi háború. A részvevők nyi­latkozatukban arra figyel­meztetnek, hogy az ameri­kai imperializmus a vietna­mi háború kiterjesztését cél­zó stratégiájával könnyen nukleáris világháborúba so­dorhatja az emberiséget. HÚSZÉVES A SZABAD KOREA Á sókat szenvedett és mindannyiszor új életre tá­madt Korea most, felszabadulásának 20. évfordu­lóján újra az imperializmussal szembeni ellenál­lás hősi szimbólumává válik. Amikor a szovjet hadsereg 1945. augusztus 15-én teljesen szétzúzta és lefegyverezte a japán csapatokat, negyvenesztendős gyarmati rabság alól szabadította fel az országot, s utat nyitott a koreai népnek, hogy megteremtse a maga független, demokratikus államát. A távol-keleti háború nemzetközi egyezményeinek értelmé­ben Dél-Koreát az amerikai csapatok szállták meg. Első ak­ciójuk az volt, hogy feloszlatták a Szöulban összegyűlt népi kongresszust, amely kikiáltotta a Koreai Népköztársaságot. A szovjet diplomácia erőfeszítései 1945 decemberében a moszkvai külügyminiszteri értekezleten olyan döntéshez ve­zettek, amely lehetőséget nyújtott volna az ország demokra­tikus nemzeti egységének megteremtésére. A moszkvai kon­ferencia ugyanis előírta, hogy támogatni kell Korea népét az egységes kormány megalakításában. A felszabadulást követő erőfeszítések azonban csak Északon hozták meg gyümölcseiket, ahol a nép megindult előbb a demokratikus átalakulás, majd a szocialista építés útján. Dél változatlanul az amerikai agressziós manőverek támaszpontja maradt, s 1948 elején az amerikaiak csalárd választásokat rendeztek Dél-Koreában — s gyakorlatilag kettészakították a felszabadított országot. A következő lépé­sek már a második világháború utáni évek történelmének legsötétebb fejezetei közé tartoznak: 1950 derekán az ame­rikaiak és dél-koreai bábjaik kirobbantották a három évig tartó koreai háborút. Ez a háború óriási megpróbáltatáso­kat zúdított a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságra — a szocializmust építő nép bátorsága, elszántsága és munka­kedve azonban a legnagyobb nehézségek szakadékéból is ki­emelte az országot. Ma, felszabadulásának huszadik esztendejében a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság gazdaságilag és társadalmi­lag egyaránt virágzó ország — a Dél pedig tovább gyötrődik és sínylődik az amerikaiak által hatalomra juttatott katonai diktatúra szorítása alatt. Dél-Koreát ezekben a napokban az amerikai imperializmus »szövetségesként« próbálja bevonni vietnami agresszív háborújába. A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság húszéves útja, az agresszió felett aratott diadala és szocialista építésének eredményei — ma egyben minden imperialista támadó politika végső kudarcának szim­bólumát is jelentik! Kölcsönös szidalmazás r • Tizennégy párt indul a nyugatnémet választásokon Dobsa János, az MTI bonni tudósítója jelenti: A szeptember 19-én sorra kerülő nyugatnémet országos parlamenti választásokon 14 párt indul. A bonni és tarto­mányi parlamentben nem kép­viselt kisebb pártok indulását azonban — a nyugatnémet vá­lasztási bizottság csütörtöki döntése szerint — külön meg­nehezítik azzal, hogy ezeknek a pártoknak — köztük szere­pel a Német Békeunió is, mely az összes pártok közül egyedül kínál világos alternatívát az eddigi bonni politikával szem­ben — augusztus 16-ig minden választókerületben legalább 200 aláírással ellátott kér vényt kell benyújtaniuk, csak ebben az esetben engedélyezik a választásokon vaio indulá­sukat. A választójogosultak száma — mint az országos vá- laztási bizottság elnöke közöl­te — 38,5 millió, ezek közül 3,1 millió azoknak a fiatal vá­lasztóknak a száma, akik első ízben járulnak urnákhoz. A múlt vasárnap megindult választási hadjárat előterében továbbra is elsősorban szemé­lyi kérdések és a koalíciós problémák állnak. Ezzel kap­csolatban elsősorban a jelen­legi kormánykoalíció pártjai között jelentkeznek torzsalko­dások. Így a Strauss vezette bajor CSU heves kampányt vív a kormánykoalícióban ugyancsak részt vevő szabad demokrata párt ellen. Strauss bírósági végzéssel betiltatta szabad demokrata párt által készített választási propagan­dabrosúra terjesztését, amely Straussnak a Spiegel elleni [ nyitja meg hivatalos választá­akcióban játszott szerepét idézte emlékezetbe. Strauss ezenkívül rágalmazásért följe­lentést is tett a brosúra szer kesztői ellen, s lapjában a Bayern-Kurierban élesen meg­támadta Mande alkancellárt, a szabad demokrata párt elnö­két, aki azzal vádolta, hogy »skizonfrén magatartást tanú­sít«, mert ugyanakkor, ami­kor a kancellár helyettese, időnként úgy viselkedik, mint ha ellenzéki vezér lenne. Strauss egyik választási be­szédében ugyanakkor elismerő szavakat intézett Herbert Wehner, az SPD alelnökéhez, és »zseniális politikusnak« nevezte, majd azt hangoztat­ta, hogy nem szabad eleve ki­zárni a szociáldemokratákkal való koalíció lehetőségét (mint azt Erhard tette), mert ezzel »zsarolási lehetőséget« biztosí­tanak a szabad demokraták­nak. A szabad demokraták erre most azt hangoztatják, hogy Strauss és Wehner a válasz­tások után »fekete-vörös« koa­líciót akar létrehozni. A sza­bad demokraták erre hivat­kozva most azzal igyekeznek szavazókat elhódítani a ke­reszténydemokratáktól, hogy azt állítják: csak egy erős FAP akadályozhatja meg Stra­ussnak a kormányba való visszatérését. A szociáldemokraták egye­lőre tartózkodóan viselked­nek, pártjuk csak ma dálután si kampányát a Dortmundban rendezendő nagygyűlésen. (MTI) RÖVIDEN A Magyar Népköztársaság kormánya P. J. Fowlert, a budapesti angol nagykövet­ség III, o. titkárát a diplomá­ciai bosztásával össze nem egyeztethető tevékenysége miatt nemkívánatos személy­nek nyilvánította, és felszólí­totta, hogy hagyja el az or­szágot. Kim ír Szén, a Koreai Munkapárt és a miniszterta­nács elnöke fogadta s Selepin vezetésével a felszabadulási ünnepségekre Koreába érke­zett szovjet küldöttség tag­jait. Hatvanöt éves korában el­hunyt Hajató Ikeda, volt ja­pán miniszterelnök. Ikeda 1960 júliusától 1964. novem­ber 9-ig állt a kormány élén. Hazaérkezett ázsiai körút­járól André Malraux, a kul­turális ügyek államminiszte­re. A francia miniszter láto­gatást -tett Pekingben és Űj- Delhiben. Nasszcr elnök Tito elnök meghívására a közeljövőben Jugoszláviába látogat Hosszú betegség után, 33 éves korában elhunyt Wil­liam Gallacher, a brit mun­kásmozgalom veteránja, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának egyik vezetője. Chivu Stoica, N épköztársa ság esának elnöke pénteken után Corneliu Manescu ELFOGYOTT AZ AMERIKAI DOLLÁR Santo Domingóban tovább folynak a tárgyalások az AÁSZ bizottsága és az al­kotmányos erők között. Az AFP megbízható for­rásra hivatkozva jelentette, hogy továbbra sincs megegye­zés az AÁSZ által javasolt kompromisszum 4. és 8. pontjában. A 4. pont elő­írja, hogy az alkotmányos erők által ellenőrzött öve­zetet az ideiglenes kormány létrejötte után be kell ol­vasztani a nemzetközi öve­zetbe ’— ezt Caamano ezre­des nem fogadta el. A 8. pont a felkelők sorsát érin­ti: az alkotmányos erők kö­vetelik, hogy a felkelésben részt vevő összes katonák kapják vissza korábbi be­osztásukat a fegyveres erők­ben — erről azonban az AÁSZ által kidolgozott ok­mányban nincs említés. Az AÁSZ csütörtökön köz­leményben jelentette be, hogy a jövőben nem tudja folyósítani a dominikai tiszt­viselők és katonák fizetését. Az AÁSZ az Egyesült Álla­mok nemzetközi fejlesztési hivatalától 17 millió dolláros összeget kapott e kiadások fedezésére — ezt a pénzt el­költötték. A 17 millió dollárt lmbert katonáinak és a jun­ta által ellenőrzött hivatalok tisztviselőinek folyósították. (MTI) Angol logika Londonban újabb rést törtek az angol hagyo­mányok várán: nőt ne­veztek ki a legfelső bí­róság bírójává, noha er­re még nem volt példa a brit igazságszolgáltatás mozgalmas történetében. A 60 éves Elisabeth Lane asszony férje ugyancsak jogász: ügyvéd. A női egyenjogúság híveinek örömébe azonban üröm vegyül: a bírónőt ugyan­is hivatásának gyakorlá­sa közben az angol jog­szokásoknak megfelelően »bíró úrnak« fogják ne­vezni. Az igazságügy­miniszter külön nyilatko­zott az ügyről. »Bíró asszonyra nincsen prece­dens az annalesekben, s a rendelkezésünkre álló címek közül ez volt még a legkevésbé képtelen« — mondotta. Az újdon­sült bírónő, akinek tisz­tével jár a lovagi cím, jogosult azonban arra, hogy »dame»-nak nevez­zék, ami a »sir» megszó­lítás női megfelelője, így legalább a magán­életben visszakaphatja neméi. (AFP) kiemelkedő a Román Államtaná- dél- kül­ügvminiszter kíséretében re­pülőgépen Djakartába uta­zott. Ürgüplü török miniszterel­nök, aki hivatalos látogatá­son a Szovjetunióban tartóz­kodik, pénteken feleségével és kíséretével Kijevbe érke­zett. Dél-Áróbia kérdését az arab államfék elé terjesztik Dr. Szajed Nofal, az Arab Liga főtitkárhelyettese közölte, hogy a brit megszállás alatt álló Dél-Ará- bia problémáját a Casablancában szeptember 9-én összeülő arab külügyminiszteri értekezlet elé, majd ennek jóváhagyása alánján a szeptember 13-án kezdődő har­madik arab csúcskomferencia elé terjesztik. A főtitkárhelvettes be­jelentését a Mackave adeni mi­niszterelnökkel Kairóban csütör­tökön folytatott megbeszélése utáa tette meg.

Next

/
Thumbnails
Contents