Somogyi Néplap, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-06 / 184. szám

Egyszerű lelki jelenségek III. A legmagasabb rendű megismerési folyamat Népszerű tudományos soro­zatunkban végighaladtunk a megismerési folyamatokon, az egyszerű lelki jelenségeken. Elérkeztünk az emberre legjel­lemzőbb lelki jelenséghez: a gondolkodáshoz. Ismertessük meg ezt a lelki fo­lyamatot is úgy, hogy azok számára is érthető legyen, akik mélyebben nem foglalkoz­nak pszichológiával. A gondolkodással megköze­líthetünk olyan valóságjelensé­geket, amelyeket a közvetlen észleléssel nem tapasztalha­tunk meg. Hogy példával mu­tassam be ezt a megállapítást, figyeljük meg a következő kis feladatot. Egy öreg asszony azt hal­lotta, hogy a varjú száz évig él. Azt gondolta magában: én nem hiszem el. Majd szerzek valahogyan egy varjút, és ki­próbálom. Kipróbálhatja-e va­lóságban ez az öreg néni, hogy a varjú száz évig vagy keve­sebb ideig él? Ugyebár világos minden gondolkodó ember előtt, min­den tapasztalat nélkül is, hogy ez lehetetlen, mert az öreg­asszony már nem fog száz évig élni. Így soha nem tudja meg­látni, meddig él a varjú. Hogy ez a tapasztalás lehetetlen, ar­ra a gondolkodás segítségével jöttünk rá Pusztán gondolkodással meg tudunk oldani feladatokat sok­kal gyorsabban és eredménye­sebben, mint valóságos tevé­kenységgel. Például: van egy nyolcliteres és egy ötliteres edényünk. Más semmi. Hogyan tudunk ezzel pontosan 11 liter vizet kimérni? Anélkül, hogy elmennénk a kútra az említett edényekkel, és öntögetnénk valóságban a vizet egyik edényből a másik­ba, gondolkodással rájövünk a megoldásra. (Előbb teleenged­jük a 8 literes edényt Abból megtöltjük az 5 literest. A 8 literesben maradt 3 liter víz. Az öt literes edényből kiönt­jük a vizet. Áttöltjük bele a 8 literes edényben maradt 3 li­tert. Megtöltjük újból a 8 lite­res edényt. Ez összesen 11 li­ter.) . Amint ebből a példából is látjuk, a gondolkodás nem könnyű munka. A gondolko­dással elvonatkoztatunk dunk külön választani. Az al­ma piros színét a valóságban csak a héjával együtt tudjuk leválasztani az almáról. Gon­dolatban el vehetjük az alma pirosságát, elveheti ük külön az ízét, a formáját. A gondolko­dás e tulajdonságából táplál­kozik az úgynevezett abszt­rakt művészet. Az absztrakt művészek külön próbálják vá­lasztani a mozgást, a színt, a vonalat, és így tovább. Egész, fölismerhető tárgyakat nem látunk az absztrakt művészek alkotásain. Azért is nehezen érthetők az emberek nagyobb része előtt. Gondolatainkat beszéddel fejezzük ki a leggyakrabban. Pensze kifejezhetjük a beszé­det helyettesítő más jelekkel is. Így zenével, tánccal, sőt igen gyakran egy-egy mozdu­lattal. Az ilyen mozdulatok rendesen sűrítve fejeznek ki valamilyen gondolatot'. Gon- doliunk ’- cov megvető tv_z- le^vintésre. A beszéd elemei, a szavak teljesen helyettesítik azt a tár­gyat vagy jelenséget, amit je­lölnek. Ezért értjük meg egy­más beszédét. A beszédnek igen nagy jelentősége van az emberiség életében, a tudomá­nyok fejlődésében. A beszéd teszi lehetővé egyrészt az egymással való érintkezést, másrészt mindannak a megta­nulását, amiről egyénileg köz­vetlenül nem szerezhettünk ugyan tapasztalatokat, de má­sok már szereztek. Nyáron ruhádat, télen ke­nyered’ el ne hagyd! — mond­ja a bölcs népi jó tanács. Az egyszerű közvetlen tapasztalás azt mondaná: nyáron nem kell sok ruha, mert úgyis jó idő van. A sok megelőző tapaszta­lat viszont így általánosította az utazók számára a sok éven át szerzett tapasztalatokat, hogy éppen nyáron kell a ru­hára külön gondolni, mert a váratlanul jövő rossz idő bi­zony igen kellemetlen helyzet­be hozhatja az embert. A beszédet Pavlov második jelzőrendszernek nevezte. Va­jon miért? Könnyen járunk az utcán, és nem megyünk neki sem a falnak, sem nem me­gyünk ki a kocsiútra, akkor, ha látjuk, hogy autó jön. Még­is gyakran megtörténik velünk, hogy valakivel nagy beszélge­tésbe keveredünk, s csak azért nem lépünk le a járdáról az autó elé, mert társunk szól: vi­gyázz, autó! S ez a je’zés ugyanazt a cselekvést váltja ki,' mintha mi láttuk volna á kö­zeledő autót. Első jelzés az ér­zékelés, a látás, hallás, máso­dik a beszéd, az a közlés, amit társunk a tudtunkra ad fi­gyelmeztetésével . Van belső beszédünk is. Iga­zából mindig önmagunkban beszélünk, amikon gondolko­dunk. A gyermekeknél és idős embereknél (esetleg különleges betegségben levőknél) tapasz­talhatjuk, hogy mindazt han­gosan mondják is, amit gon­dolnak. A belső beszéd nem azonos a hangos, külső oe- széddel. Annál rövidebb, gyor­sabb, nem annyira tagolt, nem is felel meg mindenkor a nye'vtan követelményeinek. Ezt akkor vesszük észre, ami­kor gondolatainkat meg kell fogalmazni, ki kell mondani vagy le kell írni. A gondolkodással kapcsola­tos az inteligencia is. Az intelligencia nem kép­zettséget, magas fokú iskolá­zottságot jelent. Lehet nagyon intelligens egy négy elemi osz­tályt végzett ember, és lehet nem intelligens egy egyetemet végzett ember. _ Mi hát akkor az intelligen­cia? Nehéz pontos választ ad­ni rá. Annyit azonban megál­lapíthatunk, hogy új helyzetek­ben a gyors feltalálás képessé­ge, a problémák megoldásában a jó megoldás gyors és pontos meglátása. Az intelligens embert köny- nyű megérteni, és ő is könnyen megérti a másik embert. Az intelligens ember nem tud bürokrata lenni, ami az emberek életét nehezíti, nem akadékoskodik, mert minden­ben az ésszerű megoldás felé törekszik. Az intelligens ember rugalmas: egy helyzetet több­féle megoldásban is el tud gondolni. Befejezésül: a gondolkodás érdekes tulajdonsága a kriti- kusság. A gondolkodó ember mindent megmér gondolatban, s ha nem találja helyesnek, kritizál. De az intelligens em­ber úgy kritizál, hogy a jó megoldást is megjelöli. Így ér­tékes a kritika és ilyennek is kell lennie. Meleg József SZÉP ÉS PRAKTIKUS asztali üvegedények Minden háztartásban megta­lálhatók az üvegből készült ivóedények. Rendszerint az ajándékba kapott likőrös, bo­ros- sörös-, vizeskészletek el­kelő helyet foglalnak el a konyhaszekrény, vatgy a szobai vitrin polcán, s ott várják időtlen időkig, hogy néha ven­dégjárás esetén előkerüljenek, vagy nagytakarításkor letöröl­jék róluk a port. Általában az olcsóbb üveg­edények, az öntött boros-, sö­különleges szép darab készül. A likőröskészletek formája nyújtott (első képünk). A régi zsúfolt csiszolás helyett, most néhány folthatású minta díszí­ti az üveget, poharat egyaránt A vizeskészlet nem hiányoz­hat a mindennapi étkezőasztal­ról. Nagyon szép az öblös kan­csó, amelyet szintén mérsékelt minta díszít. (Második ké­pünk.) Üvegtálban gusztusosabb a röspoharak, a préseltüveg kompótoskészletek, korsók, tá­lak, vázák helyet kapnak a mindennapi terített asztalon. S azt is bizonyára sokan fölfe­dezték, hogy jóízű ebéd után gusztusosabb egy áttetsző üveg­pohárból inni a friss vizet, mint a zománcozott bögréből. Mégis, az igénytelenség, vagy a háziasszony feledékenysége miatt, nem kerülnek asztalra — még ünnepnapokon sem — a szép, ízléses üvegedények. Pedig korunk sok szépet és újat alkot. A parádi és az aj­kai üveggyárban, a salgótarjá­ni hutában, sok száz készlet és hamvas barack, a frissen sze­dett alma vagy a fölszelt sár­gadinnye. A tál és azonos min­tájú váza (harmadik képünk)* ugyanúgy mint az ivókészle­tek, szép ajándéktárgyak ro­konaink, barátaink születés-, vagy névnapjára, házassági év­fordulóra, családi eseményre. — ács Egy-két jó tanács a mázoláshoz A szabadban elhelyezett tár­gyak gyorsan tönkremennek, ha nem védjük őket az időjá­rás viszontagságaitól. Sokszo­rosan megnövelhetjük például a kerti bútorok, csővázak, fémszerkezetek, fa- és drótke­rítések, lugasok fa- vagy fém­vázainak — élettartamát, ha felületüket védőréteggel (ólaj- festékkel) vonjuk be. Ha még új, festetlen falfelü­letet kívánunk bemázolni, ak­kor előbb olajfesték-hígítóval »telítjük-« a fát, azaz megszün­tetjük a szívóképességét. Ha a már tönkrement régi festésit akarjuk felújítani, akkor előbb a régi, repedezett, hiányos fes­tékréteget kell eítávolítanunk. Ezt kétféle módon végezhet­jük: lánggal (pl. benzinlámpá­val) fölmelegítjük a régi fes­tékréteget és kaparókéssel le­szedjük; vagy: bekenjük a háztartási boltokban kapható Kromofággal, és ha meglazult az öreg festék, könnyen leka­parhatjuk. A következő munkafázis az előkészítés. A felületen talál­ható repedéseket, s más egye­netlenségeket kitöltjük faátvo- nó tapasszal, vagy Wallkyd- gittel (mindkettő készen vásá­rolható). Száradás után a felü­letet csiszolópapírral (kovapa­pírral) simára csiszoljuk, és ecsettel leporoljuk. Ha még mindig nem egészen sima a felület, a munkát megismétel­jük. Az alapozáshoz 10 százalékos lakkbenzinnel hígított olaj fes­téket használunk. Szükség ese­tén az alapozásit is megismétel­hetjük, de a csiszolásról és a leporolásról ekkor se feledkez­zünk meg. Ezután következik a tulaj­donképpeni mázolás. A tetszés szerinti színű olajfestéket (bel­sőzománc vagy szintetikus zo- máncfestéket) kevés olajfes- tékhígítóval hígítjuk, egyenle­tes sűrűségűre keverjük, és tiszta, száraz ecsettel egy- irányba, majd arra merőlege­sen fölkenjük a festéket. 48 órás száradás után újból meg­csiszoljuk, majd leporoljuk a felületet, és úgy kenjük fel a következő réteget. A második réteg megszáradása után lak­kozással fejezzük be a műve­letet. A fémfelületeket mázolás előtt rozsdátalanítani kell. A rozsda eltávolítására alkalmas a drótkefe, a csiszolópapír és a kaparókés. A rozsda lekapará­sa után lakkbenzines vagy ter­pentines ecsettel bekenjük a fémtárgyat, ezzel zsírtalanít­juk. Itt az alapozáshoz a rozs- dásodást akadályozó míniumos olajfestéket használunk. Két réteget kenünk fel belőle. Ha a fémfelület egyenetlen, Fillin- gup-gittei töltjük ki a mélye­déseket. Száradás, csiszolás után 1—2 rétegben szintetikus zománcfestékkel mázoljuk be a felületet, majd szükség sze­rint lakkréteggel is bevonjuk. Ajánlatos néhány szempontra figyelemmel lennünk. A festéket a munka megkezdése előtt — és közben is — ke­verjük. Csak teljesen száraz felületre mázoljunk. Ha meg­sűrűsödött a festék, hígítsuk fel, mert a sűrű festék — szá­radás után — könnyen megrepedezhet. A mázolást sem ned­ves időben, sem pedig tűző napon ne végezzük. Az egyes munkafázisok között mindig hagyjunk elegendő időt a szára­dásra. A mázolás tűzveszélyes, munka közben ne dohányoz­zunk, nyílt lángtól tartsuk távolt a festéket és a hígítót. Dobos Ferenc Vállalatok! Szövetkezetek! Figyelem! A LENIN KOHÁSZATI MÜVEK Kereskedelmi Főosztálya és Anyagellátási Fő­osztálya, valamint a DIÓSGYŐRI GÉPGYÁRAK Anyaggazdálkodási Főosztálya Balatoni mozik műsora Augusztus 7-én, szombaton olyan dolgokat és jelenségeket, amelyeket valóságban nem tu­A Szövetkezetek Fejér megyei Értékesítő Központja (Székesfehérvár, Szabadság tér 6.) állami vállalatok, ál­lami gazdaságok, termelő- szövetkezetek és magáno­sok részére különböző űrtartalmú — 300—1000 literig — használt hordókat, jó állapotban levő 2 darab burgonya­osztályozót (román import) és külön­böző favázas, tolósúlyos mérlegeket 200—1000 kg méréshatárig megvételre felajánl. Érdeklődni: Székesfehérvár, Szabadság tér 6., értékesíté­si osztály. Telefon 14-91, 25-30. (55740) BALATONMÄRIA Üt a sötét erdőben. BALATONFENYVES Kertmozi: Bolondos história. Az első elő^ adáson. Phaedra. Csak 18 éven felüliek­nek. A második előadáson este 10 órakor. FONYÓD Fedett kert: Phaedra. Csak 18 éven felüliek­nek. BALATONBOGLÄR Háry János. Az első előadáson! Fekete tulipán. A második elő­adáson! BALATONLELLE Fedett kert: Nem. Az első előadáson! Háry János. Második előadáson! B ALATONSZEMES: Kertmozi: Az arany fej. BALATONSZÄRSZÖ Az ifjúság édes madara. Csak 18 éven felülieknek. BALATONFÖI DVÄR Fedett kert: Az éjszaka világa. ZAMÄRDI Sándor Mátyás. SIÓFOK Terem: Ne hagyd magad Pitkin. SIÓFOK Kert: Max Linder társaságában. BALATONMARIA Vörös és fekete I—II. BALATONFENYVES Kertmozi: Sándor Mátyás. FONYÓD Fedett kert: Sándor Mátyás. FONYÓD Terem: Kísértetkastély Spessartban. BALATONBOGLAR Nem. BALATONLELLE Fedett kert: Az éjszaka világa. B ALATONSZEMES Bolondos história. Az első elő­adáson! Phaedra. Csak 18 éven felüliek­nek. A második előadáson este 10 órakor. balatonsz.arszó Ne hagyd magad Pitkin. balatonföldvar Fedett kert: Háry János. Az első előadáson! Fekete tulipán. A második elő­adáson! ZAMARDI Max Linder társaságában. SIÓFOK Szélesvásznú terem: Éjfélkor. SIÓFOK Szélesvásznú kert: Az aranyfe). TERMELŐSZÖVETKEZETEK, ÁLLAMI GAZDASÁGOK FIGYELEM! Zöldség- és gyümölessxállításra alkalmas 47 X 38 X 32 cm kiilméretű ládákból 40 OOO darabot megvételre ajánlunk. Értékesítés a 114/1965. PM—OT (Pk- 8.) rendeletben foglaltak alapj&n. Érdeklődni lehet: NÖVÉNYOLAJIPARI ÉS MOSÓSZER­GYÁRTÓ ORSZÁGOS VÁLLALAT, BUDAPEST, XV., Horvith Mihály n. 2. Telefon 408-954, Goldstein. (3733) 1965. augusztus hó 10-én, kedden 8—16 óráig a 114/1965. PK. 8/PM—OT számú együttes utasí­tása alapján ÖNÁLLÓ BÖRZÉT TART az valábbi időelosztással, ahol öntecset, bugát, hengerelt-, húzott, __kovácsolt-, ö tvözött- és ötvözetlen árukat, valamint klf, be- . szerzett anyagokat (villamossági, csőszerelvény, kötőelem, műanyag, gumiáru, csavaráru, vízve­zeték, szerelékek) stb. megvételre ajánl. A börze helye: Pécs, Felsőmalom u. 13. sz. (Pécs, Fémipari V. kultúrterem). A börze ideje: 8—10 óráig és 14—16 óráig Baranya megyei vállalatok, 10—12 óráig Tolna megyei vállalatok, 12—14 óráig Somogy megyei vállalatok. Érdeklődni lehet: LKM-nél telefon 14-731/165. mellék, Rhuz Mihály, 14-731/275 mellék, Papp József elvtársaknál. Diósgyőri Gépgyáraknál telefon: 14-131/277 mellék, Koncz Ernő elvtársnál. ________________________________________________(107954)

Next

/
Thumbnails
Contents