Somogyi Néplap, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-26 / 200. szám

SomoggiNéplap L-7 MSZMP MEGVEI RIZÖTTSASA ES/Ä MCGY.E1 TANACS LAPJ A A legjobbak kiválasztása AZ EGYETEMI ÉS FŐISKOLAI FÖLVÉTELEK TAPASZTALATAIRÓL a tehetség elemzésére Olasz együttes dzsesszhangversenye Sikeres hangversenyen mu- üzsesszkarmester, Duke El­ÁLTALÁNOS TAP ASZTA- i sebben voltak »-versenyben«. LAT, hogy a legjobb esetben ! Ilyen helyzet adódott például is tévedésnek minősítik a döntést, akik nem kerültek be a kívánt felsőoktatási in­tézménybe, ellenben a lehető legjobbnak, a legigazságo­sabbnak tartják mindazok, akik bejutottak. Ez emberileg érthető, de a tapasztalatok elemzőit mégis arra inti, Hogy vigyázzanak, mert a fölvéte­li vizsgák megítélésében na­gyon sok a szubjektív elem. Bírálnivaló azonban így is éppen elég akad mind a pá­lyaválasztásban és a középis­kolák munkájában, mind pe­dig a fölvételi rendszerében. És e . következtetéseket min­denekelőtt a tényekre, nem pedig a benyomásokra kell alapozni. Az idén a felsőoktatási in- tézménvők napoali tagozatá­nak 13 300 helvére 33 400 fiatal pályázott — négyezer­rel többen, mint tavalv. Így a fölvételi lehetőségekhez mérten 351.3 százalékos volt a ielentkezők aránya, ez pe­dig azt jelenti, hogv országos átlagban öt pályázóból ket­ten juthattak be. Am az egyes intézmények között is isién naev volt az d*™ Aránytalanul sokan kérték fői» <ti«’hket a bölcsészettudo­mányi és a jogi karokra. a művészeti és a tanárképző főiskolákra, valamint egyes orvostudományi karokra, vi­szont más intézmények — el­sősorban néhány felsőfokú technikum — pótfelvételit kényszerült hirdetni, mert az első nekifutásban nem sike­rüli betölteniük a helyeket. A PÁLYAVÁLASZTÁSI PROPAGANDA fogyatékos­ságaira utai mindez. Többek között arra, hogy nem tud­tak megszerettetni kellően néhány felsőoktatási intéz­ményt, s nem tudták meg­értetni a fiatalokkal, hogy más egyetemeken pedig tel­jesen hiábavaló a próbálko­zás gyengébb, esetleg még jó rendű felkészültséggel is. Fokozza a pályaválasztási irá­nyítás, tanácsadás hibáit, hogy a propaganda hatására elért eredmények sem min­dig »ültek« a legjobb helyen. Néhány felsőoktatási intéz­mény ugyanis a fizikai mun­kások gyermekei közül vi­szonylag keveset tudott föl­venni, mégpedig nem azért, mintha általában gyengébben szerepeltek -olna a vizsgán, hanem azért, mert eleve ke­vesebben jelentkeztek, keve­a tudományegyetemeken, a művészeti főiskolákon és az orvosi egyetemeken. A »ta­nácsadás« tehát éppen azok között nem fogant meg a legjobban, akikre — ha egyébként jól felkészülte^ — a legnagyobb szükség lett volna. Ebben az »eredményben« persze közrejátszott az is, hogy egyes középiskolák szín­vonala gyakran nem volt ki­elégítő. Mert mivel lehetne magyarázni, hogy az idei föl­vételek alkalmával például a Debreceni Kossuth Lajos Tu­dományegyetemen 100 pá­lyázó közül 45 nem felelt meg? Az egyik műszaki egye­temi kafon pedig 350 írásbe­li matematika dolgozat közül 110 volt 0 osztályzatú, és ogvenennvi kettes. Ezért le­het üdvözölni, hogy egy új kísérlettel a többi között azt is figyelemmel kísérik a jö­vőben. Hogy miként alakul a középiskolai oktatás színvona­la. Az idén először ugyanis minden vizsgázóról kérdőívet töltöttek ki a bizottságok, s ezt lyukkártyás módszerrel feldolgozzák. Arra számítanak az oktatásügy vezetői, hogy e kísérlet segítségével néhány év múlva azt is ki tudják mutatni, melyik iskolából, sőt melyik tanár osztályából ke­rülnek ki rendszeresen a még nem felelők. Ez pedig hozzásegíti a tanügyi szerve­ket a középiskolai oktatás ja­vításához, a kirívó színvonal­beli különbségek felszámolá­sához. GYAKRAN EMLEGETETT DOLOG, hogy hiba van a fölvételi rendszerben is. Minden vizsga tulajdonkép­pen válogatás, a fő kérdés tehát az, hogy milyen alapon történik. A jelenlegi rend­szerben fele-fele arányban jön számításba a középiskolai eredmény és a fölvételi vizs­gán mutatott tudásj És a tehetsép? — kérdezik sokan. Ez csak annyiban, amennyi­ben e kettőben jelen van. És ezt még sok vizsgáztató is hibának tartja. Bizonyíték­ként ilyenkor elsősorban a nevelői és az orvosi pályára szoktak hivatkozni, mert — ebben igazuk is van — egyiknél sem elegendő a tár­gyi tudás vizsgálata, mind­egyik pályánál szükség len­ne a rátermettség, a hivatás­tudat, is. E bírálat — és egyúttal ja­vaslat — gyengéje abbán rejlik, hogy szinte senki sem tud megnyugtató választ ad­ni, miként lehet sok-sok föl­vételi bizottságban egysége­sen mérni, elbírálni a tehet­séget és a rátermettséget. Ta­lán a tesztek vagy 1 a hosz- szabb, esetleg néhány napos beszélgetések, fölvételi vizs­gák segítségével? A teszt- rendszer sok mindenre vá­laszt ad, de legalább ugyan­annyi vonatkozásban ho­mályban felejt egyéb össze­függéseket. Ami pedig a hosszabb ideig tartó, alapo­sabb vizsgákat illeti, lehetsé­ges. hogy a tehetséget, a rá­termettséget jobban meg le­het így ismerni, de két jelen­tős ellenvetés még így is megmarad. Egyrészt, hogy ez nagyobb lehetőséget kínál a szubjektív megítélésre, más­részt pedig egyáltalán nem csökkentené a panaszok szá­mát, hiszen ekkor nyilvánva­lóan azok elégedetlenkedné­nek — s nem teljesen alapta­lanul —, akik jó iskolai bi­zonyítvánnyal, kielégítő tár­gyi tudással rendelkeznek, de a tehetség, rátermettség vizs­gálatában alulmaradtak. ÉPPEN AZ IDEI VIZS­tatkozott be kedden este Latinka Művelődési Házban a Milan College Jazz Society ne­vű olasz zenekar. Műsora — fogyatékosságai ellenére — értékes élménnyel gazdagí­totta a közönséget, így külö­nösképpen sajnálatos a vi­szonylag gyér látogatottság: a két előadáson alig fél-fél ház volt. örvendetes ellenben az, hogy a hallgatóság értékelte ennek a jó képességű együt­tesnek a művészetét. A milánói együttes másfél évtizede alakult meg fiatal diákokból. Jellegzetes, érde­kes játékmodoruk, kitűnő kvalitásuk s.kert, népszerűsé­get biztosított nekik mind a hazai, mind a külföldi hang­versenydobogókon, az olasz rádiók és televíziók műsorai­ban és a hanglemezgyártó vállalatoknál egyaránt. Meg­alakulásuktól kezdve a dixie­land-stílust játsszák, amely a klasszikus dzsessz legkedvel­tebb és Európában legelter­jedtebb változata. A Milan College Jazz So­ciety hangszeres összetétele: klarinét, pózán, trombita, szaxofon, illetve zongora, dob. bőgő és bendzsó (gitár}. Tö­kéletes, stílushű játékukban elsősorban műsorszámaik szín- és melódiagazdagsága feltűnő. Sajátos harmóniavi­lágból bukkannak elő ezek a világos fényű dallamok hol a ragtime tüzes, hol a blues lírai, egy kissé melankolikus ritmustalaján. Gyakran nyíltszíni taps kísérte a pó­zán (Gianni ACocella) és a dob (Corrado Tringali) im­provizálását, miközben a többi fúvós összefogó har­móniái és a ritmushangsze­rek játéka is élményt jelen­tettek. Külön ki kell emelnünk az együttes egy másik erényét, ungton műsorából vett blues- szamban. Érdekes, esztétikus hanghatásokat jelentettek a kiemelten halk és rendkívül dallamos zongoraszólók. A gyorsabb, ragtime ritmusú számokban (Uj kedvest talál­tam, Doctor-jazz) a dob és klarinétszólók emelkedtek ki. A műsor második részében egy fiatal dzsesszénekesnő spirituálé-feldolgozásokat énekelt. Ezekben a számok­ban, a Fájdalmam senki sem ismeri, a Kerekes hajó a Mississippin kezdetű dalok­ban és a West side story Sommer time című áriájában is elsősorban a zenekar tel­jesítményét élvezhettük. A húszéves Daniela Frasca Po- lara muzikálisan, jó érzékkel énekelt. Kár, hogy minden energiáját erre és a szöveg­re pazarolta hanggal, or­gánummal már nem győzte. Az előadást Brachfeld Siegfried konferálta az első részben szellemesen, frissen, szünet után már sok szakál­las »tréfával«. Wallinger Endre GAK MUTATTAK MEG, ! műsorszámaik szép dinamikai árnyalását. Igen hatásos ef­hogy a felvételi rendszer to­vábbi finomításra szorul. A budapesti bölcsészeti karon például egyik-másik szakra csak a maximális 20 ponto­sok juthattak be, s már a 19 és fél pontosok is kimarad­tak. Fél pont differencia pe­dig — főleg ha 20, valamint 19 és félről van szó — iga­zán nem dönthet emberek sorsáról, hiszen a fél pont különbség a vizsgáin előfor­duló pillanatnyi »rövidzárlat­ból« is adódhat. összegezve: a jelenlegi föl­vételi rendszer általában a legjobbak kiválogatására tö­rekszik, s ha van is hibája, erre nem hivatkozhat minden föl nem vett pályázó. T. L. IDEGEIN FIÚ Á TEREIN V: A játszótér homokozójá­ban építi várát, ötéves le­het. Szőke haján és kék sze­mében csillog a napsugár. Merész tornyokat emel a te- kervényes folyosók fölé. A jobb oldali bástyába öblös mélyedést váj, közben ber­regő hangot ad. Valószínű­leg ez lesz a garázs. Míg dolgozik, szétnézek a téren. Megszokott helyén, a szemközti pádon ül a nyug­díjas. Világzajos, négyrét hajtott újságot tart a kezé­ben, tanácsokat ad a kisfiú­nak. Odébb, a gyepen pöt­töm válogatottak küzdenek a kiskapus rangadó döntő góljáért. A kisfiú elkészül a garázs- zsal, aztán fölnéz az elbó­biskoló nyugdíjasra. — Bácsi — mondja hal­kan —, te miért nem épí­tesz? Az öreg elmosolyodik. Jó­val később válaszol: — Én már befejeztem. Az enyém összedőlt. A kisfiú csodálkozik. »Miért nem kezded újra, bá­csi?« Büszkén szemléli a vá­rat, s ekkor rszóbe jut vala mi. Elkéri az újságot, tép belőle egy tenyérnyit, és egy kis vessző végen a leg­magasabb toronyra tűzi. — Most már igazi — bó­lint az örec — A zászló na­gyon fontos, de mi lesz az úttal? Hol fognak bejárni az autók? Tapadás, formálható ho­mokot bányászik a főbejá­rathoz vezető magas töltés­re. Villanyvonatokat, indián törzsfőnököket, száguldó ra­kétákat lát az épülő autó­sztrádán. Alsó ajka szélén játszik a nyelvével. Nem ve­szi észre az újabb érdeklő­dőt. Klottnadrágban, hátán és hóna alatt átizzadt fehér trikóban settenkedik körü­lötte egy fiú, akit még sen­ki sem látott a téren. Csúz­li lóg a nyakában. Avatásra vár az út, most egy híd formálódik, aztán kanyargó vasútvonal a ho­mokozó másik végében. Az idegen fiú lehajol, válogat a sétány kavicsaiból. Félszem­mel figyeli az alvó nyugdí­jast szólongató kisfiút, aki még nem tudja, hogy három másodperc mú'va megindul - 'ámndás .. V. G. Folyékony hal Nincs a címben semmi hiba. Ezt a halat valóban nem eszik, hanem isszák. Japánban ugyanis kidolgoz­ták a halfeldolgozás új technoló­giáját. A kibelezett halakat külön­leges folyadékba dobják, amely a húst feloldja. Az oldat ezután cent­rifugába kerül, ahol a csontot és a szálkát különválasztják. Az el­járás végén erőlevesre emlékeztető, tápláló folyadékot kapnak, amely vitaminokban, ásványi sókban igen gazdag, és nagy kalóriatartalmú. A folyékony halnak az íze is ki­tűnő. fektusokat nyújtottak a Rn- ydl Garden-ben és a híres Kialszanak a balatoni tábortüzek (Tudósítónktól.) A Balaton-parti gyermeküdülők, -táborok sorra becsukják kapuikat. Ebben az évben csak a SZOT ke­zelésében lévő gyermeküdülőkben mintegy kilencezer általános isko­lás tanuló töltött két-két kellemes hetet. Ezenkívül iskolaépületekben és különböző táborhelyeken még sok ezren élvezték a Balaton szép­ségeit. Balatonszabadiban csaknem másfél ezer fiatal pihente ki az előző hetek izgalmait: ők az árvíz sújtotta vidékekről kaptak kéthe­tes beutalást ide. A SZOT gyermeküdülőiben bú­csúesteket tartanak a héten. A tábortűz fénye mellett kiosztják a sportversenyek, a szellemi vetél­kedők és az egyéb versenyek dí­jait. A pajtások énekelve búcsúz­nak a nyártól a jövő évi viszontlá­tás reményében. Cikkünk nyomán Intézkedett az állami gazdaság Adminisztratív zaklatás? cí­mű Írásunkban szóvá tettük, hogy visszamenőleg kért lak­bért a Lábodi Állami Gazdaság a Somogytamócán lakóktól. A Lábodi Állami Gazdaság értesítette a szerkesztőséget, hogy leállította a lakbérek visszamenőleges beszedését, az új lakbéreket az értesítés nap­jától kell kifizetniük a lakók­nak. Egyeztették a feladatokat Lapunk július 11-i számában cikket közöltünk Tegyenek többet a ktsá-ek — Közös ügy a termelőszövetkezeti építkezé­sek meggyorsítása címmel. Cikkírónk leszögezte, hogy most még van Idő változtatni a helytelen módszereken. Szö­vetkezeteinknek a létesítmé­nyekre Igen nagy szükségük van Laznicsek Imre, a Kisipari Szövetkezetek Somogy megyei Szövetségének elnöke egyetér­tett a cikk megállapításaival a lap egyik későbbi számában közölt Még egyszer a ktsz- építkezésekről című írással is. Véleménye szerint le kell von­niuk a tanulságot a ktsz-eknek- a kivitelezőknek, a termelőszö­vetkezeteknek és a beruházók­nak. Még akkor is, ha mind­egyik fél sorolhatja az érve­ket, hivatkozhat anyaghiányra, mert a kölcsönös megértés je­gyében át lehetett volna hi­dalni az akadályokat. A KI- SZÖV és a Termelőszövetke­zeti Beruházási Iroda augusz­tus 16-án egyeztette a beruhá­zásokat, megállapította, kinek mi a feladata. A jövő évi be­ruházásokkal kapcsolatban is megegyezett a két hivatal, így elkerülhető a félreértés és a súrlódás. A két hivatal össze­hangolt munkáján kívül föltét­lenül szükség van a termelő- szövetkezetek és a ktsz-ek kö­zötti megértésre és együttmű­ködésre. HÁRY JÁNOS Garay János múlt század­beli Obsitosa Kodály nép­szerű daljátéka után a mo­zivásznon is megelevenedik Szinetár Miklós rendezésé­ben. A film a daljáték egé­szét adja a műfaj sajátos esz­közeivel, így ezek a képso­rok a szemnek mást nyújta­nak, mint a színpadhoz kö­tött eredeti mű: közel hoz­nak, filmszerűen kiemelnek jelenetsorokat. A cselek­mény, az emberek, tájak, épületek a naiv fantázia szülöttei. Hangsúlyos hely­zetűket a film színhatásai is aláhúzzák. A szereplők élvonalbeli művészei a ma­gyar filmnek és a Magyar állami Operaháznak. (A Há­ry Jánost augusztus 26-tól 29-ig játsszák a Vörös Csil­la« UIOViriTtfiáfőálU Variációk egy kimeríthetetlen témára Amíg a férfiak nem há­zasodnak meg, csak szívü­ket fájlalják. Később azon­ban már epéjüket és má­jukat. * * * Az agglegény az a férfi, aki mindenhova elviszi a nőt — csak az anyakönyv­vezetőhöz nem. (Robert Schumann) * * * A férjek ajándékán meg lehet figyelni, hogy meny­nyire rossz a lelkiismere­tük. (Nicolas Chamfort) • » * Az az asszony, aki nem tudja férjét befolyásolni — liba. Az pedig, aki nem akarja befolyásolni — szent. (M. v. Ebner—Eschenbach ♦ * « Ha a szerelem gyermek, akikar a szenvedély férfi. (Balzac) • * » »Miért van a csinos asz- szonyoknak több sikerük a férfiaknál, mint az oko­saiknak?« — kérdezte vala­ki Stael asszonytól. »Nagyon egyszerű« — válaszolta. — »Kevés férfi vak, de annál több osto­ba.« * * * Azok a szép asszonyok, akiknek md tetszünk. (G. Laub) * • * Az az asszony, aki éke­síti magát, csak a köte­lességét teljesíti. (Renan) ... Az asszonyok férfitár­saság nélkül elvesztik csil­logásukat — a férfiak nők társasága nélkül pedig nem csillogtathatják okos­ságukat (Csehov) ... Sem a tűz, sem a parázs nem lehet oly forró, mint egy asszony vágyakozása egy titok után. (Franz Vallner) • * « Ha ki akarsz verni fele­séged fejéből mondd azt, »ez öregség jele« ... valamit, már az (N. B.) Ifjúkorunkban szeretjük az asszonyokat, s mire megöregszünk — megért­jük őket. (Finn közmondás) Fordította: Schröder Erzsébet Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. a. Z. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postdskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra \2 W* index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda^ ipari Vállalat kaposvári üz«mäbeÄ Kaposvár* Latinka Sándor utca '

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents