Somogyi Néplap, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-26 / 200. szám
Csütörtök, 1965. augusztus 26. 5 SOMOGYI NÉPfcAP Bontják Nagyatádon a nagy feszültségű vezetéket. Földkábelt épí*ettek helyette, így a légvezeték fölöslegessé vált. Mezőgazdasági ú jítási kiállítás Megérkeztek a mezőgazda- sági újítómozgalom legjobb, országos elterjesztésre alkalmas termékei a mezőgazda- sági kiállítási iroda területére. Csaknem 200 gépet, berendezést, munkaeszközt eredeti példányban vagy modellben szállítottak be. több mint 50-ről pedig gráfiai vagy fotoábrázolást hoztak. A szeptember 1-én nyíló Országos Mezőgazdasági Újítási Kiállításon kereken 240 újítással és találmánnyal ismerkedhetnek meg a mezőgazda- sági és a gyártásban érdekelt ipari szakemberek. Ma kezdődik meg az újítások bírálata. A három zsűri a korsze» rűség, a gazdaságosság, az agrotechnikai-műszaki színvonal szerint pontozza az újításokat. A legmagasabb pontszámmal értékelteket 3 darab 5000 forintos, 6 darab 3000 forintos és 12 darab 2000 forintos díjjal jutalmazzák. (MTI) Tízéves a rejtvényünkben szereplő cikkek márkája. Azóta ismerjük, és — mert ismerjük! — szeretjük a kitűnő készítményeket. A rejtvény nem nehéz, mert könnyű megfejteni, hogy miért örvendenek olyan nagv közkedveltségnek ezek a cikkek. Tehát: tessék fejteni! Jó szórakozást és sok szerencsét kívánunk! Vízszintes: 1. Ezt »teszi-» a cipő, a Csillag cipőkrémmel tisztítják. Zenei műsző. 13. Csak Opera ,uxus . . . ! 15. Francia gyarmati yalogos katona. 16. Iskolai tan- Srgy. 17. Első betűjét fonetikusan lvasva: kicsúszik lába alól a old. 19. Majdnem ezer (!). 20. Lenyel iró (Stanislaw). 21. Színes hír- ipi tudósítás. 23. Tahi Nándor lévjele. 24. Olga mássalhangzói. B. Mássalhangzó kiejtve. 27. Idő- zak, korszak. 29. Levonás néme- líI. 32. így megy a mosás a MOS 6 losikrémmel! 35. Hite .. . : min- ig ígérj neki. 37, Cédula németül. 8. Szemlél. 39. Revüben szerest (!). 41. Mássalhangzó kiejtve. 3. Vegyület. Képlete: H2 S04. 46. lozi elején látható (!). 49. Techni- ;ai atmoszféra rövidítése, 51. Ezt kulcsot a muzsikusok használ- 8k. 53. Ilyen játék az opera. 55. V régi nyelvben a tolvaj neve kit. 57. Utőszin a kártyában. 58. •iak a Royal. . . méhpempős kré- net kérem! 60. Fogy: ... a súlyá- 151. 62. Az SZTK elődje. 63. Az érett ;abonát levágja. 64. Hatezer lako- ű ország. 65. Férfinév. Függőleges: 1. »Fényes« az ered- nény, ha ezt a cipőkrémet hasznúja! 2. Hadban. 3. Mohamedán pap. 4. Almos mássalhangzói. 5. Fél liternél is kevesebb (!). 6. Lehull. 7. Kiváló magyar karikaturista volt. 9. Névelő. 10. Üt, utca franciául. 11. Ezt szoktak »adni« a gépkocsivezetők. 12. Reggel is, este is ... fogkrémet használjon! 14. Csatorna a Dunántúlon. 18. Játszva moshat, ha a MOS 6 mosó . . . használja! 22. Száz centimétert — fordítva. 25. Kétszáznegyven hónap. 28. Meztelen emberi testet ábrázoló művészeti alkotás. 30. Elkészült — de fordítva. 31. Egerben van. 33. Mutató névmás. 34. Üzenet —mássalhangzók nélkül. 36. Csak a Caola . . . áló krémet kérem! 40. Külföldi pénznemek. 42. Sok kitűnő kozmetikai cikken szerepel ez a márka! 44. Urá...: pesti mozi neve. 45. Hat — római számmal. 47. Német—lengyel határfolyó. 48. La ...: Dél-amerikai folyó. 50. Ékezettel: katonai szállítóoszlop. 52. Buzdító szócska. 54. Népfaj. 56. A vadász lesi hosszú, méla lesben. 59. TánC- lépés, lépés franciául. 61. Szolmi- zációs hang. , * * * Megfejtésül beküldendők a vizsz. 1., 13., 32., 58. és a függ. 1., 12^ 18., 36.; 42. sorok. Munka, erkölcs, szocializmus írta: Lick József, az MSZMP KB munkatársa Az emberi lét első és kiinduló föltétele a munka, ami az embert a természet és önmaga urává teszi. De mindez nem az elszigetelt egyén érdeme, hanem a dolgozó emberek összességéé. Nincs társadalom és nincs egyéni lét az emberek együttműködése, közös munkája -nélkül. Egymást segítve, munkájuk tapasztalatait és eredményeit kicserélve átalakítják a természetet, szüntelenül növelik a társadalom anyagi javait, s ezzel egy időben fejlesztik kapcsolataikat is egymással. A munkához való viszony ezért nem csupán gazdasági, hanem erkölcsi kérdés is, ami kifejezi az egyén és társadalom (kollektíva, osztály) erkölcsi arculatát, erkölcsi jellemét. A munka — bármilyenről van is szó — mindig erőfeszítés, fáradozás, küszködés. Annál nagyobb azonban az öröm és az erkölcsi kielégülés érzése a sikeres munka láttán, amikor az ember testet öltve, kézzelfoghatóan érzékeli erejét és felülkerekedését a természeten. Ez az emberi alkotótevékenység belső ellentmondása. A történelmi fejlődés azonban olyan ellentmondást Is magával hozott, amely már nem a munka általános jellemzőiből fakad. g:i és erkölcsi megbecsülés, ezzel szemben a hanyag, felelőtlen munkát végzők, a lógósok, a közösség megkárosítói részesüljenek anyagi és erkölcsi elmarasztalásban. Az anyagi és szellemi ösztönzők olyan hálózatára van szükség, amelyek az embert saját tapasztalatain keresztül győzik meg arról, hogy a szocialista erkölcsi magatartás az egyén érdeke is. Azt is tudnunk kell, hogy nem állíthatunk fel olyan erkölcsi követelményeket, amelyek az életben ma még teljesíthetetlenek. Amikor még létezik a lélekölően nehéz fizikai munka, amikor sok helyen kedvezőtlenek a munkakörülmények, unalmas és monoton a munka, amikor még nem mindenki végezheti azt, amit ((alán legjobban szeretne, s érzéke van hozzá, bármennyire igyekszik is társadalmunk az ilyen igények kielégítésére, nem követelhetjük mindenkitől, hogy. önzetlenüi, jókedvvel, magas szocialista erkölcsi- séggel végezze munkáját. De bármilyen munka alkotó jellegűvé válhat, és erkölcsi kielégülést szerezhet, ha a munkát. végző ember — az egyéni érdek mellett — fölismeri tevékenységének társadalmi hasznosságát és szükségességét. Ez a fölismerés az egyén társadalmi fontosságának s ezen keresztül társadalmi felelősségének tudatát is erősíti. A hivatástudat, a szakma- szeretet, a munka alkotó jellege nemcsak a szellemi tevékenység privilégiuma, ahogy sokan hiszik. Nagymértékben Az osztálytársadalmakban elkülönültek a munkát végzők és a munka eredményeit élvezők A dolgozó embernek csak any- nyi jutott a termékekből, amennyit az uralkodó, kizsákmányoló osztályoktól szüntelen harcban ki tudott csikarni. Aki a munka gyümölcseit élvezte, nem dolgozott, aki pedig dolgozott, csak szűkösen tudott megélni. Nem csoda, hogy ez a társadalmi ellentmondás magát a munkást, a dolgozó embert állította szembe a munkával. Mindezt erősítette a munkai gazdasági-technikai fejlődése. A széles körű társadalmi munkamegosztás erősen csökkentette, háttérbe szorította az egyes ember tevékenységének alkotó jellegét. Az egyhangú, monoton, unalomig ismételt mozdulatok, amelyek pl. egy modern gyár szalagrendszere mellett szükségesek, vagy a nehéz, csak izommunkát követelő, esetleg egészségtelen körülmények között végzett munka önmagában nem elégíti ki az ember cselekvés- és alkotásvágyát, különösen akkor nem, ha még a munka eredménye sem az övé. Ennek ellenére a muntcások- ban már a kapitalizmus idején kialakul a munkaszeretete és becsülete, a szakmai büszkeség érzése, valamint a hozzáértés nélküli, hanyag, felelőtlen, ímmel-ámmal végzett munka erkölcsi elmarasztalása. A dolgozó embert mindig büszkeséggel tölti el, hogy — bármennyire keserves és nehéz is a munkája, bármilyen szűk részműveletre korlátozódik is — a természet egy kis darabkája fölötti uralmat biztosít számára. A dolgozó osztályokban — hol homályosabban, hol világosabban — mindig megvolt az a tudat, hogy ők az igazi nemzetfehntartók, a történelem igazi alkotói. Nem véletlen tehát, hogy a munka, mégpedig minden fajta munka tisztelete és becsülete éppen a dolgozó osztályok tagjaiban élt legerősebben. A szocialista forradalom megszüntette a magántulajdon mindenható uralmát, s a szocializmus az ember megítélésének társadalmi alapjává a végzett munka minőségét és mennyiségét tette, ami egyúttal a dolgozó ember legmagasabb erkölcsi megbecsülése is. A tisztességes, lelkiismeretes munka társadalmi rangjának elismerése az első lépés ahhoz, hogy az egyénekben is egyre jobban kibontakozzék az Új, .szocialista munkaerkölcs. Éz azonban rendkívül bonyolult folyamat. Milliók mindennapi szokásait és magatartását megváltoztatni csak igen hosz- szú idő alatt lehet. A munkához való új, szocialista viszony sokáig a régi, megcsontosodott nézetekkel és maradi magatartásmódokkal összefonódva él az emberekben. Mit követel a szocialista munkaerkölcs minden embertől? Azt, hogy képességeinek, szakképzettségének megfelelően, fegyelmezetten dolgozzék a társadalom és a maga javára, s ennek érdekében alkotóerőit és kezdeményezőkészségét egyre jobban kifejlessze. A társadalom, az állami, társadalmi szervek feladata pedig az, hogy a fentiek teljesítéséhez társadalmunk . anyagi alapjainak és lehetőségeinek mértékében biztosítsák a legkedvezőbb körülményeket. Olyan anyagi és szellemi ösztönzőket — ha kell, adminisztratív rendszabályokat — dolgozzanak ki, amelyek az adott körülmények között maximálisan biztosítják a szocializmus erkölcsi követelményeinek betartását, az egyén és a társadalom érdekeinek összhangját. A jólét növelése állandó társadalmi célunk. Ezért a munka anyagi megbecsülése a szocializmusban erkölcsi követelmény is. Aki többet, jobban, magasabb • szakképzettséggel nyújt a társadalomnak, azt illesse nagyobb anyaerkölesi-világnézeti meggyőződés dolga is. A szocialista meggyőződés, világnézet és erkölcs olyan reális és illúziómentes távlatokat ad az ember számára, amelynek kereteiben a munka értelmet nyer, és szépségei kitárulnak az ember előtt. Ezzel nem állítjuk azt, hogy mindenki számára minden munka megfelelő. Nemcsak az alkalmasság fontos, hanem az is, hogy valaki mennyire vonzódik valamilyen munkához, mennyire érdekli egy meghatározott tevékenységi kör. Ahol nincs meg ez a belső azonosulás a munkával — és ez ma még sokszor hiányzik —, ott nehezebben alakul ki a munkához való szocialista erkölcsi viszony is. Ha már fiatal korban a munka tiszteletére, örömére, a szocialista munkaerkölcsre, közösségi szellemben neveljük az embert, megköny- nyítjük számára, hogy olyan tevékenységet is megszeressen és kedvvel végezzen, amelyről korábban úgy érezte, nem szívesen csinálná. Ha az ember jobbra törekszik, nagyobb műveltséget, szellemi és akarati erőfeszítést kívánó munkát szeretne a maga számára, ez olyan hajtóerő lehet, amely egyaránt hasznára válik az egyénnek és a társadalomnak, de csak akkor, ha munkáját most is becsülettel végzi, ha jövőbeli törekvései nem szorítják!' háttérbe (jelenlegi kötelességeit. Az utóbbi időben sokat emlegetett téma a munkafegyelem. Ez a szocialista erkölcs elemi követelménye. Fegyelem nélkül soha semmilyen munkát nem lehet végezni. A munka közbeni együttműködés alapfeltétele az irányítás és a végrehajtás összhangja, akár ugyanaz az ember végzi mindkettőt, akár külön-külön végzik. Mindenkinek kötelessége alávetnie magát a munkafolyamatban érvényesülő belső törvényszerűségeknek, a technológiai előírásokban kifejeződd követelményeknek és azoknak a követelményeknek is, amelyeket a társadalom támaszt az egyes ember munkájával szemben. Óriási különbség van azonban a »deres fegyelme« és a szocialista munkafegyelem között. A szocialista erkölcs a belső szükségletből származó, önkéntes fegyelmet ismeri el. A szocializmus építésének első időszakában azonban az önkéntes fegyelmet még nagy rétegek nem képesek teljesen magukévá tenni. Erkölcsi szempontból mégis az a legfontosabb, hogy a szocialista demokrácia , kibontakoztatásával a dolgozó ember egyre inkább átérezze: ő a gazdája ennek az országnak, sorsáért őt is felelősség terheli. A munkáskollektívának kell odahatnia, hogy minden fegyelmezetlenség és lógás el. ítéltessék. A dolgozó ember számára nincs nagyobb tekin-* tély, mint munkatársainak róla alkotott pozitív véleménye. Ennek a pozitív közvéleménynek a kialakítása alapvető kérdés ma nálunk. A szocialista brigádok példája mutatja, hogy ez nem hiú ábránd, hanem egyre inkább élő valóság. A szocialista közösség képes magasabb erkölcsi színvonalra emelni az elmaradottabb gondolkodású embert. Társadal- . műnk túlnyomó része erkölcsileg elítéli a fegyelmezetlen munkát. Csak sokszor nem elég erőteljesen nyilvánul meg ez az elítélés, nem kap elég széles körű visszhangot a csöndesen, de önfeláldozóan végzett, szocialista munka. A tisztesség nem hivalkodik, de mindannyiunk gondja, hogy nagyobb nyilvánosságot és megbecsülést kapjon az élet minden területén. Játszani szép a Balaton PVC labda, pettyes és szivárványos PVC strandlabda Sellő vitorlás Különféle csipogók Vízipisztoly Magyar baba —játszani jó mellett is! 20,— Ft-tól 37,60 Ft-ig 30,—, 40,—, 50,—Ft 24,— Ft 7.50 Ft-tól 11,— Ft-ig 9.50 Ft-tól 17,50 Ft-ig 28,50 Ft és még sok játékot talál az ajándék pavilonokban és az ÁBC áruházakban. (3009) 140 — forintért hazavihető az OTP hitelakcióban vásárolt «ÉNUSZ por szívógép Ara 1400.— forint. (3732)
