Somogyi Néplap, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-26 / 200. szám

Csütörtök, 1965. augusztus 26. 5 SOMOGYI NÉPfcAP Bontják Nagyatádon a nagy feszültségű vezetéket. Föld­kábelt épí*ettek helyette, így a légvezeték fölösleges­sé vált. Mezőgazdasági ú jítási kiállítás Megérkeztek a mezőgazda- sági újítómozgalom legjobb, országos elterjesztésre alkal­mas termékei a mezőgazda- sági kiállítási iroda területé­re. Csaknem 200 gépet, be­rendezést, munkaeszközt ere­deti példányban vagy modell­ben szállítottak be. több mint 50-ről pedig gráfiai vagy fotoábrázolást hoztak. A szeptember 1-én nyíló Or­szágos Mezőgazdasági Újítási Kiállításon kereken 240 újí­tással és találmánnyal ismer­kedhetnek meg a mezőgazda- sági és a gyártásban érdekelt ipari szakemberek. Ma kez­dődik meg az újítások bírála­ta. A három zsűri a korsze» rűség, a gazdaságosság, az agrotechnikai-műszaki szín­vonal szerint pontozza az újításokat. A legmagasabb pontszámmal értékelteket 3 darab 5000 forintos, 6 darab 3000 forintos és 12 darab 2000 forintos díjjal jutalmaz­zák. (MTI) Tízéves a rejtvényünkben szerep­lő cikkek márkája. Azóta ismerjük, és — mert ismerjük! — szeretjük a kitűnő készítményeket. A rejt­vény nem nehéz, mert könnyű megfejteni, hogy miért örvendenek olyan nagv közkedveltségnek ezek a cikkek. Tehát: tessék fejteni! Jó szórakozást és sok szerencsét kí­vánunk! Vízszintes: 1. Ezt »teszi-» a cipő, a Csillag cipőkrémmel tisztítják. Zenei műsző. 13. Csak Opera ,uxus . . . ! 15. Francia gyarmati yalogos katona. 16. Iskolai tan- Srgy. 17. Első betűjét fonetikusan lvasva: kicsúszik lába alól a old. 19. Majdnem ezer (!). 20. Len­yel iró (Stanislaw). 21. Színes hír- ipi tudósítás. 23. Tahi Nándor lévjele. 24. Olga mássalhangzói. B. Mássalhangzó kiejtve. 27. Idő- zak, korszak. 29. Levonás néme- líI. 32. így megy a mosás a MOS 6 losikrémmel! 35. Hite .. . : min- ig ígérj neki. 37, Cédula németül. 8. Szemlél. 39. Revüben szere­st (!). 41. Mássalhangzó kiejtve. 3. Vegyület. Képlete: H2 S04. 46. lozi elején látható (!). 49. Techni- ;ai atmoszféra rövidítése, 51. Ezt kulcsot a muzsikusok használ- 8k. 53. Ilyen játék az opera. 55. V régi nyelvben a tolvaj neve kit. 57. Utőszin a kártyában. 58. •iak a Royal. . . méhpempős kré- net kérem! 60. Fogy: ... a súlyá- 151. 62. Az SZTK elődje. 63. Az érett ;abonát levágja. 64. Hatezer lako- ű ország. 65. Férfinév. Függőleges: 1. »Fényes« az ered- nény, ha ezt a cipőkrémet hasz­núja! 2. Hadban. 3. Mohamedán pap. 4. Almos mássalhangzói. 5. Fél liternél is kevesebb (!). 6. Le­hull. 7. Kiváló magyar karikatu­rista volt. 9. Névelő. 10. Üt, utca franciául. 11. Ezt szoktak »adni« a gépkocsivezetők. 12. Reggel is, es­te is ... fogkrémet használjon! 14. Csatorna a Dunántúlon. 18. Játsz­va moshat, ha a MOS 6 mosó . . . használja! 22. Száz centimétert — fordítva. 25. Kétszáznegyven hónap. 28. Mezte­len emberi testet ábrázoló művé­szeti alkotás. 30. Elkészült — de fordítva. 31. Egerben van. 33. Muta­tó névmás. 34. Üzenet —mással­hangzók nélkül. 36. Csak a Caola . . . áló krémet kérem! 40. Külföl­di pénznemek. 42. Sok kitűnő koz­metikai cikken szerepel ez a már­ka! 44. Urá...: pesti mozi neve. 45. Hat — római számmal. 47. Né­met—lengyel határfolyó. 48. La ...: Dél-amerikai folyó. 50. Ékezettel: katonai szállítóoszlop. 52. Buzdító szócska. 54. Népfaj. 56. A vadász lesi hosszú, méla lesben. 59. TánC- lépés, lépés franciául. 61. Szolmi- zációs hang. , * * * Megfejtésül beküldendők a vizsz. 1., 13., 32., 58. és a függ. 1., 12^ 18., 36.; 42. sorok. Munka, erkölcs, szocializmus írta: Lick József, az MSZMP KB munkatársa Az emberi lét első és kiin­duló föltétele a munka, ami az embert a természet és ön­maga urává teszi. De mindez nem az elszigetelt egyén érde­me, hanem a dolgozó emberek összességéé. Nincs társadalom és nincs egyéni lét az embe­rek együttműködése, közös munkája -nélkül. Egymást se­gítve, munkájuk tapasztalatait és eredményeit kicserélve át­alakítják a természetet, szün­telenül növelik a társadalom anyagi javait, s ezzel egy idő­ben fejlesztik kapcsolataikat is egymással. A munkához való viszony ezért nem csupán gaz­dasági, hanem erkölcsi kérdés is, ami kifejezi az egyén és társadalom (kollektíva, osz­tály) erkölcsi arculatát, erköl­csi jellemét. A munka — bármilyenről van is szó — mindig erőfeszí­tés, fáradozás, küszködés. An­nál nagyobb azonban az öröm és az erkölcsi kielégülés érzé­se a sikeres munka láttán, amikor az ember testet öltve, kézzelfoghatóan érzékeli erejét és felülkerekedését a természe­ten. Ez az emberi alkotótevé­kenység belső ellentmondása. A történelmi fejlődés azon­ban olyan ellentmondást Is magával hozott, amely már nem a munka általános jel­lemzőiből fakad. g:i és erkölcsi megbecsülés, ez­zel szemben a hanyag, felelőt­len munkát végzők, a lógósok, a közösség megkárosítói része­süljenek anyagi és erkölcsi el­marasztalásban. Az anyagi és szellemi ösztönzők olyan há­lózatára van szükség, amelyek az embert saját tapasztalatain keresztül győzik meg arról, hogy a szocialista erkölcsi ma­gatartás az egyén érdeke is. Azt is tudnunk kell, hogy nem állíthatunk fel olyan er­kölcsi követelményeket, ame­lyek az életben ma még telje­síthetetlenek. Amikor még lé­tezik a lélekölően nehéz fizi­kai munka, amikor sok helyen kedvezőtlenek a munkakörül­mények, unalmas és monoton a munka, amikor még nem mindenki végezheti azt, amit ((alán legjobban szeretne, s érzéke van hozzá, bármennyire igyekszik is társadalmunk az ilyen igények kielégítésére, nem követelhetjük mindenki­től, hogy. önzetlenüi, jókedv­vel, magas szocialista erkölcsi- séggel végezze munkáját. De bármilyen munka alkotó jel­legűvé válhat, és erkölcsi ki­elégülést szerezhet, ha a mun­kát. végző ember — az egyéni érdek mellett — fölismeri te­vékenységének társadalmi hasznosságát és szükségessé­gét. Ez a fölismerés az egyén társadalmi fontosságának s ezen keresztül társadalmi fele­lősségének tudatát is erősíti. A hivatástudat, a szakma- szeretet, a munka alkotó jel­lege nemcsak a szellemi tevé­kenység privilégiuma, ahogy sokan hiszik. Nagymértékben Az osztálytársadalmakban elkülönültek a munkát végzők és a munka eredményeit élvezők A dolgozó embernek csak any- nyi jutott a termékekből, amennyit az uralkodó, kizsák­mányoló osztályoktól szünte­len harcban ki tudott csikarni. Aki a munka gyümölcseit él­vezte, nem dolgozott, aki pedig dolgozott, csak szűkösen tu­dott megélni. Nem csoda, hogy ez a társadalmi ellentmondás magát a munkást, a dolgozó embert állította szembe a munkával. Mindezt erősítette a munkai gazdasági-technikai fejlődése. A széles körű társa­dalmi munkamegosztás erősen csökkentette, háttérbe szorítot­ta az egyes ember tevékenysé­gének alkotó jellegét. Az egy­hangú, monoton, unalomig is­mételt mozdulatok, amelyek pl. egy modern gyár szalag­rendszere mellett szükségesek, vagy a nehéz, csak izommun­kát követelő, esetleg egészség­telen körülmények között vég­zett munka önmagában nem elégíti ki az ember cselekvés- és alkotásvágyát, különösen akkor nem, ha még a munka eredménye sem az övé. Ennek ellenére a muntcások- ban már a kapitalizmus ide­jén kialakul a munkaszeretete és becsülete, a szakmai büsz­keség érzése, valamint a hoz­záértés nélküli, hanyag, fele­lőtlen, ímmel-ámmal végzett munka erkölcsi elmarasztalá­sa. A dolgozó embert mindig büszkeséggel tölti el, hogy — bármennyire keserves és ne­héz is a munkája, bármilyen szűk részműveletre korlátozó­dik is — a természet egy kis darabkája fölötti uralmat biz­tosít számára. A dolgozó osz­tályokban — hol homályosab­ban, hol világosabban — min­dig megvolt az a tudat, hogy ők az igazi nemzetfehntartók, a történelem igazi alkotói. Nem véletlen tehát, hogy a munka, mégpedig minden faj­ta munka tisztelete és becsü­lete éppen a dolgozó osztályok tagjaiban élt legerősebben. A szocialista forradalom megszüntette a magántulajdon mindenható uralmát, s a szo­cializmus az ember megítélé­sének társadalmi alapjává a végzett munka minőségét és mennyiségét tette, ami egyút­tal a dolgozó ember legmaga­sabb erkölcsi megbecsülése is. A tisztességes, lelkiismeretes munka társadalmi rangjának elismerése az első lépés ah­hoz, hogy az egyénekben is egyre jobban kibontakozzék az Új, .szocialista munkaerkölcs. Éz azonban rendkívül bonyo­lult folyamat. Milliók minden­napi szokásait és magatartását megváltoztatni csak igen hosz- szú idő alatt lehet. A munká­hoz való új, szocialista vi­szony sokáig a régi, megcson­tosodott nézetekkel és maradi magatartásmódokkal összefo­nódva él az emberekben. Mit követel a szocialista munkaerkölcs minden embertől? Azt, hogy képességeinek, szakképzettségének megfele­lően, fegyelmezetten dolgozzék a társadalom és a maga javá­ra, s ennek érdekében alkotó­erőit és kezdeményezőkészsé­gét egyre jobban kifejlessze. A társadalom, az állami, társa­dalmi szervek feladata pedig az, hogy a fentiek teljesítésé­hez társadalmunk . anyagi alapjainak és lehetőségeinek mértékében biztosítsák a leg­kedvezőbb körülményeket. Olyan anyagi és szellemi ösz­tönzőket — ha kell, adminisz­tratív rendszabályokat — dol­gozzanak ki, amelyek az adott körülmények között maximáli­san biztosítják a szocializmus erkölcsi követelményeinek betartását, az egyén és a társadalom érdekeinek össz­hangját. A jólét növelése állandó társadalmi célunk. Ezért a munka anyagi megbecsülése a szocializmusban erkölcsi kö­vetelmény is. Aki többet, jobban, magasabb • szakkép­zettséggel nyújt a társadalom­nak, azt illesse nagyobb anya­erkölesi-világnézeti meggyőződés dolga is. A szocialista meggyőződés, világnézet és erkölcs olyan reális és illúziómentes távla­tokat ad az ember számára, amelynek kereteiben a munka értelmet nyer, és szépségei ki­tárulnak az ember előtt. Ez­zel nem állítjuk azt, hogy mindenki számára minden munka megfelelő. Nemcsak az alkalmasság fontos, hanem az is, hogy valaki mennyire von­zódik valamilyen munkához, mennyire érdekli egy meghatá­rozott tevékenységi kör. Ahol nincs meg ez a belső azonosu­lás a munkával — és ez ma még sokszor hiányzik —, ott nehezebben alakul ki a mun­kához való szocialista erkölcsi viszony is. Ha már fiatal kor­ban a munka tiszteletére, örö­mére, a szocialista munkaer­kölcsre, közösségi szellemben neveljük az embert, megköny- nyítjük számára, hogy olyan tevékenységet is megszeressen és kedvvel végezzen, amelyről korábban úgy érezte, nem szí­vesen csinálná. Ha az ember jobbra törekszik, nagyobb mű­veltséget, szellemi és akarati erőfeszítést kívánó munkát szeretne a maga számára, ez olyan hajtóerő lehet, amely egyaránt hasznára válik az egyénnek és a társadalomnak, de csak akkor, ha munkáját most is becsülettel végzi, ha jövőbeli törekvései nem szo­rítják!' háttérbe (jelenlegi kö­telességeit. Az utóbbi időben sokat em­legetett téma a munkafegyelem. Ez a szocialista erkölcs ele­mi követelménye. Fegyelem nélkül soha semmilyen mun­kát nem lehet végezni. A mun­ka közbeni együttműködés alapfeltétele az irányítás és a végrehajtás összhangja, akár ugyanaz az ember végzi mind­kettőt, akár külön-külön vég­zik. Mindenkinek kötelessége alávetnie magát a munkafolya­matban érvényesülő belső tör­vényszerűségeknek, a techno­lógiai előírásokban kifejeződd követelményeknek és azoknak a követelményeknek is, ame­lyeket a társadalom támaszt az egyes ember munkájával szem­ben. Óriási különbség van azonban a »deres fegyelme« és a szocialista munkafegyelem között. A szocialista erkölcs a belső szükségletből származó, önkéntes fegyelmet ismeri el. A szocializmus építésének első időszakában azonban az ön­kéntes fegyelmet még nagy ré­tegek nem képesek teljesen magukévá tenni. Erkölcsi szempontból mégis az a legfontosabb, hogy a szo­cialista demokrácia , kibonta­koztatásával a dolgozó ember egyre inkább átérezze: ő a gazdája ennek az országnak, sorsáért őt is felelősség terheli. A munkáskollektívának kell odahatnia, hogy minden fe­gyelmezetlenség és lógás el. ítéltessék. A dolgozó ember számára nincs nagyobb tekin-* tély, mint munkatársainak ró­la alkotott pozitív véleménye. Ennek a pozitív közvélemény­nek a kialakítása alapvető kér­dés ma nálunk. A szocialista brigádok példája mutatja, hogy ez nem hiú ábránd, ha­nem egyre inkább élő valóság. A szocialista közösség képes magasabb erkölcsi színvonalra emelni az elmaradottabb gon­dolkodású embert. Társadal- . műnk túlnyomó része erköl­csileg elítéli a fegyelmezetlen munkát. Csak sokszor nem elég erőteljesen nyilvánul meg ez az elítélés, nem kap elég szé­les körű visszhangot a csön­desen, de önfeláldozóan vég­zett, szocialista munka. A tisz­tesség nem hivalkodik, de mindannyiunk gondja, hogy nagyobb nyilvánosságot és megbecsülést kapjon az élet minden területén. Játszani szép a Balaton PVC labda, pettyes és szivárványos PVC strandlabda Sellő vitorlás Különféle csipogók Vízipisztoly Magyar baba —játszani jó mellett is! 20,— Ft-tól 37,60 Ft-ig 30,—, 40,—, 50,—Ft 24,— Ft 7.50 Ft-tól 11,— Ft-ig 9.50 Ft-tól 17,50 Ft-ig 28,50 Ft és még sok játékot talál az ajándék pavilonokban és az ÁBC áruházakban. (3009) 140 — forintért hazavihető az OTP hitelakcióban vásárolt «ÉNUSZ por szívógép Ara 1400.— forint. (3732)

Next

/
Thumbnails
Contents