Somogyi Néplap, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-18 / 194. szám

Baráti találkozó Somogy vámoson A nap már magasan járt, a tsz-tagok a határban szor­goskodtak, amikor különjára­tú autóbusz érkezett a so- mogyvámosi Törekvés Tsz irodája elé. A Haldenslebeni Felsőfokú Mezőgazdasági Szak­iskola hallgatói látogattak el a faluba. A termelőszövetke­zet vezetői meleg szeretettel fogadták a Német Demokrati­kus Köztársaságból érkezett vendégeket, s határszemlére vitték őket. A német diákok elismeréssel nyilatkoztak a hungazinos kukoricáról, tet­szett nekik a tsz állatállomá­nya is. A gépesítés színvona­lát azonban alacsonynak tar­tották. Willy Henning tsz- elnök meghívta a somogyvá- mosi vezetőket Németország­ba. Ekkor beszélik majd meg a két gazdaság tagjainak cse­relátogatását. A somogyvámosi tsz ünnepi ebédet és vacsorát adott a né­met vendégeknek. Ök viszon­zásképpen térzenét adtak a művelődési ház udvarán, köz­kívánatra éjfélig. Az ünnepély a Himnusszal fejeződött be, a vendégek a viszontlátás remé­nyében köszöntek el. Szvath Klára Somogyvámos Kaposvári panaszok Százezreket dobunk ki az ablakon, amikor megenged­jük, hogy a bitumennal kevert zúzalékot a füves járdasze­gélyre dobják a Beloiannisz utcában. Itt többet nem nő ki a fű, megmarad a kupac nyoma. Vonják felelősségre az ésszerűtlen intézkedés kiadó­ját és végrehajtóit! Kovács János Mi, kaposváriak mindig büszkék voltunk városunk szépségére. Hosszú ideje fi­gyelem, hogy az utcasöprők állandó szemétgyűjtő tele­pet rendszeresítenek a Kossuth Lajos és a Damjanich utca kereszteződésénél, a re­formátus gyülekezi ház déli oldalán. Ugyancsak csúnya látvány az épület keleti ol­dalán a sorban kirakott 9—12 Kuka szeméttároló. Az út­test szélére kirakott edények a közlekedés szempontjából nagyon veszélyesek, a lakók gépkocsijai nem tudnak meg­állni miattuk. A bűzlő edé­nyek a legyeket is szaporítják. Nem lehetne a köztisztasági vállalat telepén gyűjteni az utcák szemetét? Molnár Ferenc Kaposvár, Kossuth L. u. 37. AZ ELSŐ LEVEL A növendék törzsőrmester lőelméleti foglalkozást vezetett. Szabatosan meghatá­rozta a röppálya fogalmát, majd — nehogy elfelejtsék — le is íratta a katonákkal. — A lövedék súlypontjának útvonalát a levegőben — kezd­te a diktálást — röppályának nevezzük... Mikor idáig ért, megállt. Észrevette, hogy Puskás hon­véd kezében ugyan mozog a ceruza, de nem ír. — Puskás, maga annyira ér­ti ezt, hogy nem tartja szük­ségesnek leírni? Puskás felugrott, riadtan nézett a törzsőrmesterre. — Na, mi az? Mit kíván je­lenteni? A katona perceknek tetsző hallgatás után szólalt csak meg — Törzsőrmester elvtárs, je­lentem, én nem tudok írni... — Hogyhogy nem tud írni?! Mondja inkább azt, hogy lus­ta! Hány osztályt végzett? — Négyet, jelentem ... — Na, látja! Az éppen elég ahhoz, hogy megtanuljon írni. — De törzsőrmester elvtárs, én azt úgy végeztem el... — Nincs semmi de, nincs magyarázkodás! — szakította türelmetlenül félbe a katonát. Nyílt az ajtó, az ügyeletes jelentette: véget ért az óra Ezzel a párbeszéd be is feje­ződött. Délután, a rajparancsnokok eligazításakor Tóth őrvezető megjegyezte: — Törzsőrmester elvtárs, Puskás igazat mondott. Való­ban nem tud írni. — Ezt biztosan tudja? — Biztosan. Én szoktam a leveleit megírni... A törzsőrmester restellte ma­gát. Most önmagára volt dü­hös, amiért engedett indulatai­nak, s hirtelen hevességgel Puskásba fagyasztotta a szót. A 2 esti órákban fölkereste " a katonát, beszélgetni kezdtek. A majd egyórás ki­tárulkozás után ő is belátta: Puskás honvéd valóban iga­zat mondott. Sivár gyerekkora volt. Apja elesett a háború­ban, anyja sokat betegeske­dett, többet volt kórházban, mint otthon. Két kistestvéré­vel a nagymamájánál, a Rossz- malom tanyán élt. Amikor föl­cseperedett, tehénpásztor lett. Arra a néhány forintra is nagy szükség volt a háznál, amit a pásztorkodásért kapott... Közben teltek az évek. A iskolában csak néhanapján látták, mégis négy osztály el­végzéséről tanúskodik a bizo­nyítványa. A tanító elnéző volt. Tízéves kora után végleg kimaradt az iskolából. Otthon tett-vett a ház körül, később vontatórakodó, majd segéd­munkás lett Pesten egy autó­javító vállalatnál. Az iskola hiányát egyre jobban érezte. Hiszen magában nagy-nagy tervet dédelgetett: tengerész szeretett volna lenni. Pestre kerülve a Duna-parton órák hosszat bámulta a hajókat. A sorozáson nem kérdezték meg tőle, hogy tud-e írni és olvasni. Négy osztállyal be­hívható — állapították meg. ö belenyugodott a döntésbe. Szégyellte bevallani a valósá­got. Bevonulása után a rajpa­rancsnokát kérte meg írja meg helyette a leveleket. Ezt tudta meg a törzsőrmester azon a beszélgetésen, ahol azt is elhatározta: megtanítja Puskást írni és olvasni. Puskás honvéd szorgalmas tanítványnak bizonyult Mint száraz mező az esőt, úgy szív­ta magába tanítója szavait. A tanulással eltöltött szabad idők és vasárnapok nem múltak el eredménytelenül. Amikor a laktanya fáin pattogni kezdtek af rügyek, már ismerősei, jó barátai voltak az ábécé betűi. És eljött a nagy nap is, ami­kor tanítója segítségével ne­kikezdhetett az első levél meg­írásának. Ezt az első, magaírta levelét édesanyjának címezte. ]\Jem tudom, mekkora volt az öröm a Rosszmalom tanyán, de hogy semmivel sem kisebb, mint a tanító és a tanítvány szívében, abban biztos vagyok. Hiszen amikor a postás bekopogtatott a levél­lel, a tanya körül már nyíltak az orgonák: a lilák meg a duplafehérek. Anyák napja volt... Bracsok István levelező Szocialista brigádok vezetői tanácskoztak Balatonbogláron A Balatonboglári Állami Gazdaság vezetősége mindent számba vett az idei gazdasági tervek elkészítésekor, hogy minél kevesebb költséggel mi­nél nagyobb terméshozamot érjen el. A dolgozók termelési tanácskozásokon ismerték meg a terveket. Megértették az is­mertetőtől, hogy csak akkor lehet a tervet teljesíteni, ha mindenki a lehető legbecsüle­tesebben dolgozik. Az MSZMP Központi Bizottságának 1964. decemberi határozata további ösztönzést adott Harmincki­lenc brigád és egy üzemrész indult versenybe a szocialista cím elnyeréséért az idén. A verseny nehezen indult, aztán a brigádok belelendültek, s eredménye a jobb munkában, a munkaidő kihasználásában, a takarékosságban, a kollektí­va összeforrásában érződött. Május 29-én váratlan csapás érte a gazdaságot: 7 és fél mil­lió forint kárt okozott a jég­eső a gyümölcsösben. Ügy látszott, lehetetlen teljesíteni a tervet, ez sok embernek ked­vét szegte. A párt-, a szak- szervezet és a gazdaság kiadta a jelszót: Úgy dolgozzon min­denki, hogy a károk ellenére is teljesítse a tervet a gazdaság. A szocialista brigádok veze­tői azért gyűltek össze tanács­kozásra a rádpusztai üzem­egység művelődési termében, hogy megtárgyalják, mi a fel­adatuk a nehéz helyzetben. Harminchárom brigádvezető vett részt a tanácskozáson. Kollár József tervelőadó is­mertette a szocialista brigád­mozgalom helyzetét. Tilk Fe­el a dolgozóktól az ingyen fel­ajánlott szerves trágyát, s hordássá ki a barackosba a családi házak udvaráról. Ja­vasolták, hogy állítsanak fel gumijavító-műhelyt a központ­ban, megfontoltan szerezze­nek be és cseréljenek gépal­katrészt. A bérek és a normák rendezését is kérték némely területen, hozzátették azon­ban, hogy az öntudatos és a becsületes munka a legjobb norma javító. Széli András igazgató meg­ígérte, hogy a vezetőség mér­legelni fogja a javaslatokat, a célszerűeket föltétlenül beve­zetik. Véleménye szerint a tanácskozás akkor tölti be sze­repét, ha mozgósítja a dolgo­zókat a feladatok teljesítésére. Büki János, az MSZMP fonyó- di járási bizottságának mun­katársa, Nagy János, a ME- DOSZ megyei bizottságának kén viselője nagyon hasznosnak tartotta a szocialista brigádok vezetőinek tanácskozását. Balogh István szb-titkár 8//W&/VSMCM Mikor jogos a dolgozók kártérítési igénye? A munkaügyi miniszter a Szakszervezetek Országos Ta­nácsával egyetértésben rende­letben szabályozta a dolgozók megsérülése, megrokkanása esetén járó kártérítés mértékét és föltételeit. A következőkben a 2/1964. (IV. 3.) Mü. M. rende­let fontosabb intézkedéseiről tájékoztatjuk olvasóinkat. A jogszabály elöljáróban le­szögezi, hogy a dolgozónejk a munkaviszony keretében bekö­vetkezett megsérülése, illető­leg megrokkanása esetén a munkáltató köteles megtéríte­ni a dolgozó, halála esetén a hozzátartozóinak teljes vagyo­ni kárát, a sérülés, megrokka­nás miatt elmaradt jövedel­met, a dolgokban (pl. ruhá­zatban stb.) keletkezett káro­kat, valamint a megsérüléssel, megrokkanással kapcsolatos költségeket és kiadásokat. A rendelet szerint elmaradt jövedelemként azt a kárt kell megtéríteni, amely a dolgozót azáltal éri, hogy a megsérü­lés, a megrokkanás miatt el­esik keresetétől, illetőleg csak kevesebbet keres. Így a mun­kaviszony körében elmaradt jövedelemként meg kell térí­teni mind a természetben, mind a pénzben megállapított elmaradt munkabért, továbbá azoknak az egyéb rendszeres juttatásoknak (pl. egyenruha, nem bér jellegű természetbeli juttatások) a pénzbeli értékét, amelyekre a dolgozó a mun­kaviszony alapján a munkabé­ren felül jogosult, ha azokat a megsérülés, megrokkanás előtt is rendszeresen igénybe vette. A csak munkavégzés esetén járó szolgáltatások (pl. védőétel, védőital stb.) értékét megtéríteni nem kell. A munkaviszonyokon kívül el­maradt jövedelemként a meg­sérülés, megrokkanás folytán elmaradt egyéb rendszeres ke­resetet kell megtéríteni. Az elmaradt kereset megállapítá­sánál azonban nem vehető fi­gyelembe a költségtérítés cí­mén kapott összeg. Az elmaradt munkabér meg­állapításának alapja a béralap­ból kapott minden juttatás, továbbá a nyereségrészesedés figyelembevételével számított átlagkereset. Az átlagkereset számításánál az időközben, illetőleg a jövőben bekövetke­ző változást is megfelelően tekintetbe kell venni. Ha a dolgozó egy hónapnál rövidebb időt töltött a vállalatnál, az át­lagkereset kiszámításánál a ve­le azonos munkakörü, szak- képzettségű és gyakorlatú, ha pedig ilyen nincs, a hasonló munkakörű, szakképzettségű és gyakorlatú dolgozó átlagke­resetét kell alapul venni. Az átlagkereset számításánál azon­ban figyelmen kívül kell hagy­ni mindazokat az időket, ame­lyekre a dolgozó nem kapott munkabért (pl. betegség, kato­nai szolgálat folytán távol töl­tött idő). A rendelet szerint a dolgo­zónak mindazt a kárát is meg kell téríteni, ami megsérülé­se, megrokkanása folytán ru­házatában, használati tárgyai­ban vagy a nála lévő egyéb dolgaiban keletkezett. A dolo­gi kár összegének megállapí­tásánál a kártérítés időpontjá­ban érvényes fogyasztói árat kell általában figyelembe ven­ni. Ha a dologban okozott kár az érték csökkenése nélkül ki­javítható, kártérítésként a javí­tási költséget keil megállapí­tani. A kártérítés összegéből le kell vonni azt az Összeget, amelyet a dolgozó társadalom- biztosítási szolgáltatásként ka­pott, továbbá, amit a munka- képesség csökkenése alatt megkeresett, vagy kellő körül­tekintéssel megkereshetett vol­na. A munkáltató a dolgozó olyan költségeit és egyéb ki­adásait megtéríteni köteles, amelyek a megsérülés, meg­rokkanás következményeinek elhárításához szükségesek. (Pl. feljavított élelmezési költség, az otthoni ápolással járó több­letköltségek, szállítási költsé­gek stb.) Meg kell téríteni to­vábbá a megsérüléssel, a meg­rokkanással kapcsolatos egyéb indokolt költségeket és kiadá­sokat is (pl. a vele közös ház­tartásban élő indokolt beteg­látogatási költségét). A dolgozó halála esetén a munkáltató a hozzátartozónak az elvesztett tartás erejéig kö­teles tartást fizetni, és köteles megtéríteni egyszersmind a baleset folytán felmerült indo­kolt költségeiket és kiadásaikat is (pl. temetkezési költséget). Ha a jövedelemkiesés, illetve a költség vagy kiadás tartós jellegű, általában havi járadé­kot kell megállapítani. Ha a vagyoni kár értékét pontosan nem lehet kiszámítani, a mun­káltatónak olyan mértékű ál­talános kártérítést kell fizetnie, amely a károsult teljes anya­gi kár pótlására alkalmas. A munkáltató — ha a sére­lemért felelős — a dolgozó be­jelentése alapján köteles a kárt megtéríteni. A munkáltató kö­teles a bejelentés megtételére a dolgozó figyelmét felhívni a baleset bekövetkezését, illetőleg a felgyógyulást követő 30 na­pon belül. A dolgozó bejelen­tése alapján a munkáltató 30 napon belül köteles a kártérí­tést a dolgozó részére kifizet­ni, illetőleg, ha az igénnyel vagy annak egy részével nem ért egyet, erről e határidőn be­lül köteles a dolgozót értesí­teni. Ez utóbbi esetben, vala­mint ha a vállalat 30 napos" határidőn beiül nem intézke­dett, a dolgozó a Munka Tör­vénykönyve előírásai szerint panaszt terjeszthet elő. A hozzátartozók kártérítési igénye esetére az előzőkben ismertetett szabályok az irány­adók azzal az eltéréssel, hogy a munkáltató a dolgozó halála esetén a halált követően hala­déktalanul köteles a hozzátar­tozó figyelmét a bejelentés megtételére felhívni. j}r# j. SZERKESZTŐI ÜZENETEK Opper Istvánné, Kazsok: A Ka­posvári Tejipari Vállalat megvizs­gálta panaszát. Megállapította, hogy elromlott a vízszivattyú, nem lehetett hűteni a teiet. Az üzem­vezető azonnal intézkedett, hogy cseréljék ki a szivattyút. A hiba nem jelentheti a tejfelvásárlás akárcsak ideiglenes szüneteltetés-ét sem. A tejsav baktériumok hatá­sára pár óra alatt megsavanyodik a nem tiszta edényben szállított s az esti és reggeli fejésű úgyneve­zett vegyes tej. Ezt a tej gyűjtők­nek nem szabad átvenniük. Vörös­lúgos ellenőrzéssel állapítják meg a tej savfokát. A kazsoki tej keze­lő némely esetben nem az előírás­nak megfelelően használta a vö­kéi kapcsolatos panasz nem felel meg a valóságnak. A vállalat meg­tartatja az üzletvezetővel a fiatal­korúak kiszolgálásával foglalkozó minisztériumi utasítást. Donneri olvasók: A városi ta­nács végrehajtó bizottsága biztosí­totta az orvoslakás építésének be­fejezéséhez szükséges pénzt. Az egészségügyi osztály az Ingatlan- kezelő Vállalatnál és a ktsz-nél megtette a szükséges intézkedést. H. J.: A burgonya porozásához használt növényvédő szerek az erős fertőzés, a burgonyabogarak immunitása miatt eléggé hatásta­lanok voltak az idén. Többen ki­fogásolták ezt. Az oka nem az, hogy a boltvezetők hamisítják a szert vagy keverik. Az AGROKER Vállalat újabb és újabb növény- védőszereket vezetett be a hatás­talanság miatt. Ha olvasónk kíván­ja, megvizsgálják vegyileg az üz­letben vásárolt szert. Rakiás Ferenc, Somogy vár: Való­ban, meg kellett volna állnia a buszvezetőnek a péterpusztai meg­állónál emberségből. A 13. sz. Autó- közlekedési Vállalat kioktatta a járat személyzetét, hogy ne mere­ven alkalmazza a szabályokat. _ kérdi a képet készítő Horváth J. Károly balaton­f enyvesi levelezőnk. Napfény, tó, jó levegő, könyv és szerelem. renc rágnicai brigádvezető el­mondta, milyen jó közösségi szellem alakult ki a brigád­jukban. Vállalta, hogy a lehe­tő leggondosabban válogatják át a gyümölcsöt, gondoskodnak róla, hogy minél többször közvetlenül a fa alatt csoma­golják az exportszállítmányt. Németh Károly, a laborató­riumi kísérleti brigád vezetője javasolta, hogy cseréljék ki vastagabbra a dróthuzalokart, vagy tetejeljék a szólót, mert sok helyen a földre húzza a súly a szőlőt, s ez az export- képesség rovására megy. Amb­rus József a gépműhelytől, Balogh Imre a péntekhelyi gyümölcsösbrigádtól és má­sok a szállítás jobb megszer­vezését kérték. Javasolták, hogy építsenek be hídmérle­get a rakodóhelyeken; hogy ládák helyett edényeket hasz­náljanak szüreteléskor, abból nem folyhat el a must. Kér­ték, hogy a gazdaság fogadja röslúgot. A szer egy bizonyos idő múlva hatását veszti, és helytelen értéket ad. Előfordulhatott, hogy jó minőségű tejet sem vett át a tej kezelő. A vállalat fegyelmit in­dított a mulasztóik ellen. Andrí Józsefné, Mike, Nagyállás: A családi pótlékról szóló 38/1959. számú kormányrendelet 32. parag­rafusának (1) bekezdése szerint jo­gosult családi pótlékra az a tsz- tag, aki a szövetkezetbe való belé­pés napját közvetlenül megelőző hat naptári hónapban családi pótlékra igényt adó munkaviszonyban állt. Aa egyéb föltételek fennállása ese­tén az előírt munkaegységek igazo­lása nélkül kaphatja a pótlékot a naptári év végéig. Olvasónknak igazolnia kell a Isz-tagsága előtti munkahelyeit a szövetkezetben, gyermekednek születési évét, s a tsz fölterjeszti az adatokat a_z SZTK- hoz. Keresztes János, Kaposvár: A Vendéglátó Vállalat utasította a Diófa Vendéglő üzletvezetőjét, hogy nagyobb figyelmet fordítson az áruátvételre. Ne engedje meg, hogy az egység dolgozói és a ven­dégek sértő hangot használjanak. A szikvizesüvegek töltése valóban hiányos olykor. A vendéglőben van hűtővitrin, a cukrásztermékek­Balatoni mozik műsora BALATONMÄRIA Hajrá, franciák! BALATONFENYVES Kert: Asszonyok faluja. FONYÖD Fedett kert: Bolondos história FONYÓD Terem: Séta a nárciszok körül BALATONBOGLÁR Nyári intermezzo BALATONLELLE Fedett kert: Vadul vagy engedékenyen BALATONLELLE Park: Szívfájdalmam, Hirosima BALATONSZEMES Kert: Limonádé Joe BALATONSZARSZ0 Jog és ököl BALATONFÖLDVÁR A lány és az államügyész ZAMARDI Kert: Van, aki forrón szereti SIÓFOK Terem: Gyávák bandája SIÓFOK Kert: Van, aki forrón szereti Augusztus 19-én, csütörtökön BALATONMARIA Max Linder társaságában BALATONFENYVES Kert: Max Linder társaságában FONYÓD Fedett kert: A kőszívű ember fiai I—H. balatonboglar A kőszívű ember fiai I—H. BALATONLELLE Fedett kert Homérosz földjén. Az első elő­adáson. Riói kaland. A második előadá­son. BALATONSZEMES Kert: Riói kaland BAL ATONSZARSZÓ Vörös és fekete I—II. BAL A TONFÖLDVAR Fedett kert: Vörös és fekete I—IL ZAMARDI Kert: Hölgyeim, vigyázat! SIÓFOK ' Terem: Bolondos história SIÓFOK Kert: Hölgyeim, vigyázat!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents