Somogyi Néplap, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-18 / 194. szám

Szerda, 1965. augusztus 18. 3 SOMOGYI NÉPLAP Körültekintés nélkül terveztek Furcsa helyzet állott elő Csurgón miután elkészült a háromszázezer forint költséggel épített modern autóbuszváró és -pályaudvar. Az utasok ugyanis hiába várják az át. adás napját, mert nincs gazdája buszállomásnak. — A környező falvak régi kéré­sét teljesítettük — mondja Várhe­lyi Gyula községi tanácselnök — amikor tizenhat falu községi ejlesz- tési alapjából hozzáfogtunk as autóbuszállomás megépítéséhez. Arra nem is gondoltunk, hogy nagykanizsai MA VAUT nem fo­gadja el tőlünk a kifogástalanul megépített várakozót. Arra hivat­koznak, hogy csak abban az eset­ben van szükség menetirányítóra és jegykezelőre Csurgón, ha a napi utasforgalom meghaladja a négy­ezer személyt. Az igazsághoz tartozik, hogy tanács nem volt előrelátó, hiszen meg sem kérdezte a nagykanizsai MÁVAUT illetékeseit, hogy vállal­ják-e a buszállomás üzemelteté­sét. A tanács annál, hog3' elkészít­tette az épöW.n. többet már nem tud vállalni, a várótermet pedig takarítani, télen fűteni keliene, Amikor a tanács ajánlatán Nagyka­nizsán elutasították, a község ve­zetői a földművesszövetkezetre gondoltak, mivel egy helyiséget amúgy is a szövetkezetnek szán­tak. Horváth Béla, a körzeti földmü- vesszövetkezet elnöke elcsodálko­zott a tanácsvezetők legújabb el­képzelésén. — A földművesszövetkezet — mondta az elnök — szívesen fizeti az árusításra fenntartott kis helyi ség bérét, a kevésnek ígérkező JÖ védelemért azonban nem vállalja az egész állomásépület üzemelte­tését. Nagyon rosszul tették azt is, hogy a tervezéskor nem kérték ki véleményünket az árusításra szánt helyiséggel kapcsolatban, és most egy alig használható, kicsi eladó­tér áll rendelkezésünkre. A sok eredménytelen próbálko­zás után a község vezetői most ta­nácstalanok: kire bízzák az új épü­letet? A környező falvak lakói pe­dig mind gyakrabban kérdezik: Miért építettek be háromszázezer forintot az autóbuszállomás épüle­tében, ha nem használhatják? A községi tanács most elküldte a szép pályaudvar fénykénét a MA VAUT budapesti központjába, hogy döntsék el ott, mi legyen a sorsa. Átmeneti megoldásként a Csur­gó és Vidéke Földművesszövetke­zet úgy határozott, hogy kéthóna- pi próbaidőre megnyitja az épület ajtajait és az árusítórészleget. Bár a jó szándék vezette a köz­ség vezetőit, amikor eltervezték a buszállomás megépítését, de a ren­delkezésükre álló százezrekkel nem ügy bántak, ahogy arra szükség lett volna. Ügy gondolták, hogy a MA VAUT őrömmel veszi át a pá­lyaudvart, éppen ezért nem szá­mítottak a földmunkákra és az épület bútorzatának beszerzésére sem. A legtöbb bonyodalom pedig abból származott, hogy nem kér­dezték meg az illetékeseket, mi­lyen igényeket támasztanak az új állomással szemben. A tanulság: a jó szándékhoz kö­rültekintő tervezésre is szükség van. NAGY JÓZSEF Napi 8000 tégla terven felül A tüskevári téglagyár az; ták, hogy a lemaradás meg­«ős időjárás matt 59° 0°° szüntetésére naponta 8000 darabbal kevesebb téglát ké­szített a tervezettnél az első téglával többet gyártanak, iélévben. A dolgozók vállal- I mint amennyit a tervük előír. Az automata kezelői. Szocialista forradalom és szocialista ideológia H a számvetést készítünk kát általában a körülményeik hogy azokról a változások­dolgozó tömegek határozzák meg, de az em- ideológiája, s a szocialista ról, amelyek népünk életében | berek sohasem passzív és te- j társadalomban ét kell fognia az egész nép gondolkodását. Ma a tömegek egyes réte.- és | azok a szocializmusban, amely ’ geinek ideológiai színvonala éppen arra hivatott, hogy az még különböző. Társadal- embert saját sorsa urává és I munkban hat még a polgári irányítójává - tegye. Itt tehát I és a kispolgári ideológia sok még nagyobb jelentősége van ! maradványa is. Az a cél végbementek, az első helyre j hetetlen sakkbábúi a körűt feltétlenül a társadalom : ményeknek. A legkevésbé A blokk-készítők. anyagi életét, a termelés az elosztás módját, valamint az ország politikai intézmé­nyeinek a rendszerét érintőek kerülnek. S rendjén is van, hogy ezeket az anyagi, gazda­sági és politikai változásokat helyezzük az első helyre. Nél­külük szó sem lehet egy új társadalom, egy új élet fel­építéséről. A tudományos szo­cializmust éppen az külön­bözteti meg a légvárakat épí­tő utópiáktól, hogy nem sza­vakkal, prédikációkkal, ál­modozásokkal akarja megvál­tani az emberiséget, hanem az emberek életét meghatáro­zó anyagi-társadalmi viszo­nyok forradalmi átalakításá­val. Ezért a szocialista for­radalom legfontosabb lépé­sei gyakorlatiak voltak: a ki­zsákmányolok hatalmának tényleges megdöntése és az új népi állam megteremtése, a kizsákmányoló gazdasági viszonyok valóságos felszá­molása és a szocialista gaz­dálkodás új rendiének kiala­kítása, a termelőerők haté­kony fejlesztése és ennek alapján a dolgozó emberre] való hatékony gondoskodás. Ezek az anyagi, szinte kéz­zelfogható változások nélkü­lözhetetlen előfeltételei az új, szocialista életnek. A tapasz­talat azonban azt mutatja, hogy bármennyire nélkülöz­hetetlenek is a szocializmus­hoz, önmagukban még nem elegendőek, szükség van még valami többletre: változásra az emberek szemléletében, gondolkodásában is. Az em­bereket, gondolkodásmódju­te­annak, hogy az emberek í hát, hogy a szocialista ideo­Franciaországból Somogyba Egy nap Siófokon francia ifjúmunkásokkal Tájvédelmi körzetté nyilvánították a Balaton-vidék legszebb helyét Rodostó turistaházat, a Ba­dacsonyról ezután már egyet len követ sem szabad el­mozdítani. Az Országos Erdé­szeti Főigazgatóság szakem­berei már elkészítették a ter­veket, hogy részben fásítás­sal, részben a sziklafalak ré­seibe, kisebb teraszaira ta­pasztott humusszal begyógyít­sák majd a hegy még kopá- ran tátongó sebeit HELYISÉGRŐL HELYISÉG­RE járják az épülő kórházat, s van mit fordítania Ligeti Pál tolmácsnak és Charles Schwa- csináltak, a »segédjének«. Kri­tikus szemmel és a szakember hozzáértésével néznek körül, s bizony néha szorongatott helyzetbe hozzák kérdéseikkel az építkezés munkavezetőjét, Gáspár Rudolfot. — Nem egyenesek a falak... — jegyzi meg Charles, aki ma­gyar származású lévén, kitű­nően beszéli nyelvünket. Har­madéves egyetemista Párizs­ban, építészmérnök lesz. — Baj van a merőlegessel. Ezt bárki észreveheti, figyeljék meg a fény esését... Gáspár Rudolf bólogat Nem tetszenek a távfűtési csövek sem­— Ez már elavult módszer — mondják —, és esztétikailag sem megfelelő. Nálunk beépí­tik a csőhálózatot a falba... Nem szabad annak látszani! Általános a felhördülés, Játszani szép —játszani jó a Balaton mellett is! PVC labda, pettyes és szivárványos PVC strandlabda Fém kertiszerszám Turmixgép Kávéőrlő 20,—Ft-tód 37,60 Ft-ig 30,—, 40,—, 50,— Ft 14,50 Ft-tól 21,20 Ft-ig 40,— Ft 32,— Ft Felfújható úszóövek és figurák 19,50 Ft-fól 42,—Ft-ig és még sok játékot talál az ajándék pavilonokban és az ABC áruházakban. (3010) amikor a mennyezeten és a fa- : járnak. Nem sokat tudnak lakon észreveszik a villanyve­zetékeket. — Ezért Franciaországban súlyos büntetés jár — szól Leon Tinteroff, a csoportveze­tő. — Az elektromos vezetéke­ket csak megfelelő csövekben lehet elhelyezni. Hiszen, ha be­vernek egy szöget a falba, el­éri a vezetéket és kész a bal­eset! Serge Kok, Jean Claude Frouard, Francois Delalonde és a többiek csatlakoznak vélemé­nyéhez. — Javításkor kibontják az egész falat? — Modem, szép épület, de el van kapkodva — summáz­zák véleményüket az építke­zésről. — A szálloda építése, az igen... Az épülő tizenhárom emele­tes Európa Szállóról van szó, ugyanis a francia építőipari szakmunkásfiatalok néhány napig ott dolgoztak. Azzal elé­gedettek, jó minőségű munká­nak tartják. ÖT NAPIG a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalatot mondhatták házigazdájuknak, a vállalat munkásszállásán laktak. Ma átköltöznek a sió­foki Építőmunkás Üdülőbe eev kis pihenésre. A költözés előtt ünnepséget rendez a vállalat a munkásszálló tár­salgójában. Itt Szerafin Zol­tán osztályvezető-helyettes köszöni meg a fiatalok mun­káját, együtt a vállalat KÍSZ-titkárával, Ajándékok cserélnek gazdát, talán az i«5>zin kívül nem is maradt Párizsban Eif fel-torony és Diadalív. A balatoni bor meg­oldja a nyelveket, s hamaro­san jó hangulat kerekedik, előbúnk az igazi francia tem­peramentum. Egymást kö­vetik a dalok, a népdaltól kezdve a francia Partizán­indulóig. Sőt. közkívánatra Christian Golfier szólóban el- énekli Charles Aznavour La mama című da) át is. Esv ki­csit rekedten, de »maidnem« Mvan iől mint a szerző ... A FIÜK SZIVEDEN BESZÉL­JEK a nálunk töltött napok­nál Nawon iól érzik m»'*u- 1raf Macvarországon, ahol Charles kivételével ! rólunk, csak annyit, amennyit a televízióból, a rádióból és az újságokból ismernek. De nagyon érdekli őket minden, alig győzünk válaszolni a kérdésekre: Mi volt nálunk 1956-ban? Mit jelent nálunk a szabadság? Milyen az élet- színvonal? Mi a vélemé­nyünk a francia politikáról, az algériai helyzetről? stb. Aztán áttérünk más témára is. — Azt hittem, hogy itt a nők hosszabb ruhában jár­nak — jegyzi meg Jean- Claude —, meg hogy itt sok a puszta ... — Én meg azt, hogy mon- golszeműek a lányok — tré­fálkozik a mellette ülő. — Pedig micsoda szemük van! Jean-Claude sok képeslapot mutat. Lisieux-t, a szülőváro­sát ábrázolják. Nagyon büsz­ke erre a városra a norman­diai fiú, csaknem mindep mondatában megemlíti. Char­les meg is jegyzi, hogy ba­rátja nem ismer más várost a világon, csak Lisieux-t... Három arcát ismerem meg a városnak: a háború előttit, aztán a romos Lisieux-t és a mait. — Szépen felépült. nagyon tönkretette a háború. Remélem, nem lesz többé ... — mondja halkam Jean-Clau­de. Gyurics Pál, az építők szakszervezete nemzetközi csoportjának helyettes veze­tője a következő napok prog­ramját ismerteti: hajókirán­dulás Tihanvba, tánc, szóra­kozás. Igyekeznek biztosítani mindent, hogy nagyon jól érezzék magukat a vendégek. StrubI Márta Továbbra is első Srakta Sándor Az állami gazdaságok kom- bájnosainak országos verse­nyében Srakta Sándor (Ka­posvári Á. G.) vezet, aki a legutóbbi jelentések szerint már több mint 110 vagon ga­bonát adott át gépe alól a először szállító brigádoknak. mennyire ismerik a társadat mat, amelyben élnek, meny­nyire értik helyüket ebben a társadalomban, és mennyire tudatosan cselekszenek. A szocializmus céljának meg­felelő működése nemcsak at­tól függ, megvannak-e eh­hez a szükséges anyagi föl­tételek, hanem attól is, hogy a szocialista társadalomban élő és dolgozó munkások, parasztok, értelmiségiek mi­lyen aktívan és tudatosan él nek a lehetőségekkel. Éppen azért, mert ettől nagy társa­dalmi érdekek, a közösség sorsa függ, nem lehet arra vérei, hogv mindenki saiát belátása szerint, teljesen ön­állóan eljusson a szocialista gondolkodásig. Nagy szerepük van az emberek szocialista gondolkod ásáriak kialakulásá­ban a társadalom uralkodó eszmélnek, amelyeket a tár­sadalom kollektíván termelt ki, amelyek kifejeződnek a tudománvban, a művészet­ben, amelyeket hirdet és ter­jeszt az iskola, a könyv, az újság, a rádió és a televízió. Röviden szólva: nagy szerepe van ebben a folyamatban a szocialista ideolóniának. amely nélkül a szocialista társada­lom nem jöhet létre, és nem működhet egészségesen. A z ideológia a történe- lem során mindig fon­tos fegyver volt az egymás­sal harcban álló osztályok "kezében. Minden osztály olyan eszméket igyekezett el­fogadtatni és elterjeszteni, amelyek az ő érdekeit tükröz­ték, csakhogy a burzsoák es ideológusaik gyakran folya­modtak a félrevezetéshez es a megtévesztéshez. Ezt a ne­gatív tapasztalatot tükrözi az a ma is gyakori hiedelem, hogy »az ideológia csak elfo­gult propaganda lehet, amely sohasem az igazságot tárja fel, hanem a pillanatnyi po­litikai érdekeket szolgálja, és ezért szükségszerű velejárója az agyafúrt szócsavarás és megtévesztés«. Ez a nézőpont azonban figyelmen kívül hagyja, hogy a szocialista ideológia lényegesen különbö­zik minden korábbi ideológiá­tól. Milyen sajátosságai vannak a szocialista ideológiának? Először is, a szocialista ideológia osztálybázisa a munkásosztály, majd a szo­cializmus fölépítésével vala­mennyi szocialista dolgozó osztály és réteg. Ezeknek az osztályoknak nem érdekük az igazság elfedése, nincs szük­ségük arra, hogy bármely más osztályt félreveznsspnr'j- saját uralmuk és kiváltságuk fenntartása érdekében. Ezek­nek az osztályoknak az érde­kei azt kívánják, hogy a szo­cialista ideológia az igazsá­got mondja ki a társadalom­ról. Másodszor, az igazság ki­mondásához nemcsak a jó szándék és a kívánság van meg a munkásosztály ideoló­giájában, hanem az igazság feltárásának tudományos esz­köze is A szocialista ideoló­gia tudományos alapokra épül. Amikor a szni-inlittu ideológiáról és jelentőséeéről beszelünk, ebbep benne fog­laltatnak a társadalom tudo­mányos megismerésének vív­mányai és a marxizmus ál­landó törekvése a társada­lomról szóló tudományos is­meretek elmélyítésére, külö­nösen a szocialista feilődés új problémáinak tanulmányo­zása útján. a ezek után valaki azt képzeli, hogy a szo­cialista ideológia a tudósok szűk csoportjára tartozik csu­pán, akik kellő felkészültség­gel rendelkeznek, és hivatás­szerűen foglalkoznak a társa- dalomh'Horráruval, az súlyo­san téved. A szocialista ideo­lógia harmadik sajátossága, lógia az egész néo gondolko­dását átfogja, egyben harci feladat is, amelyet aktív ideológiai munkával, esz­méink hirdetésével és ter­jesztésével, céltudatos neve­léssel oldhatunk meg. A cél, hogy a szocialista ideológiát általánossá és uralkodóvá tegyük minden dolgozó gondolkodóéban. Ezt és az odavezető folyamatot csak akkor fogjuk föl helye­sen, ha figyelembe vesszük, hogy ennek a folyamatnak különböző összetevői és csa­tornái vannak, amelyek tár­sadalmi rétegenként, munka- területenként stb. másként és másként jelentkeznek. A szocialista ideológia el­terjedésének fontos része például a marxista társada­lomtudományi ismeretek ter­jesztése. Ma mór mind töb­ben és többen tanulmányoz­zák a pártoktatásban és azon kívül a marxizmust. De maximalizmus lenne, ha min­denkitől azt kívánnánk, hogy elmélyülten tanulmányozza a marxista filozófiát és politi­kai gazdaságtant. Jóval szé­lesebb a tábora azoknak, akikhez más szinten és más formában kell eljuttatni azo­kat az alapvető politikai is­mereteket, amelyek ahhoz szükségesek, hogv tájékozód­ni tudjanak gazdasági és po­litikai fejlődésünk fontosabb ká-^^seiben. XJ iba lenne azonban az ideológiai munkát a társadalomtudományi és poli­tikai ismeretek terjesztésére korlátozni. Mindenki ismer olyan embereket, akik hibát­lanul megtanulták a marxiz­must, mégsem vált belső meggyőződésükké, cselekvé­sük önként vállalat vezérfo­nalává. Az ismereteken és a tanuláson kívül ebben sok más tényezőnek is szerepe van: az élenjárók példamu­tatásának, a személyes és a művészi élményeknek, az em­berek erkölcsi tulajdonságai­nak, az érzelmeknek stb. Az ismeretek terjesztése tehát együtt kell hogy járjon az emberek nevelésével, a szo­cialista erkölcs terjesztésével és gyakorlati megvalósításá­val, a művészeti és érzelmi neveléssel. Csak így lesz tel­jes a szocialista tudat, csak így érhetjük el, hoar a dol­gozók ne csak eszükkel, ha­nem szívükkel is értsék a helyüket az új társadalom­ban, munkájuk egyéni és tár­sadalmi jelentőségét. Ezen az úton valósulhat meg a szo­cialista emberformálás lénye­gét kifejező jelszó: szocialista módon élni, dolgozni és gon­dolkodni. Wirth Adánj H ABLAKAIT A JÉGESŐTŐL, ’ FÜGGÖNYEIT A NAPFÉNYTŐL megvédi az ESSLINCENI FAREDŐNV Kapható minden méretben a TÜZÉP telepein: Kaposvár, Siófok, dalatonboglár, Salatonfenyves, Marcali, Tab, Csurgó, Nagyatád, Barcs, Csorna, Homokszentgyörgy (116435)

Next

/
Thumbnails
Contents