Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-11 / 162. szám
Vasárnap, 1965. július 11. 3 SOMOGYI NÉPLAP Tegyenek többet a ktsz-ek KÖZÖá ÜGY A TERMELŐSZÖVETKEZETI ÉPÍTKEZÉSEK MEGGYORSÍTÁSA AZ ÉV MÁSODIK FELÉBEN JÁRUNK. Célszerű számot vetni azzal, hogy milyen tennivalók várnak elvégzésre. Ilyenkor még pótolható az esetleges lemaradás, megszüntethetek a hiányosságok. Ez a gondolat sarkallta a megye irányítóit, mikor a közelmúltban az illetékes járási vezetőkkel a termelőszövetkezeti építkezésekről tanácskoztak. Több éves tapasztalat, hogy megyénkben a szövetkezeti beruházások egy része nem készült el határidőre, s szinte mindig ugyanannyi az áthúzódó építkezések száma. Ezt az állapotot nem szabad tartósítani! A nagyüzem fejlesztése szerves függvénye annak, hogyan valósulnak meg a beruházások. Vitathatatlan, hogy adódnak nehézségek, gondok, melyek hátráltatják a folyamatos munkát. A teljes igazság azonban az, hogy az objektív okokon kívül még mindig szép számmal akadnak arra utaló jelenségek is, hogy nem elég lelkiismeretesen, nem teljes felelősséggel törődnek a szövetkezeti építkezésekkel. E beruházások megvalósításával csaknem ugyanúgy állunk, mint a múlt esztendő azonos időszakában. Ez a tény figyelmeztet, hiszen a cél ismeretes: meg kell építenünk minden olyan létesítményi, amit erre az évre terveztünk; el kell érni végre, hogy ne hiányokkal, ne félbemaradt munkákkal zárjuk az évet. AZ ÉV ELEJE ÖTA több intézkedési tettek azért, hogy mind a tavalyról áthúzódó, mind az erre az évre tervezett beruházások hiánytalanul elkészüljenek. Ezt oélozta a tsz- közi építőipari vállalkozások, társulá,sok létrehozása is. Ennek hasznossága máris mutatkozik. A marcali járásban például, ahol az építkezések nagy százalékát a vállalkozás végzi, igen jó ütemben haladnak a munkák. De másutt is: ahol saját brigád vagy társulás vállalta a feladat elvégzését, ott viszonylag előbbre állnak a tennivalókkal, nagyobb a lendület, az igekezet Csokonyavisontán például befejezés előtt áll a gépszín, Hedrehelyen a hizlalda építése; ütemezés szerint végzik a munkát a gigei dohánypajtán, a görgeteg! sertés- üaztatón, a kötcsei sertéshizlaldán. Sajnos, a ktsz-ek egy része nem kielégítő ütemben halad a szövetkezeti építkezésekkel. Ügy volt korábban, hogy a gyékényes! Március 15. Tsz sertésfiaztatóját a csurgói ktsz építi meg, szakmunkáshiány miatt azonban később a cso- konyavisontai ktsz-t bízták meg ezzel a feladattal. De eddig még semmit sem csináltak. Igen nagy gondban vannak az ecsenyiek. A permetlékeverő torony elkészítésére, a korszerűsítés elvégzésére a mezőcso- konyai ktsz-szel kötöttek megállapodást. A mezőcsoko- nyaiak visszaléptek, most nincs kivitelező. Április eleje óta tart a vita a nagybajami ktsz és a csöíkölyi termelőszövetkezet között A ktsz csak december 31-re akarja fölépíteni a hizlaldát A szövetkezetnek azonban több mint 300 000 forintos kára keletkezik, ha legkésőbb A Tolna megyei Tanács V. B. ÉKV osztálya vezető beosztásba 10—15 éves gyakorlattal rendelkező íAöl keres azonnali belépés. ) > Jelentkezés ÉKV osztály vezetőjénél, Szekaz&rd, Mártírok tere 11. (104503) november közepéig nem készül el ez a beruházás. Nagyon érzékenyen érintené ez őket, hiszen gazdaságuk a gyengék közé tartozik. Az ádándi ktsz korábban a legjobb kivitelezők közé tartozott, ezért most érthetetlen, hogy még el sem kezdték építeni a kőröshegyi, a kötcsei gépszínt, a szóládi permetlékeverő tornyot. EZ A NÉHÁNY PÉLDA IS BIZONYÍTJA, hogy sok a nehézség, a vita, az értetlenség és a rendkívül káros időhúzás. Elgondolkodtató, hogy a megye kisipari szövetkezeteinek épí- tőhrigádjaival kapcsolatban ilyen problémák vetődnek fel. Ugyanakkor a marcali járásban — Böhönyén is, Tapsony- ban is — budapesti ktsz végez munkát, mindkét helyen üzemanyag-tárolót építenek, illetve Tapsonyban már teljesítették is feladatukat. Nehezíti a helyzetet a néhány helyen tapasztalható szervezetlenség is. Zákányban és az iharosberényi Zöldmezőben az ásott kút elkészítését egy vései ember vállalta. Eddig azonban még nem jelent meg a munkahelyen. Mindenki csak találgatja, hogy mi lesz ennek a két beruházásnak a sorsa. Más példákat is lehetne sorolni, melyek azt mutatják, hogy még sok a tennivaló. Jobban meg kell szervezni a munkát, meg kell gyorsítani az ütemet, hogy az erre az évre kitűzött célokat elérhessük. MOST MÉG VAN IDŐ VÁLTOZTATNI a helytelen módszereiken. Szövetkezeteinknek a létesítményekre igen nagy szükségük van. Tegyünk többet azért, hogy az év végére ne maradjon félbe a megyében olyan építkezés, amelyet az idén be kell fejezni. t Vörös Márta Értekezlet és felelősség A közelmúltban gyűjtő körútra indultam. A gondolat nem magától vetődött föl bennem, sok tapasztalat érlelte hosszú idő óta. Olvastam, hallottam, láttam, és önmagam is éreztem, hogy túlságosan elszaporodtak az értekezletek, és értelmezésükkel sincs minden rendben. Gyűjtő körútra indultam? Igen, az volt a szó szoros értelmében. Válogatás, beosztásra és munkakörre való tekintet nélkül kérdeztem meg az embereket. Nem. kértem kimerítő választ, csak annyit: mit ért az értekezlet fogalma alatt, mi a célja, értelme, mire jó, miért kell, miben segít? A választ is így, válogatás nélkül és személytelenül adom tovább, idézőjelben és csoportosítás nélkül. "Az értekezlet a tájékoztatás, a közösségi döntés fóruma.« »Szükséges rossz, semmi más.« »Időtöltés és kirakat politika: azt akarjuk bizonyítani vele, hogy dolgozunk.« »Cirkusz, amiről nem tudunk leszokni.« »Egyheti munka helyett öt nap ÉPÜL AZ ÚJ VÁGÁNY Üj, hosszú sírni, nagy sebességre alkalmas vasúti pálya épül Kaposvár és Gyékényes között. A vasútépítők ebben az évben Somogyszobi í akarnak eljutni. Ezen a pályaépitkezéseken állították munkába az úgynevezett szuperszonikus gépi berendezéseket. A legnehezebb mnnka ’yamatokat gépesítették. Gépek végzik a kavicságyros- tálást, a vágányfektetést és z aláverést. A síneket a hagy miányos csavarozástól eltérve hegesztéssel állítják össze. A pályaépítést több külföldi mérnökdelegáció tanulmányozta. CIKKÜNK NYOMÁN Nincs akadálya az üzletház megnyitásának Lapunk május 9-1 számában cikket közöltünk. A marcaliak kérdése: Meddig kell még várniuk? címmel. Kifogásoltuk, hogy az építtető és a kivitelező, a marcali ktsz, a Tanácsi Építőipari Vállalat, illetve jogutódja, a Megyei Beruházási Iroda azon vitatkozik, kinek a feladata az új üzletházban levő hibák kijavítása. Sugár Imre, a megyei tanács vb-elnökhelyettese közölte, hogy tisztázódott, kinek a feladata a víz-, a szennyvíz- és a villanyszerelési hibák kijavítása, a munkákat elvégezték. A Megyei Beruházási Iroda tájékoztatása szerint megszűntek az üzemeltetést gátló hibák, nincs akadálya az üzletház megnyitásának. Elbocsátotta az AKŰV a kalauzt A lap június 4-i számában kifogásoltuk a nyolcas busz kalauzának viselkedését. Hoffman Sándor, a 13. számú Autóközlekedési Vállalat igazgatója egyetértett Megjegyzés című cikkünkkel. Balázs István kalauzt elbocsátotta, mert a kifogásolható viselkedésen kívül szeszt fogyasztott szolgálatban. A vállalat kioktatta a jegyvizsgálókat, hogy a jövőben ne forduljon ,elő ilyen viselkedés. ellenőrzi a rendőrség a Szegfű utcát Szóvá tettük lapunk május 22-i számában, hogy a kaposvári Szegfű utcában a kerékpárosok, motorosok uralják a járdát. A Kaposvári Városi és Járási Rendőrkapitányság leszögezte, hogy a járda a gyalogosoké, a kerékpárosok és a motorosok nem veszélyeztethetik az ott járókat. A körzeti megbízott figyelmeztette a fiatalkorúak szüleit. Csak ha nagy sár van, közlekedhetnek a járdán a kerékpárosok, ilyenkor is vigyázniuk kell azonban a gyalogosok testi épségére. A rendőrség többször ellenőrzi majd a Szegfű utcát, s a szabályok megsértőit a helyszínen megbírságolja. tanácskozás.« »A munka megjavításának eszköze, igaz, hogy sok helyen félreértelmezik.« »A fejbólogatás fóruma.« »Fél- naoi értekezlet: egy óra hasznos munka, a többi az előadókészség fejlesztését szolgálja csupán.« »Ezrek és tízezrek foglalkoztatása, nem éppen kényelmes pihenés.« »-Egyem törekvések közösségi fedezése. Az értekezlet nyomán szinte minimálisra csökken az egyéni felelősség.« »Amíg tájékoztatásról van szó, szükségesnek tartom, amíg a munka megjavítását célozza, hasznosnak. De ki meri állítani, hogy az értekezletnek mindig ez a célja?« »Kell, görcsösen kell ragaszkodnunk hozzá, enélkül elképzelhetetlen az élet.« »Értekezlet nélkül nem lehet irányítani. Sokszor azzal sem.« A válaszözön nem lepett meg, a szélsőséges fogalmazás sem túlságosain. Éreztem ugyan cinizmust is a szavak mögött, de ehhez — valljuk meg— adtunk egy kis alapot. A következtetést mindenképpen levonhatjuk: egy kicsit félrecsúsztunk az utóbbi időben ... Aki azt állítja, hogy a mi társadalmunkban nincs szükség értekezletekre, nem érti államrendünk lényegét. Mi ugyanis nem hiszünk a csalha- tatlanságban. A mi rendünk a közösség rendje a szó nemes értelmében. A vezető osztály, a munkásosztály támaszkodik a közvéleményre, s a közösségi bölcsesség elvét nemcsak hangoztatja, hanem meg is valósítja. Társadalmunkban felnőttek az emberek, s nemcsak joguk, hanem kötelességük is, hogy részt vállaljanak közös dolgainkból; okos észrevételeikkel, javaslataikkal gazdagítsák életünket. Ez a felnőtt társadalom elvárja azt is, hogy mindenről frissen értesüljön; kell hát .egy fórum, ahol széles körben tájékoztathatjuk az embereket országépítő terveinkről, gondjainkról, a nagyvilág dolgairól. Az ilyen jellegű értekezletek nélkülözhetetlenek. S a munka — amely az élet, a boldogulás, a fölemelkedés alapja — megköveteli a tökéletesítést. Minden tanács^ kozás, amely közvéleményt teremt egy-egy akció lebonyolítása mellett, amely értékes javaslatoikat halmoz fel a munka, a termelés megjavításához, amely elemez, következtetéseket von le, és meghatározza a fejlődés irányát: úgy kell, mint a kenyér. iért boncolgatjuk mégM Célszerű javas la f Volt róla szó, hogy a nemesvidi Alkotmány Tsz határában a szántó egy részén talajjavítást kellene végezni. Ennek az elgondolásnak szükségességéhez és célszerűségéhez aligha férhet kétség. A gyakorlati megvalósításból mégsem lett semmi sem. Megfeneklett a dolog, terv sem készült a talajjavításra, mert a szövetkezet közgyűlése nem fogadta el, elvetette ezt a gondolatot. A közgyűlés határozata nélkül, a tagság akarata ellenére viszont ezt sem lehet megtenni. Márpedig javítani kellene itt is a gyenge termőképességű talajt — hangsúlyozzák ezt,a szövetkezet vezetői és a járási mezőgazdasági osztály szakemberei egyaránt. Ezt a hasznos tennivalót sem lehet azonban kötelezően előírni. Az kell az elgondolás sikeréhez, hogy a tagság értse meg jelentőségét. Ha az eddigi magyarázat nem hozta meg a vért eredményt, hatékonyabb meggyőzési módszerhez kell folyamodni. Javasolta is evégből a járás: menjen el négy—öt nemesvidi tsz-gazda olyan szövetkezetbe, ahol már látható a talajjavítás eredménye. Menjenek el, nézzék meg a földet, növényzetet, gyűjtsenek személyes tapasztalatokat. Aztán hazatérve mondják el társaiknak, hogy mit láttak tulajdon szemükkel. Hosszadalmasabb eljárás ez, mint a hatalmi szóval való döntés. De ilyen meggyőzési módszert követel meg az a tény, hogy a szövetkezetben a tagság a gazda. Csakis ennek az eljárásnak van létjogosultsága, mert ez vezet tartós, megalapozott eredményekre mind a talajjavítás, mind más elgon. lás elfogadásában, megvalósításában. „ , K. J. is — közvéleménykutatás nyomán vagy anélkül — az értekezlet fogalmát, az utóbbi időben elhatalmaskodó gyakorlatot? Azért, mert nemegyszer félreértelmezzük lényegét, s olyan szokások alakulnak ki, amelyek kiábrándítják az embereket. Sok az értekezlet. Ez tény. Azért sok, mert olyankor is a közösség bölcsességére számítunk, amikor elég lenne önmagunk felelősségére hivatkozni. Ma már nehezen tudunk el- kéozelni egy-egy hivatali intézkedést értekezlet nélkül pedig az irányításnak más módszerei is vannak. Ma már sokszor azzal próbáljuk igazolni munkánkat, hogy értekezletet tartunk, s ezzel — úgymond — megtettünk mindent. Egy fiatal szakember így panaszkodott: — Higgye el, nincs időm dolgozni. Munkakörömből számtalan önálló feladat adódik, de van egy szokás, ami szerint mindezt tálalnom kell egy-egy értekezleten. Ott jóváhagyj ák elképzelésemet, pedig viszonylag kis dologról, nem világrengető eseményről van szó. S ha aztán megcsinálom, és kiderül, hogy rossz volt az elképzelés, a népgazdaságnak kára származott, mit tehetnek velem? Már nem én vagyok a felelős, hanem a közösség. Azt meg hogyan vonják felelősségre? Sehogy. Talán furcsa, hogy ezt mondom, hiszen az érte- kezletesdi rajtam segít. Mégsem tartom jónak, mert elveszítem önálló ítélőképességemet, s a felelősségérzet sem válik erős oldalammá. Leszoktatnak róla. Jó ez? Lehet, hogy ebben a véleményben is van némi túlzás, mégis elgondolkoztató. De meg is fordíthatjuk a dolgot: az is elképzelhető (elő is fordul nemegyszer), hogy a közösség nem éppen célravezető határozatot hoz, talán azért, mert a szakember nem mert vagy nem akart nyilatkozni. A közösség-e a felelős azért vagy a szakember, aki ilyen vagy olyan meggondolásból hallgatott? Másutt nem vették figyelembe a szakember véleményét? Erre is produkált már példát az élet. D e hát mit kellene tennünk? MindeneKelőtt összhangot teremteni az egyéni és társadalmi fele« lősség között. A kettő nem zárja ki, ellenkezőleg, föltételezi egymást. A közösségi döntés vagy állásfoglalás nem csökkenti, inkább növeli az egyéni felelősséget, s minden szokás, gyakorlat, ami ennek ellentmond, torzulásnak, vadhajtásnak tekinthető. • Az értekezletek — valljuk meg, sokszor haszontalanul — százak és ezrek idejét kötik le. Embereket vonunk el a munkától, s késztetünk néha olyankor is néma állásfoglalásra, amikor arra semmi szükség sincs. Ha egy intézkedés a vállalat vagy gyárvezetés hatásköre, s megváltoztathatatlanul kerül a plenum elé, akkor miért kerül oda? Akadnak kivételek is, amikor olyan dologról van szó, aminek szükségességét meg kell értetnünk a dolgozókkal. Ekkor viszont mozgósító jellege van az értekezletnek, tehát szükségszerű, nélkülözhetetlen. De miért nem tudunk különbséget tenni? Miért nem akarjuk elhatárolni a jót a rossztól? Miért nem küzdünk erőteljesebben közéletünk egy eltorzult jelensége ellen? Hiszen mindenki tudja és látja, hogy sok az értekezlet, pontosabban: sok « fölösleges értekezlet... A gyűjtő körút több elgondolkoztató véleményt hozott felszínre. Érdekes, hogy a megkérdezettek többsége nem a lényegből, hanem a kialakult torzulásból vonta le következtetéseit. Azt jelentené, hogy ez a jellemzőbb? Nem hiszem. Kétségtelen viszont, hogy sok munkaértekezletben nem a kollektív bölcsesség érvényre jutásának, hanem az egyéni felelősség áthárításának lehetőségét látják. S ez káros szemlélet: nagyrészt emiatt szaporodnak az értekezletek! em árt tehát önmaN' gunkba nézni, s végérvényesen levonni a következtetést: az értekezlet a tájékoztatás, a munka megjavításának fóruma, s nem jelent fölmentést az egyéni felelősség alól! Jávori Béla Értesítjük a téglagyáraink környékén lakó szülőket, hogy a sok esőzés következtéber bányáink föltöltődtek vízzel. Figyelmeztessék gyermekeiket, hogy BÁNYÁINKBAN FÜRDENI, ILLETVE AZOKAT MEGKÖZELÍTENI SZIGORÚAN TILOS. Az ebből eredő balesetekért felelősséget nem vállalhatunk. Somogy-Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat Kaposvár. (3113)
