Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-06 / 157. szám

Kedd, 1965. július 6. 5 SOMOGYINÉPtAP A borsovetömag betakarításának jó meg§zerveiése Az idén is — mint az elmúlt években. — a borsóvesőrnag-termes jelentékeny részét exportáljuk. Minthogy a minőségi követelmé­nyek a borsóvetömaggal szemben magasak, és az utóbbi években a megfelelően elő nem készített ara­tás, cséplés és zsizsíktelenités mi­nőségi veszteséget okozott, szüksé­ges a legalapvetőbb teendőkre a figyelmét ismét felhívni. A borsóvetőmag aratása Az aratási munkák megszerve­zésének alapja a borsó esetében Is az aratás időpontjának helyes megválasztása. Sem túl korán, sem túl későn a borsóvetőmagot aratni nem szabad. A borsóvetőmag érési ideje — a fajtáktól függően — fi­gyelembe véve az Idei csapadékos időjárást, július elejétől július vé­géig terjedhet. A borsó akkor érett, ha a hüvelyek zöld színüket elvesz­tették, a lombozat színe Is sár­gássá válik, a hüvelyekben pedig a magvak annyira megkeményed­tek, hogy foggal alig haraphatok. ' Ha jól választjuk meg a borsó­aratás időpontját, helyesen hasz­náljuk fel a bolyUeg rendelkezésre álló aratási módokat, elejét vehet­jük a nagy szemveszteségnek. Tel­jes érésben szemveszteség nélkül osak különleges borsóarató gépek­kel rendelkező mezőgazdasági nagyüzemek arathatnak. A közel­múltban forgalomba került »UBA« rendrakó aratógépek nélkül a bor­só aratását akkor helyes megkez­deni, amikor az alsó hüvelyek magva! már teljesen érettek ugyan, de a felső hüvelyeik még nem tel­jesen szárasak. A sép műszaki jellemzői az alábbiak: Az RS—09 eszközhordozó elejére vagy egyéb erőgépek (Zetor stb.) hátuljára sze­relhető. Legjobb erre a célra a sokoldalúan hasznosítható BS—OS­es eszközhordozót használni, mert a traktorvezető jobban vigyázhat a betakarítás minőségére. Munkaszé- léssége 2,6 méter. Napi teljesítmé­nye «—* kát hold is lehet. Megdőlt borsó aratására is könnyen fel­használható. Ezt a rugós száremelő Ujjak teszik lehetővé. A szemveszteséget még jobban csökkentheitjük, ha a melegebb, napsütéses déli órákban a teljesen érett állapotban lévő borsó betaka­rítását 2—3 órára szüneteltetjük. Azokban a mezőgazdasági nagy­üzemekben, ahol ilyen speciális borsóaratő gép nem áll rendelke­zésre, föl kell gondosan készülni a hagyományos módszerekkel törté­nő betakarításra. Alapvető köve­telmény ebben az esetben is, hogy az aratás kétmenetes legyen. Kora hajnalban kell megkezdeni a fű­kaszával vagv kézikaszával törté­nő kaszálást, Illetve a nyűvésf. Itt is nagyon fontos a betakarítási munkák szüneteltetése a melegebb órákban a pervési veszteségek el­kerülése érdekében. Akármilyen mócjpn aratjuk a borsót, a vágás és a cséplés között időt kell hagyni az utóérésre. Nagy gondot kell fordítani arra, hogy különösen az exportcélra termesz­tett fajtaborső színe ne fakuljon, mert az minőségi kifogás tárgya lehet. Ezért az utóérlelés ne tart­son tovább 2—3 napnál. Ha a borsó aratását borsóaratő géppel végezzük, helyes, ha az aratást követő éjjel minden három sorból egy rendet rakunk, hogy a kombájn cséplési munkáját előse­gítsük. Ha nem kombájnnal, ha­nem cséplőgéppel lennénk kényte­lenek a borsőcséplést elvégezni, akkor szintén az éjjeli órákban he­lyes a learatott borsót petrencék- be rakni. Ha a betakarítás időpontjában napos esők lennének, helyes a le­aratott borsót ágasokon szárítani, vagy pedig azokban a mezőgazda­sági nagyüzemekben, ahal hideg­levegős saénaszáritó berendezés áll rendelkezésre, 60—TO em-nél nem vastagabb rétegben ssáritani. Ez utóbbi eljárás akkor végezhető eredményesein, ha a levegő relatív páratartalma nem haladja meg a 75 százalékot. A borsó cséplése A learatott borsót kombájnnal helyes elcsépelnl. A dobkosarat megfelelően kell beállítani, nehogy a szűkre beállított dobkosár törje a borsót. A pergést veszteség, szemtörések elkerülése végett na­gyon fontos a peroenkénti fordu­latszámot előzetesen úgy beállíta­ni, hogy az 600—650-nél nagyobb ne legyein. Jól bevált a Réz. János— Krém István-félo gumiverőléoes csépié®. A borsóvetőmag céljaira jelenleg felhasználható kombájno­kat át kell alakítani a következő módon: a) a verőléceket gumiaottakra kell kicserélni; b) a dobkosarat, a kosárléceket és a kosárpálcákat gumiburkolat­tal kell ellátni. Abban az esetben, ha a eséplést nem kombáinnal végezzük, a cséplőgépet is feltétlenül át kell megfelelően alakítani. Zzizsiktelenítés Amint a cséplásel végeztünk, gondoskodjunk a borsó mihama­rabbi zsizsiktelenitéséről. Hogy a j ól betakarított, az előírt nedves­ségtartalomnál alacsonyabb ned­vességtartalmat mutató borsó vető­mag elcséplése után se a nép­gazdaságot, se a borsótermesztö mezőgazdasági nagyüzemet káro­sodás ne érje, a borsó zsizsiktele- nítésére úgy kell felkészülni, hogy ezt a munkát még a cséplés befe­jezése előtt megkezdhessük. A bor­só zsizsik ugyanis a legtöbb esetben a csírát pusztítja eL Helyes tehát a borsó csépléséről az Országos Vetőmagtermeltető és Ellátó Válla­lat Termelési Alközpontját idejé­ben értesíteni, hogy a methilbro- midos gázosítás, zsiz&iktelenítés előfeltételeinek megteremtéséhez a szükséges segítséget megadhassa. A borsóbetakarítás munkájának fontosságát mutatja az is, hogy az FM legújabb rendelkezései szerint a kombájnvezetők munkaversenyé­nél a borsóbetakarításban végzett munka is beleszámít a teliesít- ménybe. Mód van tehát annak korábbi helytelen gyakorlatnak megszüntetésére, hogy ugyanaz a kombájn nappal gabonát és éjjel borsót csépelt, illetvo takarított be. Az idejében learatott, utóérlelt, szükség esetén jól szárított és el­csépelt, valamint kellő időben zsi- zsiktelenített bonsóvetőmagot mi­nél előbb át kell adni. Ahhoz ugyanis, hogy a borsóvetőmag megfelelő időben a termelőhöz ke­rülhessen, nagyon fontos a ter­melési szerződésben előírt átadási határidő megtartása, fgy le«z meg az eredménye a közös erőfeszíté­seknek, és a jfó minőségű borsóve­tőmag idejében való átadásával a néogazdaság, egyúttal a termelő- szövetkezetek érdekeit is jól szol­gáljuk. (—) Országos Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat A decemberi párthatárosat végrehajtásáról nyilatkozik dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter A Központi Sajtószolgálat munkatársa fölkereste dr. Hor­gos Gyula kohó- és gépipari minisztert, s választ kért tőle néhány olyan kérdésre, amely e fontos népgazdasági ág fej­lődésével, problémáiv al kap­csolatos, és széles körű érdek­lődésre tarthat számot. Az alábbiakban közöljük a kérdé­seket és a miniszter válaszait O Hogyan halad a párt Köz­ponti Bizottsága decemberi határozatának megvalósítá­sa a kohó- és gépipar te­rületén, és melyek az ezzel kapcsolatos főbb tapaszta­latok? — Az említett nagy jelentő­ségű határozat úgyszólván a kohó- és gépipar valamennyi területét érinti. E nyilatkozat keretében természetesen nem foglalkozhatok minden kérdés­sel, csupán néhány fontosabb tapasztalatról, eredményről te­hetek említést. A gépipari termelés idei mérsékeltebb növelése mellett a szükségletek kielégítése min­denképpen elsőrendű felada­tunk, azonban csak a feltétle­nük szükséges termékek gyár­tására, elsősorban a fizetési mérleg javítására szabad a népgazdaság által rendelkezé­sünkre bocsátott eszközöket és belső tartalékainkat felhasz­nálni. A jelenlegi helyzetet úgy ítéljük meg, hogy ha a még hiányzó exportrendeléseket a külkereskedelemmel közösen kellő időben biztosítani tud­juk, idei exporttervünk telje­síthető. Ebben fokozottabban kívánjuk érdekeltté tenni vál­lalatainkat. Ezért a gépipari vállalatok exportjának több mint 60 százalékára (a kohá­szati vállalatok teljes export­Művelődés—szórakozás BALATONI MOZIK MŰSORA Július 6-án, kedden BAL ATONM ARIA Több gyerekes agglegény. Széles­vásznú olasz filmvígjáték. 14 éven aluliaknak nem ajánljuk. BALATONFENYVES A kőszívű ember fiai I—II. Jó­kai Mór regényének színes, szé­lesvásznú, kétrészes filmváltozata. FONYÓD Szélesvásznú fedett kert: Nem. Vidám játék egy komoly gondolattal. Szélesvásznú magyar film. 10 éven aluliaknak nem ajánl­juk. Kísérő műsor: 65/9. vliághir- adó; Dallamok és ritmusok U. FONYÓD Szélesvásznú terem: Ének az esőben. Amerikai revü- íilm Gene Kelly főszereplésével. Korhatár nélkül. BALATONBOGLAR Egy olasz Varsóban. Szélesvász­nú lengyel filmparódia. Korhatár nélkül. Kísérő műsor: Hat nap Lengyelországban. BALATONLELLE Szélesvásznú fedett kert: 101 kiskutya. Walt Disney ma­gyarul beszélő színes amerikai rajzfilmje. Korhatár nélkül. Kísé- röműsor: Egy különös hangjegy. Az első előadáson! Egy olasz Varsóban. Szélesvász­nú lengyel filmkoniédia. Korhatár nélkül. A második előadáson: BALATONLELLE Park: A Saint Tropez-i csendőr. Szí­nes, szélesvásznú francia filmvig- játék. 14 éven aluliaknak nem ajánljuk. Kísérő műsor: Zárt osz­tály. BALATONSZEMES Szélesvásznú kert: 101 kiskutya. Walt Disney ma­gyarul beszélő szines amerikai Jcjzfilmje. Korhatár nélkül. Ki- rVo műsor: Játék, balatonszarszo A tizedes meg a többiek. Széles­vásznú magyar filmvigjáték, 10 éven aluliaknak nem ajánljuk. balatonfoldvar Szélesvásznú fedett kert: A tizedes meg a többiek. Szé­lesvásznú magyar filmvígjáték. 10 éven aluliaknak nem ajánljuk. Az első előadáson: A bolondos história. Magyarul be­szélő csehszlovák filmszatíra. Má­sodik előadáson: ZAMÁRDI Szélesvásznú kert: Több gyerekes agglegény. Szé­lesvásznú olasz filmvigjáték. 14 éven aluliaknak nem ajánljuk. Kí­sérő műsor: Kinek higgyek? SIÖFOK Szélesvásznú terem: Ki ártatlan? A meg nem értés drámája. Csehszlovák film. 14 éven aluliaknak nem ajánljuk. SIOFOK Szélesvásznú kert: Több gyerekes agglegény. Széles­vásznú olasz filmvigjáték. 14 éven aluliaknak nem ajánljuk. Július 7-én, szerdán BAEATONMARIA Több gyerekes agglegény. Olasz filmvigjáték. 14 éven aluUaknak nem ajánljuk. BALATONFENYVES Szélesvásznú: A kőszívű ember fiái I—II. Jó­kai Mór regényének színes, két­részes. szélesvásznú filmváltozata. Korhatár nélkül. FONYÓD Szélesvásznú fedett kert: Több gyerekes agglegény. Szé­lesvásznú olasz filmvigjáték. 14 éven aluliaknak nem ajánljuk. FONYOD Szélesvásznú terem: Ének az esőben. Szines, amerikai revüfilm Gene' Kelly főszereplésé- > vei. Korhatár nőikül. . _ BALATONBOGLAR Szélesvásznú: Egy olasz Varsóban. Szélesvász­nú lengyel fllmkomédia. Korhatár nélkül. Kísérő műsor: Hat nap Lengyelországban. BALATONLELLE Szélesvásznú fedett kert: 101 kiskutya. Walt Disney magya­rul beszélő, színes amerikai rajz­filmje. Korhatár nélkül. Kisérő műsor: Egy luitönös bankjegy. Az első előadáson! Egy olasz Varsóban. Lengyel filmkomédia. Korhatár nélkül. A második előadáson! BALATONSZEMES Szélesvásznú kert: 101 kiskutya. Walt Disney ma­gyarul beszélő, szines amerikai rajzfilmje. Korhatár nélkül. Kísé­rő műsor: Játék. BALATONSZARSZO Szélesvásznú: A tizedes meg a többiek. Széles­vásznú magyar filmvigjáték. 10 éven aluUaknak nem ajánljuk. BALATONFOLDVAR Szélesvásznú fedett kert: A tizedes meg a többiek. Szé­lesvásznú magyar filmvígjáték. 10 éven aluliaknak nem ajánljuk. Az első előadáson! Bolondos história. Magyarul beszélő csehszlovák filmszatíra. A második előadáson! ZAMARDI Szélesvásznú kert: A Saint-Tropez-1 csendőr. Szí­nes, szélesvásznú francia film­vigjáték. Főszerepben: Louis de Funes. Korhatár nélkül. SIOFOK Szélesvásznú terem: A szerelem másik arca. Olasz nők vallomásai szélesvásznú olasz fűmen. Csak 18 éven felülieknek. SIOFOK Szélesvásznú kert: Nem. Szélesvásznú magyar film. Vidám játék egv komoly gondo­lattal. 10 éven aluUaknak nem ajánljuk. Kisérőműsor: 65/9. Vllág- biradú. viza és forint arányának javí­tását ösztönözzük többletpré­miummal. Az exportfeladatok mellett igen fontos népgazdasági ér­dek fűződik a Dunai Vasmű hideghengerművének határidő­re történő megindulásához. E beruházásunk egész fémfeldol­gozó iparunkra kedvező hatás­sal lesz. Intézkedéseink ered­ményeképpen a próbaüzemel­tetés határidejét körülbelül, egy hónappal előbbre hoztuk/ jóllehet a külföldi gépek meg­érkezése késett. A gondos szervezés, a gyors anyagbizto­sítás, a vállalatok jó együtt­működése az építőkkel bázto- sítja a Lenin Kohászati Művek úgynevezett «CH-ás mélyke­mencéjének rövidebb határidő­re történő megépítését;, lehető­vé teszi az előző évi durva- hengermű rekonstrukcióval létrehozott kapacitás teljes ki­használását. A termelékenység fokozásá­ra a gépiparban — figyelembe véve műszaki és szervezési le­hetőségeinket, valamint egyéb tartalékainkat — a vállalatok mintegy 3 százalékos norma­óra-csökkentést terveztek. A félév végéig befejeződött a normák felülvizsgálata. Az ezekből, valamint a műszaki fejlesztésből várható megtaka rításokból előreláthatólag tel jesíthetik a kitűzött feladatot A munka termelékenységé­vel szorosan összefügg a lét­számgazdálkodás. Ebben a te­kintetben is több intézkedést tettünk. A többi közt olyan módszert vezettünk be, amely biztosítja, hogy tartós létszám- megtakarítás esetén a válla­latok a megtakarított létszám béralapjának jelentős hánya­dát felhasználhatják. Ezzel is ösztönözni akarjuk vállalatain­kat a takarékosabb munkaerő- gazdálkodásra. A létszám-gaz­dálkodási munka javulása és a Munka Törvénykönyvének módosított rendelkezései követ­keztében csökkent vállalatunk­nál a munkaerő-hullámzás. Bérgazdálkodásunkban foly­tattuk az előző években elkez­dett differenciálást. Intézkedé­seink eredményeként csökkent a túlórafelhasználás; az 1965. I. negyedévi fajlagos túlórafel­használás 16 százalékkal volt alacsonyabb a tavalyi 1. ne­gyedévinél. Jobban kell érvényesítenünk az anyagi felelősséget; itt még mindig gyakori a túlzott libe­ralizmus. Céljainkat csak jó vezetés­sel valósíthatjuk meg. Sok még a tennivalónk a minisztérium­ban és a vállalatoknál egy­aránt. A minisztériumban nem kielégítő az irányító, ellenőr­ző munka, és nem elég gyors az ügyintézés, a vállalatoknál pedig — a nagyobb önállóság igénylése mellett — gyakran találkozhatunk felelősséget át­hárító törekvésekkel. Nagyon sokat kell még javí­tanunk a vállalatok belső szer­vezettségén; sürgető feladat az ügyvitel egyszerűsítése. E cél­ból öt különböző vállalatunk­nál széles körű szervező mun­ka indult, a többieknél pedig megkezdték a szervezeti föl­építés, az ügyvitel felülvizsgá latát és az egyszerűsítésre vo­natkozó tervek kidolgozását. Bízom abban, hogy ezeknek az intézkedéseknek is meglesz a kívánt eredménye. e jára) a forintos exportterv mellett — kísérleti jelleggel — kiadtuk a devizaforintos terve­ket is. Az önálló külkereske­delmi jogú és ezekhez szórót san kapcsolódó vállalatoknál az export premizálását is a del j — Gyakran írkerik panasz az üzemektől a, nem kielégítő anyagellátásira. Milyen in­tézkedéseket tesz a minisz­térium ara anyagellátás megjavítá/sára, folyamatos biztosítására? A termelőüzemek folya­vizaterv teljesítéséhez kapcsolj frnatos anyagellátása — 400— tűk, a többieknél pedig a de-’J500 000 gy/artmányféle mellett — rendkÚFül bonyolult feladat. Ezért is ina még elég gyakran tapasztalható a termelésben anyaghiány. A problémát na­gyon sokféle ok idézi elő. Ezek közül csupán néhányat emlí­tek. Az anyagmegrendelési ha- tárjfiők sok esetben megelőzik a készárurendelések feladásá­nak határidejét. A vállalatok jelentős részénél indokolatlan 'készletnövekedés tapasztalha­tó a helytelen anyaggazdálko­dás következményeként. Ezek az elfekvő, fölösleges készletek más vállalatoknál hiányoznak. E néhány példából is kitűnik, hogy még igen sok a tenniva­lójuk itt a különböző szervek­nek. Ezek a kérdések egyéb­ként összefüggnek egész gaz­dasági mechanizmusunkkal, amelynek népgazdasági szintű felülvizsgálata most folyik. A vizsgálatok eredményeként a problémák megoldására javas­latok készülnek. A gépipar egyik legfőbb anyagszállítója a kohászat. Ezért fontos, hogy a kohászat a felhasználó vállalatok rende­léseit határidőre tételesen tel­jesítse. A jövőben még szigo­rúbb követelményt támasz­tunk kohászati vállalatainkkal szemben. A negyedéves prog­ramszerűséget havi teljesítés­re kívánjuk változtatni, hogy még egyenletesebbé tegyük a szállítást. Az anyagellátásban fontos szerepet betöltő másik válla­lati csoportunknál, a készlete­zőknél állandóan bővítjük a kiszolgáltatható anyagok kö­rét. E területen még közel sem használtuk ki az összes lehe­tőséget. Jelentős lépésnek tekintem azokat a határozatokat is, ame­lyekkel különböző, továbbfel­használásra kerülő félkész ter­mékek készletezését a termelő vállalatok hatáskörébe utal­tuk; ezzel a termelő és fel­használó vállalatokat közelebb hozzuk egymáshoz. öntödéink, kovácsüzemeink elmaradt fejlesztésük miatt ma sem mennyiségben, sem minő­ségben nem tudják a gépipar igényeit teljes mértékben ki­elégíteni. Tehát az öntvények­ben és kovácsoltárukban je­lentkező hiányok megszünte­tése érdekében meggyorsítjuk a megkezdett kisgépesítési be­ruházásokat, s az említett vál­lalatoknál is szigorúbban meg­követeljük a programszenűsé- get. Sajnos, vállalatainknál az anyagnorma-készítés és a gyá­ron belüli anyaggazdálkodás rendjét szabályozó mtasítás végrehajtásában hiányosságok tapasztalhatók. Sok heüyen ma még nagyobb súlyt helyeznek a beszerzésre, mint a gazdál­kodásra. Szigorúbb ellenőrzés­sel kívánjuk ezeket a vállala­tokat rászorítani a «Legfelelőbb gazdálkodásra, az anyagnor mák műszaki előkészítésére, kalkulációs elemzésekre s szi­gorúbb utalványcrzási és el­számoltatási rendszer stb. al kalmazására. Az elfekvő készletek hasz­nosítására 1965-ben a vállala­tok kedvező lehetőségekhez jutottak. Éljervok jobban ezek­kel az anyagi szankciók nél küli lehetőségekkel, és akadá­lyozzák meg újabb elfekvő készletek k^AetkezéséU 0 Várható-e jelentősebb tej* lődés a mezőgazdasági gé­pekhez szükséges alkatré­szek gyártásában, különös tekintettel a hazai gyártmá­nyú traktorok alkatrésze]« látására? A szükségletek pontos föl­mérése, az igények helyes ter­vezése és kellő időben való bejelentése elősegíti a szüksé­ges gyártó kapacitások bizto­sítását. Ha mulasztás történik^ a kapacitásbővítés csak késve valósítható meg, és az ellátás­ban feszültség jelentkezik. Az idei ellátást ez a feszültség jellemzi. A tárca különböző in­tézkedéseket tesz az előző éveknél nagyobb mértékű igé­nyek kielégítésére. Részben beruházásokkal teremtünk to­vábbi kapacitásokat, részben pedig több érdekelt üzemben folyamatos műszakra térünk át A harmadik ötéves tervidő­szakban a mezőgazdasági gép­es traktorgyártás jelentős fej­lesztését tervezzük. Fejlesztési terveinkben a pótalkatrészel­látás megjavítására is fontos intézkedések szerepelnek. A bonyolultabb gépeknél, első­sorban a traktoroknál az em­lített tervidőszakban áttérünk a szervizszerű alkatrészellátás­ra. Ezzel biztosíthatjuk majd a jelenleginél jobb, gazdaságo­sabb pótalkatrészellátást. A vállalatokat addig is job. ban érdekeltté kívánjuk ten­ni az alkatrészgyártásban. Ezért jelenlegi műszaki-gazda­sági mutatóinkat, valamint ko­rábbi rendelkezéseinket felül­vizsgáljuk, és a szükséges mó. dosításokkal ösztönzőbbé tesz- szük őket. Ha tervezett intéz­kedéseink párosulnak a me­zőgazdasági gépek gondosabb üzemeltetésével és karbantar­tásával, akkor az alkatrészei, látás gondjai fokozatosan eny­hülhetnek. A KGM fejlesztési tervei­ben hogyan érvényesülnek a vidék lakosait közvetle­nül érintő iparosítás szempontjai? — A minisztérium gyártele­pítési és üzemfejlesztési tevé­kenységében jelenleg is fontos szerepe van a vidéki ipartele­pítésnek, és ez lényeges szem­pontja készülő harmadik öt­éves tervünknek is. Közismert, hogy a gépipar jelentős része ma még Flida- pesten működik. Alapvető vál­tozás csak új vidéki üzemek telepítésétől válható. Ilyen cél­ból választottuk az iparválla­latok összevonásánál többször azt a megoldást, hogy az új vállalatok központjául — ahol erre lehetőség volt — vidéki telephelyet jelöltünk ki. To­vábbá illetékes szervekkel ki­jelöltük azokat a fővárosi üze­meket, amelyek a harmadik ötéves tervidőszak végéig Bu­dapesten megszűnnek, és új vi­déki telephelyen folytatják mű­ködésüket. Tájékoztatásul közölhetem, hogy az idei gépipari beruhá­zások 43 százaléka, a kohásza­ti beruházásoknak pedig több mint 70 százaléka vidéki be­ruházás. , Elhatározásunk reali­zálását lassítja, hogy az ilyen jellegű beruházások jelentős építkezéseket igényelnek. Mi­vel pedig az építőipar jelenleg és előreláthatólag a követke­zőben is népgazdaságunk egyik S2űk keresztmetszete, azzal kell számolnunk, hogy a vidé­ki ipartelepítések nem való­síthatók meg a kívánatos ütem­ben. Ebben a tekintetben min­denesetre nagy segítsége* nyújthatnak a helyi kezdemd* nyezések — mondotta befejd* zésül dr. Horgos Gyula kohd • és gépipari miniszter.

Next

/
Thumbnails
Contents