Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-06 / 157. szám
Kedd, 1965. július 6. s SOMOGYI NÉPEAP Fegyelmezetlen dolgozók Azonnali hatályú elbocsátások Aratás alatt se rozsdásodjék a kapa A TERÜLETI MUNKAÜGYI DÖNTŐBIZOTTSÁG GYAKORLATÁBÓL első fokú határozatot, s megerősítette az elbocsátást kimondó fegyelmi döntést. S. T. súlyosan visszaélt beosztásával, amikor kevesebb pénzt akart elszámolni, mint ameny- nyi jegyet eladott. A kalauz a fegyelmi tárgyaláson elismerte a visszaélést, aláírta a jegyzőkönyvet. A bizottság szerint helyesen járt el a marcali főnökség, amikor azonna- li »'-‘•'’’^al elbocsátotta P T.-t. Nem kell megindokolni a felmondást Az ÉM Építőgépjavító és Gépgyártó Vállalat barcsi telepe április 9-én elbocsátotta A. J.-né adminisztrátort. A vállalati egyeztető bizottság egyetértett a vállalat döntésével. A Területi Munkaügyi Döntőbizottság leszögezte, hogy nem törvénysértő a felmondás, mert a panaszos munkaviszonya rövidebb egy évnél, s a Munka Törvénykönyve 29. paragrafusának 2. bekezdése szerint ilyen esetben indoklás nélkül felmondhat a vállalat a szakszervezet véleményének meghallgatásával. A. J.-né elbocsátásához a telep szakszervezeti bizottsága hozzájárult. Törvényes volt a felmondás Számla nélkül vett át tojást a Baromfiipari Országos V. Kaposvári Gyáregységének árukísérőitől G. J., az Éielmiszer- kiskereskedelmi Vállalat 365. számú boltjának vezetője, ezért azonnali hatállyal elbocsátották az MT 111. paragrafusa (1) bekezdésének c pontja alapján. A boltvezető először a vállalati egyeztető bizott- sához fordult, majd az elutasítás után a felső fórumhoz. Az ÉKV volt dolgozója arra alapozta föllebbezését, hogy az igazgató nem tartotta meg a Munka Törvénykönyvének előírásait, a fegyelmi büntetés kiszabása előtt nem hallgatta meg őt személyesen. A Területi Munkaügyi Döntőbizottság elítélte a volt boltvezető visszaélését. G. J. a bolt oénztárából fizette ki az illegálisan átvett tojást, minden ládán kétszáz forintot keresett. A területi bizottság alaptalannak tartotta a föllebbezést, mivel a volt boltvezető a legsúlyosabb fegyelmi vétséget követte el; nem semmisítette meg a fegyelmi határozatot, noha a vállalat igazgatója valóban nem hallgatta meg személyesen a dolgozót. A bizottság azért döntött így mert az elkövetett visszaélést csak elbocsátással büntethette a vállalat. Indokolatlanul tagadta meg a munkát a segédmunkás G. J.-t, a Somogy megyei Útépítő Vállalat siófoki építés- vezetőségének segédmunkását azért bocsátották el azonnali hatállyal, mert megtagadta a munkát. Igazolatlan mulasztás miatt már volt fegyelmi büntetése, előző munkahelyét önkényesen hagyta ott. A dolgozóknak vagont kellett volna kirakniuk túlmunkában, G. J. azonban megtagadta a munkát, sőt a brigád több tagját is erre biztatta. A Területi Munkaügyi Döntőbizottság megállapította, hogy a segédmunkás súlyos fegyelmi vétséget követett el, védekezését (“-nem kaptam szabadságot", »beteg vagyok«) nem fogadta el, mert a munka elrendelésekor nem hivatkozott betegségre, különben is járt vagont kirakni, mielőtt a vállalathoz került. Szabadság azért nem járt neki, mert önkényesen lépett ki előző munkahelyéről. A bizottság törvényesnek találta az elbocsátást. L. G. A* első hónapok után A tsz-közi építőipari vállalkozás meggyorsította a marcali járás építkezéseit Öt munkaügyi vitát ismertetünk mai összeállításunkban a Területi Munkaügyi Döntő- bizottsághoz eddig érkezett több mint háromszáz ügyből. Négy ügy az azonnali hatályú elbocsátásokra hoz jellemző példát. A visszaélést, csa'ást elkövető, a fegyelmezetlen dolgozók mint egy szalmaszálba kapaszkodnak, amikor a munkaügyi döntőbizottsághoz fordulnak, hiszen a vállalat törvényesen mondott fel, ellentmondana a Munka Törvénykönyvének a munkaviszony helyreállítása. A minisztérium rendelete a mérvadó Kártérítést követelt a nagybajomi Zöldmező Tsz-től B. K. főkönyvelő, mert a szövetkezet nem fogadta el a február 18-án benyújtott felmondását, munkakönyvét csak áprilisban adta ki. A Területi Munkaügyi Döntőbizottság több tárgyalás után elutasította a panaszos követelését. B. K.-t a megyei tanács irányította át a nagybajomi tsz-be mint szakembert 1960. január 1-i hatállyal. A főkönyvelő tagként belépett a szövetkezetbe, tehát nem állt munkaviszonyban. A Zöldmező Tsz április 14-én engedélyezte a szabad munkavállalást. a munkakönyvét is kiadta. A közgyűlés május 6-án megszüntette a főkönyvelő tagsági viszonyát. A bizottság megállapította, hogy a Földművelődésügyi Minisztérium 11/1963. (XI. 10.) számú rendelete 3. paragrafusának (2) bekezdése kimondja, hogy a szakember és a megyei végrehajtó bizottság között nem létesít munkaviszonyt a kötelezettségvállaló nyilatkozat. A tsz-be átirányított szakemberek szabadon állapodhatnak meg a szövetkezettel, hogy munkaszerződés alapján dolgoznak-e, vagy belépnek tagnak. Mivel a panaszos az utóbbi lehetőséget választotta, indokolatlanul követelt munkabért a kiesett időre. Elismerte a kalauz a csalást Fegyelmi határozattal azonnali hatállyal elbocsátotta az AKÖV marcali főnöksége S. T. kalauzt, mert a vállalat ellenőri csoportja jegycsaláson érte. A marcali járási közös egyeztető bizottság a dolgozónak adott igazat, s elrendelte, hogy vegye vissza a főnökség. A 13. számú Autóközlekedési Vállalat nem értett egyet a döntéssel, megföllebbezte a határozatot. A Területi Munkaügyi Döntőbizottság megsemmisítette az Már a múlt évben fölvetődött a gondolat a marcali járásban, hogy egységbe kellene foglalni a szövetkezetekben kisebb-na- gyobb létszámmal dolgozó építőipari brigádokat. Igaz, hogy például a böhönyeiek vállaltak munkát korábban más szövetkezetekben is, a szétaprózottság azonban nem tette lehetővé az egységes irányítást. Ez a szervezeti forma nem biztosította, hogy mindig ott legyen a legnagyobb erő, ahol leginkább szükség van rá. Példák, jó tapasztalatok tanulmányozása után az idén négy nagyobb brigáddal rendelkező szövetkezet — a meszteg- nyői, a marcali, a kéthelyi és a böhönyei — megalakította a tsz-közi építőipari vállalkozást. Rajtuk kívül néhányon más gazdaságokból is csatlakoztak a társuláshoz, így ma mintegy hetvenen vannak, s közülük negyven a szakmunkás. Az első hónapok után bebizonyosodott: ez a kezdeményezés, ez a lépén igen hasznos volt. Bár a megyének ebben a járásában a korábbi években sem volt túlságosan nagy lemaradás az építkezéseket iUetően, most szemmel láthatóan előbbre állnak, céltudatosabban, szervezettebben folyik a munka. Erre az évre ötmillió-százti- zenegyezer forint értékű építkezés elvégzését tervezték. A termelőszövetkezeteknek ebből hárommillió forint értékű munkát kívántak elvégezni. A többit a lakosság részére, az igények alapján. Igaz, hogy pontos félévi mérleg még nem áll rendelkezésre, de ha sorba vesszük munkáikat, megtudjuk, hogy feladatuk jó részét már teljesítették. A megyében elsőként építették föl az elvállalt négy szénaszárítót. Befejezés előtt áu a somogyszentpá- li és a somogyzsitfai sertésfiaz- tató építése, s nemsokára átadhatják a vései fiaztatöt is. Alinak a sávolyi gépműhely falai, s ezzel egy időben építik a szenyéri gépszint is. Amíg a szövetkezeti építkezéseket nem kezdhették el, tíz lakóházat építettek föl a járásban. Ha figyelembe vesszük a kedvezőtlen időjárást, azt, hogy volt olyan hónap, amikor mindössze tizennégy napot dolgozhattak, úgy véljük, nem túlzás azt mondani: odaadó, igyekvő munkát végzett a társulás. Ehhez természetesen hozzá kell még számítani az indulással járó nehézségeket is. Sok helyen úgy szedegették össze a munkaeszközöket, s noha már vásároltak egy betonkeverőt, ál- ványanyagot, kisebb fölszereléseket, még mindig nincs olyan helyük, ahol mindezt központilag tárolhatnák. A rakterűiét hiánya okozza nekik a legnagyobb gondot. Az eddigi eredmények, a jó indulás késztette őket arra, hogy terven felül elvállalják két üzemanyagtároló építését. Most tárgyalnak arról, hogy ők építik fel a marcali Vörös Csillag Tsz lóistállóját, njelyet korábban vállalati kivitelezésben szándékoztak megvalósítani. Ugyancsak a közelmúltban érkezett hozzájuk a Faipari Vállalat kérelme. Ezt a munkát azonban csak előzetes engedéllyel végezhetik el; tsz-tár- sulásról lévén szó, elsőrendű kötelességük a szövetkezetek igényeinek kielégítése. Maga a tény azonban, hogy vállalat is kéri tevékenységüket, nem hagyható figyelmen kívül. Hiszen azt bizonyítja, hogy egykettőre megismerték — s úgy is mondhatnánk, megbecsülik — ennek a szorgalmas kis kollektívának az igyekezetét. Az előzetes tervek már elkészültek a következő évre. A járásban mintegy tizenhárommillió forint értékű beruházást irányoztak elő, s úgy határoztak, hogy ebből csaknem kilencmillió forint értéket a társulás épít meg. Az indulás, az első hónapok sikere arra enged következtetni, hogy túl a kezdés okozta kisebb-nagvobb nehézségeken, a marcali járás tsz- közi vállalkozása eredményes, követésre méltó, s minden bizonnyal, ahogy az idén, továbbra is megállja helyét. Vörös Márta A z idén újra igazolódott az a régi szólásmondás, mely szerint az a jó gazda, aki nem a kalendáriumhoz, hanem a tényleges körülményekhez igazítja a nyári munkák menetrendjét. Az állami gazdaságok és a tsz-ek tábláin — de a háztájiban szintén — más most a helyzet, mint tavaly vagy éppen harmadéve ezekben a napokban volt. Tavaly Péter—Pálkor már jócskán benne voltunk az aratásban, ugyanakkor a déli megyékben címerét hányta a kukorica. Most? Legalább egy héttel tolódott ki a búza érése, s a kukorica helyenként csak térdig ér. És ami talán még ennél nagyobb gond: a szántóföldeken, de a kertekben és a szőlőkben is rendkívül sok a gyom. Vannak olyan tsz-ek, amelyekben az őszi árpa éréséig a kukorica első kapálását sem sikerült befejezni, máshol az első kaszálású lucerna és a rétek szénatermése van kint a termőhelyen. Ha ehhez hozzászámítjuk a gabonafélékkel együtt érő gyümölcsök és zöldségfélék betakarítását, valamint az aprómagvakat, elmondhatjuk, hogy a következő hetekben ugyancsak nehéz lesz helytállniuk a növénytermesztőknek. Ki javasolhatná ilyen körülmények között a termelőknek, hogy Péter—Pál után tegyenek félre mindent — ne törődjenek a szénával, a növényápolással, az aprómaggal, a másodvetéssel —, csak az aratást szorgalmazzák? Erről szó sincs! Hiszen a félmillió kataszteri hold borsó, lucerna, vöröshere és egyéb aprómag, amelyet ugyancsak a nyári mezei munkák dandárjában kell betakarítani, fontos bevételi forrást jelent, de csak akkor, ha nem hagyjuk el peregni, kárba veszni. A közelmúltban erről a problémáról beszélgettünk egyi k nagy termelőszövetkezet főagronómusával, aki nem választotta el az aratás és cséplés menetrendjét a növényápolástól, a lucerna második kaszálásától és az aprómag betakarítástól, de a másodvetéstől sem. Itt és bizonyára másutt is alapos körültekintéssel mértek föl a helyzetet Történetesen azt, hogy hol, mit, mikor és mivel végezzenek el. Persze ezekbe a fölmérésekbe beleszólhat az időjárás. Megtörténhet, hogy a nyári munkák menetrendjén változtatni kell, de annyi bizonyos, hogy a gépek jó kihasználásával, elsősorban pedig az emberek munkakedvé-» nek fokozásával minden tsz-ben úrrá lehetnek a gondokon. Ä két műszakot a traktorok és növényápoló gépek üzemeltetésében ne csak akkor vezessék be a mezőgazdasági üzemek, amikor körmükre égett a munka, hanem jóval előbb, amikor még sokkal többet segíthet a két műszak. Bevált módszer, és nagyot lendít a nyári munkákon, ha az aratás és cséplés időszakában nem csupán a gabonabetakaritást premizálják, hanem minden olyan munkát, amelyet júliusban, augusztusban égetően fontos befejezni. Ez különösen az aprómag-betakarításban, valamint a gyümölcs- és zöldségfélék szedésében ígér nagy lendületet. A munkaszervezés alapos körültekintést és nem utolsósorban emberismeretet követel a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok vezetőitől. Nemcsak az állandó dolgozók igényeit, kívánságait kell mérlegre tenniük: helyes, ha az úgynevezett besegítő emberek anyagi érdekeltségét szintén megteremtik. Az iparból, a bányákból is sok segítséget kap ezekben a hetekben a mezőgazdaság. És ezen túlmenően a nagy diákok tízezrei állnak sorompóba: szedik a gyümölcsöt, a zöldséget, kapálják a kukoricát, a répát. Ezeknek a besegítő dolgozóknak akkor ég kezük alatt a munka, ha előre megállapított munkaterületen, a nekik legjobban megfelelő munkahelyen és munkakörben dolgoznak. Persze a kereset ugyancsak fontos. Akár időbérben, akár teljesítménybérben dolgoznák a besegítők, mindenképpen helyes, ha a munkába állás előtt közük velük: mennyit ér munkájuk. Az sem közömbös, hogy a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok ezekben a hetekben hogyan látják el élelemmel, szállással a besegítöket. Ahol jó az elszállásolás és kifogástalan az élelmezés, ahol nemcsak az elvégzett munkát, hanem a munkát végző embert is nézik, ott nem uralkodnak ©1 a gyomok a kukoricában, a répában. Ott például idejében kazalba kerül a második kaszálású lucerna is. á llandóan szemmel kell tartani a határt. Ez most az agro- nómusok és a brigádvezetök egyik legégetőbb feladata. Ahol legsürgősebb a munka, oda kell összpontosítaniuk az emberi erőt és a gépeket. A kapák, a kultivátorok, a permetezőgépek munkája ugyanolyan fontos, mint a kombájnoké. A műhelyek dolgozói, az állattenyésztők a helyzetnek megfelelően segítenek az aratásban, de saját fontos munkájukat természetesen nem teszik félre, mert ebből több kár származnék, mint amennyi a haszon. A NAGYBERÉNYI KERTÉSZETBEN A Balaiton-partra küldik ter- melvényeiket a nagyberényi kertészek. Ok maguk viszont csak ritkán jutnak el oda. S ebben nem a távolság akadályozza meg őket, hanem a sok munka. Megjött a jó idő. Gyorsan nő a kultúrnövény, de nő a gaz is. A hagymatáblákon sok feapálnivaló akad (1. kép). De ad munkát az áru előkészítése is. A zöldhagyma mellett már főzőhagymát is küldenek piacra. Ezt is nekik kell csomagolni (2. kép). Ebben a munkában segít a szerződött dolgozókon kívül néhány középiskolás is. Ök a nyári szünidejüket töltik a kertészetben. Elégedettek, azt mondják, legalább annyit vagy még többet megkeresnek, mint azok a társaik, akik a szomszédos állami gazdaságba mentek dolgozni. A déli pihenő nagyon rövid. Csak éppen addig ülnek le a fából ácsolt csomagolóban, amíg megeszik az ebédet. Hiszen megannyi feladat várja őket. Á szabadföldi kertészetben is bimbózik a paprika. A melegágyakban pedig már régóta szedik a termést. Amikor ott jártunk, már több mint húszezer darabot küldtek piacra. Naponta öt-hatezer darabot szállítalak el belőle (3. kép). S a paprika mellett már piacra érett a káposzta meg az újburgonya is, és pirosodik a paradicsom is.
