Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-25 / 174. szám
Különleges járművek Az utóbbi években a technika fejlődése nem egy elkápráztató eredményt hozott. Vajon, ezek után lehetséges-e egyáltalán valami rendkívüliről beszélni a gépjármű-technikában? Ha rendkívüli újdonság nincs is, napjainkban mégis számos olyan különleges gépjárműről adtunk hírt, amely nehéz föltételeket, például tönkretett úthálózaton, ség a csigaprofilok kapaszkodásához okvetlenül szükséges. A henger alakú dobok egyben alkalmassá teszik a járművet arra is, hogy a víz felszínén ússzon. Az úszótesteket biztonsági okokból olyan műanyag habbal töltik meg, amely nem szívja be a vizet, így tehát a jármű akkor sem süllyed el, ha a dobokat kisebb sérülés éri. lamivel több mint 1 tonna súlyú, hossza 4 méter. A prototípust 7 emberre vagy 500 kg teherre tervezték. A mocsárjáró jó utakon is közlekedhet, ez azonban az útburkolat megrongálódását eredményezné. E jármű fő erőssége, hogy olyan nehéz, mocsaras területen is tud haladni, ahol a kerekes és hernyótalpas járművek sorra csődöt mondanak. A különös alakú mocsárjáró. A háromtengelyű flexomobil fölemelt hátsórésszel. rossz terepviszonyok közepette is megállják a helyüket. Ezek a járművek csakugyan különlegesek, és megérdemlik, hogy közelebbről is szemügyre vegyük őket! Kiváló terepjáró tulajdonságával tűnik ki amely magába foglalja a 3,8 literes löket-térfogatú motort és az erőátviteli szerkezetet is. Ez a különleges jármű va- Mocsárban 16, vízen pedig 12 órakilométer a jármű sebessége, csúcssebeségét pedig, amely 32 óra kilométerre tehető, éppen a legmélyebb hóban éri el! L. L. új szovjet úrkísérlet 1965. július 16-án — mint hírül adtuk — a Szovjetunióban új, nagy teljesítményű hordozórakéta ae- gítségével Föld körüli pályára juttatták a PROTON-1 elnevezésű, minden eddiginél nagyobb súlyú tudományos űrállomást. A mérő-, ellenőrző-készülékek egész rendszerét magába foglaló űrállomás — a hordozórakéta utolsó fokozata nélkül — 12,2 tonna. (Összehasonlításul: 9 Volga személygépkocsi súlya 12,2 tonna.) A PROTON-1 röppályájának földtávolsága 627 km, földközelsége pedig 190 km. A Földet 92,45 pere alatt kerüli meg, pályájának az Egyenlítőhöz viszonyított hajlásszöge 63 fok 30 perc. A világ hírügynökségeinek jelentései egyértelműen megegyeznek abban, hogy a 12,2 tonnás hasznos teher űrpályára juttatásával a Szovjetunió megőrizte a vezetést ezen a téren. Ugyancsak július 16-án indították útjára egyetlen rakéta segítségével a KOZMOSZ-71-, 72-, 73-, 74-, és 75 elnevezésű mesterséges holdakat. a háromtengelyű flexomoJbil. Ezt elsősorban annak köszönhet, nogy az atvaaiteret a nu- zepso tengely körül elforgatható, es így két mozgatnato, egymással csuklóval összekapcsolt részből áll. A menet kozoen fölmerülő akadályok leküzdésére a járműnek mind az eiuiso, mind a natui- so részé a vezetőülésből hidraulikus szerkezet segítségevei loiemeinetö, s ezáltal a jifrmu vagy az elülső és a középső tengelyen jár fölemelt farral, vagy a középső és há- tulsó részt használjuk, és így az elülső rész emelkedik föl. Harmadik lehetőségként fölemelt középső tengellyel is járhat a gépkocsi. Természetesen a flexomobil mindhárom tengelyén is közlekedhet. A jármű fölemelt elülső résszel meredek rézsüs árkokon, sőt 1,5 méter magas falon, törmelékhalmon is képes áthaladni. A jármű úgyszólván helyben is meg tud fordulni. Az összkerék meghajtású, 3 tonna súlyú ílexomobilt 2,5 tonna hasznos terhelésre szerkesztették. Igen könnyű a felépítményt cserélni, s ezáltal a legkülönbözőbb célokra használható a jármű: pl. nehezen megközelíthető építkezési helyeken mint vontató. A flexomobil lényegesen zajtalanabb járású, mint a hernyó- talnas jármű, és jelentősen könnyebb is annál. mivel nincsenek hernyótalpai. 120 lóerős benzinmotor hajtja meg, amelyet tízfokozatú hajtómű visz át a három tengelyre A mocsárj áró Míg a felületes szemlélő számára a flexomobil aránylag még »-normális« képet mutat, a mocsár járó külső megjelenési formáié ^ már csakugyan a különlegesség érzését kelti. Ez a jármű új kísérleti típus, amelv nemcsak a vízen tud járni, hanem elsősorban a mocsarakon való átkelés céljára szerkesztették. Ezt a különleges járművet a hosszanti oldalain elhelyezett két forgódob hajtja előre, amelyekre csiga formájú acélprofilokat hegesztettek. A jármű e csigák segítségével »fúrja át« magát a mocsaras területeken. Mivel oldalt elhelyezett dobok nagyságához mért fajlagos talajnyomás csekély, a jármű a lágy mocsárban is csak olyan mélyre süllyed, mint amekkora mély- A dobok között helyezték el • teknő alakú hordfelületet, Á rajnai és a landesi lúd A LŰDTENYÉSZTÉS Magyarországon általában kisüzemi módon folyt. A lúdtar- tás a kisparaszti gazdaságokból igen kevés befektetést igényelt: az állatokat kihajtották a legelőre, s jóformán eltartották önmagukat. Jelentősebb költség és munka csak a hizlalás időszakában jelentkezett. A nagy, hízott liba nemcsak mája miatt, hanem húsa és zsírja miatt is kévéséit cikk volt. A táplálkozásban újabban lényeges változás történt: világszerte csökkent a zsíros húsok iránti kereslet, sőt az állati eredetű zsír helyett egyre inkább használnak növényi olajat. Megcsappant a nagy zsíros libák iránti érdeklődés. Ma már a háziasz- szonyok jobban szeretik az olyan állatot, amelyet 4—5 tagú család legföljebb kétszeri étkezésre el tud fogyasztani. A MAGYAR NEMESÍTETT LÜDFAJTA nagyüzemi tenyésztésre — kis tojáshozama és így csekély szaporodó- képessége miatt — kevésbé alkalmas, olyan lúdfajtákat kellett tehát keresni, amelyek jó szaporodóképességűek és nem maradnak a magyar ludak kiváló májtermelő képessége mögött. Kétfajta lúd került a kísérletezés és keresés során Magyarországra. A Rajna menti lóddal már 1957 óta, a francia landesi lóddal két esztendeje foglalkoznak a magyar szakemberek A Rajna menti ludak tojáshozama évi 40—50 között mozog — a magyar libáké 16—18 — de akadnak ennél többet tojó példányok is. Jó a májtermése, és tollának minősége ugyancsak kitűnő. Külsőre nagyon hasonlít a nemesített magyar lúdra, színe hófehér, csőre és lábai narancssárgák. A tojók általában február vége és április eleje között kezdenek tojni. A megfigyelések azt bizonyítják, hogy a korán tojó ludak több tojást adnak. Ezért, ha azt tapasztaljuk, hogy a ludak csak márciusban kezdenek tojni, föltételezhetjük, hogy legnagyobb részük gyenge tojásho- zfmú állat. A MÁSIK IMPORTÁLT PAJTA, amellyel kísérleteznek, a szürkés-barnás, sötét narancs színű csőrű, francia landesi lúd, amelyet néhány évtizeddel ezelőtt a tralousi fajtából tenyésztettek ki. Ez a fajta nagy testű állat — a kifejlett gúnár 8—9 kg-ot is nyom (a Rajna menti gúnár 5—6 kg), de tojáshozama nem olyan jó, évi 30 körül mozog. Viszont ennek a lúdfajtónak kiváló a májtermő képessége. A nagy máj hamar — már a hizlalás kezdetén — kialakul, ellentétben más fajtákkal, ahol csak a hizlalás végén indul rohamos növekedésnek. Az Agrártudományi Egyetem kísérleti lúdtelepén szakszerű hizlalással ezek a ludak 80 dekás és még nagyobb májat is adtak. Hazánkban a lúd tenyésztésnek három fontos eredménye volt: a kiváló minőségű, exportra nagyon alkalmas libamáj, a kitűnő minőségű toll és végül a, libahús. Ezeket az eredményeket a két külföldi eredetű fajta nagyüzemi tenyésztésével nemcsak fenntarthatjuk, hanem túl is szárnyalhatjuk. K. J. TELEFON — KAGYLÓ NÉLKÜL Odesszában, a Marx Károly utcában szabályos üvegfalú nyilvános telefonfülke áll. A telefonautomata is a lehető legszabalyo- sabb, csak éppen — nincs halb; gatója. Az arrajárók egyike-mási- ka, aki siettében nem veszi ész- vh a figyelmezetető feliratot, bosszús legyintéssel megy tovább, könnyen azt hiheti, hogy a készüléket megrongálták. Holott tévedés: a telefon működik, csak be kell dobni a kétkopekes pénzérmét, majd a búgó hang hallatára feltárcsázni a kívánt számot, s máris kezdődhet a beszélgetés. Az automatába érzékeny mikrofont szereltek, a vonal másik végéről érkező válaszokat megafon közvetíti. Ilyen készülékeket szereltek föl az odesszai iníerurbán telefonközpontban is. Az új készülékei: különösen jó szolgálatot tesznek akkor, ha egész család kíván részt venni a beszélgetésben, például egy apa gyermekeivel. Mindannyian egyszerre hallják az apa hangját, nincs szükség rá, hogy a hallgatót kézről kézre adják, s a vonal másik végén is egyszerre hallani, amit a feleség és a gyerekek mondanak. Jól beválik az újítás hivatalos telefonbeszélgetéseknél is, amikor közben följegyzéseket kell készíteni — hiszen nem kell tartani a ha1 Igatót. Az úldon^ág az odes^z^l vezetékes rádió köznontjának Ivében készült, David Safrtr ’mök és szakembercsonortia javaslatára. Az úiítók tökéletesítették a falusi úgynevezett duplex telefon- vonalak rendszerét üu Az új telefon (APN foto — T. Anagyina felvétele) Amíg a „bolond alma“ paradicsom lett A jóízű magyar paradicsom világszerte keresett és kedvelt exportcikkünk. Pedig az őshazája nem a Kárpát- medence volt, hanem a délamerikai Peru, ahonnan a hóditó Plzarro hozta át Európába úgy 1530 táján. Első európai állomása Spanyolországban és Portugáliában volt, ahol a to- mata nevet kapta. Először csak mint kerti érdekesség szerepelt, és így is terjedt tovább szerte Európában. A piros termésű növény jó hírét először egy Caesalpino nevű botanikus »kezdte ki-« (1583-ban), amikor egyik művében »bolond alma-« elnevezésÜzemben a Láng Gépgyár terméke, Közép- Európa egyik legmodernebb, automatizált paradicsomsűrí tő gépsora. A berendezés 24 óra alatt 160 000 kilogramm paradicsomot konzervál. Képünkön: A központi vezérlőasztal és a vacuum üstök. sei illette. Olyan mérgesnek tartotta a paradicso- , mot, mint a mandragóra gyümölcsét, melyet korábban szintén így neveztek. Bauhín svájci botanikus 1620-ban napvilágot látott elnevezése sem volt sokkal hízelgőbb, ő »bűzös- szagú aranyalmának-« keresztelte a ma annyira megbecsült növényt. De ezzel még mindig nem volt vége a becsmérlésnek. Linné svéd botanikus a Solanum lycopersi- cum latin elnevezést ragasztotta rá, ami kb. annyit jelent, mint »ebszőlő farkasbarack-«. A görög természetbúvár elődöknél keresendő az elnevezés forrása, akik valamennyi mérges vagy gyanús növényt megvetően »farkasnö vénynek-« neveztek. Végre a XIX. században tisztességes keresztségnek vetették alá a »megalázott« nö4 vényt, így kapta a Lycopersicum esculentum, azaz »ehető farkas- barack« nevet. A nép a korábbi évszázadokban nem nagyon olvasgatta a tudományos botanikai müveket, így saját elnevezéseivel illett? a paradicsomot. Olaszor :r "•'an a pomo dioro nevet 'lefordítva: aranyalma), Fr^n o:* zárban pom- me d’amour-nak (szerelem almájának) nevezték el. A spanyolok kitartottak a tomata név mellett, ez is honosodott meg mind a mai napig a legtöbb európai ország nyelvében. Vajon Magyarországon miért éppen paradicsomaik nevezik a növényt? Miért jelöli a magyar nyelv a bibliai édenkertet és az értékes növényt ugyanazzal a szóval? A dolog magyarázatát a görög—latin eredetű paradisum szóban ke1! keresni; ez ugvams képzeletbeli őseink lakóhelyének a megnevezésére szolgált. Nyelvünkben először »paradicsomi almának« nevezték a növényt, ebből rövidült le a mai paradicsom szó. A paradicsomot nemcsak a botanikusok becsmérelték, de időnként az orvosok is harcot indítottak ellene. A századforduló körül néhányan azt állították, hogy a paradicsom nagy exálsav tartalma betegségek keletkezését segíti elő az emberi szervezetben. Két francia kutató vetett végett ennek a tévhitnek, akik kimutattak: a paradicsom alig tartalmaz oxál- savat, annál több alma- és citromsavat. Éppen ezért, mint jóhátású, betegségeket megelőző eledelt ajánlották. Kimutatták a növény gazdag C és B vitamin tartalmát, és így a legértékesebb zöldségfélék közé sorolták. 1930-ban Svájcból, Askanaso professzor laboratóriumából indult ki az újabb föltételezés: rákokozó hatást tulajdonítottak a paradicsomnak. Szerencsére hamar kiderült, hogy a paradicsomlével beoltott kísérleti állatoknál közönséges keléseket észleltek, nem pedig rosszindulatú daganatokat. Ha a paradicsom valóban valamilyen rákokozó tulajdonságokat mutatna, akkor a legtöbb rákos megbetegedést Dél-Amerikában kellene találni, ahol a lakosság sok száz év óta nagy mennyiségben fogyasztja a paradicsomot. Ezzel szemben éppen ezen a földrészen a legkisebb a »rákesetek« száma. A konzervgyárakat éppen ezekben a hónapokban árasztják el a paradicsomszállítmányokkal, hogy j kitűnő konzerv, lecsó vagy ivóié ! stb. készüljön az értékes gyümölcsből. Négy évszázadnak kellett el- ! telnie ahhoz, hogy Európa népe! y-égre értékének megfelelően bedőljék a »bolond almát«. <B. L)
