Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-24 / 173. szám

Szombat, 1965. július 24. 3 SOMOGYI NÉPtAP Visszatartani a bűn elkövetésétől, nevelni, akit csak lehet... — ez a célja a Dél-somogyi Állami Erdőgazdaság társadalmi bíróságának Lehajtott fejjel, elvörösödve áll társai tekintetének ke­reszttüzében, s talán arra gondol: bár megnyílna alatta a föld, hogy ne kellene a kel­lemetlen kérdésekre válaszol­nia. Nem akar vége szakadni az érdeklődésnek: — Miért tetted, hiszen is­merünk, becsületes ember vagy különben... — Hitelezőm addig unszolt, amíg képtelen voltam ellenáll­ni ... — S amikor fölfedték a hiányt, miért nem jelentetted? — Szégyelltem magam, meg­bántam. — Te is segítettél nyomoz­ni, keresni a bűnöst... Köz­ben pedig talán magadról igye­keztél elterelni a gyanút! Nem éreztél lelkiismeretfurdalást? Nem felel. Mit is mondhatna erre? Hiszen már százszor, ezerszer elátkozta magát, amiért engedett a rábeszélés­nek, s belement abba, hogy tartozása fejében egy teher­gépkocsi fát adjon ki enge­dély, papír nélkül a gondjaira bízott erdészetből... Mi lesz most, hogyan dönt a társadal­mi bíróság? A berzencei erdészet köz­pontjában zajlott le ez a tár­sadalmi bírósági tárgyalás Rácz József erdész ügyében. Nagyon tanulságos a bíróság ítélete és az indoklás: — Rácz Józsefet szigorú megrovással és 500 forint pénz­bírsággal sújtjuk, mert közre­működött 495 forint értékű fa ellopásában. Kötelezzük, hogy a fát saját költségére szállít­tassa vissza, s ha a fa minő­ségében kár keletkezett, a gaz­daságnak térítse meg. Ráczot egy hitelezője vitte rá a falo­pás engedélyezésére s a lopás­ban való közreműködésre. Bár eleinte ellenállt, később még­is beleegyezését adta. Ez arra utal, hogy jellemében vannak hibák, nem elég erős akaratú, amit bizonyít, hogy képes volt a társadalmi tulajdon megká­rosítására ... /" Két másik erdészeti dolgozót — a megfelelő büntetés kisza­básával — arra figyelmezte­tett a társadalmi bíróság, hogy a népvagyont az eddigi­nél sokkal gondosabban kell őrizni, nem lehet azt a vélet­lenre, a szerencsére bízni. Várfi László szentbalázsi könyvelőnek az erdészet veze­tője 3212 forintot adott át az­zal, hogy fizesse be a pénztár­ba. Várfi ehelyett nyitott fiók­jában »őrizgette« a pénzt. — Soha nem szoktam az asz­talfiókomat bezárni, s amikor egy hosszabb kaposvári tar­tózkodás után visszatértem, akkor láttam, hogy eltűnt a pénz. A kárt megtérítettem. Szigorú megrovásban része­sült a társadalmi tulajdon ha­nyag kezelése miatt. Ezért vonták felelősségre Bránáth József berzencei er­dészt is. Az egyik üres er­dészháztól alig 10Ö méterre dolgoztak a fűrészelők. Ami­kor a gép elromlott, eltávoz­tak, és sorsára hagytak 200 li­ter benzint. Bránáth nem in­tézkedett azonnal, hogy azt az erdészházba bezárják; egy hét múlva ugyan gondolt erre, de akkor már 150 liter hiányzott belőle. Ismeretlen tettes ellen följe­lentést tettek, de mivel a nyo­mozás eredménytelen maradt, így őt vonták felelősségre. A társadalmi bíróságtól .megro­vást kapott, s kötelezték a kár — 405 forint — megfizetésére. A Dél-somogyi Állami Erdő- gazdaság társadalmi bírósága mindig körültekintő mérlege­lés után dönt. Így járt el Odor Gáborné és László István ügyében is, akiknek gondat­lansága következtében csak­nem 200 négyzetméternyi te­rületen leégett egy fenyves a lipótfai erdészetben. Mindket­ten szigorú megrovásban ré­szesültek, s arra kötelezték őket, hogy a kárt munkával pótolják. Nagy József erdészeti dolgo­zó, rinyabesenyői lakos négy darab fát ellopott A szigorú megrovás mellett a kár meg­térítésére kötelezték, s meg­vonják tőle a legközelebbi nyereségrészesedés húsz szá­zalékát. A munkahelyen összevereke­dő Jäger Sándor rakodókeze­lőt és Novotny Sándor éjjeli­őrt 200, illetve 300 forint pénz­bírsággal és szigorú megrovás­sal sújtották. Az erdőgazdaság társadalmi bírósága nagy tekintélynek ör­vend, mert az ügyek többsé­gében megalapozottan, hozzá­értően és igazságosan dönt. — Visszatartani a bűncse­lekmény elkövetésétől, nevel­ni, akit csak lehet, ez a bíró­ság célja — mondja dr. Vimo- la Mihály, aki megalakulása óta elnöke a társadalmi bíró­ságnak. A gazdaság igazgatója és a bíróság elnöke együtt választ­ja ki a tárgyalandó ügyeket. A vezetőség gondoskodik ar­ról, hogy a tárgyaláson mind­azok részt vegyenek, akik ta­nulhatnak az ügyből. Szalai László Rendezni kellene ! Igen sok — szolgálati úton levő — gépkocsivezető meglepődik, amikor beáll a siófoki vagy a balatonlel- lei parkolóhelyekre, s ott te­rem a helypénzszedS, és 2—3, illetve 5 forintot kö­vetel tőle. — Hová és mire számol­jam el? — Méltatlankodnak legtöbben, s vagy továbbáll­nak, vagy pedig fizetnek. De sem Siófokon, sem Ba- latonlellén nincs nagy vá­laszték parkolóhelyben. Ez­ért aztán vagy fizet zsebből a vezető vagy az utas, vagy esetleg megkísérli hatni a helypénzszedő szívére. Egységesíteni kellene a Balaton menti üdülőhelyek gépjármű-megőrzési díját: ne legyen a tarifa más Sió­fokon, megint más Balaton- lellén. Annak eldöntése az illeté­kes minisztériumi szervekre vár, hogy szolgálati úton le­vő gépkocsi után a kijelölt parkolóhelyen kell-e megőr­zési díjat fizetni, s ha igen, miként számolhatják el. Sz. L. A scgesdieken a sor Megkezdték az őszibarack exportálását a Balatonboglári Állami Gazdaság lengyeltóti kerüle­téből. Az első vagon barackot Csehszlovákiába szál­lítják. NYUGTALANÍTÓ JELEN­SÉGEIK tapasztalhatók Se- gesden. Az Üj Élet Tsz hatá­ra nem mutat egységesen biztató képet. Túlnyomórészt az idei rendkívül kedvezőtlen természeti körülmények idéz­ték elő a nehézségeket, de emberi mulasztás és hanyag­ság is közrejátszott bennük. A nagyatádi járás vezetői1 már-már attól tartottak, hogy ez a megkülönböztetett gond­dal segített gyenge szövetke­zet nem aknázza ki gazdálko­dása javításának még így is meglevő lehetőségeit, és ha a bajok elhatalmasodnak, to­vábbi hanyatlás következhet be. Ezért a minap részletekbe menő, hosszadalmas, alapos és széles körű helyszíni tanács­kozáson tisztázták a helyzetet és a feladatokat. Ami a határt illeti, száz- nyolcvan hold víznyomásos szántóra az idén még nem mehettek rá. A kukorica egy részét annyira fölverte a gaz, hogy csak valamilyen siló­takarmány válhat belőle. Az abrakhiány tehát máris elő­reveti árnyékát. Fontos növé­nyük a burgonya is. A több mint háromszáztíz holdas ül­tetvényből nyolcvan holdat — részben az első kanálás és töltés után — elöntötte a víz. A többi most megint erősen gyomosodik Az ember azon­ban ilyen helyzetben sem ve­szítheti el a fejét. Mentenie kell, meghatványozott erőfe­szítéssel is, ami még menthe­tő. Gondolkodni kell a pót­lás lehetőségén. De ami nö­vény megmaradt, megvan, azt minden körülménuek körött, fokozottabb gonddal szüksé­ges megtakarítani. ZAVARJA A SZÖVETKE­ZETI ÉLETET némely rend­ellenesség. Akadnak, akik nem tesznek nagyobb erőfe­szítést, hanem hanyagságuk­kal. nemtörődömségükkel to­vább tetézik a természeti ká­rokat Vezdém Imre, Gelen­csér Györgyné, Kovács György, Hajdú György, Vez- dén Péler és mások egysze-' rűen nem kapálták meg a ki­mért területet, gazban hagy­ták a burgonyát, a répát vagy a dohányt. Vajon adhat-e fölmentést nekik a közgyűlés tettük anyagi következmé­nyeinek viselése alól7 Nem, erre nincs mentség, ezt el­nézni nem szabad, hiszen a közösséget, a szorgalmas nagy többséget rövidítették meg. Cseh Jánosné, Tóth Lajosné, Varga Józsefné, Szabó Lajos­né, Bicsák Józsefné meg a többi mindennapos dolgozó érdeke azt kívánja, hogy a gazos parcellák felelősei fe­leljenek gondatlanságukért. Darázs Sár dómé. Bognár Gé- záné meg Horváth Lajos bri­gádjában Hegedűs István, Perák József, Ruszák Imre fogatosok és még nagyon so­kan mások a munka jogán beszélve teremtsenek olyan közhangulatot, amely elítéli a hanyagságot, és kiharcolja a hanyagok felelősségre voná­sát. Arra alapozzanak, hogy a közösséget nem érheti em­beri mulasztásból kár. Aki a szövetkezetnek kárt okozott, okvetlenül' térítse meg. KÜLÖN SZÓLNI KELL egy-két ember másként elbí­rálandó, szabályokat sértő te­vékenységéről. Pápai János például már-már nem is ház­táji, hanem egyéni gazdálko- ást folytat. Személy szerint ugyan nem tagja a szövet­kezetnek, de felesége az. S Pápainé nem jár a közösbe dolgozni. Férje pedig a fia nevén tartott lóval műveli flöldiüket. Hiába tiltották meg neki, mégis hazavitte a szé­nát. Nem alkothat ez a csa­lád magának kivételes törvé­nyeket. és büntetlenül nem szegheti meg a mindenkire kötelező, írott szabályokat. Márpedig a szövetkezeti tör­vény kimondja: az a család, amelyiknek valamelyik tagia tsz-tag, semmilyen jogcímen nem használhat több földet, mint amennyit az alapszabály megenged. A háztáji terület ismeretesen 800-tól 1600 négyszögölig terjedhet csalá­donként. A segesdiek határo­zata szerint Pápainé csak 800 négyszögölre jogosult, mivel nem. vesz részt a közös mun­kákban. Ami ezen felül van,' azt tehát jogtalanul használ­ják Pápaiék. Az illetékesek dolga, hogy ennek a törvé­BELEGI VILLANA M AGY ESŐ ESETT az éjjel Belegen. Az em­berek ma nem tudnak a me­zőn dolgozni, a házak körül foglalatoskodnak. A tsz-iro- dán a szocialista címért küz­NAGYTAKARÍTÁS kis munkával VÉNUSZ porszívóvá I Ára: A4Q0'~R Július 26-151 már 140.— forint (10 °/o) lefizetése mellett OTP-hitellevélre megvásárolhatja a szövetkezetek és a Somogy megyei Iparcikk- kiskereskedelmi Vállalat kijelölt szakboltjaiban. (3162) dő brigád felől érdeklődtem. — Nyolctagú a nőbrigád — mondja Nagy János párttit­kár —, március óta dolgoz­nak együtt A járása nőtanács kezdemé­nyezésére alakult meg a bri­gád — az elsők között a já­rásban. Vezetőjük Héjjas Jó­zsefné községi nőtanácselnök. Nézem vállalásukat: a terve­zett átlagtermést paradicsom­ból és uborkából 10—10 má­zsával akarják holdanként túlteljesíteni. A szövetkezet harminc holdon termel cu­korrépát, átlag 150 mázsás termést terveztek. A brigád vállalta, hogy területén húsz mázsával többet termel. — Az ő cukorrépájuk a legszebb — jegyzi meg Cse­csei János főkönyvelő —, na­gyon lelkiismeretesen dolgoz­nak. A brigádtagok közül csak Nagy Józsefnét és Magda Fe- rencnét találom otthon, a töb­biek vagy a szőlőbe mentek, vagy beutaztak a városba. — Ki akartam menni ma reggel a répaföldre — mond­ja Magdáné —, de ilyen sár­ban nem lehet kapálni. Az időjárás áthúzta számításun­kat, hiába dolgoztunk az uborkánál is, úira kellett vet­ni. Együtt kapáltuk meg a burgonyát, a cukorrépát és a kukoricát, s közösen' egyeltük meg a mákot .Tó! ment a munka. Az időjárás miatt azonban kénytelenek voltak bekapcsolódni a mamák is, hogv elvégezzünk. Szeretek a szocialista brigádban dolgoz­ni, együtt jobban megv a munka, nsgvobb az ambíció. Jó lenne, ha jövőre szervez­nének még egv brig-dot. leg­alább volna kikkel verse- nvezni. Űi kezdeményezés a mező- gazdaságban a szocialista cí­mért. küzdő nőbrigádok szer- 'Tpy.ésp. TVTiv^l h«cvománvai. a. mpöv^i nóta- nács a nyáron tapasztalatcse­rét rendez Tabon és Marcali­ban. A belegiek is hivatalo­sak erre, főként a tabi szö­vetkezet brigádjának eredmé­nyeire kíváncsiak. * * » A Z ELSŐ OLYAN FIA- é* TAL Belegen, aki az érettségi, majd a felsőfokú képesítés megszerzése után a falujában akar boldogulni, Lantosi László. Az idén vé­gezte el a Felsőfokú Mező- gazdasági Technikumot Nagy­kanizsán, s a helyi tsz-ben vállalt munkát — Az az érdekes — jegyzi meg Csécsei János —, hogy Laci nem is parasztszülők gyermeke. Szülei kereskedők itt a faluban, ő pedig Kapos­váron végezte a gimnáziumot Mégis a mezőgazdaságot vá­lasztotta pályájául, és haza­jött ... Lantosi Lászlót nagy mun­kában találom, a nagyanyjá­nál segédkezik. Barna, szem­üveges fiatalember. Inkább orvostanhallgatónak nézné az ember, mint mezőgazdásznak. Pár napja áll am vizsga zott, s azonnal jelentkezett a szövet­kezetben, pedig nem is volt társadalmi szerződése. — Miért választottam ezt a pályát? — kérdezte vissza. — Mert nagyon szeretem a természetet. Mindig érdekelt a mezőgazdaság. Amíg diák voltam, nyaranta szívesen dolgoztam az ecd/tge 4«- nál vagy a földeken. Az egy­éves gyakornoki időmet itt szeretném eltölteni a Kossuth Tsz-ben. de szívesen marad­nék tovább is, ha a szövetke­zetnek szüksége van rám. — Mivel foglalkozik legszí­vesebben? — A kapásnövényekkel. a szerves és műtrágyázással, a tőszámvizsgálattal. Remélem, lesz alkalmam ezekkel beha­tóbban is foglalkozni a gya­korlatban. Nagyon jólesett, hogy oly szívesen fogadták jelentkezésemért a szövetkezet­ben. Nagyon szeretném ma- 1 gam hasznossá tenni. Jó volna, ha Lantos Laci példája követésre találna ... * * * A MIKOR BELÉPTEM a tsz klubszobájába, azt hittem, hogy valamelyik vá­rosban vagyok. Kevés szövet­kezet dicsekedhet ilyen kor­szerű, reprezentatív klubbal, mint a belegi. v A főkönyvelő és a párttitkár büszkén vezet körül. — A bútorokat Budapestről hozattuk, a falakat minta- könvvbői festett.''» — ják. — Itt - rádió, a telví- zió, a lemezjátszó. Hamarosan felrakjuk a függönyöket is. Egyelőre azért nincs szőnyeg a parketton, mert kóküfesző- nyeget szeretnénk, s arra még várni kell. A pasztellszínű székekhez, asztalokhoz remekül' illik a négyszínű, ízlésesen csíkozott fal. Megmutatják a lemeztá­rat; Itt aztán öreg, fiatal ta­lálhat ízlésének megfelelőt. — Mennyibe került mind­ez? — A berendezéssel együtt mintegy hetvenezer forintba. Vannak szövetkezetek, me­lyek kirándulásra fordítják a szociális—kulturális alapot. Mi inkább összegyűjtöttük, ennek több hasznát veszi a falu ...------ A klubavatót már meg­tartották? — Vasárnap lesz. Most ren­dezzük meg először az öregek "apját. A klubban vendégel- iük meg negyvenhárom nyug­díjasunkat. Azt akarjuk, hogy ők legvenek az első lá­togatói a klubnak. Azután át­adjuk a fiataloknak. A gvűlé- seket. a társadalmi szervek üléseit is megrendezhe+'k itt. Hetente két-h~rom alkalom­mal tart maid nvitva a klub; arról ís gondoskodunk, hogv az előtérben egv kis büfp 611- kn a látogatók re. StrubI Márta “"N nyes előírásnak a tiszteletére ' haladéktalanul megtanítsák őket. Hasonlóan Vidék Pált és másokat ís. NINCS MINDEN VESZVE Segesden. Aki a közösben dolgozott, eddig pontosan megkapta havonta munka­egységenként a húsz forint előleget. Az összeget saját be­vételeiből teremtette elő a szövetkezet. Az állattenyész­tés további jó eredményeinek megvan az alapja; szálas ta­karmányuk elegendő lesz, ab­rakot pedig szerezniük kell. Érdem szerint megkapják a segesdiek a számukra tartalé­kolt állami pénzt is. Erre nem bizonyulhatnak érdem­teleneknek. Tegye meg min­denki a dolgát a szövetkezet­ben. Sok jel mutat arra, hogy most már Pánovics Imre el­nök és a tsz többi vezetője határozottan áll a lábán. A szorgalmas tagokra támasz­kodva lépjenek föl szigorúan a rendbontókkal szemben. Itt a kisebb lazaság sem tűrhető tovább, mert hatása belát­hatatlan káros következmé­nyekre vezethetne. Jól te­szik, hogy már most min­denkinek értésére adják; a következő gazdasági évben senki, de senki nem használ­hat a törvényesnél nagyobb háztáji földet. A háztáji föl­dek jövő évi használatának az az alapja, hogy az idén ki mennyit és hogyan dolgozik a közösben. A segesdieken a sor. Ren­det kell teremteniük végre saját soraikban. Mert az ál­lami pénzt nem az emberi mulasztások kárainak ellen- súlyozására kapják, hanem azért, hogy vele derekas mun­kájuk eredményét kiegészít­hessék. Kutas József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents